Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-14 / 190. szám

yiUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 190. szám Ara: 1.40 Ft Péntek, 1981. angnsztus 14. Reagan csúcstalálkozót javasol, ile nincsenek konkrét javaslatai Reagan amerikai elnök csütörtökön újabb vádasko­dásokkal illette a Szovjeté uniót, de közvetlenül ezután arról beszélt, hogy kész ta­lálkozni Leonyid Brezsnyev- vel, az SZKP KB főtitkárá­val, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnökével, mi- gozta javaslatait a fegyver­helyt az amerikai fél kidol- zetkorlátozási tárgyalások folytatására. Reagan Santa Barbara-i birtokán a költségvetés-csök­kentési és az adótörvény aláírása alkalmából tartott rögtönzött sajtóértekezletén mindenekelőtt a neutron­fegyverek gyártásáról ho­zott döntését próbálta meg­indokolni. „Védelmi fegy­vernek” minősítette a neut­ron-rakétákat és minden in­doklás nélkül a Szovjetuniót vádolta azzal, hogy „a tör­ténelemben példátlan kato­nai előkészületeket folytat” és „fölényre törekszik” az Egyesült Államokkal szem­ben. Reagan megerősítette — amint azt korábban az ame­rikai sajtó jelentette —, hogy „Leonyid Brezsnyevvel foly­tatott levelezésében” általá­nosságban javasolta a szov­jet vezetőnek csúcstalálkozó megtartását. „Azt javasol­tam, hogy üljünk le egyszer és beszéljük meg, mit akar­nak népeink ...” — mondta Reagan. Ennek a „bejelen­tésnek” jelentőségét Reagan azzal csökkentette, hogy hoz­zátette: „nem venne részt csúcsszintű megbeszélésen addig, amíg kormányának nincsenek konkrét javasla­tai”. A találkozóra akkor ke­rülhetne sor, amikor „készen állunk arra, hogy bizonyos javaslatokat terjesszünk elő... a fegyverzet indokolt csökkentéséről”, « Washingtoni Sajtóberkek­ben Reagan nyilatkozatának egyetlen 'új elemét abban látják, hogy az amerikai el­nök első ízben tett említést a SALT-tárgyalások folytatá­sára vonatkozó amerikai ja­vaslatok kidolgozásáról. Em­lékeztetnek azonban arra is, hogy az új kormány hiva­tali idejének első fél évében nem ilyen jellegű javasla­tokon dolgozott, hanem az amerikai katonai erő növe­lésének tervein, s még ezek tekintetében sem hozta meg végleges döntéseit. Szeptember elején helyezik üzembe a képünkön látható, az ÉPGÉP és a PARTEX cégek koope­rációjában gyáriott, úgynevezett finn csoporizsalut a BÁÉV Alsózsolcai Házgyárában. A 80 millió forintos beruházás elsősorban a dolgozók egészségének védelmét szolgálja, ugyanis az emlitett gépi berendezések szinte zajmentesen üzemelnek. Az a!sózso!cai házgyárban A NEB napirendjén Az iizeittf demokrácia A magyar nép latoik a neuMgyver gyártása ellen Kállai Gyula nyilatkozata Hazánk békeszerető köz­véleménye mélységes meg­döbbenéssel értesült az Egye­sült Államok elnökének dön­téséről, amelynek alapján amerikai hadiüzemekben megkezdték a neutronfegy­vernek — ennek a különö­sen veszedelmes és ember­telen tömegpusztító eszköz­nek — a gyártását. Az el­határozás veszélyességéről, a magyar társadalom állás- foglalásáról Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, valamint az európai biztonság és együtt­működés magyar nemzeti bi­zottságának elnöke nyilatko­zatot adott az MTI munka­társának. — Ez a döntés annál is megdöbbentőbb, mivel a Fe­hér Ház olyan időpontban adta “ki utasításait a gyártás megkezdésére, amikor Euró- pa-szerte növekvő tiltakozás bontakozott ki a fegyverke­zési hajsza ellen — hangsú­lyozta. — A tömegek a tö­megpusztító fegyverek be­tiltásáért, s olyan tárgyalá­sok megkezdéséért lépnek fel, amelyek — a helsinki záróokmány aláírása óta el­ért eredményekre támaszko- dóan — további kedvező fel­tételeket teremtenek az eu­rópai enyhülés, a biztonság é6 a nemzetközi együttmű- dés megőrzésére, elmélyíté­sére, az ahhoz szükséges bi­zalommal és nyugodt alkotó légkörrel együtt. — Sajnos, meg kell állapí­tanunk, -hogy az amerikai kormányzat, figyelmen kívül hagyva az európai népek, és a világ közvéleményének bé­keóhaját, eltért attól az út­tól, amelynek követésére a finn fővárosban aláírásával maga is kötelezettséget vál­lalt. A katonai-ipari komp­lexum irányítóinak tartós sürgetésére a Reagan-kor- manyzat újabb, semmivel sem igazolható lépést tett a fegyverkezési hajsza fokozá­sára. Megtette azt, amitől Jimmy Carter, az előző ame­rikai elnök — az európai tö­megek felháborodása miatt — 1977—78-ban visszariadt, így most megszületett az in­tézkedés annak a neutron­fegyvernek a gyártására, amely köztudottan nukleáris eszköz, s amely elsősorban a békés polgári lakosság éle­tét fenyegeti. Hamis és ci­nikus az az érvelés, amely a döntést amerikai belügyitek tekinti, hiszen a pusztító esz­közt adott esetben Európá­ban kívánják bevetni. Kü­lönösen megdöbbentő, hogy ezt az elnöki döntést éppen a Hirosima elleni atomtá­madás 36. évfordulóján hoz­ták. — Mindenki számára vi­lágos, hogy az amerikai nyo­másra a középhatósugarú rakéták nyugat-európai tele­pítéséről 1979. december 12- én hozott NATO-határozat, majd most a neutronfegyver .gyártását elindító Reagan- döntés a kialakult erőegyen­súlyt kivánja felborítani. Azt a tartópillért próbálja meg­ingatni, amelyen az európai biztonság és együttműködés, valamint a SALT-egyezmé­nyek eredményei nyugsza­nak. — A magyar nép, amely eddig is határozottan kiállt a béke védelmében — a vi­lág többi békeszerető népé­vel együtt — tiltakozik a neutronfegyver gyártására hozott döntés ellen. Kifejez­zük azon meggyőződésünket, hogy a béke és biztonság út­ján előrehaladni csakis és kizárólag Helsinki szelle­mében, az egyenlő biztonság elve alapján, a tárgyalások, a megegyezések útján lehet. Kontinensünk népeitől is függ. hogy tágabb hazánk, Európa a Helsinkiben aláírt, záróokmány termékeny föld­je, nem pedig a tömegpusz­tító fegyverek célpontja, a romlás színtere legyen. Az Európa és a világ inas tér­ségei veszélyeztetésének meg­állítását, országai biztonsá­gának megerősítését célzó erőfeszítéseket társadalmunk most is és a jövőben is vál­tozatlanul, egyértelműen tá­mogatja — mondotta befe­jezésül Kállai Gyula. Az az igazság, hogy mi is csak részben értjük még az üzemi demokráciát — kezd­te felszólalását a Borsod me­gyei Népi Ellenőrzési Bízott' ság tegnapi ülésének egyik résztvevője. Bevezetőnek szánta ezt a mondatot, de most már, az érdekes, izgal­mas téma vitájának lezárá­sa után nyugodtan alkal­mazhatnék a napirend ösz- szegzéseként is. Mert: bármerre is né­zünk, vizsgálódunk, bármily szép jelentéseket, példákat hozunk elő, ezekből mégis­csak az derül ki, hogy min­den tisztességes, szép, már régóta létező elv, rendelke­zés ellenére sem értjük, nem műveljük tisztán, a lehető­ségek szerint (1) a munka­helyi demokráciát. Tudunk róla, olvasunk, hallunk a hogyanról, a mikéntről, a miértről is, de valahogy még tanulnunk kell. Nem lehet véletlen, hogy országos té­mavizsgálatként foglalkozik ezzel a kérdéssel a mi me­gyénkén kívül még számos, más megye sok-sok népi el­lenőre. A mi megyénkben a népi ellenőrök 37 egységet — vállalat, szövetkezet, in­tézmény — vizsgáltak meg és ami ebben a nehézkes, eléggé bonyolult témakör­ben megállapítható, azt fel­mérték, rögzítették, megálla­pították. Elsősorban persze azt — ami teljesen nyilván­való is —, hogy a munka­helyek mindenütt igyekez­nek élni ezzel a kitűnő le­hetőséggel, ámbár ez nem mindenütt sikerül egyértel­műen. Hol jól, hol kevésbé jól élnek vele. Sok múlik — miként az a tegnapi ülésen is megfogalmazódott — a munkahelyi vezetőn. Nyil­vánvaló — hangzott a má­sik vélemény —, hogy a munkahelyi vezetőn sok mú­lik, igen sok, de a környe­zeten, a kollektíván is. Nem lehet csak az egyik, vagy csak a másik „félre” háríta­ni a hibát, de ugyanígy nem az érdemet sem. Mindenesetre: a mi me­gyénk népi ellenőreinek gyűjtéséből is számos követ­keztetés i vonható le. A meg­felelő helyen ezt nyilván meg is teszik, közelebb jut­va ezáltal az országos — ál­talános — kép kialakulásá­hoz, kialakításához. A teg­napi ülésen a felszólalók fel­hívták a figyelmet az ösz- szesítő jelentés által kimun­kált, közzétett egynémely tényre. Például arra,- hogy a dolgozók véleményére, ja­vaslatára adott válaszokat a megkérdezettek közül igen sokan nem tartják kielégí­tőnek, még többen pedig — a megkérdezetteknek a na­gyobb része — csupán rész­ben tartják kielégítőnek. Ezen a „részben” megálla­pításon is érdemes elgondol­kodni, hiszen föltétlenül elé­gedetlenséget jelez. Ugyan­csak érdemes felfigyelni ar­ra is, hogy a munkahelyi de­mokrácia gyakorlati érvé­nyesülését vizsgálva például a miskolci 1. «számú Posta- hivatalnál az észrevételek­nek mintegy 80 (!) százalé­ka foglalkozott az élet- és munkakörülmények javításá­nak igényével, valamint szo­ciálpolitikai kérdésekkel. Ugyancsak e témakörbe tar­tozik : a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek többségé“ nél a különböző fórumok al­kalmából a felszólalók az anyagi ösztönzés,^ a szociális ellátás javítását sürgetik. A népi ellenőrök megállapítá­sa szerint több helyen is hiányos a dolgozók infor­málása. Például a Miskolci Vasipari Szövetkezetnél vagy a sátoraljaújhelyi Hegyalja Ruhaipari Szövetkezetnék Ily módon pedig az itt dolgozók a fórumok munkájába sem (Folytatás a 3. oldala*.) Mintavétel Befejeződött Borsod 0 megyében is a ke­nyérgabona aratása. A megye kombájnjainak egy része már a szomszédos Csehszlovákia tábláit aratja. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalatnál is végé­hez közeledik a búza átvé­tele. A minőség o tavalyi­hoz képest sokkal jobb, hisz' a gabonát a napos, száraz időnek köszönhetően nem kellett szárítani. Képünkön mintát vesznek a miskolci tárolóba érkező búzaszállit- mánybók Gazdagodó városrész Egyre inkább szaporodnak az épülő és átadásra kerülő új házak Miskolcon, o Tanácsköztársaság városrészen. Mind több csaiád költözhet új, korszerű otthonba, akiknek ellátá­sára, szolgáltatására ugyancsak nagy gondot (ordítanak a város vezetői. Egyre-másra adják át az újabb boltokat, mint például legutóbb is az Ofotért szaküzletet. A lakótelep köz­pontjában levő Csemege környéke és a Korvin Ottó utca valóságos üzletközponttá alakult mór át. Képünk a Korvin Ottó utcáról készült egy már átadott és még átadásra váró üzletsorról.

Next

/
Thumbnails
Contents