Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-29 / 228. szám

T981. szeptember 29., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Gönci kafszioltványok Göncruszkáról Gönc felé haladva az H országút bal oldalán található a Gönc és Vidéke Áfész néhány éve létesí­tett faiskolája, ahol a körzet híres táj­fajtáját, a gönci magyar kajszit szaporít­ják. Az évről évre egyre több nemes sza­porítóanyagot előállító faiskolában 3—4 hét múlva megkezdődik az idei oltvány felszedése, értékesítése. Szacsuri Mihály és Szacsuri Béla, a telep két dolgozója el­mondta, hogy a tavalyi szemzések 70—75 százaléka megeredt, s bár idén két jég­verést is kaptak a fiatal kajszi suhan gok, várhatóan mintegy 11 ezer darab oltvány kerül értékesítésre az idei őszön. Ezek zö­mét a társ áfészek útján adják el, de a helyszínen is lehet vásárolni belőle bár­kinek. A gönci kajszi legjobb alanya a vörös­szilva, az ilyen alanyba oltott barack lé­nyegesen ellenállóbb. Az alanynak valót sarjukról és magról szaporítják a telepen. Egyébként a jövő évi szaporítóanyagnak szánt alanyok szemzése — mintegy 22 ezer darab — szeptember elején már megtör­tént. Az eredési jelentős mértékben be­folyásolja a téli időjárás. A telep dolgozói bíznak benne, hogy a tél nem lesz túl­ságosan szigorú, s jövőre az ideinél is többet tudnak értékesíteni a kiváló, igen keresett gyümölcsfajta szaporítóanyagából. (ha—fi) Szacsuri Mihály az október közepétől értéke­sítésre kerülő kajszisuhángok minőségét ellen­őrzi Prognózis Kicsi a világ! Jordán Ist­vánnal vagy két éve, már találkoztam a telkibányai ha­tárban. Igaz, akkor nyár volt és kombájnolás közben be­szélgettünk. Most viszont szántás közben, teljesen vé­letlenül leltem rá a Hosszú földek tetején. Tulajdonképpen a szél, mely be-bebujkált a közeli erdő inge alá, s olykor-oly­kor összekócolta a fák rozs­dásodó üstökét, no meg a fáradó nap kellemes melege késztetett bennünket megál­lásra. Ha csak néhány perc erejéig is, de jólesett érzé­kelni e szép tájon az évszak- váltás színpompás ceremóniá­ját. S ekkor láttuk meg a táblát araszoló, zöld-fehérre festett, tájba beolvadó erő­gépet. Szóval így találkoztam újra Jordán Istvánnal. Gépével egy irányú tárcsát vontatott, a szakmában úgy nevezik ezt a műveletet: disztillerezés. — Korábban lóhere ter­mett a területen. Azt feltör­tük, s most készítem elő a talajt az őszi vetéshez — kaptam a választ az üdvöz­lés utáni „Mit dolgozik ?”-ra Jó kiállású, tapasztalt szakember Jordán István. Ügy is mondhatnám: régi motoros a szakmában. S nem­csak a szakmában! Itt, a tel­kibányai tsz-ben immár 12 éve dolgozik. Egyébként 20 éve traktoros, kombájnos, at­tól függően, mikor, milyen munkára van szükség. —- Szeretni, melyiket sze­reti jobban? — Nem tudok választ ad­ni. Mindkettő nehéz. Itt ná­lunk, Telkibányán különösen. Sík táblán legfeljebb 50 hold, ha van. A többi mind domb­oldal, meredély. És például ezzel az erőgéppel veszélye­sebb a domboldalon dolgoz­ni, mint a lánctalpasokkal. A mikóháziaktó] tudom, hogy Sárospatakon, a Kossuth Lajos és a Rózsa Ferenc ut­ca találkozásánál van egy saroképület. Csak a nyitott ablakokon kiszűrődő beszéd, munkazaj, a varrógépek szinte fel-felsüvítő berregése árulja el, hogy a többszintes üzemházban asszonyok és lá­nyok hada — két műszakban — serényen munkálkodik. Az acélkapun sűrűn fordulnak be a kamionok, szövetet hoz­nak, s női ruhákkal megra­kodva indulnak útba. A Sárospataki Ruházati Szövetkezet tíz évvel ezelőtt kezdett exportra is termel­ni. Ez nagy fejlődés forrása lett. A szövetkezet vezetői jó érzékkel alkalmazkodnak a világpiaci igényekhez. Vál­toztattak a termékszerkeze­ten. Ennek megfelelően ' át­szervezték a szalagok mun­káját, új gépeket szereztek be. A dolgozók pedig — kü­lönösen a III-as és a IX-es szalag tagjai — egymással versengve törekszenek, hogy időben, s jó minőségben ké­szítsék el a női ruhákat. Mindezek hatása a dinami­kus fejlődésben mutatkozik meg. 1975—80. között — az előző öt évihez mérten — megduplázták az értékesítést, a tőkés bérmunkát, egyben a termelékenységet. Ez ki­hatott a keresetekre is, mi­vel 51 százalékkal növelték a bérszínvonalat. Ez azért is jelentős, mivel a konfekció- iparban alacsonyak voltak (néhol ma is) a keresetek. A patakiak teljesítőképes­ségének közel 80 százalékát a tőkés bérmunka „köti” le. Sok éves kapcsolat alapján elsősorban a nyugatnémet Elkont cég megbízásából ké­szítenek divatos női ruhá­kat. A cég képviselőjével, ők oldal földeken nemigen használják a T—150K-S erő­gépet. Mi viszont mindig. — Ezek szerint munka közben nagyon kell figyel­nie? — Ügy, ahogy mondja. S nemcsak a feldőlés veszélyé­re. Előre-hátra is. Ebben a táblában rengeteg a kő. Sőt, itt mindenfelé a bányai ha­tárban. Még így is, hogy na­gyon odafigyel az ember, sok ekevasat kell cserélni. — Ez nem azért van. mert gyenge az ekevas minősége? — Idén kaptunk szovjet gyártmányú, tényleg jó eke­vasakat. A minőséggel nincs baj. Persze, mindent az sem bír ki, a kő néha erősebb. — A gépe, a T—150K trak­tor is szovjet. Bevált? — Már négyéves. Újkorá­tól én járok vele. Egyedül a vízpumpa problémás, egyéb­ként kitűnő masina. Szeretek vele dolgozni. — Ma például meddig? — Míg nem végzek ezzel a táblával. Sőt, talán még egy kisebb, a Hársasalja is belefér a mai programba. Muszáj igyekezni, kihasznál­ni a jó időt. — Az ebéd már megvolt? — Túlvaigyok rajta. A szo­kásos hideg ebéd. Konzerv, szalonna, kenyér, paprika. — Maga szerint mikor ne­hezebb a traktoros munkája, tavasszal, vagy ilyenkor, ősz­szel? — Az őszi a nehezebb idő­szak. Ilyenkor gyakoribbak az esők, mélyebb a talaj, a napok is rövidebbek, gyak­ran lámpa mellett kell dol­gozni. — Ahogy így elnézem, elég magányos foglalkozás a ma­gáé. Ul a fülkében egész nap, csak a gép monoton zaját hallja, emberrel alig talál­kozik. Gerhard Heissiggel, többször beszélgettem. Az a megálla­pítása, hogy a szövetkezet jó minőségben dolgozik, határ­időre szállít. Jó az együttmű­ködés. Minden munkafolya­matot együtt terveznek meg, óhajait készséggel teljesítik, észrevételeit figyelembe ve­szik. s így gyakorlatilag csak kifogástalan minőségű áru indult útnak. Erre az Elkont, a fiatalok divatháza igen ké­nyes. Hadd mondjunk el egy ér­dekességet: a szövetkezet, már az év „utolsó napjait” perge­ti. Ugyanis az Elkont és a szövetkezet együttműködésé­ben a termelési év — a nap­táritól eltérően — szeptem­berrel véget ér. Az új év első napja: október 1. Ek­kor kezdik meg Patakon a következő évi megrendelés teljesítését; a tavaszi és a nyári ruhák készítését. Minden gond ellenére — amint Karajz Géza elnök el­mondja —, az év első felé­Az edelényi IV-es aknában dolgozó Váci Mihály szocia­lista brigád, Szép László ve­zetésével, az eredeti tervek értelmében 109 950 tonna Sze­net szándékozott az idén ki­termelni. A kollektíva a ter­ven felül 3250 tonna szén ki­termelését vállalta, továbbá pótfelajánlásként felajánlotta újabb 5000 tonna szén ki- bányászását. Az edelényi bá­nyászkollektíva állta a sza­vát, s jóval a határidő előtt eleget tett éves feladatának, vállalásának és pótfelajánlá­sának. Telefonon kaptuk a — Régebben, míg kisebb teljesítményű gépek voltak, általában i két traktoros két géppel szántott egy táblán. Most egy gép, egy ember is elég. Sőt, néha az a baj, hogy a gépnek kicsi a tábla. Már­pedig egy gépet gazdaságo­san kell üzemeltetni. Vagyis szántson, ne pedig folyton költözzön egyik tábláról a másikba. Ez viszont azt ered­ményezi, hogy az ember szinte egész nap egyedül van. Egyébként meg lehet ezt is szokni. A munka leköti a fi­gyelmet ... Tovább nem tartottam fel Jordán Istvánt. A beszélge­tést majd folytatjuk máskor, talán nyáron, egy újabb ara­táskor, vagy tavasszal, amint vetőgépet vontat. Mert ő minden bizonnyal itt lesz va­lahol a telki bányai határban, a Hosszú földek tetején, a Hársasalján vagy máshol. Csak nekünk kell újra erre jönni. A hatalmas masina mo­torja ismét felzúgott, s neki­lódult útjának traktor és tár­csa. Átbillent hant, porladt a föld a tárcsalapok nyo­mán. s ahogy távolodtak, úgy szűnt az erős gépzúgás. Az országúiról már csak az ara­szoló gépet láttuk. Onnan észre sem lehetett venni, hogy belül minden pöffenés, zúgás fordulatot ember irá­nyít. Egy ember, ki egész nap tűri a gép zúgását, ki délben általában hideget ebé­del, ki esténként elalszik a tévé műsorán, ki kora reggel, mielőtt munkába indul, a háztáji jószágokat is ellátja. Ö, Jordán István araszolta traktorával a talajt, ott fenn a Hosszú földek tetején. A jövő évi kenyérnek való alá készítette elő a talajt. zalékkal nagyobb árbevételt könyvelhettek el, s elégedet­tek a nyereséggel is. Ez a tendencia érvényes júliusra, augusztusra is. A szövetkezet a VI. ötéves tervidőszakban — a körül­ményekkel számúivá — húsz százalékkal akarja növelni a termelést, pontosabban az anyagmentes értékesítést. A termelékenyebb munkához igyekszik jobb feltételeket biztosítani. A közeljövőben adnak át egy háromszintes új épületet. Itt lesznek az öltözők, fürdők, helyet kap az orvosi rendelő. Azt tervezik, „kijönnek a pincéből”. Ugyanis jelenleg az alagsorban van a raktár. Az anyag, az áru oda le-, on­nan való felcipelése ma még sok munkával jár, ezért a Rózsa Ferenc utcai fronton kétszintes épületet akarnak készíttetni. hírt, hogy Szép László és társai szeptember 24-én, az éjszakai műszakharmadban eleget tettek éves termelési kötelezettségüknek. A számí­tások szerint a közösség az év végéig még 25 ezer ton­na szenet küld a föld fel­színére. Ezzel a brigád re­mélhetően megerősíti azt az első helyét, amelyet az or­szágos, iparági munkaver­senyben szerzett meg az első fél évben a komplexen gépe­sített; frontfejtések szocialis­ta brigádjainak a vetélke­désében. Az esztendőből még hátra van egy teljes negyedév, de a gazdálkodás főbb tenden­ciáit figyelembe véve, a ter­melés és az értékesítés szá­maiból arra következtethe­tünk, hogy néhány területen a tervelőirányzattól eltérő volt a fejlődés. A gazdaság működésének feltételei — így mindenekelőtt a külgazdasági környezet — a feltételezett­nél kedvezőtlenebbül alakul­tak. Elegendő utalni rá, hogy például az iparcik­kek nem rubel elszámolású exportjában nem sikerült nö­vekedést elérni, sőt az elmúlt évihez képest országosan és megyénkben is csökkent a tőkés kivitel. Ennek nem mond ellent az a tény, hogy egyik-másik vállalatunk, vagy ipari szövetkezet fokozta külkereskedelmi forgalmát, ám néhány ágazatban, mint például a kohászatban, rosz- szabbodtak az értékesítési le­hetőségek. A kohászat 1981. évi gazdálkodását, mint is­meretes, döntően az befolyá­solja, hogy a tőkés piaco­kon az elmúlt évben bekö­vetkezett acélipari válság- helyzet az idén tovább mé­lyült. Nagyrészt ennek tulaj­donítható, hogy a kohászati termelés volumene a tervhea képest csökkent. Az egyensúly javítása ér­dekében számos intézkedési dolgoztak ki ipari vállalata­ink. Ezek közé sorolhatjuk azokat a törekvéseket, ame­lyek a kohászati ágazatban a másodlagos, magasabb fel­dolgozottságé termékek ará­nyának növelését irányozták elő. Ennek hatására emelke­dett a másodtermékek ex­portja, viszont csekély mér­tékben tudták ellensúlyozni a nagy volument kitevő ha­csak részben köszönhető az energiagazdálkodás javulásá­nak. Az ipari termelés ugyan­is csak kis mértékben növe­kedett, az energiaigényes ko­hászati, építőanyag-ipari, vegyipari termékek gyártása nem érte el a tervezettet. Közrejátszott az energiafel­használás mérséklődésében az energiahordozók termelői árának növekedése, a ked­vező téli átlaghőmérséklet is, de ha még nem is a kívánt mértékben, érződnek már a takarékosság eredményei is. A leggyorsabb eredménye­ket a pazarlás csökkentésé­vel vagy megszüntetésével érték el, mégpedig a legtöbb gyományos kohászati termé­kek világpiaci árának csök­kenéséből és a rendeléshiány­ból keletkezett veszteséget. A vegyipar termelésének volumene a tervezettet meg­közelítő ütemben emelkedik. Dinamikusan nőtt, s várha­tóan az év hátralevő részé­ben is fokozódik az export­ját jelentősen bővítő gyógy­szer-, műanyagipar, valamin! a szerves és szervetlen vegy­ipari termékek gyártása. A a év első felében a magasabb feldolgozottságé termékek arányának növelése több árucikk esetében jövedelme­ző exportot biztosított. Ja­vult az ágazaton belül a vál­tozó piaci feltételekhez való igazodás, rugalmasabbá váll vállalataink magatartása. A TVK például növelte mű­anyag termékeinek, s egyes, jó áron értékesíthető mű­anyag alapanyagok (polipro­pilén stb.) eladását. A Bor­sodi Vegyikombinát a ked­vezőtlen pvc-porértekesítés helyett a jó jövedelmezőség­gel értékesíthető műtrágya­féleségek kivitelét fokozta. Vegyipari vállalataink gaz­dálkodásában egyre inkább megfigyelhető a jövedelme­zőbb termékszerkezet megte­remtését célzó törekvés. F.zt támasztja alá, hogy mind a TVK-ban, mind pedig a BVK- ban jelentősen fejlesztik a műanyag késztermékek gyár­tását. A Tiszai Vegyikombi­nát VI. ötéves terve például olyan célokat fogalmaz meg, hogy az alapanyagok, így a polietilén és polipropilén gra­nulátum helyett magas fel­dolgozottsági fokú műanyag készterméket bocsát piacra. E cél érdekében — a hazai és külpiaci igényekhez iga­zodva — tovább fejlesztik a kezdeményezesére. &ok he­lyütt felszereltek olyan mű­szert, amely automatikusan leállítja az energiaszolgálta­tást, amikor a gépek üresen járnak. Legtöbb munkahelyen találkozni kisebb-nagyobb ésszerűsítéssel és jó módsze­rekkel. Egyik helyütt a ke­mencékben keletkező füstgáz egy részét fogják munkára, a többi között szárítanak ve­le. Gyakran több vállalat fog össze az energia jobb ki­használására. Például a győri Rábatex, a város szeszgyá­rával kötött megállapodást, amelynek alapján a textile­sek átveszik a szeszgyártól az ott óránként keletkező 80 köbméternyi 70 fokos hűtő­vizet, és azt fűtésre felhasz­meglevő termelőkapacitáso­kat, másrészt új, korszerű, nagy termelékenységű gépso­rokat és berendezéseket he­lyeznek üzembe. A TVK-ban úgy számolnak, hogy a VL ötéves terv végére a mű­anyaggyár évi kapacitása el­éri, illetve meghaladja az évi 100 ezer tonnát. A BVK-ban hasonlóképpen a műanyagfel­dolgozás fejlesztését tekintik az egyik legfontosabb fel­adatnak. Tudvalevő, hogy a vállalat termelési szerkeze­tén belül a legnagyobb há­nyadot a pvc-por gyártása jelenti. A világpiacon kiala­kult válsághelyzet következ­tében viszont a pvc-porter- melés, illetve -eladás jöve­delmezősége rendkívül ked­vezőtlen a BVK számára. S a kilátások sem kecsegtetnek gyors változással, hiszen a tervidőszak végéig a maihoz hasonló dekonjunkturális piaci lehetőségekre lehet szá­mítani. A fentiekre való tekintet­tel és egyéb gazdaságossági számítások alapján érlelődött meg a BVK-nál az az elha­tározás, hogy a szerkezeti arányok javításának legjob­ban elérhető módja a pvc- műanyagfeldolgozás dinami­kus növelése. A műanyag­feldolgozás jövedelmezősége ugyanis lényegesen kedve­zőbb, mint az alapanyag- gyártásé, ugyanakkor lehető­ség nyílik a kis hasznot hozó alapanyagexport csökkenté­sére. így a vállalati tervek szerint, az elkövetkező öt esztendő során, az 1980. évi­nek több mint kétszeresére, vagyis 42 ezer tonnára nö­velik a műanyag-feldolgozást a Borsodi Vegyi Kombinát­ban. nálják. A mezőgazdaságban új betakarítási és tárolási technológiákat dolgoztak ki, amellyel kukoricaszárítással járó energiát takarítanak meg. Minden tonna, szárítás nélkül tárolt kukorica 40 kiló gázolajat tesz feleslegessé. Nagy érdeklődésre számíthat a kukorica hűtve tárolásá­nak módszere. A módszer lényege az, hogy a tárolók­ba hűtőrendszert építenek, ez optimálisan szabályozza a szükséges hőmérsékletet és segítségével 18 százalék ned­vességtartalmú kukorica is tárolható az általános 12 százalék 'helyett. így minden tonna termésnél 10 kiló gáz­olaj takarítható meg. Hajdú Imre Október 1-től új év G pataki ruházati szövetkezetben ben a tavalyitól három szó Csorba Barnabás Teljesítették vállalásaltat Hz energiagazdálkodás javításáért Hazánkban az energiafo- helyen a szocialista brigádok gyasztás az év első felében 2 százalékkal csökkent, ami

Next

/
Thumbnails
Contents