Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

1981. augusztus 29., szombat ÉSZAK «MAGYARORSZAG 5 Mennyiség és minőség Napjainkban a tiszta ivó­víz szinte aranyat ér. Nincs ez másként Kazincbarcikán sem, ahol az eltelt évtizedek nagy ütemű fejlődése folytán ugrásszerűen megnőtt a vá­ros, s vele együtt a szorosan hozzákapcsolódó ipar vízigé­nye. Az igényeket a kedve­zőtlen hidrogeológiai felépi- tettségű területek helyi víz­készleteiből már régen nem lehet kielégíteni a kis vízmű­vek útján. Ezért is hozták létre 1962-ben itt az ország első, központilag irányított, több víznyerőhelyről táplált és nagy területet átfogó, egy­séges vízellátási rendszerét, a Sajómenti Vízmüvet Elsődleges tevékenység A regionális rendszer mű­ködése bevált, s a dinamikus fejlődés szükségessé tette a vállalat további bővítését aminek során 1970-ben a Sa­jómenti Vízművek bővítésé­vel létrejött az Északmagyar­országi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. Az ÉRV működési területe ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területére, va­lamint Heves és Nógrád me­gyék egy részére is kiterjed. Kazincbarcikán az ÉRV el­sődleges tevékenység« közé tartozik a város ivóvízterme­lése, -szolgáltatása, továbbá jj. ipari víz-termelés és -szol­gáltatás, valamint a szenny­vízkezelés. Az ÉRV által meg­termelt ivóvíz nagy részét a Megyei Vízművek Váll diát rendelkezésére bocsátja, ahonnan a várost elosztóhá­lózatba kerül. Kazincbarcika vízigényének kielégítése érdekében az ÉRV a helyi vízműtelepről, a vad- nai átemelőn keresztül Láz­bércről és Borsodszirákról biztosít naponta csaknem H ez« köbméter vizet. A város­ban levő három, összesen 5,2 ez« köbméter kapacitásé víztároló medence azonban ma már csak mintegy nyolc­órás fogyasztási biztonságot képes ellátni. Mint az a vá­ros tanácsa végrehajtó bi­zottságának legutóbbi ülésén elhangzott, a jövőben feltét­lenül szükséges a biztonsá­gos vízellátás érdekében egy 10 ezer köbméter nagyságú tároló megépítése. Még ak­kor is, ha a becsült költségek nagyok. Egy 5 ezer köbmé­teres ivóvíztároló hozzávető­leges költsége mai árakon 28 —30 millió forint... Annak ellenére, hogy jelenleg meg­felelő a város vízellátása, ér­demes már ma a jövőre gon­dolni és tervezni, hiszen a fogyasztás a következő évek­ben csak növekedni fog Ka­zincbarcikán. Az ivóvízellá­tás, a vízszolgáltatás és víz- fogyasztás meghatározó a vá­ros szennyvíztisztításának és elhelyezésének a szempontjá­ból is. Ma már nem elég Kazincbarcikán a szenny­víz elvezetését és kezelését nagyrészt a Megyei Vízmű­vek Vállalat végzi. A vízmű mintegy 40 kilométer hosz- szúságú szennyvízcsatornát és a városi szennyvíztisztító telepet kezeli Kazincbarci­kán. Régebben az ÉRV bé­rén tei telepén is történt víz- tisztítás, de ma már elavult ez az egység és újabban a BVK segít be a város szenny­vizének tisztításába. A váro­si szennyvíztisztító telep je­lenlegi 10 ez« 100 köbméte­res kapacitása már nem elég, éppen ezért kapacitásnövelő munkálatokra van szükség. Ezek a munkálatok jelenleg is folynak, s elkészültük titán 4—5 ez« köbméterrel több szennyvíz megtisztításóra lesz lehetőség naponta. Még egy lehetőség, ami felvetődött a végrehajtó bizottság ülésén: az illetékeseknek és a BVK szakembereinek érdemes Ven­ne H gondolkodniuk aram, hogy a BVK saját szenny víz­tisztítójára a jövőben átven­ne bizonyos mennyiségű vá­rosi szennyvizet, csökkentve ezzel á város jelenleg túlsá­gosan is kihasznált tisztító­művének munkáját. A város vízügyi és vízgaz­dálkodási feladatai között je­lentős helyet foglal el a 15 kilométernyi burkolt övárok­rendszer, valamint a több, mint félszáz kilométernyi csapadékcsatorna tisztítása. A két rendszer teljes tisztítását nehéz megoldani. Kevés az erre évente fordítható anya­gi és személyi lehetőség. Ugyancsak gondot okoz a vá­rosi csónakázótó is. A ma még újnak számító víz híná- rosodik, szennyezett; a part­ján mindenképpen szükséges egy illemhely felállítása. A tervek szerint hamarosan ha­lakat telepítenek a tóba, hogy némiképpen javítsanak a helyzeten. Persze, ez nem old meg mindent. A tó köz­vetlen környezetének, s ma­gának a víznek a tisztán tar­tására is sürgős intézkedé­sekre van szükség, amíg nem késő. Ugyanígy egy másik nyílt víznél, a Tardona pa­taknál is intézkedni keik A patak tisztítása az ÉVIZIG feladatát képezi, illetve ké­pezni. Az utóbbi években a vízfolyás tisztítását, karban­tartását az üzemeltető elha­nyagolta, s most bántóan szennyezett a vízfolyás. Helyzetelemzés és megállapítás A tanács végrehajtó bi­zottsága elemezve a város vízügyi és vízgazdálkodási helyzetét, megállapította, }*ogy a jövőben az elsődleges feladatot továbbra is a víz­ellátás biztonságosabbá téte­le jelenti, s nagy gondot kell fordítani a szennyvíztisztítás javítására. Az igény érthető, hiszen az egészséges, tiszta reóvé* — létkérdés. r—tófalvi Tivadar Országos posModerem Midden A Közlekedéstudományi Egyesület posta és távközlé­si tagozatának, valamint a miskolci csoportnak a ren­dezésében tegnap a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen megnyílt a XI. országos pos­táskonferencia. Ezzel kap­csolatosan az egyetem fő­épületében tegnap sajtótájé­koztatót tartottak a posta munkájáról, jelenlegi hely­zetéről, a fejlesztési, a szo­ciális tervekről, a popta rendkívül sokrétű tevékeny­ségével összefüggő kérdések­ről. A tájékoztatón dr. Bu­ják Konstantin, a Magyar Posta vezérigazgatójának el­ső helyettese tartott előadást, majd a po6ta számos, más szakemberével együtt vála­szolt a kérdésekre. A tájé­koztatón jelen volt Ónozó György, a KPM miniszter- helyettese is. Egyebek között elhangzott, hogy az elmúlt tíz év alatt a posta mintegy 25 mjlliárd forintot fordított beruházá­sokra. A jelenlegi (tervidő­szakban a posta szintén a Memelt ágazatok közé tarto­zik de nyilvánvaló, hogy a beruházások, a tervek való- ravóltásanál a népgazdaság teherbíró képessége a meg­határozó. A miskolci Avas-lakótele­pen 1983-ban átadják a 10 ezres kapacitású telefonköz­pontot. (A távhívó központ továbbra is a belvárosban marad.) Az Avason a hiva­tal forgalmi részlegét már a jövő évben megnyitják, en­nek következtében a miskol­ci kézbesítő szolgálatot bizo­nyos mértékig átszervezhe­tik a gyorsítás érdekében. Leninvárosban ugyancsak a közeljövőben adnak át egy 5000-es központot, Miskolcon tavaly 4000-rel bővítették a kapacitást, mindezekkel együtt a telefon továbbra is gond marad megyénkben. Az igények nagyobbak, a lehe­tőségeknél. A közeljövőben számos, új szolgáltatást ve­zetnek be. Budapesten kez­dik, később más városokban, feltehetően Miskolcon is folytatják a rádiótelefon­hálózat kiépítését. A gépko­csiból is telefonálhatnak — nem a CB-rendszerrel — azok, akiknek ez megéri, a ma még nem ismert tarifát. A tv is számos adatot, in­formációt szolgáltat majd — a műsortól függetlenül — annak, ki kéri, fizeti. Ezek az információk akár a mű­sor képére vetíthetők, akár a képet egyértelműen törölve láthatók a készüléken. A kí­sérletek Budapesten már folynak, később minden más város adóját kipróbálják er­re a célra. A bélyeg-, levele­zőlap-árusító automatákat fejlesztik oly módon, hogy nagyobb pénzből is tudja­nak visszaadni. Ezeket most próbálják ki. A posta egy­séges csomagoló anyagokat fog árusítani, könnyítésére mind a hivataloknak, mind az ügyfeleknek. A kis pos­tahivatalok típustervei — korszerűek, szépek — elké­szültek, a közepes nagyságú hivataloké most készülnek. A tájékoztatón sok ^ szó esett a közönségkapcsolat fejlesztéséről. A posta cél­tudatosan törekszik a jó kap­csolat megteremtésére, mi­vel, miként tegnap elhang­zott, „a közönséggel, mely eltart bennünket, a postá­nak jóban kell lennie”. A konferencia résztvevőit tegnap Koczka Antal, mis­kolci postaigazgató üdvözöl­te, majd megnyitó előadást dr. Buják Konstantin tartott a szolgáltatások fejlesztésé­ről. Több, szakmai előadás hangzott el, amelyek sora ma folytatódik. Kiállításon a csehszlovák mezőgazdasági gépek. Mezőgazdasági gépek gyártási kooperációfa A mezőgazdasági termelés további fejlesztése Csehszlo­vákiában is szükségessé teszi a gépgyártás fokozását, hogy jobb gépellátásban részesül­jenek a szövetkezetek és ál­lami gazdaságok. A munka oroszlánrésze a hazai gép­gyártásra hárul, amely a je­lenlegi ötéves tervben 6 szá­zalékkal növeli a mezőgazda- sági gépek termelését, és ösz- szesen 22 milliárd korona ér­tékben állít elő traktorokat, mezőgazdasági tehergépko­csikat és más gépeket. A termékváltásban növekszik az ösztönző technika, a talajja­vító gépek, az állattenyész­tést, a szállítást, az anyag- mozgatást segítő gépi b«en- dezések aránya. Növelik azoknak a gépíajtáknak a gyártását is, amelyek alkal­masak a hegyvidéki földek megművelésére. Az új, kor- sz«űbb traktorcsalád, a Ze- torok harmadik generációjá­nak gyorsabb bevetésén kí­vül fontos cél még a szüksé­ges traktortartozékok techni­kai színvonalának javítása, az alkatrészgyártás szélesíté­se. Az elektrotechnikai ipar­ág is segíti a falvakban fo­lyó munkát: megkezdte a mezőgazdasági üzemek ellá­tását számítógépekkel, mérő- és szabályozó műszerekkel. De a fejlett csehszlovák mezőgazdasági gépipar sem képes rá, hogy minden gép­pel saját maga lássa el a mezőgazdasági üzemeket, fe­lesleges is lenne, hiszen ren­delkezésre áll a KGST-orszá­gokkal való együttműködés. Ä termelési szakosodás révén Csehszlovákia ötmilliárd ko­ronáért vásárol majd más or­szágokban gyártott, összesen hetvenfajta gépet, pL a Szov­jetuniótól nehéztraktorokat, az NDK-ból gabonacséplő­gépeket, kombájnokat, Bul­gária, Románia, Magyaror­szág pedig elsősorban a zöld­ség- és gyümölcstermesztés gépesítéséhez ad berendezése­ket. A csehszlovák mezőgaz­dasági gépellátást hasznosan segíti a közös gyártás, a ter­melési kooperáció is. A gyár­tási együttműködés a jelenle­gi 160 tételről 1985-ig 260 té­telre emelkedik, amivel Csehszlovákia is növelheti majd jelenlétét a baráti or­szágok mezőgazdaságában. Holló a hollónak-..? Kirándulás a „csalás hegyére”... Lev®, egy kellemesnek; in­dult kirándulás után: „Vállalatunk jóvoteCMI egy nyugdíjas autókirándulá­son vehettünk részt. Bejár­tuk. a Mátra és a Bükk hegy­ség gyönyörű útjait, amit mi, öreg turisták csak autóval, és nem úgy. mint negyven­ötven éve, gyalogosan tudtuk élvezni. Eljutottunk Hollóhá­zára is, ahol az ottani másod- osztályú presszónál megáll­tunk: ki egy feketére, ki egy pohár borra. Mivel kimért bort nem kaptunk, egy mun­katársammal kértünk egy há­rom és fél decis Egri leány­kát A fizetéskor — nem kis meglepetésünkre — 46 forint 90 fillért számláztak a borért, amelynek üvegén 22 forintos ár volt látható. A kollégám megkérdezte a pincért, nem téved ett-e a számolásnál. Nos, határozott »-nem-« volt a válasz. Tudjuk, a presz- szókban más árszinttel szá­molnak, de túlzásnak talál­juk a fizetett összeget Tár­saink is . úgy vélték, maga­sabb árat kértek tőlük a va­lósnál. Bizony, jó volna e túlkapásokat — mind a ha­zai, mind a külföldi vendé­gek érdekében — megaka­dályozni.” Aláírás: teljes név és cím. Lapunk hasábjain épp a közelmúltban foglalkoztunk a Borsod megyei Kereskedel­mi Felügyelőség vizsgálatá­val, amelyet minden nyáron megyénk idegenforgalmi he­lyein elvégeznek. Nos, a köz­érdekű bejelentés kapcsán, a kereskedelmi felügyelők el­látogattak Hollóházára is. Olvasóink már ismerhetik a módszenekirt: a szigorú fel­ügyelők mindenekelőtt „in­kognitóban” próbavásárlást végeznek. így történt ez most is. Hollóházán, a Sátoralja­újhely és Vidéke Áíész 29- en számú presszójában kértek egy három és fél decis Egri leánykát Az őket kiszolgáló üzletvezető-helyettes 37 fo­rint 70 fillért számolt fel az italért. Az ellenőrzés során kiderült: a helyes ár 27 fo­rint lett volna. Nincs mit szépíteni a dolgon: pontosan tíz forint hetven fillér az ár­drágítás összege, A bor árá­nak nem kevesebb, mint 40 százaléka. Véletlen lett volna ez is? Ugyanúgy, mint a nyugdíjas kirándulókkal szemben? Nehéz elhinni az esetlegességet... Főképp akkor, ha megis­merjük a további ellenőrzés során feltárt fonákságokat is. Mert a kereskedelmi fel­ügyelők alaposan körülnéztek e hollóháza vendéglátóhelyen. Ottjártukkor a vendéglő sön- tés és presszó része volt nyit­va, s első látásra kiderült, mennyire hiányosak az árfel­tüntetések. Mindössze az ége­tett szeszes italok egység­árait írták ki a söntésben: elsárgult árlapra, elmosódott számokkal. Hogy a vevőket nem tájékbztatják az árakról e vendéglátóhelyen — a pél­dák jól bizonyítják —, ké­nyelmes lehetőség az árdrágí­tásra. Az ellenőrzést végzők, természetesen bekukkantot­tak a vendéglő konyhájába is. Nos, nem akartak hinni a szemüknek: a hűtőben a nyershús mellett, egy fedő nélküli edényben két liter tejes fagylaltlét találtak. Ki­derült: as előző napról ma­radt meg. Laikusnak sem ne­héz kitalálni, milyen súlyos felelőtlenség ez! Egyszerűen túllépték a tárolási időt, s ha nem érkezik időben az ellen­őrzés — rossz belegondolni is —, fagylaltmérgezést kap­hattak volna a vendégek. Ám a szabálytalanságok so­rozatának ezzel még nincs vége. A hollóházi vendéglá­tóhelyen a másik hűtőbe be­kukkantva, az előző napról megmaradt cérnametéltet ta­láltak a felügyelők. Hogy ez miért égbekiáltó? íme csak ennyi a magyarázat: mind­össze két órán át szabad tá­rolni a kifőzött tésztát. S ha meggondoljuk: szokatlanul meleg napokat élünk ... ?! Tetézi a visszaélések súlyos­ságát az is, hogy lejárt sza­vatossági idejű tehéntúrót ta­láltak mindezek mellett a vendéglő konyhájában. Álljon itt mindössze egyet­len részlet a megyei keres­kedelmi felügyelőség jegyző­könyvéből: „Nagy György üzletvezető az üzlet munká­ját nem megfelelően szervez­te meg ... A két kiló 90 de­ka fagyasztott hal beszerzési számláját nem tudta bemu­tatni __, s a több mint más­f él kiló zöldpaprikáról sem volt elfogadható besz«zési bizonylat.” Mi derülhet még ki egyet­len ilyen látogatás alkalmá­val? Például, hogy az ebéd­időben két kiránduló család is. 30—40 perc várakozás után, ebéd nélkül távozott a ven­déglátóhelyről. S az is, hogy az üzletvezető adminisztrá­ciójában enyhén szóív* nagyfokú a rendezetlenség. Mikes Mártó Kazincbarcika vizei

Next

/
Thumbnails
Contents