Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-26 / 226. szám

1981. szeptember 26., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A közéletben A járási IZ-iár „Kulcslyukházak'’ Szerencsen Költözés: talán Király László a KISZ-ve­zetők „idősebb” nemzedéké­hez tartozik, hiszen 34 éves és több mint tíz éve függet­lenített munkása az ifjúsági szövetségnek. A MEZŐGÉP Felsőzsolcai Gyáregységében volt autószerelő, a vállalat KISZ-titkára, később hat évig a Miskolc járási KlSZ-bizott- ság munkatársa: négy éve pedig titkára. Aktív részese a járás közéletének, tagja a KISZ megyei bizottságának; küldött volt a szövetség X. kongresszusán. . \ — Életem nagy élménye volt, és szép emleke marad a kongresszus — mondotta. — Egyenes, szókimondó ember­nek tartom magam, így iga­zán otthon éreztem magam a kongresszus nyílt, őszinte lég­körében. Mindig is igyekez­tem úgy végezni a munká­mat, hogy tetteimmel is iga­zoljam amit mondok. Manap­ság is sokat vitatkozom, de a valóság, a gyakorlat ismereté­ben, jobbító szándékkal kép­viselem a járás és a megye KISZ-fiataljainak érdekeit. Az igazság, az eredménye­sebb ifjúságpolitikai munka, a mozgalom érdekében. Ügy vélem, hogy új embe­rek friss véleményei, a régeb­bi, már esetleg megszokottól esetleg eltérő hozzászólásai mindig is valamiféle „pezs­gést” hoznak egy testület munkájában. Így volt ez ta­lán Király Lászlóval is, hi­szen mióta beválasztották a KISZ megyei bizottságába, szinte nem volt olyan ülés, amelynek ne vett volna részt a vitájában. Általában "a já­rás KISZ-fiataljainak érdeke­it képviselve, célratörően, ugyanakkor érdekeket egyez­tetve, a távlati feladatokat figyelve járul hozzá a testü­leti döntések kialakításához. A két kongresszus között szép eredményeket értek eL, mivel a járás ipari, élelmi- szeripari üzemei dinamikusan fejlődtek és ez erőteljesen érződött a KISZ-szervezetek életében is. A járás mezőgaz­daságára jellemző mérsékel­tebb fejlődés viszont megne­hezítette a tsz-ek KlSZ-szer- vezetei szervezettségének erő­teljesebb fejlesztését. Az el­következendő időszakban egyik fontos feladatuk a szö­vetség tömegbefolyásának és szervezettségének növelése ezeken a területeken. Ez év nyarán, pontosabban augusztus 25-én a Borsod me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának ülésén határozat született, amelyben — töb­bek között — megfogalmaz­ták, hogy 1982. január elsejé­től, a közegészségügyileg ve­szélyes településeken élő, egy­évesnél fiatalabb csecsemők­nek fóliába csomagolt ivóvi­zet biztosítsanak. A jó minő­ségű ivóvíz hiánya országos gondunk, amelyben megyénk különösen „élenjár”. Az ötödik ötéves tervidő­szakban Borsodban tizenkét települést kötöttek be a veze­tékes ivóvízhálózatba. Továb­bi tizennyolc település bekö­tése a hatodik ötéves terv­időszakban várható. A ma­radó 142 településen azonban változatlanul ásott kutakból, törpevízművekből nyerik az ivóvizet, amelynek szennye­zettsége különösen a csecse­mőkorban nagyon veszélyes. A szabványelőírás szerint egy liter vízben maximum 40 milligramm nitráttartalom lehet. Nálunk van olyan tele­pülés, ahol a literenkénti nit­ráttartalom a száz milligram­mot is meghaladja. Érthetően aürgős tehát, hogy az érintett — Emellett még sok más feladatunk is van, amelyet a járás küldöttgyűlése és a kongresszusunk is meghatá­rozott — folytatta. — Néhá­nyat említek a fontosabbak közül: erősítenünk kell a KISZ-munka politikai, moz­galmi jellegét, csökkenteni és megszüntetni a meglevő bü­rokratikus vonásokat, jobban kell támaszkodnunk a fiata­lok öntevékenységére, kezde­ményezéseire. Vonzóbbá kell tennünk a KISZ-t, és nagyobb részt szeretnénk vállalni a helyi politika alakításában. A kongresszus és a megyebi­zottság határozatainak szel­lemében szerény eszközeink­kel segíteni akarjuk a fiata­lok — elsősorban a fizikai dolgozók — lakásgondjainak megoldását. Az elvi döntések után még csak halvány el­képzeléseink vannak, de bí­zunk abban, hogy előbbre tu­dunk lépni. Közéleti emberként, veze­tőként — népszerű. Sokan is­merik, sokfelé megfordul: Sajóhidvégtöl Bükkszentke- resztig. Amikor az utóbbi község neve szóba került, fel­elevenítettük azokat az éve­ket, amikor a járás KISZ-esei egy nagy „keresztet” vettek a vállukra. Az úttörők kezde­ményezését felkarolva, el­kezdték egy úttörőtábor épí­tését, amelyet a közelmúlt­ban adtak át. Megvalósítását sokan nagy fegyverténynek tartják: menetközben derült ki, hogy a lelkesedés nem elég, sok gonddal, munkával, de az idén nyáron kész lett a 120 személyes tábor. — Rájöttünk, hogy csak a KISZ-fiatalok társadalmi munkájára alapozva nem tud­juk megcsinálni — mondot­ta. — Nem maradtunk egye­dül, segítséget kértünk és kaptunk a járás gazdálkodó egységeitől. A széles körű társadal mi összefogás révén megépült úttörőtábor kőháza­in fényes táblák örökítik meg a kollektívák munkáját. Mit jelent, számára a köz­élet: elsősorban az ifjúsági szövetségben a fiatalokkal, a fiatalokért végzett munkát. Tevékenysége összefonódik a járás társadalmi, gazdasági életével, hiszen a területen élő fiatalok mozgalmi mun­kájuk révén is formálói a szűkebb pátriának. területek közel kétezer cse­csemőjét mielőbb ellássuk megfelelő minőségű vízzel. Erre három lehetséges megoldás közül, leggazdasá­gosabbnak a fóliába csoma­golt ivóvíz szállítása mutat­kozik. A lajtkocsis szállítás ugyanis kevésbé felel meg az előírt közegészségügyi szem­pontoknak, a kereskedelmen keresztül forgalmazott palac­kos ivóvíz pedig túlságosan költséges a rendkívül nagy göngyölegigény miatt. A tasakos vízellátás bizto­sítására már az idén nyáron megkezdődtek az előkészüle­tek. A Borsod megyei Vízmü­vek edelényi vízműtelepén je­lenleg is dolgoznak a megyei vízművek szakemberei. Az épületek átalakítása után a Chinoin Gyártól szerzik be a szükséges tasakolóberendezé- seket A műanyag tasakok nagy részét pedig a Tiszai Vegyi Kombináttól hozzák. A központi támogatással készü­lő tasakolórészleg, mintegy 7.2 millió forintba kerül. Üzemeltetési költsége várha­tóan 2,8 millió forint lesz. Jóllehet, átmeneti megoldás­ról van szó, mégis sok-sok aggódó szülőnek enyhül majd fi magasban Folytatják ai elektrosztatikus pernyelevólasztók építését a ré­gi Tiszai Hőerőműben. Képün­kön: a vállalat egyik szakembe­re a pernyét gyűjtő hombár he­gesztését végzi. Angliában a becslések sze­rint a háztartásokból mintegy 25 százalékát kidobják annak az élelmiszernek, amit meg­vásároltak. A háború előtt végzett szórványos és hiá­nyos felmérések ezt az érté­ket 3 százaléknak találták, így az emelkedés igen magas­nak tűnik. Kormánykezdemé­nyezésre az angol szakembe­rek újabb felmérést végeztek 60 háztartásban két éven ke­resztül, s ez megnyugtató eredménnyel járt: a korábban becsült érték igen magas, s teljesen alaptalan. Kalória- egyenértékben számolva a be­vitt élelmiszereknek csak 5 százaléka kerül a hulladék­ba, s ebbe még a mosogatás­sal járó távozó zsírt is bele­számították. A nagy családok .jpazarlóbbak”, mint a kisebb háztartások. A vizsgálatnak most kb. 2000 családra való kiterjesztését tervezik, ami azonban igen nagy technikai nehézségekkel jár, s nagy tü­relmet igényel a megfigyel- tektől is. a gondja. Hiszen az érintet­teknek nem elég azt tudomá­sul venni, hogy a rossz mi­nőségű ivóvíz ma már világ- probléma, és hogy a mező­gazdaság fokozott kemizálá- sával együitjáró műtrágyázás egyik következménye a talaj­vizekben egyre növekedő nit­ráttartalom. És ennek tisztí­tására ez ideig még nem si­került elfogadható eljárást avagy szűrőberendezést talál­ni. \ A Borsod megyei Vízművek edelényi részlegének beindu­lásával — amely reméljük megtörténik az előírt határ­időre — mintegy kétezer csecsemő részére szállítanak majd, napi két liter, jó minő­ségű ivóvizet. Ez azt jelenti, hogy éves szinten közel 1500 köbméter vizet kell csomagol­ni és szállítani az edelényi üzemegységben. Igaz, nem naponta — hiszen egyik-má­sik település több mint száz kilométer távolságra van a tasakolótól —, ám mindenkor az előírt minőségi követelmé­nyek betartásával. Monos Márta Több mint öt évvel ezelőtt, 1976 nyarán, akkor még 12 házaspár részvételével meg­alakult Szerencsen a MÁV Ifjúsági és Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. 1978 januárjában döntöttek: „tele­püket”, a két darab, nyolcla­kásos sorházat a SZÖVTERV típustervei alapján, a nagy­községi tanács által ingyen felajánlott és előközművesí- tett telken, Szerencs határá­ban, a 37-es főközlekedési út mellett építtetik, illetve épí­tik meg. Akkor úgy gondolták, hogy 1980 májusában már birtok­ba vehetik az új lakásokat Nem így történt. Az építke­zés elhúzódott egyre több pénzt és a tagok egyre több energiáját emésztve íeL A beköltözés végleges határide­je pedig még most, lassan négy év múltán sem biztos. BALSZERENCSÉS VÁLASZTÁS Egybehangzó vélemények szerint az építkezés elhúzódá­sának egyik — fő — oka a kivitelező balszerencsés meg­választása volt Hollósvölgyi Ferenctől, a szövetkezet el­nökétől, aki most egyben munkáltató és munkavállaló is, a következőket hallottuk: — Az engedélyek beszerzé­se után, 1978 tavaszán és nya­rán különböző építőipari vál­lalatoknál, szövetkezeteknél kilincseltem. Jártam a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, a SZÁÉV-nél, a monoki, prügyi termelőszö­vetkezet építőrészlegénél, a pataki TÖVÁLL-nál. Egyikő­jük sem vállalkozott a közel 10 millió forintos munka el­végzésére, mondván, nekik ez nem éri meg. Bennünket vi­szont a különböző előírások és határidők sürgettek, így esett a választás Kóka János sze­rencsi kisiparos személyére. Sajnos... — Miért? — Így utólag per köny- nyű okosnak lenni, de válasz­tásunk nagyon halszerencsés­nek bizonyult. Kóka János mintegy pajzsként tartotta maga előtt ezt az építkezést, télen nálunk „dokkolt”, fő idényben, tavasszal és nyáron pedig jobban fizető munkák­ra vitte el az embereit. Ál­landó pénzhiánnyal küszkö­dött, sokszor fizetni sem tu­dott munkásainak, akik per­sze egykettőre felmondtak neki. Egyre lassabban, vonta­tottabban „haladt” az építke­zés, s a bajokat még tetézte, hogy nem fizette rendesen az adóját, és ugyanez volt a helyzet nagy összegű SZTK- tartozásával is. A hatóságok­nak viszont lehetőségük lett volna arra, hogy a szövetke­zet pénzéből vonja le ezt a több mint százezer forintnyi összeget, nem beszélve arról, hogy közben nem az építke­zéssel összefüggésben ugyan, de csíkos ruhát kellett visel­nie. Véleményem szerint, ezért tartunk ott, hogy a két épületnek eddig már két te­let kellett fedél nélkül átvé­szelnie, és csak most van re­ményünk a második ház te- , tőszerkezetének befejezésére, I a cserepezésre. És ugyancsak I reménykedhetünk abban, hogy sikerül visszaperelni tőle a jogtalanul felvett 377 ezer forintot, ami úgy hiány­zik most nekünk, mint egy falat kenyér ... A MUNKAADÓ SZEREPÉBEN — Kóka János alkalmazot­tait — folytatja Hollósvölgyi Ferenc — 1980 júniusától mi fizettük, mert már a teljes levonulásról volt szó. Később felbontottuk vele a szerző­dést, a munkásokat pedig a szövetkezet alkalmazza — így lettem én munkavállaló és kényszerűségből munkaadó is egyben. — Olyan véleményt is hal­lottunk, amely szerint nem­csak a kisiparos volt a hibás, mert a szövetkezet tagjai sem végezték el időben a szerző­désben vállalt előkészítő és segédmunkákat. Igaz ez? — Részben. Sajnos, van közöttünk két-három olyan fiatal, aki viszonylag jobb kö­rülmények között él, és elfe­ledkezik vállalt kötelezettsé­geiről. A többiek viszont — idestova már három éve — szinte minden szabad percü­ket az építkezésen töltik. — Jelenleg hol tartanak az építkezésben ? — Az első, az „A”-jelC épü­letben már dolgoznak a víz­vezeték-szerelők és rövidesen megkezdhetik a munkát a villanyszerelők k. A „B”-jelű épületnél pedig — mint már említettem — szeretnénk még az ő&saei befejezni a tetőfe­dést — Beköltözés? — Az Időpont az időjárás­tól és az emberektől is függ. Tálán jövőre elérik a lakások Tegnap délelőtt Miskolcon, a honvédelmi szövetség szék­házéban, tanácskozásra ültek össze azoknak a Borsod me­gyei szocialista brigádoknak a vezetői, amely brigádok az MHSZ élőnevet is viselik. A tanácskozáson — ame­lyen a honvédelmi szövetség városi és járási vezetőségei is képviseltették magukat — Lőrincz István őrnagy, a szö­vetség megyei titkárhelyette­se tartott előadást. A többi közt hangsúlyozta: az MHSZ szocialista brigádok tevé­kenysége sokrétűbb a többi szocialista brigádénál, mivel nemcsak a termelésben jár­nak élen, hanem az MHSZ-t, vállalatuknál a hazafias, hon­védelmi nevelést is segítik. Munkálkodásuk gyakran en­nél is szélesebb körű, hiszen lakóhelyük szépítésében is nemegyszer közreműködnek, vagy az általános iskolákat patronálják, ily módon véve ki részüket a kisdiákok hon­védelmi nevelésének munká­jából. E brigádok tagjainak több­sége MHSZ-tag, s közülük nem egy a honvédelmi klubok tanácsaiban vagy a honvédel­mi szövetség városi, járási vezetőségei tanácsadó testü­letéiben is tevékenykedik. Emellett a brigádtagok a munkahelyükön és másutt is mozgósítanak a különböző honvédelmi jellegű sportfel­adatok elvégzésére, és aktí­van részt vesznek azok meg­oldásában. Gondoskodnak például versenyzők indításá­ról, az összetett honvédelmi versenyeken, a tartalékosok és a lövészek mérkőzésein rendezőként is saerepektek azt a készültségi fokot, ami­kor egy-egy helyiséget már lakhatóvá lehet tenni. TOL SOKAT AKARTAK? A szerencsi „kulcslyukhá­zak” ügye természetesen a közérdeklődés homlokterébe került. Sokan úgymond „drukkolnak" a fiataloknak, másoknál némi káröröm is tapasztalható. — Túl sokat akart a szarka — halljuk egy szerencsi já­rókelő véleményét. — Fiata­lon kívántait palotában lak­ni... — Igazságosnak tartja ezt a véleményt? — kérdeztük Sárkány Imrétől, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárától, aki hivatalból is foglalkozott már a szövetkezet ügyeivel. — Ez csak féligazság. Ä négyszintes, háromszobás, garázsos otthonok valóban irigységet kelthetnek néhány emberben, de ezek a lakások több generációt is kiszolgál­hatnak majd. Az viszont igaz, hogy a szövetkezet tagjai ere­jükhöz képest, valóban sokat vállaltak, s nem sikerült minden úgy, ahogyan szeret­ték, és mi is szerettük vol­na. Nagyon örülnénk annak,' ha jövőre valóban sikerülne beköltözniük a lakásokba. Annál is inkább, mert a nagy­községben a következő öt év­ben állami erőből összesen csak hetven lakás épülhet fel. Jelenleg egy 26 családból álló szövetkezet kíván belevágni hasonló építkezésbe, öle már a panelos technológiát vá­lasztották. Minden igyekeze­tünkkel azon vagyunk, hogy a „kulcslyukházak” ügye ná­luk ne ismétlődjék meg. stb. Hosszan lehetne még so­rolni, mi módon segítik a honvédelmi szövetséget Megyénkben jelenleg 63 szocialista brigád viseli az MHSZ előnevet. Túlnyomó töbhségük a termelésben való helytállásért a szocialista munkaversenyben elért ered­ményeiért megkapta a bronz-, ezüst- vagy az aranykoszorús címet Jó néhány munkacsa­pat a szakma, vagy a Válla­lat Kiváló Brigádja címet is kiérdemelte. Ami pedig a társadalmi munkájukat ille­ti, csupán egy városból em­lítsünk példát: Kazincbarci­kán az MHSZ szocialista bri­gádok az idén már több mint 100 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek váro­suk szépítésében. Ugyancsak itt a BVK MHSZ előnevet vi­selő Bánki Donát, Korvin Ottó és Georgi Dimitrov szo­cialista brigádja ebben az év­ben összesen mintegy 80 ezer forint értékű ellenszolgáltatás nélküli munkával segítette a honvédelmi szövetség helyi vezetősége kezelésében levő lőtér korszerűsítését. A vitaindítót élénk eszme­csere követte, összegezve a hozzászólásokat, ezek lénye­ge az volt, hogy megfelelő fel­világosító munkával az MHSZ szocialista brigádok száma megyénkben jócskán növelhe­tő. Másrészt jó néhány javas­lat elhangzott arra vonatko­zóan is, hogy az előnevet már viselő brigádok miként áll­hatnak helyt még eredménye­sebben a termelő- és az MHSZ-t támogató társadalmi munkában egyaránt. (Petra) Tiszta vizet a zacskia! Udvardy József Tanácskoztak az MHSZ inevet viselő T. 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents