Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. szeptember 20., vasárnap Munkásfilmnapok előtt Ö tödször rendezik men a lilmfoi'gairnazási szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával, illetve a j megyei szakszervezeti taná- , csókkal együttműködve a , munnas filmnapokat. Az idei l Borsod megyei sorozat hol- 1 nap délután kezdődik Ka- I zincbarcikán, a Béke mozi- 1 ban. A választás azért esett , most Kazincbarcikára, mert 1 ebben az új, tipikusan mun- | kásvárosban a munkásság és ! a művelődés közeledésének, 1 egymásra hatásának mind I gyakrabban tapasztalhatók újabb és újabb jellemző vo- < násai, e város munkáskultú- ’• rája szocialista közmávelő- : dós-politikánk eredményeinek jó tükre. Most innen indul el a 25 napos rendezvénysorozat, hogy majd október 15- í en, Miskolcon érjen véget. J A munkásfilmnapok akció | öt évvel ezelőtt elsősorban azt 2 célozta, hogy kifejezetten \ munkástémájú filmeket is- jf mertessenek meg a munkás- I közönséggel, azokat megw- \ tassák, sőt egy-egy film gon- J dolatisága kapcsán, a látott i műtől független, legfeljebb | gondolatilag a filmhez kap- | csolható, társadalmi, munka- i helyi, üzemszervezési stb. té- 1 mákat tárgyaljanak meg \ munkáskollektívák. Az öt év ij| során a munkásfilmnapok j tartalmi célkitűzései sok te- | kintetben módosultak és prog- j ramjában mind nagyobb be- | lyet kaptak a Dem. kifejezet- J ten munkástémájú filmek is. 2 Ez bizonyos következménye is j a magyar filmgyártás egyfaj- f ta átalakulásának, hiszen J mind kevesebb a régi érte- | lemben vett munkásfilm, szin- { te teljesen eltűnt a terme- { lési témákat dramatizáltan 2 előadó mű, sokkal inkább át- I terelődött a filmalkotók — és I a közönség! — érdeklődése | a munkásember üzemen ki- | tmii életének gondjai, örömei felé, s így a munkás, mint a sokrétű társadalom egyik \ egyede jelentkezik játékfilm- ! jeinkben, a maga gondjaival, I örömeivel. De mert magánéletében igen kevés vonásban tér el más társadalmi kategóriákhoz tartozóktól, a munkásfilm kategória határai fellazultak, roppant rugalmasak lettek, helyenkét el is tűntek, hiszen borzasztó nehéz megvonni a pontos . határt, amikor egyazon családban együtt él munkás és értelmiségi, munkás és mezőgazdasági dolgozó, értelmiségi és paraszt stb. és a család örömei, gondjai közösek, tagjainak foglalkozási hovatartozásától függetlenül. így alakult későbben a munkásfilmnapok célkitűzése olyanná, hogy munkások legyenek a filmvásznon és munkások legyenek a nézőtéren, de ezek a nézőtéren levő munkások ismerkedjenek a .filmművészet nem munkástémájú vonulataival is. Már a tavalyi munkásfilmnapok keretében is meglehetősen kevés volt a szorosabban vett munkástéma, ennek ellenére rendkívül izgalmas találkozásokra került sor munkásnézők és filmek között. Az idei munkásfilmnapok még tovább tágította a kört és célja a hazai filmművészek áj alkotásainak és a munkásoknak egymáshoz közelítése, valamint baráti országok és egy-két nyugati ország olyan filmjeinek népszerűsítése, amelyek részben munkástémájúak, részben pedig társadalmi töltésüknél fogva megismerése, vagy éppen vitára alkalmasak. Mindert ünnepi filmidőszak — munkásfilmnapok, szovjet filmek fesztiválja, falusi filmnapok stb. — általános közművelödéspolitikánk integráns része, azaz az e rendezvénysorozatok keretében bemutatásra kerülő művek közművelődési célokat szolgálnak, megtekintésük, megvitatásuk széles tömegeknek kíván művelődési alkalmat nyújtani, egyben pepiig a sorozatba állítással bizonyos irányba terelni tömegek figyelmét, új nézőket toborozni, új barátokat a film jó ízeire rákapatni, a régi filmbarátokat még inkább a filmhez kötni. A sokszor idézett lenini mondás — „Minden művészetek közül számunkra legfontosabb a film" — napjainkban így értelmezendő, • mert így illeszkedik a film korunk niunkásélctébe, mim- káskultúiájuba, társadalomfejlesztésébe. Az idei munkásfrlmnapo- kon ' lesznek munkástémájú filmek és lesznek olyanok, amelyek nem kapcsolódnak közvetlen a munkásélethez. Az új bemutatók sorában is szerepelnek olyan filmek, amelyek nem munkástémájúak, de általános humanista jellegüknél, társadalmilag elkötelezett. töltésüknél fogva nem is lehetnek idegenek a munkásságtól. Ilyen lesz például a nyitó ünnepségen vetítendő Ideiglenes paradicsom című új magyar társadalmi dráma, 'Kovács András új filmje, vagy Szabó István remekműve, a Mephisto. Sokkal közelebb áll már az új filmek közül a munkásélethez Gábor Pál új műve, a Tékozlók, a munkásélet perifériáit ábrázoló Szabadgyalog, Tarr Béla filmje. És igenis munkástémájú a sorozatot; záró amerikai film, a Norma Raa, az egyik déli USA-ál- lam szakszervezeti mozgalmának drámai ábrázolása. Es természetesen munkástémájúnak kell tekintenünk a korábban bemutatott Köszönöm, megvagyunk című Lu- gossy László rendezte filmet és még jónéhány felújítást a hazai és külföldi filmstúdiók programjából. A sorozat későbbi részében szinte már kapcsolódik a közelgő szovjet filmek fesztiváljához és egykét új szovjet filmalkotás is még a munkásfilmnapok időszakában bemutatásra kerül. Széles lesz .hát a választék, és mert tizenegy alkalommal lesz közönségtalálkozó, ankét, vita, amelyen részben filmalkotók, részben filmkritikusok segítik a közönség és a mű jobb találkozását, hihetőleg ez a most mintegy ötven helyen tartandó filmbemutató-sorozat eléri célját. Évről évre tízezrekben lehet számolni ilyenkor az ünnepi előadások nézőinek számát Borsodban. Ahol pedig valamilyen ankét, vita, találkozó is kapcsolódik a bemutatóhoz, ott a hatás számokban mérhetetlen. Évek óta részt veszek hasonló rendezvényeken, s többször voltam egyazon helyen visszatérő látogató. Ú gy tűnik, a közönség szívesen fogadja a filmvetítést kiegészítő beszélgetéseket, találkozókat, közelebb kerül a filmhez és máskor is inkább érdeklődik az új művek iránt. így hát a munkásfilmnapok rendezvényei jelentős láncszemet alkotnak a munkásközönség és az értékes filmalkotások kapcsolatában. A holnap megkezdődő sorozat ezt a kapcsolatot kívánja tovább erősíteni. Benedek Miklós Komlóskai tájház A kabolás kemence nn r .f r > íajnaz Komlóskán Kirándulóhelyként is • egyike a Zemplénihegység legszebb tájainak Komlóska. A Bodrogra néző, nektárt termő sátoros hegyek mögötti keskeny medencében fekszik 400—500 méter magas hegyek koszorújában'. Tolcsva és Erdőhorváti felől menetrend szerinti autó- buszjárattal is elérhető. Már a középkorbím is s»e- repelt Komlós néven. Különös érdekessége a település történetének, hogy 1395-ben egy nőt, Csirke Margitot iktatták be a falu birtokába. A Csirke családé volt a Damó-iiegyen emelt és romjaiban ma is felismerhető Pusztavár. Később Giskra huszitáinak erőssége, a 17. században pedig a Rá- kócziaké lett a vár, de a bőrök háborúk és a Habsburgéilenes szabadságküzdelmek következtében nemcsak Pasztavár pusztult ei, hanem maga a középkori eredetű Komlóska is elnéptelenedett. Ezért ide és a közéli községekbe: Mogyoróskára és Baskóba a 17—1-8. század folyamán kár- péMkrénokaá telepítettek az északkeleti vármegyékből, majd a Rákócá-saabadságivarc leverése Wtán a Zempléni-hegység más vidékeire: Kátkára, Herceg kútra és Ká- rolyfelvára pedig a Feketeerdő vidékéről svábokat költöztettek uradalmi munkásokként. Irtásiöldön épült, jellegzetes erdőgazdasági település volt és az ma is Komlóska. A hajdani kárpátukrán telepesek mai leszármazottai- rvtk nyelve erősen a szlovák nyetr hatása alá került, s így sok szlovák nyelvi elemet tartalmaz. A lakosság évszázadokon át az erdőből éK, s az erdő ad kenyeret sokuknak ma is. Néprajzi szempontból is jellegzetes község, mivel sokat megőrzött, a hajdani népi kultúrából. Egy régi zsúpfed etes parasztházat * múlt év őszén felújítottak és a Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság kárpátuk- ran tajhazza rendezte be. A ház beosztása olyan, mint általában a hagyományos parasztházaké: pitvar, kamra, szoba és ezekkel egy fedél alatt levő istálló. A pitvarban, kamrában kézi daráló, köpüiő, vékák, búzás- és Hszteskádak, fennállók, tálak, szakajtók és más tároló alkalmatosságok. Minden tárgy, berendezés, eszköz természetesen fából készült. A lakóépület fő helyisége a szoba, amelyet azonban ezen a vidékén, sőt a zempléni hegyeken túl, * Her- nád menti falvakban még ma is „háznak” neveznek. A szoba nagy részét az úgynevezett kabolás kemence foglalja el a sütéshez, főzéshez hasznán öntöttvas é* keménycserép edényekkel, különböző evőeszközökkel; A kabola terjedelmesebb henger, vagy tégla alakú; füstelvezető kürtő, ezen át távozhatott a kemence füstje a szabadba. Kabolás kemencét főképp a tiszaháti és a Tiszától északra eső vidékeken építettek a régi időkben. A kabofás kemence mellett gazdag, a maga nemében pompás bútorzata, berendezése van a komlóskai tájháznak. Belépéskor mindjárt szemünkbe tűnik a hatalmas mestergerenda, aztán a sátoraljaújhelyi aeztalosmühelyekböl kikerült, sötét alapon virágokkal díszes, festett, karosládák, a magasra vetett, két ágy, a terített asztal, a háttámlás székek, . a ruhásszekrényül használt, háromfiókos komód, a falon szentképek, cseréptálak, vi- rágmintás tányérok, rücskös butéliák, vastag üvegű poharak, amelyek mind a közeli hutákból, majd a telkibányai és hollóházi gyárakból kerültek Komlóskára és általában a zempléni falvak házaiba. Hegyi JömH , Könyvek kisisMássknak Több könyvújdonsággal segíti az'iskolaévet megkezdett gyerekeket a Móra Kiadó: a tankönyvek mellett szinte segédkönyvnek számitó kiadványok kerültek a napokban az üzletekbe. A fizikai ismeretek elsajátításához ad segítséget öveges József professzor posthu- mus könyve, Játékos kísérletek az elektronnal címmel. Ez az elektromosság birodalmába vezeti el az olvasót, egyszerű eszközökkel végrehajtható kísérleteket bemutatva. A tanulók irodalmi, történelmi ismereteit több munka is bővítheti. Dénes Zsófiának Zrínyi Ilona életét bemutató műve a Csíkos könyvek sorozatban jelent meg. Az Így élt sorozat két kötettel gyarapodott: a Vámos Magda—Száva István szerzőpáros II. Rákóczi Ferencről, Vámos Magda pedig Darwinról írt életrajzot. Lengyei Dénes Ókori bölcsek nyomában című könyvében az ókori filozófusokkal kapcsolatos ismereteket dolgozza fel az ifjúság számára. Régi magyar iparoscéhek — csutorakészítők, kelmefestők, fazekasok, lakatpsok — életét ismerteti Lipták Gábor A sümegi fazekas címmel. Szeptember első napjaiban sokan kerestek a könyvesboltokban két, sok kiadást megért segédkönyvet: a Gőgös Gúnár Gedeont és a Mosó Masa mosodáját, több helyütt azonban hamar elfogyott. A Móra Kiadó ígérete szerint új kiadásban szeptember utolsó, október első napjaira az üzletekbe kerül a Gőgös Gúnár Gedeon, jövő év első hónapjaiban pedig a Mosó Masa mosodája. Gyermekek Világnapja van a gyerekeknek. Nem egyszerűen gyermeknap, afféle tortás, málnaszörpös, ahogyan azt itthon megszoktuk, hanem egy olyan nap, amelyről legkevésbé a gyermekek tudják, hogy oz övék, s amelyről talán éppen azok a gyerekek tudnak a legkevesebbet, akik sohasem ettek tortát és sohasem ittak málnaszörpöt. Temérdek ilyen gyermek él a világon, és temérdek gyerek éhezik, temérdek gyerek pusztul el, mielőtt felnőtt lehetne, temérdek gyerek marad árva, mert apját-anyját bomba ölte meg, mert a felnőttek kegyetlen világa elpusztította a szüleit. És ugyanez a kegyetlen, ez a felnőttvilág az esztendő egy napját a gyérvilágnapja mekek Wfágoapjává nyilvánította, s nem tudora. hogy a lelkiismeret-furdalás késztette-e erre, vagy inkább a saját jövője miatti aggodalom. Hogy féKés, vagy félelem jelölte-e ki a gyermekek számára ezt a világnapot? Bárhogy is legyen, jó oka von a felnőttemberiségnek a saját figyelmét a gyermekek sorsára irányítani. A kérdés csak az, hogy mit tehet ez a mi felnőtt világunk a gyermekekért? Mit tehetünk ozokért, akik még ma is bajra-jajra, nélkülözésre, nyomorúságra születnek, okik számára segélyezéssel sem békét, sem jólétet nem teremthetünk. A gyerekek vaióban nem tehetnek arról, hogy glóbuszunk mely pontján nyitják rá a szemüket erre a világra, és sorsukéit »s mi, felnőttek vagyunk felelősek. De akárcsak a világot, az ő sorsukat sem lehet pusztán ajándékokkal megváltani. Világnapja van a gyerekeknek. Értük született az 1954-es ENSZ-határozot, amely szeptember 20-át a gyermekek világnapjává nyilvánította, s amely határozat szerint valamennyi, a gyermekek jólétét célzó akciót minden ország, minden nemzeti és nemzetközi szervezet támogatni tartozik. Csaknem három évtized telt el azóta, de felnőttvilágunk e szívszorító adóssága napjainkban is halmozódik. Ma minden tizenkettő közül tíz gyerek a harmadik világban születik, az ott születettek csaknem fele az első születésnapját sem éri meg, s embertelen körülmények között, igazi gyerekkor nélkül él tovább 200 millió éhező, akiket betegség sorvaszt és ínség gyötör, akik ugyan nem vádolnak a fényképeken, de puszta látványuk is vád, amelynek súlyát megosztott világunk segélyszállítmányokkal alig csökkentheti. A gyermekek világnapja van szeptember 20- ón, minden gyereké, s bármilyen furcsán is hangzik, nókik a legtöbbet nem anyagi javakkal, hanem a haladásért, a boldogabb társadalmak megszületéséért és fejlődéséért folytatott harcunk révén segíthetünk, mert számunkra, akik e glóbuszon együtt élünk, a legfőbb felelősség, hogy milyen állapotban hagyományozzuk gyermekeinkre ezt a világot örökül. Tudván tudva, hogy az örökség egészét — tehát békéjét is — megőrizni tartozunk. A. G.
