Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MT«!ZTWP BORSOD-ARAfíJ-ÍEMPtCN MIXÍTCI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 203. szám Ara: 1.80 Ft Vasárnap, 1981. augusztus 30. Hz MHSZ-vezetsk országos tanácskozása Gödíllín A kétnapos tanácskozás vitaindító előadását Kiss Lajos vezérőr­nagy, az MHSZ főtitkára tartotta. Szombaton Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem ün­nepi díszbe öltözött aulájá­ban megkezdődött az MHSZ- vezetők IV. országos tanács­kozása. Az ötesztendős mun­kát értékelő, s a további fel­adatokat meghatározó eszme­cserén a Magyar Honvédelmi Szövetség — a főváros, a me­gyék, a városok, járások, a kerületek és a klubok — ve­zetői vesznek részt A tanácskozás a Himnusz hangjaival, a történelmi zászlók, az MHSZ lobogójá­nak bevonulásával vette kez­detét. Sinkovits Imre szín­művész Illyés Gyula és Váci Mihály egy-egy költeményét mondotta el, majd Hódi Já­nos ezredes, az MHSZ főtit­kárának helyettese üd­vözölte a résztvevőket az el­nökség tagjait, köztük Rácz Sándort, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetőjét, Czinege Lajos hadseregtábornok honvédelmi minisztert, Horváth István belügyminisztert, Cseroenka Ferencnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkárát, Szentistványi Gyulá- nét, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkárát Pap Jánost, a Veszprém megyei Pártbizottság első tit­kárát, az országgyűlés hon­védelmi bizottságának elnö­két, a Központi Bizottság tagjait valamint a szocialista országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, a Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia, a Szovjetunió és Vietnam — testvérszerve­zeti delegációinak vezetőit. Cservenka Ferencnének a tanácskozást megnyitó szavai után Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára tartotta meg vitaindító referátumát. Egyebek között elmondotta, hogy az MHSZ az elmúlt öt esztendőben a követelmé­nyeknek megfelelően végre­hajtotta a hazafias, interna­cionalista nevelő- és propa­gandamunkában, a fiatalok oktatásában, honvédelmi ne­velésében, a tömeg- és mi­nőségi sportágakban célul tűzött feladatokat. Szerveze­teik és klubjaik mennyiség­ben több. minőségben jobb munkát végeztek, mint az ezt megelőzően bármikor. Az elmúlt öt esztendőben az MHSZ szervezetileg to­vább erősödött, korszerűsö­dött. Ez idő alatt háromszáz­negyven új klub alakult, tagjaik száma megkétszere­ződött. örvendetes, hogy mind több fiatal vállalja a klubtagsággal járó feladato­kat. E tevékenység sikerét jelzi, hogy fiatalok és idő­sebbek egyaránt részt vesz­nek a szervezett tanfolyamo­kon, sportversenyeken s lét­számuk évente eléri a másfél milliót. A főtitkár szólt ar­ról is, hogy a legutóbbi öt évben tovább fejlődtek az MHSZ nemzetközi kapcsola­tai, szorosabbá vált együtt­működésük a szocialista or­szágokban működő testvér- szervezetekkel, ezen belül sok rangos sport- és egyéb ren­dezvény öregbítette a szövet­ség hírnevét, nemzetközi te­kintélyét. Kiss Lajos vezérőrnagy a feladatokról szólva hangsú­lyozta: a Magyar Honvédelmi Szövetségnek a következő öt esztendőben legfőbb célja, hogy az eddigieknél is foko­zottabban vegye ki részét abból a társadalmi munka­megosztásból, amely a lakos­ság — különösen a* ifjúság — hazafias nevelésére, test­edzésének, fizikai állóképes­ségének fejlesztésére, a haza fegyveres szolgálatára irá­nyul. Ennek érdekében szük­séges, hogy erősödjék az if­júság körében végzett erköl­csi-politikai nevelő monka. A tanácskozás ezután hozzá­szólásokkal folytatódott (Folytatás « 2. oldok»»} Egy nyár végi nap Tibolddarócon Ha lassan is, de azért gazdagodik és szépül Tibolddarác. Talán ennek is köszönhető, hogy ma már egyre kevesebb fiatal költözik el a községből. Milyen is az élet a Bükk lábainál meghú- zódó kis faluban? Erről szól képes riportunk az ötödik oldalon. Dr. Ladányi József mondott ünnepi beszédet a pataki iskola alapításának 450. évfordulóján Jubileumi ünnepség a sárospataki iskola 450. évfordulóján Csaknem kétezren fogadták el a sárospataki kollégium alapításának 450, évforduló­ját előkészítő operatív bizott­ság szíves invitálását: jelen­létükkel tiszteljék meg e rit­ka jubileum ünnepségét A város lakói, mai diákjai, az öreg diákok és Patak szim­patizánsai a megfiatalított. Rákóczi' Gimnázium udvarán hallgatták meg a Himnuszt. A jubileumi ünnepség részt­vevőit, az elnökség tagjait Porkoláb Albert, a Borsod megyei Tanács elnökhelyet­tese köszöntötte. A 450. év­forduló ünnepségének elnök­ségében helyet foglalt Poz*- gay Imre, az MSZMP KB tagja, művelődési miniszter, Berecz János, ac MSZMP KB tagja, a KB Külügyi Osztá­lyának vezetője, Grósz Ká­roly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Huszár Ist­ván, az MSZMP KB tagja, Sárospatak országgyűlési kép­viselője, Kürti László püs­pök, a református egyház képviseletében, dr. Ladányi József, a Borsod megyei Ta­nács elnöke, Derce László, a KISZ KB osztályvezetője, Szabó Pál, a KISZ Borsod megyei Bizottságának első tit­kára, Tóth József, a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára, Kósáné Kovács Magda, a Pe­dagógus Szakszervezet titká­ra, Amriskó Gusztáv, a Ha- aa£ias Népfront Borsod me­gyei titkára, Hagy János kffl­ügyminisztériumi államtitkár az öregdiákok képviseletében. A Magyarok Világszövetsége képviseletében helyet foglalt az elnökségben Szabó Zoltán, Orosz László, a Sárospataki városi Pártbizottság első tit­kára, Tóth József, a Sárospa­taki városi Tanács elnöke, Saláta László, a Sárospataki városi KISZ-bizottság titkára, Üjszászi Kálmán, a Tudomá­nyos Gyűjtemények főgond­noka, Kádas Sándor, a Rá­kóczi Gimnázium igazgatója, dr. Károly István, a tanító­képző főiskola főigazgatója. Suga József, a gimnázium KISZ-szervezetének csúcstit­kára és Tamás Mária, a ta­nítóképző harmadikos hallga­tója. Dr. Ladányi József ünnepi beszéde Király Zoltán a jubileumra írt versét, a Diákszí vü vá­rost hallhatta elsőnek az ün­nepség közönsége. A jubileum alkalmából dr. Ladányi Jó­zsef, a Borsod megyei Ta­nács elnöke mondott ünnep* beszédet, köszöntve a Rákó­czi Gimnázium, a Conaenius Tanítóképző Főiskola, a Ti­szán inneni Református Egy­házkerület Tudományos Gyűj­teményei ünnepén a nemzeti művelődés és a nevelés egyik fellegvárát, a 450 éves pataki iskolát. Tisztelettel emlékezett az alapítóra, Perényi Péterre, aki hat esztendővel a mohá­csi csatavesztés után megala­pította a scholát, Perényi Gá­borra, aki továbbfejlesztette apja művét. És szóit azokról, akik nemzedékről nemzedék­re jó patrónusai voltak az is­kolának: Dobó Ferenc, a Lo- rántffy és a Rákóczi család. Emlékeztetett a nehéz évek­re és évtizedekre, amikor az édes otthontól távol, az egy­szerű polgárok támogatásá­ból létezhetett. Jutott az em­lékezésből a Pálóczi, Horváth testvéreknek, a Vay család­nak, akiknek anyagi segítsé­gével érhette át az iskola az 1848—49-es szabadságharc következményeit. A törté­nelmi visszapillantás végén emlékeztetett arra, hogy szo­cialista államunk, a Magyar Népköztársaság is jó mecéná­sa volt a pataki iskolának. Nemcsak a mai társadalmi igényeknek megfelelő tarta­lommal töltötte meg az isko­lát, csaknem 40 millió állami ráfordítással fejlesztette mind küllemében, mind felszerelt­ségében és szellemében ko­runk neveié iskolájának szín­vonalára. Dr. Ladányi József emlé­keztetett arra is, hogy a meg­emlékezés nem leime teljes azok nélkül a nagyszerű ta­nárok nélkül, akik tudtak él­ni a kezükbe adott lehetősé­gekkel és nevelő-oktató mun­kájukkal európai hírűvé tet­ték a pataki iskolát. Kopácsi István, Sztáray Mihály, Co- menius Átnee János, Pósa- házi János és Buzinkai Mi­hály, idősebb Csécsi János, Szómbathy János, Kövi Sán­dor, Erdélyi János — hogy ezúttal csak néhányukat em­lítsük — a maguk korának híres tudósprofesszorai vol­tak, emberségük is például szolgálhatott S a legújabb korokban is voltak hires t»^ nárok, akik az ősök nyom­dokain haladva ébren tartot­ták a pataki szellemet. — A Rákócziak alapította iskola ma is arra törekszik, hogy tanárait a saját nevelt­jei köréből toborozza. A ta­nári állások csaknem felét most is a volt pataki diákok töltik be. Az ő munkájuk ré­vén közvetlenül hatnak az iskolai hagyományok és örök­lődik nemzedékről nemzedék­re az iskola szelleme — mondta dr. Ladányi József, aki emlékeztetett arra is, hogy a pataki iskola tanítvá­nyainak ezrei „elhagyván Patakot a hazájukért, a né­pükért tevékenykedtek”. (Folytatás a 4. oldalon) A Rákóczi Gimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents