Észak-Magyarország, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

ÉSZAK-M AGY ARO RSZAG 4 1981. szeptember 17., csütörtök Nézőtéri meditáció Rendőrök és lézengők Egy kocka a P. S., avagy a könnyelműség határai című NDK film­ből, amely e héten látható, s amelyben egy állami gondozásból ki­került 18 éves fiatalember kalandos társkeresése, könnyelmű élet­módja, majd magára találása vázolódik fel. Ma 85 éves lenne zve Pátzay Pál 1896. szeptember 17-én szüle­tett, ma lenne 85 éves. Annak a nagy mű­vészgenerációnak volt kiemelkedő vezér- egyénisége. amelyik több mint hat évtize­den át meghatározta a magyar plasztika útját, sorsát. Szinte el rendeltetésszerűen szobrásznak született. Sok mindent megta­nult az életből, s magába szívott környeze­téből, de mindvégig önmaga mestere volt. Pátzay Pál méltósága, személyiségének varázsa, szép humánuma az országban min­denütt fellelhető, köztéri alkotásokban él tovább. Szelleme predig a tanítványok, a kö­vetők munkáiban. Egyik legismertebb figu­rája a Kenyérszegő nő, bölcs derűvel tekint maga elé. Mozdulata szinte rituálisan pon­tos és szimbolikusan határozott. Nyugalom, tisztaság és az élet értelme árad ebből a szoborból, miként Pátzay Pál megannyi más munkájából is. Kenyérszegő nö Szeptember 21-től október 15-ig Munkásfi'lmnapok Bonodban •i Az erőszakhullám csak nem akar levonulni a mozi­vászonról. Akik látták né­hány hete a Zsaru, vagy csirkefogó? című Belmond, filmet, már meg sem lepőd­nek a Rendőrök háborúja cí­mű új francia film láttán. Ennek rendezője Robin Da­rns, főbb szereplői között pre­dig olyan kiváló színészeket látunk, mint Claude Brasseur, Claude Rich, Marlene Jobert és mások. Messzz?-messze nem szokványos bűnügyi történet, hiszen ebben a bűnözők fel­kutatása, azaz maga a nyo­mozás, szinte teljesen má­sodrendű szerepet játszik, sokkal inkább arról beszél ez a film rendkívül kemé­nyen, hogy a francia rend­őrség, közelebbről a párizsi rendőrség egyes nyomozó csoportjai miként rivalizál­nak egymással részben okta­lan kivagyiságból, részben a dicsőség mások elől való el- orzásáért, és hogy ez a rivali­Egy lelkes csoport híre vitt el bő két és fél évvel ezelőtt a miskolci Gárdonyi Géza Művelődési Házba. Tizenegy- néhány fiatal akkor már túl volt az ismerkedés első hó­napjain. Színjátszásra szö­vetkeztek ők; vagy csak a közösség magányt oldó vol­táért — esetenként meg az önkifejezés vágyától indíttat­va. Jó atmoszférájú próbán találkoztunk akkor, lelkes megnyilatkozásokat vethet­tünk papírra. Terveket, re­ményeket ... Idézzünk néhá­nyat: — Ha ilyen lelkes marad ez a társaság, mint amilyen most, ha nem szalmaláng lesz a közös munka, akkor komoly dolog lehet belőle ... — Ez a munka értelme­sen kitölti az időmet, ha nem lenne, nehezen tudnám el­képzelni, mivel csapjam agyon szabad óráimat... — Szeretnénk megterem­teni a munkásszínjátszás bá­zisát ... Ügy érezzük, ahhoz, hogy kontaktust találjunk a közönséggel, a hagyományos színjátszáshoz kell vissza­nyúlnunk ... Dolgozni na­gyon akaró, az ügyet nagyon szerető emberekkel találkoz­tam ... A legutóbbi mondatok a munkásszínpad vezetőjétől, Kalapos Lászlótól valók. Most, amikor a miskolci if­júsági házban Kap>csolatok címmel meghirdetett — és három egyfelvonásost egybe­fogó — bemutatójuk előtt is­mét találkoztunk, néhány is­merős arc már hiányzott a régi társaságból, s a megfo­gyatkozott csapat nevében sem viselte eredeti Önmagát; a munkásszínpad helyett ez­úttal a színjátszó-stúdió el­nevezést olvashattuk plakát­jaikon. A kérdések hát ön- maguktól adódtak. Kezdjük az utóbbival: — Az elnevezésben! válto­zás azért volt szükséges, mert sok-»ok kísérlet után, ilyen összetételben kifejezet­tén a stúdió jellegű uaunkák— ■» vállalkozhattunk. zálás emberáldozatoktól sem mentes, a nyomozás meneté­be meg uno6-untalan túlka­pások, törvénysértések kerül­nek, és ebben az áldatlan harcban tulajdonképpen a bűnözők a nyertesek. A film rendezője jócskán megtűz­delte a filmet nem éppen kiskorúaknak való jelenetek­kel és végigvonul a törté­neten egy érdekes szerelmi szál, ami a konkurrens rend­őrcsoportok egymással való küzdelmét, még pikánsabbá teszi. * A filmbaráti körök mozi- hálózatában látható az Éj­szaka külsőben című francia filmdráma. Sajátos filmal­kotás ez. Rendezője Jacques Bral. Szereplői nálunk nagy­részt ismeretlenek, bár egyi­küket hamarosan meg fogja ismerni a magyar közönség, ugyanis André Dussolier a jövő héten bemutatandó, Ko­— Mi volt az oka a szám­beli megfogyatkozásnak? — Kétségtelen, hogy .le­kopott” az együttes, jelenleg heten vagyunk... A többi­ek? Meggyőződésem, hogy a munka és még egyszer, a munka miatt maradtak el; a zöm nem vállalta a kemény megkötöttségekkel, kemény szellemi és fizikai erőfeszíté­sekkel járó munkát... Kitetszik talán ennyiből is, hogy ott, a kezdetek kezde­tekor volt azért valamiféle „szalmaláng”. (De hát ez egy­általán nem új jelenség ama­tőr művészeti csoportjaink életében.) Mit hozott még az eltelt közel három év? Egy Bánk bán-feldolgozást, több irodalmi összeállítást, részvé­telt országos minősítésen, „ezüst” fokozatú eredmény­nyel. És munkát a megrna- radtaknak, próbákat és próbá­kat, hogy most kiállhassanak az érdeklődők elé egy estét betöltő három egyfelvonásos — E. Albee: Állatkerti törté­net; W. Saroyan: Halló, ki az?; T. Williams: Beszélj, mint az eső, hadd hallhassa­lak — bemutatójával. Az a hitük „terelte össze” e darabokat, hogy mindig, ma is szükséges beszélni az emberi kapcsolatokróL S kü­lönösen szükséges, ha a kap­csolatok hiánya leselkedik ránk. Lehetne vitatni most — a fentiek ellenére is — a bemutatásra választott dara­bok érdemességét. S ha most erre hajlandóságunkat jelez­zük, azt a látott produkciók előadásbeli hiányainak okán kell megtenni. Mivel volt ne­künk, nézőknek mindhárom esetben bajunk? Azzal hogy a játszók — minden tisztele­tet megérdemlő erőfeszítésük ellenére — nem bírták köz­lendőjüket megfelelő elhite­tő erővel belénk táplálni; hozzánk sugározni. Mert hát ezek a poklokból vett em­beri kapcsolathiányok — s éppen ezt tudták elhitetni —, ezekben a huszonéves lá- nyctebon 4m fiúkba» fnwm­vács András rendezte Ideig­lenes paradicsom egyik fő­szerepét játssza, egy Magyar- országra menekült francia tisztet. Visszatérve az Éjsza­ka külsőben című filmdrá­mához, csak olyanoknak tud­juk ajánlani, akik hajlandók rendkívül intenzíven együtt gondolkodni a képsorokkal, azonosulni a hősökkel, illet­ve szereplőkkel, mert aki csak a történet fordulataira kíváncsi, nagyon hamar fel­kel a székről és elhagyja a mozit. Csellengő, lézengő emberek hármasával talál­kozunk. Egy nagyon lecsú­szott, többnyire munka nél­küli és iszákos zenész, egy író és egy nagyon furcsa taxisofőrnő alkotja ezt a hármast, s rövid együttlétük alatt valami szerelemféle is kibontakozik közöttük, de tulajdonképpen nagyon keve­set tudunk meg róluk. Élnek bele a világba, különösen a zenész; a taxisofőrnő éjsza­kai utasai között kikezd a férfiakkal, majd azokat lete­ríti és kifosztja, aztán eltű­nik a két fiú életéből. Az egész történet egy visszaem­lékezés keretébe ágyazódik, túlzottan hosszan, vontatot­tan pereg előttünk a semmi, azaz annak bemutatása, hogy ez a három ember vár vala­mire, valami megfoghatat- lanra és hogy miként bonta­kozik ki a sorsuk, azt is csak egy sokkal későbbi visz- szaemlékező monológ árulja el, semmint ábrázolná a film. A bosszúság és vonta­tó ttság mellett elsősorban az jellemző erre a filmre, hogy képei rendkívül sötétek, szinte alig akad egy-egy vi­lágosabb villanás, és az amúgy is nyomasztó történet ezzel az ábrázolásmóddal még nehezebben elviselhető. (beocdek) cséré csak olvasmányélmé­nyek lehetnek. Az előadók terhe tulajdonképpen három ember vállán nyugszik: Sza- lóczy Éva, Szegedi Dezső és Szűcs Bertalan hajlamaiból kaphattunk „összefoglalót”, a többiek nemigen mutatkoz­hattak meg (még Búza And­reát és Jenei Györgyöt lát­tuk színpadon). Ez a bemutató, reméljük, további megfontolásokra ösz­tönzi a színjátszó-stúdió tag­jait, lelkesen maradt és tett- rekész részeseit. S ha már a tettrekészségnél tartunk, még egy utalást érdemes tenni a két és fél évvel ez­előtti találkozóra. A csoport vezetője, Kalapos László ak­kor megpendítette: szeret­nék, ha egy-egy esetben a Miskolcon dolgozó többi színjátszó csoport úgy is összefoghatna, hogy közösen csinál meg egy darabot. Hogy összeadják legjobb erőiket. Hogy erre nem került sor, tudjuk- Marad tehát a kér­dés: — Ez olyan egyszerű dol­gokon bukott meg — mondja kissé keserűen Kalapos László —, mint hogy „hova adminisztráljuk?”; „kié lesz a dicsőség ?” i Megint , azt mondhatjuk: sajnos, ennek jelei valóban tapasztalhatók. Nem csak jó, szükséges is lenne pedig az egymás munkája iránti na­gyobb figyelem- A munkás­színpadból lett színjátszó- stúdió mostani bemutatójá­nak műsorlapján ez az Al- bee-idézet olvasható: „Az embernek kapcsolatot kell teremtenie valamivel, ha nem az emberekkel ___, ha nem a z emberekkel, akkor leg­alább valamivel..Az em­bereknek egymással kellene mindenekf elett — tehetjük hozzá. S még azt is: nem el­képzelhetetlen, hogy kapcso­latot találjanak egymással — egy nagyváros amatőr színjátszói is ... Ténmtsr JIW Ötödik éve már, hogy elő­ször rendezték meg a mun- kásfilmnapokat, s ez a so­rozat igen hamar hagyo­mánnyá nemesedett. Az idei filmnapokat Borsodban szep­tember 21-e és október 15-e között rendezik meg és an­nak céljairól és várható ese­ményeiről Lengyel Ágoston, a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat igazgatója — a társ­rendezőként szereplő Szak­szervezetek Borsod megyei Tanácsa kulturális osztálya képviseletében is — tegnap tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. Mint ez mér a korábbi filmnapok műsorszerkezeté­ből is kikövetkeztethető volt, a munkásfilmnapok alapvető célja a munkások és a ma­gyar filmek egymáshoz kö­zelebb hozatala, az új film­alkotások megismertetése. Ez alkalommal bővítik a kört és a különböző témájú ma­gyar filmek mellett a ba­ráti országok és egyes nyu­gati országok munkastemá- jú, vagy napjaink egyéb kér­ív-sorozat a Éiwetíéteiől A Megsebzett bolygó cím­mel 13 részes film vetítését kezdi meg októberben a te­levízió. A sorozat — amely az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) és a Ma­gyar Televízió közös munká­jával született — a fejlődő országok környezetvédelmi problémáit elemzi. A sorozat felvázolja a program célját, s megvilágítja a fejlődő or­szágoknak a környezetvéde­lemmel kapcsolatos gondjait. A 20—30 perces epizódok­ban szó esik az erdők szere­péről; bemutatnak eredeti ál­lapotú őserdőket és sivatag­gá váló szavannákat, s el­kalauzolják a nézőket világ­hírű nemzeti parkokba is. Galapagos, a Nakuru, a Ngonrongoro park bemutatá­sakor megismerhetik az ér­deklődők az ottani megőrző munkákat is. A televíziós stáb többek között Argentínában, Bolí­viában, Ecuadorban, Egyip­tomban, Kenyában, Pápua Üj-Gtiineában, Peruban, Szu­dánban és Tanzániában for­gatott i déseit ábrázoló filmjeiből is bekerült néhány a program­ba. Borsod megyében mint­egy ötven helyen harmincöt film szerepel a munkásfilm­napok keretében. Elsősorban munkástelepüléseken, mun­kásszállásokon és egyéb munkáskörnyezetben, vala­mint szakmunkásképző inté­zetekben tartanak rendezvé­nyeket, amelyek körében nemcsak vetítések lesznek, hanem éppen a közeledés és egymásra találás jobb biztosítása végett találkozók, ankétok, egyéb gondolatcse­rék is. A Borsod megyei megnyi­tóünnepség szeptember 21- én a kazincbarcikai Béke moziban lesz, ahol dr. Veres Lajos tanácselnök-helyettes köszöntője után Szűcs Fe­Ünnepélyes tanévnyitóra gyűltek össze tegnap délelőtt a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola miskolci ta­gozatának hallgatói és taná­rai. őket, valamint a meg­jelent vendégeket Reményi János főiskolai tanár köszön­tötte a Himnusz elhangzása után, majd Tözsér Dániel tagozatigazgató mondott tan­évnyitó beszédet. Bevezetőjében a zeneisko­lai tanárképző miskolci ta­gozatának 69 hallgatóját és tanáraikat köszöntötte, külön is melegen üdvözölve az el­sőéveseket, akik — mint mondotta —, kemény, felada­tot oldottak meg a felvéte­lin, s büszkék lehetnek er­re az eredményre, főiskolai hallgatóvá válásukra. A to­vábbiakban arról szólt az igazgató, hogy az így együtt levő „csapatban” mindenki­nek megvan a maga helye, a sajátos feladatok kai. Utalt arra, hogy a harmadéves hallgatóknak ez a tanév már a hivatásra való konkrét előkészítést jelenti, szakmai tudásuk és emberi magatar­tásuk tehát különös hang­súllyal méretik meg. Lesznek ugyanakkor kedves momen­tumai is ennek az évnek: „Átélhetik majd 44 zenetaní- tás csodálatos pillanatait, a gyerekekkel való találkozás nagyszerűségét" ... A másod- éweeefc figyelmét acra hívta rencné, az SZMT titkára tart ünnepi megnyitót, majd be­mutatják Kovács András Ideiglenes paradicsom című filmjét, amelyet utána anké­ten vitatnak meg Benedek Miklós filmkritikus vezeté­sével. A továbbiakban még tizenegy helyen és alkalom- mai lesz ankét, illetve mű­vész és közönségtalálkozói majd a filmnapokat október 15-én Miskolcon a Táncsics moziban dr. Kovács László, a Miskolci városi Pártbizott­ság titkára zárja, s ugyan­ekkor a Norma Rae című a meri kai filmdrámát mutat­ják be. Az ünnepi sorozat programjában több új, csak a későbbiekben nagyközön­ség elé kerülő hazai és kül­földi film bemutatása is sze­repel. fel, hogy ez az év sem lesz könnyebb, ,mint az igazán nehéznek tartott kezdet; az első tanév: „Most már nem a honnan jöttünk, hanem a hová megyünk?” kérdése kell hogy irányt adjon főis­kolai munkájuknak”. Az el­sősökhöz fordulva azt hang­súlyozta Tözsér Dániel, hogy igyekezzenek elkerülni a fő­iskolai élet formai lazaság­látszatának csapdáit, mert a tartalmi munkában a közép­iskolában megszokottnál is nehezebb és keményebb munka vár rájuk. Az 1981/82-es tanév tartal­mi munkájáról szólva a ta­gozatigazgató a szakmai munka továbbfejlesztését je­lölte meg legfontosabb fel­adatként, az alábbi három területen: a zenei produkciók színvonalának emelése; a pedagógiai munka további erősítése; az elméleti tár­gyak magasabb szintű elsajá­títása. „A mindenkor elvég­zendő munkával szembeni felelősség kell hogy áthassa a hallgatók és a tanárok munkáját egyaránt” — mon­dotta összegzésként Tözsér Dániel, a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola mis­kolci tagozatának Igazgatója, majd az 1981/82-es tanévet megnyitottnak nyilvánította. Ezt követően az elsőévesek eskütételére került sor — ma pedig már kezdődhet » munka. Kapcsolatok ürügyén Zeneiskolai tanárképzésük tanévnyitója

Next

/
Thumbnails
Contents