Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-18 / 219. szám

1931. szeptember 16., péntek ÉSZAK-MAGYAIÍÖRSZAG 3 Hazai körkép Belvárosi építkezések Beemelésre ¥Órö panelek sorakoznak az épütő belvárosi lakótele­pen, Miskolcon. Az év végéig több mint 700 lakás épül meg. A ter­vezett lakásoknak eddig csaknem a felét beköltözésre átadták. Nagy gépek műhelye Hulladékból milliók Úi Hitelre tói a MÉH Mind több vállalattól érke­zik híradás a hulladékanyag ' GYÓGYUL A BALATON Gyógyul a Balaton, javul a vizének minősége — álla­pították meg az Országos Vízügyi Hivatal és a Ba­latoni Intéző Bizottság szak­értői leg utó., bi szemléjükön. Mint a tapasztalatok összeg­zésekor hangsúlyozták, a víz minőségének javulása olyan mérvű, hogy az idei nyári szezon nagy forgalma és a kedvezőtlen időjárás sem tud­ta eddigi eredményeit meg­semmisíteni. Mindez nagy­részben annak köszönhető, hogy a népgazdaság vízügyi beruházásainak csaknem 10 százalékát a Balatonra össz­pontosították: ebben a terv­időszakban mintegy 5 mil­liárd forintot költenek a Ba­latonnal kapcsolatos vízgaz­dálkodási feladatok megoldá­sára. E folyamatnak nincs vége: tovább bővítik a csa­tornahálózatot, előtérbe ke­rül a szennyvizek tisztítása és elvezetése, a mederkotrás és a vízgyűjtő területen ta­pasztalható külső ártalmak, szennyeződések mérséklése. E program jegyében kezdték meg a Kis-Balaton természe­tes szűrőrendszerének visz- szaállítását és ugyanezt a célt szolgálja a marcali táro­zó létrehozása is. VIZSGÁZNAK AZ ÚJ KUKORICAFAJTAK A rövtdehb tenyészádejSi, ! korai .fajták félé tolódott el, s meggyorsult a> fajtaváltás ; a kukorjcatermesztésbe»: a mezőgazdasági nagyüzemeik az eddigieknél nagyol* ho­zamú, gyorsabb vízleadó ké­pességű, a túlérésben is szi­lárd szárú, tehát biztonságo­san betakarítható fajtákra tartanak igényt. Jelenleg huszonkilenc mi­nősített szemes, és hét siló­kukorica áll a gazdaságok rendelkezésére, de a szak­emberek véleménye szerint az ! igények jobb kielégítése és a ! választék bővítése céljából 35 szemesfajtára és 10—12 fajta silókukoricára lenne szükség. Különösen a rövid tenyészidejű, korai fajtáik számát lenne célszerű növel­ni, annál is inkább, mert ezek a biztonságosan beérő hibridek megfelelő agrotech­nika alkalmazása mellett már í)—10 tonnát is teremnek hektáronként. Az ország 20 kísérleti állomásán ez idő szerint kétszáznál több hazai és külföldi nemesítésű kuko­ricát „faggatnak” több, mint 11 ezer kisparcellán. Közü­lük jó néhány igen sokat ígér, 16 pedig közvetlenül minősí­tés, illetve honosítás előtt áll, s hamarosan bekerülhet a köztermesztésbe. BÜKKI FASZÉN EXPORTRA A megnövekedett külorszá- gi kereslet új életre keltette a csaknem kétszáz éves „ős­mesterséget”, a faszénizzítást a bükki erdőségekben. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság Répáshután, Pa- rasznyán és Lillafüreden ége­ti a faszenet, amiből az idén már huszonhat vagonnal szál­lítottak többek között az NSZK-ba, Svájcba és Svéd­országba. Az év végéig to­vábbi tizennégy vagonnal in­dítanak útba a külföldi meg­rendelőknek. KÚTTELEVIZIÓ Korszerű kútvizsgálati mód­szer bemutatóját tartották Szolnokon, az MTESZ és a Magyar Geofizikusok Egye­sülete által rendezett tudo­mányos tanácskozáson. A szakmai tanácskozás témájá­hoz, az ivóvizet adó mély- furatú kutak vizsgálatá­hoz kapcsolódva a Fővárosi Vízmüvek szakemberei a gya­korlatban bemutatták az ipa­ri televízióval történő kút- vizsgálatot. Az NSZK-ból vá­sárolt berendezés felvevőegy­sége, a víz alatti kamera 400 méteres mélységig a kutak ■valamennyi szerkezeti ele- •fcét aprólékosan felderíti és> képet továbbít a műszer mo­nitorjára. A monitoron lá­tottak képmagnón rögzíthe­tők és színes diafelvételeket készíthetnek. Így a szakem­berek a legeldugottabb kút- részek hibáit is pontosan meghatározhatják. Az új el­járással pontosan és gyorsan felderíthetik az elhasználó­dott szerkezeti elemeket, a kúteliszaposodások, lerakó­dások helyét, ami nagyban megkönnyíti a javítási és fel­újítási munkát. A főváros területén kilencszáz ivóvi­zet szolgáltató kút karban­tartását végzik ezzel a mód­szerrel. BEÉRETT A FÜGE A MECSEKALJÁN Megérett a mecseki táj kü­lönleges gyümölcse: a füge Alighanem ez a növény az egyetlen, amely nemcsak el­viselte az aszályos időjárást, hanem kifejezetten kedvezett neki a hosszú, forró nyár. Legalábbis erre vall a még most is haragoszöld, rendkí­vül buja lombja, gazdag ter­mése. Hazánkban egyedül a mediterrán jellegű Mecsek- alján díszük a füge tömege­sen a szabad ég alatt, és hoz termést évről évre. A hagyo­mány szerint, az első délsza­ki cserjéket a törökök hoz­ták magukkal négyszáz év­vel ezelőtt, és ültették el a Pécs feletti dombokon. Nap­jainkban sok száz fügefa zöl­den a városban és környé­kén. Dús lombja, szép zöld színe és szárazságtűrő volta miatt egyre több helyen dísz­növényként nevelik, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat az utóbbi években terv­szerűen telepíti a cserjéket a parkokba, a műemlékek kö­ré és a középületek elé. Ily módon jellegzetes növényé­vé vált Pécsnek, erősíti a vá­ros mediterrán képét, hangu­latát Ám hiába kínálják nagy bőséggel termésüket a cser­jék, a pécsiek nemigen ked­velik. ÚJFAJTA GYÚJTÓGYERTYA Megérkeztek az ebé angol gépek, berendezések a veszp­rémi Bakony Művekhez, ahol évi 10 millió darab újfajta gyújtógyertya gyártására ké­szülnek. A termelési eljárást az angol Smith-cégtől vá­sárolták, a legfontosabb gé­peket, berendezéseket úgy­szintén. A beruházásho* az exportárualap-bővítő hitel­keretből 200 millió forintot kaptak. Gyakorlati szakember szá­jából szokatlan az ilyen lel- kendezés: — „Ez a táp egy­szerűen csodálatos! Csak ilyen is maradjon, mert ak­kor százezreket takaríthatunk meg vele. Amióta etetjük, nincs az állományunkban megbetegedés.” Hortsin Béla, a pwtnoki Egyetértés Termelőszövetke­zet főállattenyésztöje meg ennyit tett hozzá: — Eddig úgy néz ki, hogy az új báránytáp beváltja a reményeinket. Pontosan nyújtja azt, amit az ISV ter­melési rendszer képviselője előre rögzített: A nagyobb húsgyarapodást, az abrakfo­gyasztás mérséklését, a takar­mányozási betegségek meg­szüntetését. Mi évente 2200 pecsenyebárányt hizlalunk fel. A számítások szerint da­rabját ötven forinttal olcsób­ban. Egy olyan kis jövedelmű ágazatban, mint a juhászat ez jelentős dolog. Ezek után érdemes meg­vizsgálni, hogy miből is áll a táp. Elsősorban lucerna- lisztből, abrakból, egy újfajta íehérjeforrásból, bentokarb- ból és premixból. A szakem­ber biztosan meglepődve kap­ja fel a fejét, hiszen ebben az összetételben nincs semmi szokatlan. De akkor mi az alapja az eredménynövelés­nek? Hafjner László, az ISV szaktanácsadója: — A táp mindenkori s*sá- roftógépes vizsgálaton alapot. A nyugatnémet SALVANA­Séproőhety építésébe kezd­tek az, encsi Zó ja Termelő­szövetkezetben. Az IfiOO négy­zetméteres alapterületű csar­nok, amely magába foglalja a kisegítő műhelyeket és a szociális létesítményeket is, a számítások szerint 11.5 millió forintba kerül. Méretére jel­lemző, hogy harminc darab nagy teljesítményű Claas Do­Négy, háromszáz férőhelyes hizlalda átadásával fejeződik be idén annak a sertéstelep­nek az. építése, amelyet a tá- szapal konyái November 7. Termelőszövetkezet közel tíz­millió forintos ráfordítással létesített. A korszerű sertés­teleptől a gazdaságosság meg ­javítását várják, hiszen ed­dig szerfás, nádfedeles, ha­gyományos épületekben hiz­lalták fel a malacokat. A két ütemben épülő létesítmény céggel kötött szerződésünk él ­teimében állandóan elemez­zük annak minőségét. így nem fordulhat elő olyan eset. hogy valamely adalékának át­meneti hiánya a táp béltar­talmát befolyásolja. Hiszen a számítógép úgy van progra­mozva, hogy hasonló minősé­gű helyettesítő anyagot java­soljon. Ugyanez vonatkozik a premixre is, amelynek állan­dó az összetétele. Olyan ele­meket tartalmaz — mint pél­dául a szelén —, amelyeknek a juh életében nélkülözhetet­len szerepük van. Ezért lé­nyegében megelőzik a külön­böző betegségek kialakulá­sát. A megyében egyedül az ede- lényi Alkotmány Termelőszö­vetkezet üzemében keverik az. új báránytápot. Hartman Bá­lint elnök: — Rengeteg problémánk volt az eddigi tápotklkal. ere­detileg mi csak egy megfele­lőbb terméket kerestünk. Ki­próbáltuk többek között az ISV tápját is. Gondjaink meg­szűntek, s amikor felajánlot­ták, hogy azt itt keverhetjük a továbbiakban, kapva kap­tunk az ötleten. Elsősorban azért, hogy állományunkat mm út or is elférne benne. El­sősorban ez is a cél, hiszen a szövetkezetben nem volt olyan épület, ahol ezeket a hatalmas, szántóföldi gépeket kijavíthatták volna. A csar­nokot, amelyet dunaújvárosi acélszerkezetből készítenek, 2. év múlva adják át. de úgy épül, hogy a későbbiekben bő­víthető legyen. legnagyobb gondjának esst tartották, hiszen a már előbb elkészült szaporítótelepről,, — amelyet ISV-technológiá- val láttak el — primitív kör­nyezetbe kerültek az állítok. Ez nagyobb elhullást, nosz- szabb húsgyarapodást ered­ményezett. A faszerkezetes, korszerű hizlaldákból évente 3200 hízó kerülhet ki, s a meg­változott tartási feltételek az ágazat eredményességét is megjavítják. ilyen kiváló minőségű táppal ellássuk. Közel kilencvenezer forintba került az MGF lucer- nalisztszárító-üzem átalakí­tása, hogy ott tápot is kever­hessünk. Számunkra ez az üz­let már csak ezért is előnyös volt, A lisztüzem évente csak 160 napot működött, a jövő­ben pedig, ha elérjük az évi 2000 tonnás tápkeverést, ak­kor 240 napon át fog dolgozni. Vagyis növelni tudjuk az üzem kihasználását. A tápon különben sok nyereségünk nincs (mázsáján 10 forint), de mint mondtam, számunkra a saját állományunk ellátása a lényeges. A minőségre éppen ezért is, nagyon ügyelünk.­Egyik legnagyobb vevőjük a tömöri Petőfi Termelőszö­vetkezet. Medre Imre főál- lattenyésztő: — Közel vagyunk Edelény- hez, s a táp megválasztásá­nál elsősorban ez döntött Ed­dig Vámosújfaluból vásárol­tuk a takarmányt, s bizony a szállítás 30 forinttal növelte minden mázsa árát. Ez sok. Kicsit tartottunk ugyan az új terméktől, hiszen karbamidot is tartalmaz, bár egy tanács­kozáson mondták, hogy ké­rődzőkre már veszélytelen ál­tovóbbfelhasznalasáról. Az Ózdi Kohászati Üzemekben hasznos és mindig keresett használati tárgyakat készíte­nek azokból az anyagokból, amelyek korábban a kohóba kerültek. A BUBIV Encsi Gyárában modern, exportál­ható bútorokat gyártanak a textilhulladék felhasz.nálásá. val. Érzékelhető-e ez az okos takarékossági tendencia az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Válla­latnál? Megbecsülik Szűcs Ferenc, a vállalat igazgatója egyértelmű igen­nel válaszol. Az ipari és me­zőgazdasági üzemekben, sőt, már a lakosság körében is ér­zékelhető a szemléletváltozás, egyre inkább megbecsülik a még hasznosítható hulladé­kot. Mindez persze, nem azt jelenti, hogy az ózdi, illetve az encsi példával élnek. Na­gyon sok helyen még úgy számolnak, hogy nem érde­mes a melléktermékkel baj­lódni, az sem kifizetődő, ha maguk néznek vásárló után. Ezt a gyakorlatot nem lehet elítélni, hiszen a MÉH köz­beiktatásával végül is a meg­felelő helyre jut az anyag. Különösen a haszonvasnak nagy a keletje az építők kö­rében. Az Észak-magyaror­szági MÉH Vállalat telepein évente mintegy 1200 tonna haszonvas talál gazdára. Eny- nyi az évente begyűjtött 83— 85 ezer tonna vashulladékból. Mint a vállalat igazgatója el­mondja, évente emelkedik a begyűjtött vas. és fémhulla­dék mennyisége. Az idén pél­dául mintegy 3000 tonnával többet gyűjtenek be, mint a múlt évben. Annak ellenére növekszik a hasznosított mennyiség, — mint említet­tük — egyre flBbb helyen fog- laHeocsnak a továbbfetdoigo- zóssai. Mindez pedig a taka­rékosság, a szemléletbeli vál­tozás kezdeti jele A háttér­ben : rendezettebb gyárudva­rok, üzemcsarnokok, nemes anyagoktól mentes szemétte­lepek —, tisztább környezet. Kilencvenöt százalékosra be­csülik az iparvállalatok vas- és fémhulladékának vissza- áramoltatását, a tartalékot te­hát az 5 százalék képezi. lapotban. A tartózkodásuk nem sokáig tartott Jöt­tek az eredmények. Az állományban szinte nincs be­tegség, s a pecsenyebárányok darabját hetvenöt forin­tért olcsóbban hizlaltuk fel. Mivel a juhtartásban nálunk egyedül a hizlalás hoz jöve­delmet, a többi — még a gyapjútermelés is —, alig ke­rüli el a veszteséget, tehát az így nyert, megtakarított száz­ezer forintnak nagy jelentő­sége van. Az ágazat jellegze­tessége, hogy a tartási költ­ségek kilencven százalékát a takarmányozás jelenti. És pont itt sikerült megfogni a pénzt. A másik előnye az etetés egyszerűsége. Nem kell kü­lön nevelő, s hizlaló táp, ha­nem végig ugyanazt etethetik. A közeljövőben a megyében még két keverőüzem fogja az ISV termékét előállítani. Vagyis, sikerül megvalósíta­ni egy olyan területi elosz­tást, ahol a termelőüzemek kis távolságra vannak a vá­sárló mezőgazdasági üzemek­től. így az utolsó akadály is elhárul a táp karrierje elől, amelyre szükség is van, hi­szen ismert: a pecsenyebárá­nyok dollárt., valutát jelentei­nek a népgazdaságnak. A szövetkezetekben pedig e táp etetésével növelni lehet a gazdaságosságot. —kármán— Papírhulladékból 18 ezer, textilhulladékból 900 tonnát szándékozik begyűjteni a vál­lalat. Ha jól meggondoljuk, kevés, hiszen a begyűjtési körzet három megyére. Bor­sodra. Nógrádra és Hevesre lerjed. A papírhulladékot il­letően, gondoknak néz elébe a MÉH. Mint ismeretes, ezek­ben az években zajlik a pa­píripar rekonstrukciója, kor­szerűsített gyárakban készül majd a papír. Ezek a rnegúj- hodott gyárak pedig olyan technológiával dolgoznak majd, amely nem tűri a ve­gyes hulladékot, kizárólag a nemes papírt tudja újrafel­dolgozni. Hagyjuk-e tehát ve­szendőbe menni a jövőben a papírhulladékot? Helytelen módszer lenne! És fölöttébb káros. Ezzel csak lerombol­nánk az eppen csak kialaku­lófélben levő jó szokásokat. Feldolgozzák Az újságpapírnak továbbra is zöld útja marad — közli Szűcs Ferenc — a makulatú­rát Bábolnán fel tudják dol­gozni, tojástálcákat készíte­nek belőle, ebben exportálják a tojást. A vegyes papírt azon­ban előbb-utóbb válogatnia kell a MÉH-nek, hogy ki tud­ja vonni az értékes, a papír­ipar számára alkalmas nyers­anyagot önkéntelenül adó­dik a kérdés, asszociálva a „Kesudióra”: jó, nagyon jó, hogy minőségi papírra írhat­juk túltengő hivatali levele­inket de megéri-e ez nekünk ilyen áron? Nincsenek sze- métfeidoigozóinik, a lakosság egyre nagyobb hányadának nincs kályhája, amiben pa­pírt égethetne, a hivatalok, a nagy papírfelhasználók is többnyire központi {ülésesek. Megnyugtatásképpen hallani híreket, hogy a papíripar, a megújított papíripar azon to­ri a fejét, miként lehetne mégiscsak hasznosítani a nem egészen nemes, az úgy­nevezett vegyes hulladékot is. A józan ész sok-sok kér­dőjelet rakhat a rekonstruk­ció tervezői elé. Megszervezik Az Eszak-magyarországi MÉH Vállalat kedvét nem vette el ez a hamarosan be­következő malőr. Készülnek a minőségi válogatásra, nem kis összeget fordítanak rá. Erre az évre 622 millió fo­rint árbevételt terveznek. Nyereségtervük — amely is­mét a takarékosság népgaz­dasági fontosságát, hasznát igazolja —, 124 millió forint Hatszázötven embert foglal­koztat a vállalat, tehát a ter­melékenységgel sincsenek ba­jok. Szűcs Ferenc, a begyűjtési hálózat korszerűsítéséről szól­va elmondja, hogy a jövő hó­naptól kezdődően megszerve­zik Miskolcon a mozgó be­gyűjtőhelyeket. Tehergépko­csik járják majd a város új lakótelepeit, az érkezés he­lyéről és idejéről pontosan értesítik a lakosságot. A jövő útja pedig a konténeres be­gyűjtés lesz. Amikor az anya. gi lehetőségeik megengedik, megvalósul ez a program is. Mindezek mellett továbbra is nagy szerepük van az út­törőknek, akik rendkívül hasznos gyűjtőmunkát végez­nek minden évben. Munká­jukat többféleképpen igyek­szik honorálni a MÉH Lévay Györgyi J Megtakarítható százezrek Egy áj táp karrierje Korszerű sertéstelep

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents