Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-25 / 225. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 25., péntek N éhány év óta szeptemberjeink hagyományosan vis­szatérő eseménye a képzőművészeti világhét. Tulaj­donképpen nem is egy hét ez a világhét, hiszen a hozzákapcsolódó események, kiállítások nem szorulnak az egyetemesen elfogadott naptári hét keretei közé, már he­tekkel korábban nyíltak ide csatolható kiállítások, amelyek még a hivatalos héten is élnek, talán utána is lesznek még különböző rendezvények, de a lényeg nem is a pon­tos időtartam, hanem az a tartalmi töltődés, amellyel a társadalmi érdeklődés ez idő tájt a képzőművészetek felé fordul. Minden évben van valami jelmondata a világhétnek. Az idei így hangzik: „Világunk tükre a művészet". A meg­állapítás természetesen nem új. A művészetnek minden­kori feladata a valóság, tehát a világ tükrözése, legyen az zene, irodalom, képzőművészet, előadóművészet, egyéb. A világhét arra való, hogy fokozottabban fordítsa a figyel­met a képzőművészetekre, a tágabban vett képzőművészeti tevékenységekre — beleértve például a környezet kialakí­tását, a városépítészetet, egyebet is —, segítsen közelebb hozni egymáshoz az alkotásokat és a művészetektől talán még tartózkodó tömegeket, ez utóbbiakkal megismertetni az igazi, a nemes alkotásokat, rákapatni őket azok jó ízeire. Tagadhatatlan, hogy népünk igen jelentős hányada barátkozik a képzőművészetekkel mindenféle ünnepi alka­lom nélkül is. Látogatja a tárlatokat, vásárolja a műtár­gyakat, műyészeti kiadványokat. De az is tagadhatatlan, hogy ez a tömeges érdeklődés nem mindig az igaz érté­kek felé fordul. Éppen ezért kiemelt feladata a világhétnek, illetve rendezvényeinek a jobb tájékozódás segítése, az igaz értékek felismerésére és megkedvelésére való tanítás. A világhét alkalmából sokféle programot szokás szer­vezni. Most is behálózzák Borsodot és Miskolcot a kiállítá­sok és előadások, sorjáznak azok a rendezvények, ame­lyek a maguk eszközeivel bizonyítani kívánják a világhét jelszavának tartalmi igazságát. Érdeklődéssel várjuk eze­ket a rendezvényeket, de minden egyedi értékük ellenére csak akkor érhetik el igazán céljukat ha a szeptember 26-án hivatalosan is megkezdődő világhét hét nap eltelté­vel nem ér véget, hanem gyakorlatilag egész éven át tart az ember és a képzőművészetek kapcsolata. (benedek) Szíveslátás — nem ingyen f Még ma is fülembe csen­genek a szavak. Mintha csak tegnap történt volna. Pedig több mint másfél évtizede történt. Az igazgató szépen búcsúzott. Ügy. ahogy az már ballagáskor szokás. „Gyermekeim, most elindul­tok az életbe, de ne feled­jétek: az alma mater min­dig visszavár benneteket. Jöjjetek vissza gyakran, s mi mindig örömmel, szíve­sen látunk titeket __” * — Tizenöt éves érettségi találkozót akarnak rendezni? Semmi akadálya, de kérem, hogy fizessen be 100 forin­tot. —. ? — A tanterem használa­táért. Hogy nem .stimmel vala­mi? Higgyék el, nincs el­lentmondás az eset és az igazgató 15 évvel korábban hallott búcsúztatója között. Az alma mater ma is alma mater, a szíveslátás ma is szíveslátás. Legfeljebb az egykori beszédből maradt ki: mindez nem ingyenes. (ha) Eórhol óllitoltók ki a Guernicát, a világ bármely pontján, min­dig nagy tömegeket vonzott. Például New Yorkban több millióan keresték fel. A Guernica a közel- & múlt napokban haza­tért Spanyolországba, hogy a Pradóban kiállítva emlékeztessen az ország egy szörnyű korszakára, a fa­siszta diktatúra kezdetét je­lentő polgárháborúra, a de­mokrácia kegyetlen eltiprá- sára és mindazokra a refcte- netekre, amiknek jelképévé vált a baszk kisváros — Guernica — elleni, 1936 áp­rilisi légitámadás, az első szőnyegbombázás okozta pusztulás. A XX. század ta­lán legnagyobb remekművé­nek tekinthető alkotás, a fasizmus barbársága elleni mementóként festett monu­mentális mű a szimbolizmus, a szürrealizmus, az expresz­szionizmus és a kubista for­malátás szintézise. A mű be­járta a világot. Negyven­négy éven át a világ nagy múzeumainak, képtárainak látogatói ismerkedhettek ve­le, reprodukciói szinte min­denhol fellelhetők. Spanyol- országban néhány éve egy más világ első — bár még kezdeti, bizonytalan — lé­pései bontakoznak ki, a Guernica hát hazatért azok közé a spanyolok közé, ahon­nan alkotója származott. A remekmű alkotója, Pab­lo Picasso, aki Franco dik­tatúrája elleni tiltakozásul önkéntes emigrációban élt — tevékenyen részt vett a Spanyol Köztársaság meg­mentésére szervezett antifa­Propagandista módszervásár a Csanyian A KISZ megyei és Miskolc városi bizottsága szeptember 27-én ismét megrendezi a KISZ-propagandisták talál­kozóját és módszervásárát a csanyiki vezetőképző iskolán. Az egésznapos tapasztalat- csere résztvevőit gazdag program várja: többek kö­zött fórumon találkoznak Ipper Pállal, az ismert kül­politikai újságíróval, majd a politikai kaszinó vitadélután­ja után szórakoztató program zárja a napot. 0 Má csak a katedráról láp is ' Komolyak voltak és kicsit meghatottak. Az ünneplők és az ünnepeltek is. A de­rűs ifjúság köszöntötte a bölcs öregkort... Hogyan is mondta az úttörőruhás kis­lány? „...Köszöntőnkben fogadják a tanítványok gyer­mekeinek köszönetét...” Azon a tegnapi, a miskol­ci 11-es számú Általános Is­kolában megtartott ünnepsé­gen (baráti beszélgetésen ?) nem voltak sokan. Az évek könyörtelenül elszálltak, a történelem viharos esemé­nyei megtizedelték soraikat. De akik megélték az évfor­dulót, a tanítói, tanári dip­loma átvételének ötven-, hatvan-, hatvanöt és hetven­éves évfordulóját, azok mind ott voltak a maguk poszt­ján, amikor a háború rom­jaiból épülni kezdett ez az ország, s magára talált az iskola is. A tanévnyitókon már nem szól nekik a csengetés. A katedrára már néhány éve nem állnak fel, s nem néz­nek bele a tanulók válla fölött aggódva és bizakodva a készülő dolgozatokba sem. De kezük s szívük őrzi még megszeppent, dacos, bizako­dó gyermekek hajának sely- mességét, szemük a felra­gyogó gyermekarcokat, s az idők messzeségéből aligha­nem felcsendül néha egy- egy gyermelchang is... A tanító csak a katedra mel­lől lép le, a- pályáról, erről a keservesen nehéz, egész embert kívánó, de annyi és annyi örömöt adó pályáról soha ... Pedig nekik még pályára kerülni sem volt könnyű! „Nyolc évig várta a kine­vezését a barátom” — mondta egyikük, s a nyug­díjas kolleganő nem tudta megállni a közbeszólást: „... Én kilencig.” S nem kényeztette őket az élet ak­kor sem, amikor a várva várt békeidőben ismét sor­ba szedhették tanítványai­kat. „Megpróbáltatásokban, ke­serűségben volt részünk. De csak az aranyos emlékeket szabad megőrizni” — mond­ta egyikük. S azután moso- lyogtatóan kedves története­ket mesélt. Gyerektörténete­ket. Amelyek vele és tanít­ványaival estek meg. S amelyek megesnek, meges­hetnek ma is, mindenkivel. S amelyekre jó emlékezni. Melengető... Talán azért, mert azokat az éveket idé­zik. amikor még nekik is szólt a csengetés, amikor di­csérhettek és korholhattak, mindig a gyerekekért... „Ne veszítsük ed egymást sze­münk elől...” Óhaj, kíván­ság, szándék? Talán mert sokan magukra maradtak már, s hiányzik az éltető, a fárasztva is erőt adó közeg; a gyermekeké. A tanítványok gyermekei, vagy gyermekeinek gyerme­kei ajkáról szállt most a kö­szöntés feléjük. Mert már réges-régen kinőtték az is­kolapadot azok, akiket Bal­ia Emőhé tanított a betű­vetésre. Már nagymamák, dédmamák az első tanítvá­nyok: hetven éve, hogy elő­ször lépte át az iskola kü­szöbét úgy, hogy tudta; a gyerekek várják dicsérő sza­vát... A rubindiplománál talán csak az emlékek a fé­nyesebbek. S jó lenne tudni, kinek dobban meg a szive Szőke Andor, Szotyori Zol­tán, Szilassi Tóth Zoltánná, Horváth Katalin vagy Fom- szek Kálmánná nevének ol­vastán? A vasdiploma hat­vanöt évért jár, s hány volt nebuló köszönheti embersé­gét nekik? Mert amíg kop­tatjuk az iskola padját, mind-mind választunk ma­gunknak valakit, akjnek ar­cát, hangját, mosolyát meg­őrizzük magunknak, késő öregségünkig. S bennünk nem öregednek meg. mert nem öregedhetnek meg. Időtlenek, kortalanok lesz­nek, mint intő szavuk, jósá­gos tekintetük, szép moso­lyuk, s biztató szavuk. De visszafelé is kedl az őszinte érdeklődés. * Balogh Ákos. a pedagógus- szakszervezet miskolci bi­zottságának titkára tegnap a már felsoroltakon kívül mé° 15 pedagógusnak adott át aranydiplomákat. Csutorás Annamária A világhírű Békegalamb plakát és az alkotó 92 éves korában, kevéssel halála előtt * siszta akciókban és a máso­dik világháború antifasiszta mozgalmaiban, majd 1944-től a Francia Kommunista Párt tagjaként aktív szerepet vál­lalt a haladó világ béke­mozgalmaiban, s így alkotta meg 1949-ben az azóta a bé­kemozgalom szimbólumává lett Békegalamb plakátját —, már nem térhetett haza ha­zájába, mert két évvel Fran­co halála előtt, 1973-ban, 92 éves korában elhunyt. Pablo Picasso ma száz éve, 1881. szeptember 25-én szü­letett Malagában; a XX. szá­zad festészetének legsokol­dalúbb egyénisége. A spa­nyol szecesszió légkörében nőtt fel, szinte minden „iz­mus” kialakításában részt vett, de minden korszakán, minden munkáján átsütött hallatlanul szuverén művé­szi egyénisége. Művei szerte a világon fellelhetők, grafi­kái a magyar Szépművészeti Múzeumban is láthatók, élet­művét, munkásságát könyv­tárnyi irodalom elemzi, mél­tatja/ Nem érhette meg ha­zája felszabadulását, de a Guernica mától a madridi Prado képtárban hirdeti mindazt, aminek szolgálatá­ba Picasso a művészetét ál­lította: a tiltakozást minden embertelenség ellen. (hm) Gazdag pregrsm Sajószentpsteren A fegyveres erők napjáról gazdag és színes programmal emlékezik meg a KISZ Mis­kolc járási bizottsága: szep­tember 27-én Sajószentpéte- ren tartanak központi ünnep­séget, amelyet a hagyomá­nyoknak megfelelően a fegy­veres erők közreműködésé­vel rendeznek meg. A határ­őrség kutyás bemutatója, a munkásőrség pirotechnikai bemutatója mellett szerepel­nek az MHSZ sárkányrepü­lői és a karate művelői is. Lesz harci túra, női kispályás labdarugó-mérkőzés, lövész­verseny; az Etűd-színpad előadása után pol-beat mű­sor zárja a napot. Ma délután a képernyőn: Az első. cigányfalu Baranya megye siklási járásában van Alsószentmárton, a több szer magyar falu egyike, öl évvel ezelőtt elköltözött inner o dél­szláv lakosság és a község — az országban elsőként — cigány­településsé vált. Napjainkban mintegy ezer román cigány él itt. A pécsi körzeti stúdió filmje azt kutatja, jó-e az ennyire homo­gén cigánytelepülés létrejötte, van-e jövője. ÉRTESÍTJÜK t. ügyfeleinket, hogy termelőszövetkezetünk, a bükkalja mg tsz szír mabesenyö az autöker megbízásából A FORGALOMBÓL KIVONT, SELEJTEZETT, MAGÁNTULAJDONBAN LEVŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIKAT ÉS KISTEHERGÉPKOCSIKAT bontásra felvásáro | AZ AUTÓKER Jj Árkatalógusa szerint Bővebb felvilágosítást személyesen, vagy a 38-761/13. sz. telefonon a bontó vezetője ad. BONTÓVEZETÖ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents