Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
4 Szakmunkásképzőt adtak át Új otthonban a ÍOl-es ................ 1981. szeptember 1., kedd «. E SZAK-MAGYAR02SZAG 4 A képernyő előtt Szórakoztunk (?) ®jrakorlatilag raég az elmúlt műsorhéten is javában tartott a tévéműsorok nagy nyári hulláma, ernyedtsége. Vigyáztak a műsorszerkesztök, nehogy valami magvasabb, netán napjainkat érintő és a hosszú kánikulában — bár az elmúlt héten nagyrészt az már a múlté volt — lustálkodáshoz szokott agyunkat együttgondolkodásra is késztető tévéjáték képernyőre kerüljön, jöjjenek inkább helyette az importfilmek, amelyek olyanok, amilyenek, azokkal ritkán szokott foglalkozni a kritika, s ha foglalkozik is, készítői messze vannak. Régi ismerősünk, a hallgatag mosolyával és látszólagos tanácstalanságával ötvenöt perc alatt a legbonyolultabb gyilkosságot és legrafináltabb, üzleti érdekből elkövetett bűncselekményt is felderítő, elegáns Derrick felügyelő nemcsak vasárnap este volt a vendégünk, hanem már pénteken láthattunk egy import tévéfilmet, Három úr és a férjem címmel, amelyben Horst Toppért — meri így hívják Derrick alakítóját — kivételesen nem detektívfelügyelőt, hanem jómódú üzletembert játszott, akinek a felesége abban a hiszemben, hogy a derék férj szőke titkárnőjével megszökött, „új életet akar kezdeni”. Ugyanis a ráérő asszonynak most kevés, hogy feldúltságát a megszokott módon vezesse le, azaz átrendezze luxuslakását és gyorsan vegyen egy új ruhát. Három úr tűnik fel a láthatáron, s már majdnem elindul valami kapcsolat, amikor negyedikként feltűnik a férj, hogy a félreértések tisztázódjanak és a három úr feleslegessé váljék. Szerencsére pont olyan rövid volt, mint Derrick úr nyomozásainak története. Agyra ülepedett unalom elűzése a jómódú NSZK-pol- gárasszony receptje szerint. Aki pedig ettől sem hatódott meg és másnap este nem aludt el A víg özvegy margitszigeti előadásának közvetítése alatt, szombat éjjel végignézhetett egy másik szívfacsaró importdolgozatot: szem és orr nem maradhatott szárazon az 1979-es évjáratú amerikai Maradhatok májusig? vetítése közben. (Meg persze, azon is el lehetett meditálni: nlcsak, ez a Mickey Rooney mennyire megöregedett; persze, régen volt, amikor gyerekként az Andy Hardy sorozatban játszott, vagy 18 évesen a híres La Congá- ban hódította meg a világot, most meg már egy haldokló, öreg, asztmás, félős bűnöző jut neki, ami főszerep ugyan, de nem az igazi.) Hát lehet nem elérzékenyülni azon a történeten, melyben a dúsgazdag szülők enyhén ütődött kamaszlánya megszökik, kétes egzisztenciák közé kerül, akik megzsarolják a szülőket, majd a hatalmas váltságdíj kifizetése után a lány közli, hogy a félkarú és féllábú új barátjával — az egyik zsarolóval — marad, nem tér vissza szüleihez, egyébként is előrehaladott terhes állapotban van, de az apát nem árulja el, és az új fiú rozzant motoros hajócskáján boldogan úszik a csodás jövő felé!? Ugye, milyen megható!? Valljuk be, a hazai termésű szórakoztató műsorok sem ▼oltak valami fényesen emlékezetesek, magával ragadók. Például részleteket láttunk a Vidám Színpad Családban marad című műsorából. A felvétel időpontja ismeretlen, de mindenképpen sok hónapos, mert Viola Mihály, aki több szerepet is játszott az összeállításban, már régen elhunyt. A szellemes bevezető konferansz izgalmas politikai kabarét Ígért, ám az egymást követő jelenetek ezt az ígéretet nem váltották be maradéktalanul. Többségükben önmagukban érdekesek, szórakoztatók voltak, de nem egy a konferansz alapgondolatától teljesen függetlenül jelentkezett, amelyik meg nagyon igazodni próbált ahhoz, például az Allampapa című, enyhén verejtékszagú volt. A falusi író—olvasó találkozó ilyen formában már lerágott csont, mint az egyik jelenetben láttuk. Moldova remek szatírája, az Arrideverci, Budapest pedig inkább olvasmány, mégpedig élvezetes olvasmány, mint pódiumról hallgatandó magánszám. Tegyük hozzá, hogy Horváth Tivadar igen jól adta elő. Szórakoztató órákat ígért kedden a Pop-kvíz és egyebek című összeállítás. Fiataloknak szánták, de én is végignéztem, mert mostanában A fele sem igaz című találgatósdin kívül nincs fejtörő. Nos, a jelentkező fiatalok láthatóan jobb felkészültségűéit voltak, mint a játékvezető, akiről sütött a lámpaláz, kapkodott, szinte a versenyzők ellen dolgozott. Igen jó az ötlet: koncertjáró, színház- és mozilátogató, olvasó, tárlatokon megforduló, tévénéző fiatalokkal érdemes lenne újabb és újabb kvízjátékokat szervezni — jobb előkészítéssel, felkészültebb vezetéssel. Benedek Miklós Miskolci közreműködőkkel is Rádiófiangversenyek 11-1982 Az oiapitósának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gimnáziumban csaknem háromezren voltak részesei az országos tanévnyitó ünnepségnek. A Magyar Rádió zenei főosztálya elkészítette a rádióhangversenyek 1981—1982-es évadjának programját. Ez — a kialakult hagyományoknak megfelelően — különböző sorozatokat foglal magában, s talán egyike azok közül a legnépszerűbbeknek és leg- hallgatotíabbaknak a Hangversenyek délidőben című, a Magyar Nemzeti Galériában tartandó és onnan sugárzandó sorozat. A kéthetenként jelentkező koncertsorozat októbertől júniusig tizennyolc alkalommal jelentkezik, s egy alkalommal — 1982. május 25-én — a Miskolci Szimfonikus Zenekart hallhatjuk. Vezényel Mura Péter. Ugyancsak az ő vezényletével szerepel a miskolci együttes a Csépiéi Művek Munkásotthonában tartandó sorozatban április 15-én. A harmadik miskolci szereplést Reményi János vezénylése jelenti, aki a Rádió énekkarát dirigálja majd a stúdióban az 1982. április 20-i koncertjén. A rádióhangversenyeken természetesen mindezeken túl igen sokféle együttes, dirigens, zenemű szerepel. Például a Zeneakadémián 1982 elején 5 matinét tartanak, 4 ifjúsági bérleti koncertet, 6 hangversenyt a tavaszi bérletben. A Csepel Művek Munkásotthonában — az említett miskolcival együtt — nyolc alkalommal koncerteznek, a Várnegyedben, az MTA kongresszusi termében 16, a Várnegyed más helyein 25, a stúdióban 13 alkalommal rendeznek különböző koncerteket, amelyeken a Rádió zenekarán és énekkarán kívül más hazai együttesek és szólisták, nagy hirű hazai és külföldi dirigensek lépnek fel. (Folytatás az 1. oldalról) .Végezetül a művelődési miniszter azt mondta: — Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Magyarországnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet. Példakém álljon itt ismét a pataki kollégium, amely nagyszerű iskola azért lehetett, mert olyan pártfogói voltak, mint a Rákócziak, mert olyan nevelői voltak, mint Comenius és méltó utódai, ami által olyan diákjai lehettek, mint Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos és a többiek. Büszkeségünkre okot adó, gazdag hagyomány és a jelen kapcsolatát pedig mi sem példázza jobban, mint hogy a szocialista Magyarország vezetői, tudósai, politikusai és nevelői közül, sokan ebben az iskolában készültek fel hivatásukra. .. minden áldozat kicsiny ahhoz képest, miket a hazáA jubileuminak mondott 1980—81-es tanévben 712 tanulója volt a sárospataki Rákóczi Gimnáziumnak. Valamennyiük nevét őrzi, most már örök időkre az évkönyv, amelyet a 450. évfordulóra jelentetett meg az iskola. Az évkönyv persze őrzi az itt dolgozó pedagógusok nevét is. És tanúskodik sok minden egyébről. Az elmúlt évtizedekben elmaradt évkönyvek egvik „feladata” volt, hogy a kívülállóknak is megmutassa egy kicsit magát az iskola. Így tükröztették a tanári és a diákmunkát is; az alkotó tenak kívánni joga van ..." — idézte Pozsgay Imre egy debreceni volt diák, Kölcsey szavait. „Üj társadalmunk szilárd alapjain és nemzetünk évezredes haladó hagyományain új közösséget kell teremtenünk. A családra, a szocialista iskolára, társadalmunk egész nevelési programjára érvényes a költői parancs: A haza minden előtt!” — fejezte be tanévnyitó ünnepi beszédét Pozsgay Imre. A legfiatalabbak, az első osztályosok virágcsokra után ünnepi műsor következett, amelyben a gimnázium és a sárospataki általános iskolák tanulói működtek közre. Az országos tanévnyitó ünnepség zárszavában Borsos Árpád többek között azt fogalmazta meg, hogy diákoknak es tanároknak nem a „majd holnap” fogadalmával, hanem a „mar ma" szellemében kel! dolgozniuk azért, hogy az 1981—82-es tanév feladataival eredményesen birkózhassunk meg. Csutorás Annamária Fotó: Laezó József vékenységet és a hétköznapok bizony könnyen elillanó történéseit. A jubileum alkalmából megjelentetett évkönyv természetszerűleg történelmi visszapillantást is tartalmaz. (Dobav Béla tanár írta meg tiszteletre méltó alapossággal a 450 év történetét.) Döntően azonban a jelen felé fordul. Pontosabban: múlt és jelen pedagógiai törekvéseiről készült tanulmányok és tudományos igényű, egy-egy tantárgy tanításának tapasztalatait rögzítő dolgozatok a mai iskola munkájába engednek bepillantást. S alighanem soA felszabadulás előtti ipa- ritanuló-képzés „örököse” az intézmény. Ha úgy tetszik, a legrégibb a megyében. Leányintézményei közül jó néhány már réges-rég önálló életet él, s a még kapcsolt két szakmunkásképző — a mezőkövesdi és az encsi — felnövekvése körül rendületlenül bábáskodik. így hát érthető az öröm. hogy végre megfelelő, az oktató-nevelő munka feltételeivel maradéktalanul bíró új intézménybe költözhettek. Az Avas-délen felépült iskola. műhelycsarnok és kollégium szinte mindent tud, amit egy korszerű iskolától elvárhatunk. S ami a legfontosabb; mindent egy helyen nyújt. Korábban ugyanis nemcsak a szűkösség, a szétszórtság is nehezítette az iskola munkáját. Most az iskolai részben 25 tanterem és három kabinetszoba van. A tizennyolc szertár közvetlenül csatlakozik a tantermekhez. A tegnapi iskolaavatóra egyébként már a könyvtár is „nyitásra készen” várta a tanulókat. Mi van még? Van például egy csőd-' san szép tornaterem, amely inkább torna- csarnok. Korábban saját tornatermük nem volt. Most az eszközállomány is jelentősen meggyarapodott egy általában használatos tornatereméhez képest. S közvetlenül az iskola mellett van egy kollégium is: négyszáz helyéből háromszázat a szakmunkásképző intézet diákjai foglalnak majd el. Barátságos szokaknak jelent kellemes időtöltést majd, olvasgatni a mostani diákok szárnypróbálgató írásait, verseit, novelláit és műfordításait. A pataki iskoláról írva, alighanem kézikönyvként is hasznos lesz a jubileumi évkönyv. A minikönyvet — Schola Patakina — címmel a miskolci miniatűrkönyv-gyűjtők klubja jelentette meg. mindössze 500 példányban. A minikönyv Kovác« Mihály szerkesztésében. Feledy Gyula illusztrációival, illetve képanyaggal kiegészítve jelent meg. A pataki iskola történetét tartalmazza: dr. Kovács bálban négyen-négyen falt-: hatnak. A tervek szerint ugyanabban a szobában lakhat harmadéves korában a tanuló, amelyiket belakta elsősként. Egy-egy kisebb kollégiumi egységhez tanulószobák tartoznak: kézikönyvekkel, televízióval, beszélgetősarokkal. A legbüszkébbek — talán mégis — a műhelyekre. Tizenhat kabinetet alakítottak ki: a kiegészítő munkahelyekkel együtt 240 munkahelyen gyakorolhatják a szakmai alapfogásokat, a, tanulóki A 101-esben összesen 35- féle szakmát oktatnak. Legnépesebbek a szerelőszakmák, de sok fiatalt bocsátanak ki a viliamossági iparba is, s itt tanulnak a fonónők. Azután —-ha van jelentkező, s idén kilenc is akadt! — itt tanulhatják a cipészmesterséget is a fiatalok, hogy ne .9 beszéljünk a nagyon felkapott kozmetikus vagy fogművesszakmákról. Az idei tanévben körülbelül 800 elsőéves kezdi meg tanulmányait. Az. iskola tanulói létszáma pedig eléri a 2400-at. Huszonöt osztályt indítanak. A korábbiaknál összehasonlíthatatlanul jobb feltételek között. Az. Avas-déli szakmunkásképző intézetet a tegnap,' hétfő délelőtt megtartott ünnepségen vették birtokukba diákok és tanárok. Tulajdonképpen határidő előtt. Eredetileg ez, év végére vállalták az építők az átadást. Kétszázhatvanmillió forintért épült meg. Dániel szép, emelkedett stílusú s ugyanakkor tényszerű történelmi visszapillantása szinte egy láncra fűzi fel a hagyományaiból építkező múltat és jelent. Nem véletlenül jelent meg a Pataki Diákdalok című lemez sem, hiszen az. énektanításnak nagy hagyományai vannak az iskolában. I. Rákóczi György 1621-ben keltezett törvénykönyvében is találhatunk rá adatot. A lemez 21 diákdalt. megzenésített verset, zsoltárt, népdalt, kórusművet tartalmaz. A gimnázium vegyes kara. a tanítóképző női kara. a városi művelődési ház vegyes kara mellett Béres Ferenc és a Miskolci Bartók Kórus működött közre a dalok tolmácsolásában. Átadás előtt megyénk legrégibb és legújabb szakmunkásképző intézete, a 101-es Évkönyv, minikönyv, hanglemez A borsodsziráki „Bartók BélaM Mg. Ip. Termelőszövetkezet Miskolc, József Attila utca 20. alatti szolgáltató ágazata Merítési, ablaktisztítási, valamint rovar- és rágcsálóirtási munkálatokat vállal közületek és egyéni megrendelők részére. feleton: 38-979