Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2

1981. szeptember 22., kedd

Kádár János foiadta dr. Armand Hammer!

Veress Péter külkereskedelmi miniszter hétfőn megbeszélést folytatott a Magyar- országon tartózkodó dr. Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiséggel, az Occidental Petroleum Corporation elnökével. A találkozón áttekintették az amerikai vállalat és a magyar partnerek közötti együttműködés helyzetét, véleményt cseréltek a további együttműködés lehetőségeiről. Megvalósulóban van a közös vállalkozás amerikai szénmeddőhányók hasznosítására magyar technológia alkalmazásával, a vállalatok előrehaladott megbeszéléseket folytatnak a vegyipar különböző területein, például a műtrágya, a takarmányfoszfát gyártásában. Dr. Armand Hammer, a magyar- gazdasági élet más vezetőivel is találkozik, látogatást tesz a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban.

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta dr. Armand Hammer neves amerikai közéleti személyiséget, az Occidental Petroleum Corporation társaság elnökét, aki rövid látogatásra érkezett hazánkba.

A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter.

Nyirkos László alezredes átadja a határőrközség cím odaítélését tanúsító emléklapot Bódis Istvánnénak, az Aggteleki községi Közös Tanács elnökének.

r Fellobogózott utcák, friss, pattogó ritmusú térzene, ünnepi készülődés. Ez fogadta vasárnap az Aggtelekre és Jósvafőre érkezőket. Az egyébként is szívesen látogatott cseppkőbarlang bejárata előtt ezen a vasárnapon a szokásosnál is többen várakoztak: a két község lakói, a helybéliek jöttek el, hogy részesei legyenek annak az ünnepségnek, amelynek keretében Aggtelek és Jósvafő vezetői átvehetik a határőrközség kitüntető cí- , met dokumentáló emléklapot.

! A cseppkőbarlang bejára- j ta előtti térségen összegyűlt I ünneplőket Bódis Istvánná, az Aggteleki községi Közös Tanács elnöke köszöntötte. Köszöntő szavai után dr. Vodi- la Barna, az Edelényi járási Hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőül megemlékezett a pákozdi csatában győztes honvédsereg helytállásáról, arról a szép ( hagyományról, mely szériát szeptember második felében országszerte ünnepségeken köszönti népünk a fegyveres erőket.

Az aggtelekiek, jósvafőiek az utóbbi esztendőkben számos tanújelét adták annak, hogy segítik a határőrök munkáját, példát mutatnak a honvédelmi nevelő munkában, a határrend biztosításában.

A járási hivatal elnökének ünnepi beszéde után Nyirkos László alezredes, a miskolci határőrkerület parancsnoka átadta a belügyminiszter emléklapját a határőrközség cím odaítéléséről, illetve átadták a községek határában kihelyezhető határőrközség feliratú táblákat.

Nyirkos László köszönetét mondott az aggtelekiek, jós- vafőiek áldozatos, fáradságot nem kímélő munkájáért, mindazért, amit a határőrség munkájának segítése érdekében vállaltak és végeztek.

Az emléklapot Bódis Istvánná vette át, majd ezt követően Varga Jenő őrnagy, a miskolci határőrkerület politikai osztályának vezetője ismertette a belügyminiszter és a BM Határőrség országos parancsnokának parancsát a kitüntetésekkel, elismerésekkel kapcsolatban. Ketten vették át a Haza Szolgálatáért kitüntetést Molnár István határőr alezredestől, a BM Határőrség Országos Parancsnoksága pártbizottságának titkárától, majd a társadalmi munkát elismerő kitüntetések, kitüntető jelvények átadására került sor.

A határőrközséget avató ünnepség színes kulturális műsorral folytatódott, többek között a BM. Határőrség zenekarának közreműködésével.

Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására szeptember 14—21. között látogatást tett hazánkban az Olasz Kommunista Párt küldöttsége Giuseppe Damával, a KB osztályvezetőjével az élen.

A küldöttség tanulmányozta az MSZMP tevékenységét, a fővárosi és a vidéki pártmunka elvi és gyakorlati kérdéseit. A küldöttséggel megbeszéléseket folytatott Péter

(Folytatás az 1. oldalról)

nagykövete is — Apró Antal tájékoztatta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét a hazánkban végbement gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésről, szocialista építőmunkánk eredményeiről és ismertette hazánk álláspontját a fontosabb nemzetközi kérdésekben.

János, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. A vendégek vidéki programjuk során megyei, városi és járási pártvezetőkkel találkoztak, köztük Géczi Jánossal, a Nógrád megyei és Komócsin Mihállyal, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkárával.

A delegációt fogadta Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője.

Eduard Sevardnadae * Szovjetunióban elért legújabb

gazdasági, társadalmi, kulturális eredményekről, a kommunizmus építésének sikereiről, a Szovjetuniónak a béke védelméért folytatott erőfeszítéseiről tájékoztatta a magyar országgyűlés képviselőit. A tanácskozás fontos témája volt a két nép barátságának további elmélyítése, a magyar országgyűlés és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa együttműködésének bővítése, fejlesztése. Eduard Se- vardnadzie a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nevében vi- szontlátogatásra hívta meg a magyar országgyűlés küldöttségét.

Új, független állam: Belize

Vasárnap, pontban éjfélkor függetlenné vált Belize, az amerikai kontinens utolsó brit gyarmata. Az éjféli rövid ceremónián a volt gyarmaton tartózkodó brit katonák bevonták a brit lobogót, és a kormány épületére felhúzták Belize nemzeti zászlaját.

Az alkotmány szerint, a 23 ezer négyzetkilométer területű, 150 ezer lakosú köztársaság a Commonwealth tagja 'esz. A kormányfő George Price marad, ő már húsz éve ölti be ezt a tisztséget.

Az 1ROO fős brit csapatok egy ideig még Belizeben állomásoznak. Ottmaradásukat azzal indokolják, hogy az új ‘ államot veszélyeztetik a szom- i szédos Guatemala Belizere tá- • masztott területi igényei.

«Ül

I J ; ;

Az „IL-86"-os légibusz a Berlin-Schönefeld-i légikikötőben.

Moszkva-B&ilin légibuszon

Július elején az új „IL—86”-os széles törzsű szovjet légibusz először hagyta el a Szovjetunió légterét, megindult a Moszkv; —Berlin—Moszkva rendszeres légijárat.

Az „IL—8fi”-os műszereltsége lehetővé teszi, hogy a legbonyolultabb légköri viszonyok között is repülhessen. A legibus/ leszállás nélkül 5 ezer kilométert tehe meg 900—950 kilométeres óránkénti sebességgel.

A gép fél évvel ezelőtt debütált az „AEROFLOT” belföldi járatain és eddig már százezer utast szállított. Az első külöldi járatként a Moszkva—Berlin—Moszl va vonalat választották ki. Az NDK főv:' rosa és a Szovjetunió közötti forgalom á andóan növekszik. A légibusz segít a zsi oltság csökkentésében.

Az „AEROFLOT” az „IL—86”-os gép két elsősorban a legélénkebb, a Szovjc iniót a többi szocialista országokkal ős szekötő vonalakon kívánja alkalmazni.

A X. ötéves tervben e vonalakon a fői "alom az 1,6-szeresére nőtt, jelenleg a „AEROFLOT” nemzetközi forgalmának több mint 40 százalékát teszi ki.

H felvonulók üzenete

Ä felvonulók üzenetének — írja az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb lapja, a Washington Post — világosnak kell lennie az elnök számára is, aki hatvanöt mérfölddel odébb, Camp Davidben töltötte a napot.” „A mézesheteknek — írja a párizsi Le Monde — visszavonhatatlanul vége. A látszólagos egység falán most már mesz- szire láthatóan megjelent az első hatalmas repedés.” Ez a két lapidézet a washingtoni tömegtüntetés világvisszhangjának alaptónusát érzékelteti. Ez az a viszonylag ritka eset, amikor egy fontos esemény értékelésében szinte nincs eltérés a legkülönbözőbb nemzetiségű és pártállásu megfigyelők között.

Az amerikai főváros szivében hömpölygő embertenger nem akármilyen hullámokat kavart. Nem csoda: amikor a demonstrációt meghirdették, a kabinet egyik szóvivője kijelentette, „bebizonyosodik majd, hogy az Egyesült Államokban a nagy tüntetések ideje lejárt”. Ám ennek pontosan az ellenkezője következett be — és pontosan ez az az „üzenet”, amelyet Camp Davidbe nem véletlenül elvonult elnöknek is meg kellett értenie. Mert min is változtathat ez a Potomac-parti demonstráció? Elsősorban a Reagan-ad- mínisztráció magabiztosságán, azon a meggyőződésén, hogy az egyértelmű tömegtámogatás birtokában a jelenlegi amerikai vezetés belpolitikai értelemben csaknem sebezhetet- len.

E „sebezhetetlenségi komplexusnak” a világ számára is életveszélyes kisugárzásai voltak: Ronald Reagan és kormányzata azért merészelték megtenni a világhelyzetet oly aggasztóvá változtató lépéssorozatukat, mert azt hitték, hogy az otthoni közvélemény támogatása biztosított. Ha van logika a világon, a washingtoni tömegtüntetés után ennek az ámokfutásra „jogosító” magabiztosságnak is meg kell inognia és ha ez így lesz, ennek lehet némi haszna a nemzetközi helyzet szempontjából is.

Miért csillan fel, ha halványan is, ez a remény? Egyrészt maga az a tény, hogy a tüntetést hivatalosan az ország általában nem éppen haladónak ismert szakszervezeti szövetsége, az AFL—CIO szervezte, önmagáért beszél. Nem véletlen, hogy a demokrata párt, amely a választások óta kiütött ökölvívóként hevert a politikai szorító padlóján, a hír hatására éledezni kezdett. Másrészt bár a tömeg belpolitikai, elsősorban gazdasági követelésekkel lépett fel, ezek közvetlenül érintik a külpolitikát is. Hiszen a fő sérelem, a szociális költségvetések durva lefaragása nem független a hadikiadásoktól. Szinte jelképnek tekinthető az egyik tiltakozó falragasznak a sajtó által sokat idézett szövege: „Ne gyártsunk rakétákat az iskolások ebédpénzéből ..

Hivatalos adatok szerint legalább negyedmillió ember tüntetett a hét végén Washingtonban a Reagan-kormány politikája ellen. Képünkön: felvonulók a Copitolium előtt — ez volt egyébként a legnagyobb amerikai tömegmegmozdulás a vietnami háború óta.

Haig beszéde az ENSZ-ben

(Folytatás az 1. oldalról)

mind a közel-keleti, mind a namibiai függetlenséghez vezető tárgyalásokban. Namíbia esetében azonban Haig nem az ENSZ erre vonatkozó határozatait tekinti a megoldás alapjának, hanem másfajta rendezést sürget.

Negyvennyolc órával Andrej Gromikóval tervezett találkozója előtt Haig kijelentette: az Egyesült Államok meggyőződése szerint a fegyverzetellenőrzési erőfeszítések „fontos hozzájárulást jelenthetnek a fejlődéshez szükséges biztonság megteremtéséhez”. A továbbiakban azonban a miniszter inkább csökkenteni próbálta a leszerelési tárgyalások jelentőségét, kijelentvén: „a nemzetközi közösség hajlamos volt túlbecsülni a hadászati fegyverzet korlátozásáról szóló tárgyalások jótékony hatását a helyi konfliktusok korlátozására Ugyanakkor hajlamosak voltunk alábecsülni ezeknek a konfliktusoknak a hatását magukra a tárgyalásokra”.

Bár Haig ezzel valójában a hírhedt Reagan-féle „összekapcsolási” politika egy fő tételét ismételte meg, szükségesnek tartotta biztosítani az ENSZ-tagországokat: „az

Egyesült Államok határozottan elkötelezi magát a kiegyensúlyozott és ellenőrizhető fegyverzetkorlátozás mellett.”

Az amerikai külügyminiszter ENSZ-beli beszédét azzal a „harmadik világnak” címzett ígérettel fejezte be. hogy az Egyesült Államok a közeljövőben, még a cancuni értekezlet előtt, konkrét javaslatokkal fog előállni a fejlődés problémáinak orvoslására.

*

Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, az ENSZ székhelyén, megbeszélést folytatott Kurt Wald- heimmel. a világszervezet főtitkárával. A találkozón az BNSZ-közgyűlés 36. ülésszakának munkájával kapcsolatos kérdéseket tekintették át