Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

4 Szakmunkásképzőt adtak át Új otthonban a ÍOl-es ................ 1981. szeptember 1., kedd «. E SZAK-MAGYAR02SZAG 4 A képernyő előtt Szórakoztunk (?) ®jrakorlatilag raég az elmúlt műsorhéten is javában tartott a tévéműsorok nagy nyári hulláma, ernyedtsége. Vigyáztak a műsorszerkesztök, nehogy valami magvasabb, netán nap­jainkat érintő és a hosszú kánikulában — bár az elmúlt hé­ten nagyrészt az már a múlté volt — lustálkodáshoz szokott agyunkat együttgondolkodásra is késztető tévéjáték képer­nyőre kerüljön, jöjjenek inkább helyette az importfilmek, amelyek olyanok, amilyenek, azokkal ritkán szokott foglal­kozni a kritika, s ha foglalkozik is, készítői messze vannak. Régi ismerősünk, a hallgatag mosolyával és látszólagos ta­nácstalanságával ötvenöt perc alatt a legbonyolultabb gyil­kosságot és legrafináltabb, üzleti érdekből elkövetett bűn­cselekményt is felderítő, elegáns Derrick felügyelő nemcsak vasárnap este volt a vendégünk, hanem már pénteken lát­hattunk egy import tévéfilmet, Három úr és a férjem cím­mel, amelyben Horst Toppért — meri így hívják Derrick ala­kítóját — kivételesen nem detektívfelügyelőt, hanem jómódú üzletembert játszott, akinek a felesége abban a hiszemben, hogy a derék férj szőke titkárnőjével megszökött, „új életet akar kezdeni”. Ugyanis a ráérő asszonynak most kevés, hogy feldúltságát a megszokott módon vezesse le, azaz átrendezze luxuslakását és gyorsan vegyen egy új ruhát. Három úr tű­nik fel a láthatáron, s már majdnem elindul valami kapcso­lat, amikor negyedikként feltűnik a férj, hogy a félreértések tisztázódjanak és a három úr feleslegessé váljék. Szerencsére pont olyan rövid volt, mint Derrick úr nyomozásainak tör­ténete. Agyra ülepedett unalom elűzése a jómódú NSZK-pol- gárasszony receptje szerint. Aki pedig ettől sem hatódott meg és másnap este nem aludt el A víg özvegy margitszigeti előadásának közvetítése alatt, szombat éjjel végignézhetett egy másik szívfacsaró importdolgozatot: szem és orr nem maradhatott szárazon az 1979-es évjáratú amerikai Marad­hatok májusig? vetítése közben. (Meg persze, azon is el lehe­tett meditálni: nlcsak, ez a Mickey Rooney mennyire meg­öregedett; persze, régen volt, amikor gyerekként az Andy Hardy sorozatban játszott, vagy 18 évesen a híres La Congá- ban hódította meg a világot, most meg már egy haldokló, öreg, asztmás, félős bűnöző jut neki, ami főszerep ugyan, de nem az igazi.) Hát lehet nem elérzékenyülni azon a történe­ten, melyben a dúsgazdag szülők enyhén ütődött kamaszlá­nya megszökik, kétes egzisztenciák közé kerül, akik megzsa­rolják a szülőket, majd a hatalmas váltságdíj kifizetése után a lány közli, hogy a félkarú és féllábú új barátjával — az egyik zsarolóval — marad, nem tér vissza szüleihez, egyéb­ként is előrehaladott terhes állapotban van, de az apát nem árulja el, és az új fiú rozzant motoros hajócskáján boldogan úszik a csodás jövő felé!? Ugye, milyen megható!? Valljuk be, a hazai termésű szórakoztató műsorok sem ▼oltak valami fényesen emlékezetesek, magával ragadók. Például részleteket láttunk a Vidám Színpad Családban ma­rad című műsorából. A felvétel időpontja ismeretlen, de min­denképpen sok hónapos, mert Viola Mihály, aki több szere­pet is játszott az összeállításban, már régen elhunyt. A szel­lemes bevezető konferansz izgalmas politikai kabarét Ígért, ám az egymást követő jelenetek ezt az ígéretet nem váltot­ták be maradéktalanul. Többségükben önmagukban érdeke­sek, szórakoztatók voltak, de nem egy a konferansz alapgon­dolatától teljesen függetlenül jelentkezett, amelyik meg na­gyon igazodni próbált ahhoz, például az Allampapa című, enyhén verejtékszagú volt. A falusi író—olvasó találkozó ilyen formában már lerágott csont, mint az egyik jelenetben láttuk. Moldova remek szatírája, az Arrideverci, Budapest pedig inkább olvasmány, mégpedig élvezetes olvasmány, mint pódiumról hallgatandó magánszám. Tegyük hozzá, hogy Hor­váth Tivadar igen jól adta elő. Szórakoztató órákat ígért kedden a Pop-kvíz és egyebek című összeállítás. Fiataloknak szánták, de én is végignéztem, mert mostanában A fele sem igaz című találgatósdin kívül nincs fejtörő. Nos, a jelentkező fiatalok láthatóan jobb fel­készültségűéit voltak, mint a játékvezető, akiről sütött a lámpaláz, kapkodott, szinte a versenyzők ellen dolgozott. Igen jó az ötlet: koncertjáró, színház- és mozilátogató, olvasó, tárlatokon megforduló, tévénéző fiatalokkal érdemes lenne újabb és újabb kvízjátékokat szervezni — jobb előkészítés­sel, felkészültebb vezetéssel. Benedek Miklós Miskolci közreműködőkkel is Rádiófiangversenyek 11-1982 Az oiapitósának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gimnáziumban csaknem háromezren voltak részesei az országos tanévnyitó ünnep­ségnek. A Magyar Rádió zenei fő­osztálya elkészítette a rádió­hangversenyek 1981—1982-es évadjának programját. Ez — a kialakult hagyományoknak megfelelően — különböző sorozatokat foglal magában, s talán egyike azok közül a legnépszerűbbeknek és leg- hallgatotíabbaknak a Hang­versenyek délidőben című, a Magyar Nemzeti Galériában tartandó és onnan sugárzan­dó sorozat. A kéthetenként jelentkező koncertsorozat ok­tóbertől júniusig tizennyolc alkalommal jelentkezik, s egy alkalommal — 1982. má­jus 25-én — a Miskolci Szim­fonikus Zenekart hallhatjuk. Vezényel Mura Péter. Ugyan­csak az ő vezényletével sze­repel a miskolci együttes a Csépiéi Művek Munkásottho­nában tartandó sorozatban április 15-én. A harmadik miskolci szereplést Reményi János vezénylése jelenti, aki a Rádió énekkarát dirigálja majd a stúdióban az 1982. április 20-i koncertjén. A rá­dióhangversenyeken termé­szetesen mindezeken túl igen sokféle együttes, dirigens, ze­nemű szerepel. Például a Ze­neakadémián 1982 elején 5 matinét tartanak, 4 ifjúsági bérleti koncertet, 6 hangver­senyt a tavaszi bérletben. A Csepel Művek Munkásottho­nában — az említett miskol­cival együtt — nyolc alka­lommal koncerteznek, a Vár­negyedben, az MTA kong­resszusi termében 16, a Vár­negyed más helyein 25, a stúdióban 13 alkalommal ren­deznek különböző koncerte­ket, amelyeken a Rádió ze­nekarán és énekkarán kívül más hazai együttesek és szó­listák, nagy hirű hazai és külföldi dirigensek lépnek fel. (Folytatás az 1. oldalról) .Végezetül a művelődési miniszter azt mondta: — Jó iskolát teremteni a hazának, a szocialista Ma­gyarországnak, ez közös ér­dekünk és közös felelőssé­günk. Társadalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, né­pünk további felemelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet. Példakém álljon itt ismét a pataki kol­légium, amely nagyszerű is­kola azért lehetett, mert olyan pártfogói voltak, mint a Rákócziak, mert olyan ne­velői voltak, mint Comenius és méltó utódai, ami által olyan diákjai lehettek, mint Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Fe­renc, Kossuth Lajos és a töb­biek. Büszkeségünkre okot adó, gazdag hagyomány és a jelen kapcsolatát pedig mi sem példázza jobban, mint hogy a szocialista Magyaror­szág vezetői, tudósai, politi­kusai és nevelői közül, sokan ebben az iskolában készültek fel hivatásukra. .. minden áldozat kicsiny ahhoz képest, miket a hazá­A jubileuminak mondott 1980—81-es tanévben 712 ta­nulója volt a sárospataki Rá­kóczi Gimnáziumnak. Vala­mennyiük nevét őrzi, most már örök időkre az évkönyv, amelyet a 450. évfordulóra jelentetett meg az iskola. Az évkönyv persze őrzi az itt dolgozó pedagógusok nevét is. És tanúskodik sok minden egyébről. Az elmúlt évtizedekben el­maradt évkönyvek egvik „feladata” volt, hogy a kívül­állóknak is megmutassa egy kicsit magát az iskola. Így tükröztették a tanári és a diákmunkát is; az alkotó te­nak kívánni joga van ..." — idézte Pozsgay Imre egy deb­receni volt diák, Kölcsey sza­vait. „Üj társadalmunk szi­lárd alapjain és nemzetünk évezredes haladó hagyomá­nyain új közösséget kell te­remtenünk. A családra, a szocialista iskolára, társadal­munk egész nevelési prog­ramjára érvényes a költői pa­rancs: A haza minden előtt!” — fejezte be tanévnyitó ün­nepi beszédét Pozsgay Imre. A legfiatalabbak, az első osztályosok virágcsokra után ünnepi műsor következett, amelyben a gimnázium és a sárospataki általános iskolák tanulói működtek közre. Az országos tanévnyitó ünnepség zárszavában Borsos Árpád többek között azt fogalmazta meg, hogy diákoknak es ta­nároknak nem a „majd hol­nap” fogadalmával, hanem a „mar ma" szellemében kel! dolgozniuk azért, hogy az 1981—82-es tanév feladatai­val eredményesen birkózhas­sunk meg. Csutorás Annamária Fotó: Laezó József vékenységet és a hétközna­pok bizony könnyen elillanó történéseit. A jubileum alkal­mából megjelentetett év­könyv természetszerűleg tör­ténelmi visszapillantást is tartalmaz. (Dobav Béla tanár írta meg tiszteletre méltó alapossággal a 450 év törté­netét.) Döntően azonban a jelen felé fordul. Pontosab­ban: múlt és jelen pedagó­giai törekvéseiről készült ta­nulmányok és tudományos igényű, egy-egy tantárgy ta­nításának tapasztalatait rög­zítő dolgozatok a mai is­kola munkájába engednek bepillantást. S alighanem so­A felszabadulás előtti ipa- ritanuló-képzés „örököse” az intézmény. Ha úgy tetszik, a legrégibb a megyében. Le­ányintézményei közül jó né­hány már réges-rég önálló életet él, s a még kapcsolt két szakmunkásképző — a mezőkövesdi és az encsi — felnövekvése körül rendület­lenül bábáskodik. így hát érthető az öröm. hogy végre megfelelő, az oktató-nevelő munka feltételeivel maradék­talanul bíró új intézménybe költözhettek. Az Avas-délen felépült is­kola. műhelycsarnok és kol­légium szinte mindent tud, amit egy korszerű iskolától elvárhatunk. S ami a legfon­tosabb; mindent egy helyen nyújt. Korábban ugyanis nemcsak a szűkösség, a szét­szórtság is nehezítette az is­kola munkáját. Most az isko­lai részben 25 tanterem és három kabinetszoba van. A tizennyolc szertár közvetle­nül csatlakozik a tantermek­hez. A tegnapi iskolaavatóra egyébként már a könyvtár is „nyitásra készen” várta a ta­nulókat. Mi van még? Van például egy csőd-' san szép torna­terem, amely inkább torna- csarnok. Korábban saját tor­natermük nem volt. Most az eszközállomány is jelentősen meggyarapodott egy általá­ban használatos tornateremé­hez képest. S közvetlenül az iskola mellett van egy kol­légium is: négyszáz helyéből háromszázat a szakmunkás­képző intézet diákjai foglal­nak majd el. Barátságos szo­kaknak jelent kellemes idő­töltést majd, olvasgatni a mostani diákok szárnypróbál­gató írásait, verseit, novelláit és műfordításait. A pataki iskoláról írva, alighanem ké­zikönyvként is hasznos lesz a jubileumi évkönyv. A minikönyvet — Schola Patakina — címmel a mis­kolci miniatűrkönyv-gyűjtők klubja jelentette meg. mind­össze 500 példányban. A mi­nikönyv Kovác« Mihály szer­kesztésében. Feledy Gyula illusztrációival, illetve kép­anyaggal kiegészítve jelent meg. A pataki iskola törté­netét tartalmazza: dr. Kovács bálban négyen-négyen falt-: hatnak. A tervek szerint ugyanabban a szobában lak­hat harmadéves korában a tanuló, amelyiket belakta el­sősként. Egy-egy kisebb kol­légiumi egységhez tanulószo­bák tartoznak: kézikönyvek­kel, televízióval, beszélgető­sarokkal. A legbüszkébbek — talán mégis — a műhelyekre. Ti­zenhat kabinetet alakítottak ki: a kiegészítő munkahe­lyekkel együtt 240 munkahe­lyen gyakorolhatják a szak­mai alapfogásokat, a, tanulóki A 101-esben összesen 35- féle szakmát oktatnak. Leg­népesebbek a szerelőszak­mák, de sok fiatalt bocsáta­nak ki a viliamossági iparba is, s itt tanulnak a fonónők. Azután —-ha van jelentkező, s idén kilenc is akadt! — itt tanulhatják a cipészmester­séget is a fiatalok, hogy ne .9 beszéljünk a nagyon felka­pott kozmetikus vagy fogmű­vesszakmákról. Az idei tan­évben körülbelül 800 első­éves kezdi meg tanulmánya­it. Az. iskola tanulói létszáma pedig eléri a 2400-at. Hu­szonöt osztályt indítanak. A korábbiaknál összehasonlítha­tatlanul jobb feltételek kö­zött. Az. Avas-déli szakmunkás­képző intézetet a tegnap,' hétfő délelőtt megtartott ün­nepségen vették birtokukba diákok és tanárok. Tulajdon­képpen határidő előtt. Erede­tileg ez, év végére vállalták az építők az átadást. Kétszáz­hatvanmillió forintért épült meg. Dániel szép, emelkedett stí­lusú s ugyanakkor ténysze­rű történelmi visszapillantá­sa szinte egy láncra fűzi fel a hagyományaiból építkező múltat és jelent. Nem véletlenül jelent meg a Pataki Diákdalok című le­mez sem, hiszen az. énekta­nításnak nagy hagyományai vannak az iskolában. I. Rá­kóczi György 1621-ben kelte­zett törvénykönyvében is ta­lálhatunk rá adatot. A lemez 21 diákdalt. megzenésített verset, zsoltárt, népdalt, kó­rusművet tartalmaz. A gim­názium vegyes kara. a taní­tóképző női kara. a városi művelődési ház vegyes kara mellett Béres Ferenc és a Miskolci Bartók Kórus mű­ködött közre a dalok tolmá­csolásában. Átadás előtt megyénk legrégibb és legújabb szakmunkásképző in­tézete, a 101-es Évkönyv, minikönyv, hanglemez A borsodsziráki „Bartók BélaM Mg. Ip. Termelőszövetkezet Miskolc, József Attila utca 20. alatti szolgáltató ágazata Merítési, ablaktisztítási, valamint rovar- és rágcsálóirtási munkálatokat vállal közületek és egyéni megrendelők részére. feleton: 38-979

Next

/
Thumbnails
Contents