Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

1981. szeptember 24., csütörtök RWMWOa» ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 t&mmm A tiszta Bükkért Képünkön: a természet egyik furcsa produktumát láthat­juk, az Ausztráliában talált 20 kg súlyú erdei gombát, amelyet két kisgyermek fedezett fel a bozótok sűrűjében. Csak nem kell a ha­lom felé nézni! Akkor szép, nagyon is kellemes itt minden, rögtön hihető: azoknak van igazuk, kik a nyár végi, ősz eleji Bükk nézésére buzdítják az embert. Például itt. a Lófő- tisztáson soknál is több vi­rág színesedik. Erősen sár­gul a boglárka, a közelben a halványabb, nagyon érde­kes felépítésű tátika (?) mellette a különös szépségű, kis ezerjófű kék virágocskái, nemrégiben nyílhatott ki az őszi kikerics is. lila virága még szinte harmatosán friss, de lilul, piroslik, sárgállik, fehérlik itt sokféle, más vi­rág is. A tisztáson a méltó­ságteljes, terebélyes fák zöl­dellnek — még zöldellnek — alattuk, köröttük a sűrűvé nőtt, fű süpped a léptek alatt, néha egy-egy öreg, pöfeteg gomba poriik barná­sán szét, a szederbokrokon már kóstolásra érett a feke­te termés, a fákról a makk még éretlen zölden hullik, de a csipkebokrok gyümöl­cse hamarosan érett pirosba vált. És persze napfény, za­kót leszedő napfény sugár­zik a tisztásra, néhol fehér felhőkkel díszes, kék égből. Idillikus, kedves kép ez bizony, illő a szeptember­hez. Csak nem kell a ha­lomra nézni. A halmokra néz­ni, azokat nem kellene ész­revenni, mivel egyértelmű­en szeméthalmokról van szó. Itt is, a Lófőtisztáson, a természetvédelmi területről tájékoztató táblán túl, de még tábla nélkül sem kel­lene lennie ilyen kupacok­nak. Márpedig vannak, lé­teznek szeméthalmok, itt a Bükkben bármerre is indu­lunk, ámbár persze minde­nekelőtt a faluk közelében. Sparhelt, lavór, tizedes mér­leg, szekér alkatrésze, vájd- ling és rengeteg műanyag, ml az idők végezetéig meg­marad, nem pusztul, nem bomlik, mivel az ember ki­tűnő anyagokat is tud már létrehozni. Bükkszentkereszt tanácsel­nökével arról beszélgetünk, hogy bizony nem lesz köny- nyű megszüntetni ezeket a szemétkupacokat, meg talán a népeket sem lesz könnyű elszoktatni az eddigi sze­meteléstől és elhitetni velük: sokkal jobb a konténer. A bükki faluk lakói is, miként megyénk minden más köz­ségének lakói eddig meg­szokták, hogy az összegyűlt szemetet kiviszik a falun kívülre, valamely gödörbe. Megjelentek ellenben a mű­anyagok, a háztartási vegy­szerek. itt, a Bükkben pedig megjelentek a víkendházak, üdülők sokaságai (csatorná­zás nincs) gyűlik, sokasodik a szemét, sokszorosa a va­lamikorinak, minőségileg is más. mérgező, szennyező, va­lamit tenni kell. Az eső, a hóié a szennyet, a mérget a karsztforrásokba viszi, azok­ba a forrásokba, melyeknek vize az utóbbi időkig, de le­het, még mindig büszkélke- désre valóan tiszta, friss, hideg. Nem véletlen, hogy a karszforrások vizét fogyasz­tó miskolciak az ország egyik részében sem elége­dettek az ivóvízzel. Mert ilyen, mint itt. sehol nincs! (Tessenek csak vizet inni Pécsett, Szegeden, Győrben, Budapesten! Csak úgy pró­baképpen, mert hiszen vizet is lehet inni, ha elmegyünk valahová!) De maradjunk csak itt, a Bükkben, hol sok múlik — minden múlik — azon, hogy egyrészt iható marad-e egy­általán a mlndezideig csodás karsztforrások vize, más­részt. pedig kirándulásra, bóklászásra, felüdülésre al­kalmatos marad-e ez a szép­séges hegység, a maga erdő­ségeivel, különleges növé­nyeivel, virágaival. Ponto­sabban az embereken mú­lik, és nem csupán Bükk­szentkereszt, Bükkszentlászló, Képáshuta lakóin, hanem az ide mind nagyobb számban érkező kirándulókoh, üdülő­házak lakóin is. A hulladék elhelyezésének gondja-baja régóta foglalkoztatja már az illetékeseket, legutóbb a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága is foglalkozott a problémával. Ennek alapján elmondható, hogy várható megoldás. Mindenképpen várható valamiféle javulás, márpedig ez nem kis dolog. Mindenekelőtt az várható, hogy az említett, három, bükki község lakói konténe­rekbe gyűjtik majd a sze­metet, ezeket a konténere­ket pedig a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat elfuvaroz­za. Ebben az egyszerűnek tűnő megoldásban persze rejlik néhány súlyos prob­léma. Mindenekelőtt: pénz­probléma. Ezek a községek arrébb vannak Miskolctól. a szállítás pénzbe kerül. Más: a konténeres szemétszállí­táshoz szükségesek konténe­rek is. A bükkszentkereszt: tanács most vásárolt meg újabb ' konténereket, most már 23-mal rendelkezik. (Da­rabja 17 ezer forint.) A töb­bi faluban is ott lesznek időre a konténerek. A bük­ki falukban a szemét-díj nagyobb lesz — jóval na­gyobb lesz — mint a Mis­kolcon lakóknak. Kellene te­hát egy kis pénz a megyei tanácstól. A Miskolci Köztisz­tasági Vállalatnak a szállítás ugyancsak sokba kerül ilyen messziről. Kellene tehát egy kis pénz a megyei tanácstól. Jut persze majd valamennyi pénz ide is, oda is. "(Bár­mennyire is szorítanak az ilyen-olyan begyűrűzések, ta­lán észreveszik: ahová na­gyon kell, oda mégis jut pénzecske. Akármennyi, de jut.) Léteznek ellenben nem anyagi jellegű problémák is, miket szintén meg kellene valami módon oldani. A már említett megszokásokról van szó. Hogy mindig is oda vitték a szemetet, aho­vá vitték. De most már, ezentúl nem szabad oda vinni, hanem a konténerbe kell, ezeket éppen ezért vásárolta meg a helyi ta­nács. Nehéz lesz megszokni azt is, hogy egyáltalán fi­zetni kell eme szokás meg­változtatásáért. Mellesleg: nemcsak itt, a bükki faluk­ban gond ez, hanem me­gyénk minden más terüle­tén. Akik járják szépséges megyénket, láthatják, hogy mostanában különösen el­szaporodtak az utak mentén, két község közötti területen a szemétkupacok. Üdülő te­rületek felé vezető utak mellett is ott halmozódik a szemét, itt-ott füstöl is, föl­tétlenül rendezésre, határo­zott közbelépésre, intézke­désre várva. Mindenesetre: a közeljö­vőben a bükki községekben várható a legeredményesebb előrelépés a hulladék elhe­lyezésének, elszállításának ügyében. Bizonyos. hogy nem kell hosszú ideig várni arra sem, hogy a szépséges Lófőtisztáson — ilyen-olyan tisztáson, fennsíkon, völgy­ben, bércen, töbörben. feny­vesben, tölgyesben, stb. — nem kell majd félre fordíta­ni fejünket a szeméthalmok­tól. Mert nem lesznek szemét­halmok. (Hátha tényleg nem lesznek!) Lesz ellenben: megkímélt, megóvott kör­nyezetünk. Priska Tibor A tenger ripe! titkai Az Észt Tudományos Aka­démia Termofizikai és Elekt- rofizikai Intézetének tudósai a tengerek mélyén lezajló fo­lyamatok mechanizmusát ta­nulmányozták. Az Aju-Dag tudományos kutatóhajó fe­délzetén végzett vizsgálatok eredményeit analizálva az oceanográ tusok kimutatták, hogy a szennyezés koncent­rációja nem egyenletes elosz­lású a Balti-tenger vizében. Ez a tény ellentmond a ter­mészetes vizekbe került anya­gok szétoszlásáról kialakított modellnek. A feltételezések szerint a víztömegben lezaj­ló hatalmas méretű örvények és hullámzások okozzák a je­lenséget. Most újabb expedi­ent készítenek elő a folya­mat részletesebb tanulmá­nyozására. Napjaink politikai munká­jának gyakorlatában a fel­sőbb pártszervek általában nem vállalják magukra a döntést a helyi viszonyok, kö­rülmények által meghatáro­zott kérdésekben. A demok­ratikus centralizmus elve alapján csak útmutatást ad­nak, a cselekvés irányát és fő vonalait jelölik ki. Azt már a helyi pártszervezetnek kell eldöntenie, hogy milyen poli­tikai tevékenységgel, a párt­munka milyen eszközeivel segítse például az anyag- és energiatakarékosság fokozá­sát. Egy-egy hivatal, vagy in­tézmény pártszervezete is maga tudja a legjobban: mi­lyen módon segíthetik az ügy­intézés korszerűsítését és egy­szerűsítését. A felsőbb pártszervék se­gítségének és ellenőrzésének, az irányításnak kétségtelenül fontos funkciója megakadá­lyozni, hogy a helyi csoport-, vagy egyéni érdekek keresz­tezzék az átfogó megyei és társadalmi érdekeket. Ugyan­akkor az irányítás szerepét helytelen lenne csak erre le­szűkíteni, hiszen legalább ilyen fontos feladata a kez­deményezésre, az öntevékeny­ségre való ösztönzés; a ked­vezőbb feltételek biztosítása a felelős helyi cselekvés ki­bontakozásához. Napjaink­ban egy-egy irányító párt- szervezet munkáját az is mi­nősíti, hogy területén a he­lyi pártszervezeteknél milyen fokú a kezdeményezőkészség, az öntevékenység. A segédmotorkerékpár ve­zetéséhez nem kell orvosi alkalmassági vizsgálat, s ele­gendő csupán egy úgyneve­zett KRESZ minimumvizsgát, tenni ahhoz, hogy a jármű tulajdonosa bevethesse ma­gát a forgalomba. Attól, aki egy ilyen kismotorra ül, sen­ki sem kérdezi, nem színté­vesztő-e véletlenül, hogy mi­lyenek a reflexei. Gyakorla­tilag még a nyolcvanévesek is vezethetik, ha tudják tar­tani a kormányt. A sok köny- nyítés oka feltehetően az, hogy a segédmotoros jármű általában nem képes na­gyobb sebességre, így a gyorsasága nem veszélyez­teti a többi közlekedőt. Ta­lán itt kellene keresni annak az okait is, miért éppen a legfiatalabbak és a legidőseb­bek körében jegyzik fel a legtöbb segédmotoros bal­esetet közútjainkon. Volt olyan időszak, amikor hét­szeresére nőtt a kismotorok­kal előidézett sérüléses bal­esetek száma. A legutóbbi mérések tanúsága szerint most ismét ötvenszázalékos az emelkedés. Miután a KRESZ ismere­tekből elég csupán a legfon­tosabbakat tudni azon a „mi­A göBisá! lisszna A hozzá nem értő gom­baszedés világszerte ag­gasztó méreteket ölt. Ká­ros következményei nem­csak abban mutatkoznak meg, hogy szaporodik á gombamérgezések szama, hanem az erdőben sáska­hadként végigvonuló gom­bászok súlyosan veszélyez­tetik a természeti egyen­súlyt is. A gomba legfontosabb része a talajban levő micé- lium, a tenyésztestét fel­építő sejt fonalszövedék. Több évbe telik, mire a micélium fejlődésnek in­dul, és termelni kezdi a termőtestet. A gombák nem tartalmaznak klorofilt, és mivel így szerves vegyüle- teket létrehozni nem ké­pesek, csak szerves altalaj­ban élhetnek. Szaporodá­suk, fejlődésük rendkívül bonyolult. Bár a gombák rendkívül termékeny élő szervezetek, a spóráknak csak kis száma talál fejlő­désének kedvező feltétele­ket. Különleges bomlási ké­pességük következtében a gombák i~en fontos szerepet töltenek be a természet nagy anyagcsere-körforgá­sában. Nekik köszönhető az erdei avar elbomlása, a szerves anyagok maradvá­nyainak a növények táp­anyagául szolgáló ásványi anyagokká való átalakítása (mineralizálása). Igen sok gombafaj ma- gasabbrendű növényekkel alkot életközösséget, ami­nek igen fontos szerepe van az erdő életében. A ta­lajban élő növények gyö­kerét behálózó gombaszö­Megyénkből a honvédelmi szövetség több járási, városi és klubtitkára, valamint tár­sadalmi aktivistája utazik holnap reggel a Budapesti Nemzetközi Vásárra. Elsősor­ban nem a kiállított árucik­kek megtekintésére indulnak, hanem olyan rendezvényen vesznek részt amelynek ta­pasztalatait hasznosíthatják majd munkakörükben, hiva­tásuk gyakorlása közben. Az előzmény az, hogy a szep tember 13-án megnyílt és 27-én záruló vásár 40. szá­mú pavilonjában a Magyar ni műm'’-vizsgán, sokan csak­nem teljesen felkészületlenül vágnak neki és még a köz­lekedés szempontjából dön­tőnek mondható jelzésekkel sincsenek tisztában. Szá­mukra természetesen nem állítják ki a vezetéshez szük­séges okmányt. Az általá­nosságok azonban itt sem érvényesek, mert akadnak a segédmotorosok közt olya­nok, akik felkészültségük alapján akár gépkocsivizs­gára is mehetnének. Sok múlhat a vizsgabizto­sokon is, hogy elnézöek-e, vagy szigorúak, mert ebben az esetben nem lehet ment­ség, hogy majd a gyakorlat­ban megtanulja mindazt, amit a közlekedésben tud­ni kell. Ez az ár ugyanis túl­ságosan drága lehet és nem egyszer másnak is „fizetnie” kell, nemcsak a vizsgán úgy-ahogy átbújt segédmoto­rosnak. Valamennyi közlekedő egyetért abban, hogy mind­azoknak, akik valamilyen járművel részt vesznek a közúti forgalomban, ugyan­úgy tudniuk kell minden sza­bályt, ismerni minden jelzést és nem lehet elnéző a vizs­gáztatás azokkal szemben, vedék lehetővé teszi, hogy a magasabbrendű növény jobban fel tudja szívni a vizet, valamint a nitrogén-, foszfor- és káliumvegyüle- teket. Ebből az „együtt­élésből” egyébként a gom­bának is haszna van: hoz­zájut ahhoz a cukorhoz, amelyet a zöld növény asszimilálás útján termel. A tudósok szerint a gom­Honvédelmi Szövetség is sze­repel, mint kiállító. A köz- művelődési szabadidős prog­ram keretében ismertéti sok­rétű tevékenységét, amely nemcsak a lakosság hazafias, honvédelmi nevelésére irá­nyul, hanem általános mű­veltségének a növelésére, s a technikai sportágak művelése lehetőségének a megteremté­sére is. Hosszú évek óta mind si­keresebben oldja meg e fel­adatát az MHSZ, amit bizo­nyít, hogy a városok és fal­vak közművelődési terveiben akik csupán kisebb és las­súbb gépekkel közlekednek. A veszélyek ugyanis sohasem tesznek kivételt, nem márkák alapján válogatnak. Több­ször szóba került ez éppen a segédmotorosok (elsősorban a nagyon fiatalok és az autó­zásra már nem vállalkozó idősek) érdekében a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségi és bizottsági ülé­sein is. Azon ugyanis hiába vitatkoznánk, hogy jól teszi-e a szülő, ha serdülő gyereké­nek kismotort vesz, mert ezt a lépést tekinthetjük úgy is, hogy a közlekedéssel, a mo­torizációval ismerkedő fiatal számára egy lépcsőfok a mo­torozás a közlekedésben való későbbi állandó aktív részvé­telhez. Ezektől a kismotorok­tól Rangosak a szűk, lakóte­lepi utcák, nem ritkán lá­tunk egy keréken parádézó kamaszokat, akik így szeret­nék felhívni magukra a fi­gyelmet. A közlekedésért fe­lelős szakembereknek azon­ban indulatoktól mentesen a segédmotorosok biztonságá­ért kell szót emelni, intéz­kedni. ha szükséges, akár t- vizsgák megszigorításával is. Nagy József bak zavartalan jelenléte egészségesebbé teszi az er­dőt, meggyorsítja a növé­nyek növekedését. A gom­bák nemcsak a növények, de az állatok életében is igen fontos funkciót látnak el: nemcsak a rovarok, csigák, de a szarvasok, őzek, vaddisznók, mókusok és más erdei állatok táp­lálék,;», ul is szolgálnak. is szerepeltetett rendezvé­nyein, szellemi vetélkedőin eddig országosan évente szaz- és százezrek vettek részt. A különböző sportágak számos hazai és nemzetközi verse­nyén, olimpián, világ- és Eu- rópa-bajnokságon, több tu­catnyian győztek már olyan sportolók, akiket az MHSZ klubjaiban neveltek, edzettek a mindannyiunknak örömet okozó sikereik elérésére. A tömegsportmozgalom segíté­sében, fellendítésében is el­évülhetetlenek a honvédelmi szövetség érdemei. E gazdag tevékenységével egyszersmind azt a célt is szolgálja, hogy minél többen lehetőséghez jussanak a mun­kaidő csökkentésével megnö­vekedett szabad idő tartal­mas, szocialista emberhez méltó, önmaguk és a társa­dalom javára hasznos eltöl­tésére. A BNV-n tehát a szabad idő okos kihasználásának „útmutatója” a szóban levő kiállítás, amelynek sikerére jellemző, hogy nem egészen egy hét alatt több tízezren tekintették meg. Holnap délelőtt 10 órai kez­dettel még „sűrítettebben” ismerteti meg a látogatókkal feladatai' megoldásának lehe­tőségeit. s az ehhez szükséges eszközeit az MHSZ. A Ma­gyar Néphadsereg Művelődé­si Házával együtt a vásár az­napi zárásáig, 18 óráig, úgyJ nevezett szakmai napot ran-' dez. Ennek során a honvéd delmi szövetség egész tevé­kenységét tükröző gazdag ki­állítási anyag kerül bemuta-' tásra, s a látottakkal tanulsá­gos műsorszámok is párosulj nak. Kétségtelen, hogy mindaz»kl — s nemcsak az MHSZ tiszt­ségviselői és aktivistái —j akik részt vesznek a rendez­vényen. bőséges ismereteket szereznek ahhoz, hogy mi­ként töltsék el a szabad ide­jüket. T.L i P. J. Segédmotorosok a közlekedésben Segítő szándékkal Az MHSZ a BNV-n

Next

/
Thumbnails
Contents