Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

ÉSZAK-M AGY ARORSZ AG 4 1981. szeptember 4., péntek Ha a tanár kőműves volt... „...A gyerekeiknek csinálják...” Délidőben értünk Szuhogy- ra. A délelőtti tanításnak mar vége. Ki-ki ebédje után nézhetett. Toporogtunk egy kicsit, s mert hát azért jöt­tünk, benéztünk az épülő tanterem ablakan. — Jó napot kívánok! A köszönés a hátunk mö­gül jött, s alighanem Fasi- ínon Jánosnénak szólt. Szu- hogy Szendrő társközsége, Fa- simonné az elnökasszony, akit jó ismerősként üdvözölt a fiatal tanárnő. Különben sem ritka vendég errefelé, mostanában pedig különösen gyakran megfordul itt. Ami­óta építkeznek. Kedvesen szólt az invitá­lás, ugyan járjunk már egyet az edelényi járásban, de leg­alábbis Szendrőbe, meg Szu- hogyra menjünk el. Annyi ott a lelkesedés, hogy meg­éri a néhány sor híradást. Vodilla Barna, a járási hi­vatal elnöke odafelé menet — mintegy kedvcsinálónak — sorolta, mi is épül mostaná­ban társadalmi munkában a járásban. Épül például a ru- dabányai tornaterem és az uszoda öt és fél milliójuk van az építkezésre, jó anyagi fedezet ez, futja belőle tég­lára, üvegre, tetőre, s ami kell, a munkán meg ott szor­goskodnak a helybeliek, de vasárnap öt kőműves kisipa­ros is a járásból. Ez lesz a har­madik uszoda, novemberre már szeretnék a gyerekeknek átadni a medencét. Az óra­terveket elkészítették, min­den járási iskolának jut hely, s idő valamelyikben az úszást gyakorolni. — Nyolcvannégyre, mond­ja a hivatal elnöke, elérjük, hogy minden iskolás megis­merkedik az úszás alapjai­val. S még hozzáteszi: — Ami tantervi törvény, mert előírás __ B eugrottunk Rudabányára is, de igazából Szendrőn meg Szuhogyon néztünk körül. A tanácselnöknő ezúttal sem csak nézelődni, dolgozni jött. A helybeli iskola igazga­tója, mintha csak várta vol­na a kérdést, már sorolta is, sürgősen, de nagyon sürgő­sen szükségük van a vil­lanyvezetékekhez az anyag­ra, mert addig tapodtat séma tudnak .mozdulni. — Erre várunk — mondja, hangjában egészséges szem­rehányással. — Meg kell már a mész is. Oltott mész lenne a jó. A mi embereink nem szeretnek mészhidráttal dol­gozni. Lassúbb vele a mun­ka... No és kell cserép is, mert egy darabon még hiány­zik a tetőről... Két napon belülre ígérte az anyagot a villanyhálózat­hoz a tanácselnök,, s aligha­nem meg is érkezett már, úgyhogy a hét végén semmi sem gátolja, hogy a helybeli szakemberek jól töltsék a szombatot és a vasárnapot dói: azaz munkával. Ehhez alighanem szüksé­geltetik egy kis magyarázat. A szuhogyiaknak régi szív- fájdalmuk volt, hogy szűkö­sen vannak az iskolában. Rá­adásul ott is, így is kétfelé, s bizony néhány száz métert kaptatón kell szaladni egyik helyről a másikra, hogy csengetésre átérjenek. Kell tehát egy új tanterem az egyik épület három tanterme mellé! Ez volt a falu meg a pedagógusok véleménye. De azt is tudták, nagyon jól tud­ták; a tanterem sokba kerül, a tanács pénztárcájából pedig nem folyik a pénzpatak. — Először itthon néztünk körül — mondja az iskola- igazgató. Ki segítene, miben segítene __ É s elővette mindent tudó füzetét. — A szülők felajánlottak 1611 órát, a tantestület 521- et, a szülői munkaközösségi tagok külön 416-ot, a nép­frontaktivisták 128 órát... Némi derültséget keltett ez utóbbi számadat: a helybeli­ek ugyanis tudták, az iskola- igazgató népfronttitkár is, úgyhogy duplán, triplán vesz részt az építkezésben. Nem­csak a szervezés hárul rá, a téglacipeléstől sem húzódott oldalra... — Azután az üzemek. Az áfészesek 90, az alumínium- gyáriak 120, a kazincbarcikai Karikás Frigyes szocialista brigád 130 órát vállalt. Dol­gozik ott néhány szülő — tette hozzá a magyarázatot S sorolta tételesen, hogy mi mindennel segített az or­mosbányai bányaüzem, de még a helyi sportegyesület, s hogy el ne felejtse: a ruda- bányaiak is. Szűkén százezer forintból kell megépíteni azt a tanter­met, épp hogy futja az anyagköltség. Szerencsére ce­ment maradt a szendrői uszo­daépítésből, s hozzájutnak bontott anyaghoz is, kedvez­ménnyel. Úgyhogy egy füst alatt megreparálták a régi épület kéményeit, az udvari illemhelyet meg teljesen át­építették. — Csak anyag legyen ... sürgeti az iskolaigazgató. — Segédmurrkáskéz bőven van, szakmunkás is akad. Az igaz­gatóhelyettesünk, Pogány Mihály meg szakértőként iga­zítja el őket__ Az iskola u tán először kőművesnek ment, aztán szerzett tanári diplomát... Szerencsére... S ezen nevetünk egyet, mert tényleg szerencsére . .. Jól jön most az építkezések­hez az értő ember. — Tudja, mondta a szuho­gy: iskola igazgatója. — Ér­telmes dolgokhoz' az embe­rek szívesen adják nemcsak a szívüket, de két kezük munkáját is. S mert maguk­nak, a gyerekeiknek csinál­ják, jól akarják csinálni. Hát, legalább egy köszönömöt — mutat a jegyzeteire — mon­dani szeretnénk nekik ... Csu torit* Annamária Önkéntes véradók X Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában is régi hagyománya van az ön­kéntes véradásnak. Több százra tehető azoknak a dol­gozóknak a száma, akik ré­szesei e nemes mozgalom­nak. Legutóbb 30 betongyári dolgozó kereste fel Miskol­con a vértranszfúziós állo­mást, hogy eleget tegyen ön­ként vállalt kötelezettségé­nek. összesen több mint tíz liter vért adtak, segítve ez­által az arra rászorulókat A Szőnyi István-teremben Topat Hlás képei ISzötl Monumentális törekvésű művész, festői célja a ter­mészet nagy erőinek, a ke­letkezés és a létezés formá­cióinak egyéni szempontú vi­zuális megjelenítése, — ol­vasható Topor András festő­művészről egy szakmai ki­adványban. A Képcsarnok Válialat miskolci Szőnyi Ist- ván-termében tegnap dél­után nyílt meg Topor András kiállítása, amelyen harminc- három alkotását ismerheti meg az érdeklődő — vagy éppen vásárolni kívánó — művészetbarát, s ezekből alakíthatja ki magának a művészről, annak munkássá­gáról a véleményét. Vagy ép­pen összevetheti önmaga ta­pasztalatait a bevezetőben idézett sommás jellemzéssel. Egy képcsarnoki, tehát ele­ve kereskedelmi jellegű ki­állítás harminchárom képe nem adhat teljes értékű ké­pet a művészről, hiszen nem árulkodik más, nem kereske­delmi értékesítésre szánt munkáiról, s e kétfajta tevé­kenység sok művésznél igen­csak eltér egymástól. Topor Andrásnak most Miskolcon látható anyaga azonban nem rossz értelemben vett műke­reskedelmi kollekció. Vá­sárlási szándék nélkül is fel­tétlenül érdemes megtekinte­ni, mert élményt ad, érté­kekkel ismertet meg. Hogy törekvései monumentálisak-e, s hogy a természet nagy erői, a keletkezés és létezés formá­ciói miként jelentkeznek, ér­demes a képeken megkeres­ni. Topor itt látható képei há­rom csoportba oszthatók: ki­sebb méretű olajpasztellek, olaj táblaképek, és térgrafi­kák. Ez utóbbi csoportba mindössze három mű tarto­zik. Vastag üveglapon belül több síkban jelentkező képek, figyelemremél tóaan érdekes grafikai megoldások. A har­minc festmény egyik érdekes, s az első figyelmes körséta alkalmával felfedezhető vo­nása, hogy a művész egyes témákhoz konok következe­tességgel vissza-visszatér. Megjeleníti egyazon témát kisméretű olajpasztellen és táblaképen, olajjal. Mindkét kategóriában megkapóan ér­dekesek a színei, ám míg olajpasztellel aprólékosabb, részletezőbb, a nagy táblaké­peken sokkal inkább csak a lényegre törekszik. Érdemes egybevetni például, miként jelenik meg kétfajta ábrá­zolásban az erdőszél, az őszi Hortobágy, a Csikász-ér, a napnyugta stb. Bármelyik ka­tegóriát nézzük, felfedezhető a természet erőinek újra, meg újra megközelítése, újra, meg újra átfogalmazása. Az olaj­képek között akad egy-két erősebben stilizált (például Oda, Dimenziók, vagy a vi­szonylag kevés emberalakos kép között a Találkozás, a Barátok, a Nyár). Személye­sen nekem a nagy képek kö­zül a Szél és a Sárrét, meg a Csikász-ér, az olajpasztellek közül a Nádaskert, az Ártér, a (délibábos) Hortobágy ke­rült képzeletbeli ranglistám elejére. Érdekes környezetlátás, megkapó színvilág tárul elénk a falakról. Nem utolsó szempont talán, hogy ottho­naink falán is jó hatásúak lehetnek Topor András ké­pei. fbeoedek) Pályázat A SZAKMUNKASOK KATONAI FŐISKOLA® ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMÁRA A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálata iránt érdeklődő és azt hivatásuknak választó szakmunkás fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. A Honvédelmi Minisztéri­um várja mindenekelőtt: — az ipari és a mezőgazda- sági üzemekben dolgozó fia­talok jelentkezését, akik el­sősorban technikai jellegű (vas- és gépipar, villamosság és műszeripar) vagy a nép­hadsereg igényeinek megfele­lő más szakképzettséggel ren­delkeznek és szakmájukban dolgoznak. A szak munkás-ké­pesítéssel rendelkező katona- fiatalok jelentkezését, akik a katonai szolgálat teljesítésé­ben, a szocialista verseny­mozgalomban kitűntek, a magatartásban, szorgalom­ban és a közösségi életben példamutatóak és a katonai főiskolai felvétel egyéb kö- •vetelményeinek is megfelel­nek. 1, A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság; büntetlen és feddhetetlen elő­élet; erkölcsi-politikai meg­bízhatóság; hivatásos szolgá­latra való egészségi és fizi­kai alkalmasság; szakmun­kás-képesítés (legalább jó eredménnyel) és a tanult szakmában töltött 1 év mun­kaidő; nőtlen'családi állapot; 23 évnél nem idősebb élet­kor. 2. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi (Budapesten a Fővá­rosi Hadkiegészítő) parancs­nokságtól, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. A jelentkezési laphoz mel­lékelni kell: — saját kezűleg írt önélet­rajzot; erkölcsi bizonyítványt; 2. számú statisztikai lapot; a végzettséget igazoló szak­munkás-bizonyítványt; a TBC-gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapnál nem régeb­bi mellkasröntgenernyő fényképet, vagy igazolást. 3. A jelentkezők bármely, de elsősorban a katonai fő­iskolák azon szakjaira pályáz­hatnak, amelyek leginkább felelnek meg polgári szak- képzettségüknek, illetve ér­deklődésüknek. Abban, hogy a jelentkező mely szakra nyer felvételt, az előkészítő tanfolyamon tanú­sított eredményei, szorgalma, valamint kérelmének figye­lembevételével történik dön­tés. 4. A pályázók szeptember­ben felvételi vizsgán vesznek részt. 5. A felvételre kerülő fiata­lok részére a katonai főisko­lai előkészítő tanfolyam kez­dete: november 15. Helye: Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola (Szol­nok). A polgári fiatalok behí­vásra, a sorkatonák vezény­lésre kerülnek. A tanfolya­mon eltöltött idő beszámít a sorkatonai szolgálat időtarta­mába. A tanfolyamot ered­ményesen befejező hallgatók katonai főiskolai tanulmá­nyaikat az általuk választott szakon kezdik meg. A katonai főiskolai előké­szítő tanfolyamra a pályáza­ti határidő: szeptember 15. Honvédelmi Minisztérium A vendéglátóipar is csatlakozik Salátaélternek - haibiszirsk Egészségesebbé válna táplálkozásunk, ha tejtermékeket is lehetne kapni éttermeinkben •. A „hárommillió kövér 9 ember országa” let­tünk, e szelleme^, ta­láló kijelentés azon a tényen alapul, hogy hazánkban minden harmadik ember nagyobb súllyal rendelke­zik, mint amennyi a nor­málsúlya lenne. Táplálkozá­sunknak évszázados hagyo­mányai vannak, éppen ezért nehezen alakítható. Válto­zatlanul kedvenc ételeink: a pörkölt és a rántott hús. Mindezek következménye­ként logikus, hogy a szép­ségideái kritériumai is a gömbölyded formáknál kez­dődtek, falvainkban még ma is azt tartják, hogy a jó húsban levő ember az egész­séges, az tetszik. Manapság egyre többen kezdik felismerni a mérték­telen táplálkozás veszélyeit. Talán azért, mert a halálo­zási statisztikánkban vezető helyen állnak a szív- és ér­rendszeri megbetegedések, a szívinfarktus, és az is elég megdöbbentő, hogy jelenleg már 300 ezer cukorbeteget tartanak számon hazánk­ban. Ezek a betegségek pe­dig nagymértékben a hely­telen étkezési szokások ro­vására írhatók. Ma már a kövér embert potenciálisan betegnek tekintik az orvo­sok; a táppénzesek között is egyre többen vannak, akik életvitelükben elkövetett hi­bák miatt betegek. Hogy nem vagyunk azért egészen tétlenek és tehetet­lenek ezekkel szemben, az bizonyítja, hogy a főváros­ban évek óta kiterjedt egészségnevelési propagan­datevékenység folyik a kor­szerű táplálkozás jiépszerű- sítéséért. Ennek egyik lehe­tősége a vendéglátókkal való összefogás. Az egészségügyi és a vendéglátóipari szak­emberek együttműködése teremti meg majd annak a feltételét, hogy a vendéglők­ben, éttermekben, bisztrók­ban étkezőket korszerű vá­lasztékbővítéssel neveljék rá az egészséges táplálko­zásra. Speciális éttermek létre­hozását tervezik. Lesz olyan, ahol csak olajjal főznek majd, de találhatunk saláta­éttermeket, halbisztrókat, alacsony kalóriaértékű me­nüket kínáló vendéglőket, ahol sok, hazánkban eddig ismeretlen étel is kapható lesz. A közös cél olyan szem­léletváltozás megvalósítása, melynek eredményeként ja­vul az emberek egészség- kultúrája, ezen belül is el­sősorban táplálkozási kultú­rája, o. e. MÉőIgyi bányász kulturális belek A bányásznappal a Mák­völgyi Bányaüzem Egyesített Művelődési Intézményéinél és üzemrészeiben is megkez­dődnek az október végéig ter­vezett bányász kulturális és sporthetek. A színes prog­ramban szembetűnik egy Hu- nyadi-emlékezéssorozat. Az egyesített művelődési intéz­mények székhelye ugyanis az alberttelepi Hunyadi János Művelődést Ház és mivel eb­ben az évben van Hunyadi János nándorfehérvári győ­zelmének 525. évfordulója, a közművelődés irányítói több olyan rendezvényt készítet­tek elő, amely Hunyadi emlé­két idézi. Például a bányász­napot megelőző szeptember 5-én dokumentumkiállítás nyílik Alberttelepen Hunyadi János életútjáról, történelmi ismeretierjesztő eliftdássoro- zat lesz a Hunyadiaknak az or­szág függetlenségi harcaiban betöltött szerepéről; Rudolf- telepen is kiállításon mutat­ják be Hunyadi Jánost és ko­rát, valamint Edelényben is, igaz, ott már nem a műve­lődési intézményben, hanem az aknánál. Természetesen igen nagy szerepet játszik a kéthónapos sorozatban a termelési propaganda, a szaJ cialista brigádok kulturáló- dása, a bel- és külpolitikai tájékozódás és jócskán akad szórakoztató program is. A program összeállításánál fi­gyelembe vették a több mint száz szocialista brigád és a kétszáztizenhatr bizalmi cso­port igényeit, valamint a kulturális vállalásokat, ame­lyeket segíteni hivatottak a rendezvények. A Mákvölgyi Bányaüzem Egyesített Művelődési Intéz­ményeinek programjai rész­ben az alberttelepi Hunyadi János, részben a rudolftelepi József Attila Művelődési Házban, részben az edelénvi Bányász Klubban lesznek de a már jól bevált gyakorlat szerint rendszeresen tartanak rendezvényeket az Albert I- es aknán, a rudolftelepi ív­es aknán, az edelényi 1—IV- es aknán, valamint a bejáró dolgozók lakóhelyein, ame­lyeket az intézmények ama­tőr művészeti csoportjai ke­resnek fel az Ajándékunk szép szó és zene című össze­állítással. Természetesen nem hiányzik a gazdag sportprog­ram sem. Otthon is, kiránduláson is különlegesen ízletes étel készíthető RKAHÜSBÓL Kapható Miskolcon a megjelölt húsboltokban, ABC-áruházakban

Next

/
Thumbnails
Contents