Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

1931. szeptember 30., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG S (Folytatás az 1. oldalról) Zsigmond Sándorné a szol­gáltatásról szólva a szerencsi járásról beszélt. Elmondotta, hogy ebben a járásban a kis­iparosok igen nagy szerepet vállalnak. Az elmúlt tervidő­szak elején számuk 540 volt, jelenleg pedig több, mint 700. Szükséges azonban, hogy az elkövetkező években tovább növekedjék a kisiparosok létszáma a lakossági szolgál­tatások minél jobb ellátásá­ért. Harmadik napirendi pont­ként a tanácsülés a lakosság áruellátásával foglalkozott. Az írásos anyagot dr. Makai Tibor, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője bővítette ki szóbeli kiegészí­tőjével. Ezek alapján elmond­ható, hogy a lakossáv; ellá­tásának javítására vonatkozó határozatokat a megye ke­reskedelmi szervei alapvető­en teljesítették. Az árualap­pal jól gazdálkodtak. A ke­reskedelmi hálózat alapterü­lete bővült, a vásárlási kö­rülmények javultak. Tény azonban, hogy az egy ember­re vetített vásárlási értéknél nem álljuk az országos ösz- szehasonlításl: elmaradásunk továbbra is mintegy 15 szá­zalékos. Mint várható volt, e napi­rendi ponttal kapcsolatosan hangzott el a legtöbb felszó­lalás. Kosik Mihály elmondotta, hogy az edelényi járásban is növekedett az áruforgalom, az ellátás általában kielégítő, a forgalom növekedése azon­ban mintegy 3 százalékkal kisebb a megyei átlagnál. Az edelényi járás községeinek ellátását nehezíti az ismert tény, mely szerint a járás te­lepüléseinek 47 százaléka 5U0 lelken aluli, 2Í) százaléka pe­dig ezer leiken aluli telepü­lés. Ezekben a községekben él mégis mintegy 28 ezer em­ber! Föltétlenül szükséges hát a népességmegtartó erő­nek a fokozása, miként azt. a tanácsi terv is hangsúlyozza. Ezt követően a gyermek- és diákétkeztetés alakulásáról szólt, mely jól szerveződik a járásban. Makó Antal Leninváros áruellátásáról elmondotta, hogy jól érződik a különbö­ző vállalatok egészséges ver­senye, elsősorban az élelmi­szer-cikkekkel és a ruházati cikkekkel kapcsolatosan. Ugyancsak szólt a gyermek­étkeztetés alakulásáról, mely ebben a városban példamu­tató: az összes tanuló 85 szá­zaléka vesz részt szervezett é tk ezt e t és ben. Selmcczi Lajosné szintén e napirendi pont vitájánál szó­lalt fel. Elmondotta, hogy az ország áruellátása kiegyen­súlyozott — márpedig ez ta­lán nem is annyira magától értetődő — és ugyancsak kiegyensúlyozott Borsod me­gyében is az ellátás. Igaz. hogy ebben a megyében még ma is több településen nincs megszervezve a helyi húsel­látás, de az elképzelhető, hogy ennek a tervidőszaknak a végén, vagy a következő elején a központi húselosz- tásnál elsőként ‘Borsod-Aba- új-Zemplénre gondolnak. A miniszterhelyettes szintén beszélt a gyermekétkeztetés­ről. oly módon, hogy ezt a for­mát mindenütt, hol a lehető­sségek adottak, fokozni, széle­síteni kell. Az áruellátással összefüggő szervezési kérdé­sekkel kapcsolatban elmon­dotta: előfordul, hogy vala­mely áruféléből a nagykeres­kedelem raktáraiban sok van, ugyanakkor ugyanez, áruból a boltokban semmi nincs. Hi­ánycikk. Foglalkozott a minőségi kérdésekkel is. A kei-eskede- lem nem engedhet a minő­ségből akkor sem, ha emiatt átmenetileg hiánycikké válik valamely áru. Az érdekvéde­lemről szólva elmondotta: több helyütt sajnos azokat az embereket bízzák meg a bel- söellenőri munkával, akik er­re nem eléggé alkalmasak. Pedig a belsőellenőmek is nagy szerepe van. sokat tehet, vagy tehetne. Például annak a statisztikának a javításáért, mgly szerint országosan min­den harmadik vizsgálat fel­derít valamiféle visszásságot, megkárosítást stb. Grósz Károly ugyancsak felszólalt e napirendi pont vi­tájánál. Bevezetőként elmon­dotta, hogy az áruellátás té­mája politikai jelentőséggel bír, a megyei pártbizottság ennek megfelelő figyelmet fordít rá. Hogyan ítélhető meg a mi megyénkben a ke­reskedelem helyzete, az áru­ellátás színvonala? A kérdésre válaszolva a megyei pártbizottság első tit­kára elmondotta, hogy a meg­tett utat messzemenően érté­kelve, az erőfeszítéseket tisz­telve ugyan, de nem lehetünk elégedettek. Nem fogadhatjuk el semmiképpen sem prog­ramként. a hiányosságokat, a hibákat, a feszültségeket, a tévedéseket, a vásárlók meg­károsítását stb. Nem fogad­hatjuk el például természe­tesnek a hiánycikkek listáját. Aki például építkezik, annak szüksége van bizonyos anya­gokra, és nem vigasztalhatjuk azzal, hogy az általa keresett anyag most csupán átmeneti­leg hiányzik. Felszólalásának további ré­szében nagy teret szentelt a kezdeményezés témájának. A kezdeményezésnek, mely a kereskedelemben is eléggé hi­ányzik. Gondjaink egy részét semmiképpen sem magyaráz­hatjuk a nemzetközi helyzet­tel, és egyáltalán semmivel, csupán a magunk körében kereshetjük az okokat. Van például borsodi vizünk, van palackozónk, de évek óta nem tudunk előbbre lépni, gond­jaink vannak a borsodi víz­zel. Akárcsak a sörgyártással is. pedig korszerű sörgyárunk van. Igaz. központi pénz már nincs a fejlesztéshez, de a sa­ját lehetőségeinket még nem merítettük ki. A zöldségtéma ugyancsak ismert. Ideológiát alkottunk rá, hogy a mi me­gyénkben nem lehet, eleget termelni. Ehhez tartjuk ma­gunkat, pedig nem ehhez kel­lene. Vagy: a hal-kérdés. A haltenyésztéshez országosan a mi megyénkben a legjobbak a körülmények, ugyanakkor a halfogyasztás a mi megyénk­ben a legalacsonyabb. Vagy: salakból * több helyütt már építőanyagot készítenek, ná­lunk a salakhegyek magasod­nak, gyülemlenek. A felszólaló foglalkozott a minőség kérdésével is. El­mondva, hogy a minőség nyil­vánvalóan a termeléssel kez­dődik. Szükséges lenne poli­tikai eszközeinket megfele­lően hasznosítani ennek érde­kében. Hangsúlyozottan szólt a boltvezetők képzésének szükségességéről, hiszen na­gyon is jól látszik: ki tartja szívügyének a bolt feltölté­sét, ki ért ehhez a munkához. Vannak boltvezetők, kik ugyanabból a pénzből, ugyan­abból a lehetőségből sokszo­rosan jobban tudják felsze­relni áruval az üzletet, job­ban ellátni a vásárlókat A megyei pártbizottság első titkára javasolta a tanácsülés­nek: a határozatban több konkrét feladat elvégzését is követeljék meg. Ugyancsak javasolta: fejezzék ki elisme­résüket, köszönet ükét a ke­reskedelem dolgozóinak ne­héz, tisztességesen elvégzett munkájukért. A tanácsülés befejező ré­szeként dr. Kardos Sándor vb-titkár szervezeti kérdése­ket ismertetett. 6;erme!cé!kezMés mezőkövesdi iskolákban elhelyezve a szárazáru rak­Ezer gyermek étkeztetése megoldott a mezőkövesdi is­kolákban. Az elmúlt évben készült el a 600 adagos konyha és étterem, amely az újoruvn épülő 2. számú Ál­talános Iskola része. Hogyan lett a hatszázból ezer adag? Az iskola építését a me­zőkövesdi járási Építő Szö­vetkezet kezdte el, 8 tante­rem és az éttermes konyha megépítésével. Idén fejeződik be ez a beruházás; az újabb ' nyolc tanterem befejezésé­vel elkészül az iskolakomp- lexum. A tanácsi beruházás­sal elkészült konyhát átvet­te a megye gyermekélelme­zését ellátó Bükkvidéki Ven­déglátó Vállalat, így külön­féle bővítésekkel, átszerve­zéssel a társiskolák étkezte­tése is megoldódott. Több mint 600 adagot elszállíta­nak az 1-es és 3-as isko­lába, a 4. számú iskolánál is csak melegítő konyha van. Innen, az új konyhából ke­rül ki tehát a gyerekek ebédje. Belépve a konyhába — ahol kilencen főznek —, mo­dern, minden igényt kielégí­tő főzőrészleget és tálalót lá­tunk. A konyha mellett mű­ködik a húsbontó részleg, t»ajd távolabb,' megfelelően tar, a konzerveket tároló he­lyiség, a földes zöldség-gyü­mölcs taroló. Igaz, mint az itt. dolgozók elmondották, ki­csit szűkös, de jól szervezett áruki használással megoldha­tó a tárolás. A konyhába ke­rülő nyersanyagokat nagyke­reskedelmi áron kapják, köz­vetlen úton tehát a szállí­tás, beszerzés is kényelme­sebb. — Megfelel-e az elképze­léseknek? — Bőséges adagokat tu­dunk biztosítani a gyerekek­nek — mondja dr. M. Sza­bó Lászlóné élelmezésvezető. — Normafigyelö ellenőrzi a pontos, előírt mennyiséget, a táplálkozás-élettani szem­pontok 'betartásáról pedig va­lamennyien gondoskodunk. Elengedhetetlen ma már a gyermekélelmezés terén a korszerű táplálkozási szoká­sok kialakítása. Az étterem felszerelését, étkészletét, evő­eszközt a vendéglátó vállalat biztosított, az étteimet pe­dig egyszerre kétszázan ve­hetik birtokukba. Mivel az iskola napközi ott honos, az ide járó gyerekek háromszor étkeznek. Igyekszünk válto­zatos étrendet biztosítani szá­mukra. — Mit esznek a gyerekek? Sok fehérje, gyümölcs, zöldség, húsfélé szerepel az étlapon. Ezt bizonyítják a raktárban felsorakoztatott befőttek, ananászkonzerv, a zöldségraktárban látott sző­lő, és egyéb gyümölcsök. Újí­tásokat vezettek be az ebé­deknél is: a hagyományos le­vesek helyett hetente egy­szer szerepel az étlapon gyü­mölcslé vagy friss gyümölcs­csel, citrommal dúsított be­főtt, amit a gyerekek osz­tatlan elismeréssel fogadtak. A velük együtt étkező fel­nőttek egyelőre nehezebben szokják meg az élet tani lag sokkal megfelelőbb, új éte­leket, a kialakuló új táplál­kozási szokásokat — mint ahogy ezt a konyha dolgo­zóitól megtudtuk. Az újfaj­ta étrendet bizonyosan a többi iskolában is szívesen üdvözölnék a gyerekek ... ,,Jobb ízű a falat Általában panasz van a zsúfolt iskolai éttermekre, a kevés idő miatt gyorsított ebédidőre. A mezőkövesdi 2. számú iskola új éttermében egyszerre kétszázan tudnak megebédelni. Az étterem tá­gas és világos, megoldható a gyors tálalás, ízlésesek, esztétikusak a tányérok, evő­eszközök, és finom az ebéd... Kflpftczi Edit A héti, serényfalvi kereszteződés korszerű csomó' pont lesz jólesett a későn jött ebéd az otthoni lábasból Fojtán László felvételei Zörgő kukoricások mellett vezet kifelé a Serényfalváról és Hétről ide torkolló út az ózdi föútra, ahol a gépek ár­nyékában zománcos lábasok­ból, tányérokból fogy az ebéd. Messziről hozták, ma meg is késett egy kicsit, de annál jobban esik. Aki teheti, két­szer is szed a főzelékből, mert a nap melege, a gép forró lehelete után jól oltja a szom j at a leves, a főzelék. Vízből nem lehet eleget in­ni ilyen időben, izzadtság­ként ül ki azonnal a bőrre. Az ebéd ideje, a pihenés percei alatt kicsit felenged­nek. a reggeltől megfáradt iz­mok, jólesik az észrevétlenül rövidke lazítás. Elöblítik a lábasokat, kanalakat az út­menti köricútnál. aztán a már tiszta edényből jókorát kor­tyolnak az ebédre. Dohogó, horkanó gépek nyergébe ül­nek vissza, szedik a régi út mellett a termőtalajt, teher­kocsikat raknak meg földdel, útpadkát egyengetnek a ©ép markolókanala után. Az útépítő már régen neu» esákányos, lapátos útkaparó, vagy útmester. Gépet igaz­gat, ha kell zsaluzni is tud a betonozáshoz, úthengerrel tö­möríti az utat tartó réteget, aszfalton: és ki tudná felso­rolni mi mindenhez ért. aki Itt nyolc-tíz évet dolgozott már. — Majdnem minden meg­változott az útépítőknél, csak egy valami nem — vé­lekedik Kis Barnabás gépke­zelő —, az, hogy vándorélet ez ma is, amit nem is képes megszokni akárki. Az előző munkahelyemről ezért jöt­tem el nyolc éve, de ez ma is kísért engem, mert itt is mindig új helyen ütjük fel a sátrat. Perszje a sátor korszerű la­kókocsi, vagy ha nincs ilyen, akkor naponta hozzák, viszik az útépítőt a miskolci mun­kásszállóról a munkahelyére. — Sátoraljaújhelytől Mis­kolci©, Sárospataktól Szend- rőig sokfelé szólított bennün­ket a munka eddig is. Haza­utazás csak egy héten egy­szer, mert Vis messze van, meg a költség miatt sem le­het gyakrabban menni. Így is hetente visszahozok magam­mal kétszáz forintot, meg ami a csomagba kerül, pár napi élelem, annyi, amennyi nem romlik rá az emberre. A kenézlőiek. Rrörgv tar­ló iák egy csoportban dolgoz­nak, legtöbbjük nem rendel vacsorát, inkább fóz magá­nak. Megveszik a paprikát, a hagymát, a tésztát és bő va­csora van belőle. — Este már nem megy ei senki a szállóról, ami egy ki­csit ki is esik, az ÉPFU-te- lep szomszédságában van, innen nem meg}’ be egyikünk sem a városba. Ülünk a te­levízió vibráló fényében, míg egyik-másik fáradtabb tár­sunknak. meg-megbillen a fe­je előre __ A z ózdi útról ellátni Hétig, a serényfalvi házak pedig egészen az út széléig sora­koznak. Azok, akiknek mos­tanában erre visz az útjuk, kényszerűségből is lassítanak, óvatosan folytatják az útju­kat. Nemrég kezdték meg a csomópontban a földmunká­kat és már ki is jelölték a nagyívű kanyarok vonalát, melyek felváltják majd a ve­szélyes. korszerűtlen, derék­szögű kereszteződést Ami jó volt tavaly, meg tegnap, az ma már nehezíti a forgalmat és holnapra már tarthatatlan volna. Beállósávot, odavezető gya­logos utat kap itt mindegyik út (most a kettőből egy sá­vot a leálló autóbuszok fog­lalnak el) széles, belátható, elegáns ívű rákanyarodásra nyílik majd lehetőség. Még a hideg beállta előtt szeretnék befejezni az aszfaltozást. Mérőszalaggal, zsineggel; apró cövekekkel mérik ki a csomópontban az új útsza­kasz helyét a művezetők,' Küss Zoltán és Dargai Ist­ván. Néha a rajzba bújnak; aztán folytatják, amit meg­kezdték. A rövidke szünetben gyom számítást végzünk: három nagyobb, pár kisebb géppel, teherkocsival húsz útépítő; többségük kubikos, néhánv hónap alatt európai szinté, modern útkereszteződést épít ki itt A négy és fél millió forintos korszerűsítéssel me"- oldódik, hogy mind a négy irányból a többi közlekedő mozgását figyelembe véve valamennyi jármű folyamato­san. legfeljebb egy kicsit las­sítva folytathatja az útját. Az autópálya borsodi szaka­szának megépítése után ugyanis a 26-os ózdi út a leg­fontosabb főutak közé lép elő. Ezért a csatlakozó utak korszerű csomópontjának ki­építésétől nem lehet eltekin­teni. — Mit ért ebből a györgy- tariói, kenézlői kubikos? Mindent, mert ott van, ami­kor először széthajtogatják & tervrajzokat, amikor talaj­mintát vesznek, amikor a csapadékelvezetők helyét je­lölik ki. Már csak munkakö­ri megnevezés maradt a régi kubikos megjelölés. Gépkeze­lők, nem ritkán „rajzot olva­sók", útépítők ők, akik soha­sem toltak talicskát, ásót is csak otthon tartanak a kert­ben. Nagy József Harmadosztályon Kisvendéglő a sárospataki állomáson Régi gondja oldódik meg Sárospataknak ebben az öt­éves tervidőszakban. Felépül a történelmi kisváros új ál­lomása. A városi tanács, a MÁV, a Volán és az Utas­ellátó Vállalat közös beruhá­zásában induló építési mun­kálatokat a jövő évben kez­dik el. A mintegy 70 millió forintba kerülő építkezés be­fejezése után 1984-re végre a város rangjához méltó új közlekedési centrumot alakí­tanak ki. Az új állomáshoz méltóan az Utasellátó Vállalat is úgy igyekszik kialakítani itteni lé­tesítményeit. hogy az igazod­jék az igényekhez, elsősor­ban az idegenforgalmi elvá­rásokhoz. Az állomáson egy 27 négyzetméteres kiskeres­kedelmi pavilont, valamint egy 280 négyzetméteres kis­vendéglőt helyeznek üzembe. Ez utóbbiról annyit, hogy terveit a MÁV Tervező In­tézet már elkészítette. A kis­vendéglő hangulatos, meg­hitt környezettel várja majd az ide érkező vendégeket. A vendéglőhöz tartozó konyhá­ban naponta 100 adag étel készül majd. Az 54 szemé­lyes vendéglő osztályba soro­lása különösen az idegenfor­galmi szezonban fizetődhet ki. hiszen harmadosztályú árakon étkezhetnek a vendé­gek. A hagyományos pincér- felszolgálás mellett az átme­nő forgalmat is ellátják maid itt. A kisvendéglőben kiala­kítanak egy különtermet s, ahol különféle zártkörű ren­dezvényeket tarthatnak!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents