Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
1981. augusztus 29., szombat ÉSZAK «MAGYARORSZAG 5 Mennyiség és minőség Napjainkban a tiszta ivóvíz szinte aranyat ér. Nincs ez másként Kazincbarcikán sem, ahol az eltelt évtizedek nagy ütemű fejlődése folytán ugrásszerűen megnőtt a város, s vele együtt a szorosan hozzákapcsolódó ipar vízigénye. Az igényeket a kedvezőtlen hidrogeológiai felépi- tettségű területek helyi vízkészleteiből már régen nem lehet kielégíteni a kis vízművek útján. Ezért is hozták létre 1962-ben itt az ország első, központilag irányított, több víznyerőhelyről táplált és nagy területet átfogó, egységes vízellátási rendszerét, a Sajómenti Vízmüvet Elsődleges tevékenység A regionális rendszer működése bevált, s a dinamikus fejlődés szükségessé tette a vállalat további bővítését aminek során 1970-ben a Sajómenti Vízművek bővítésével létrejött az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. Az ÉRV működési területe ma már Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljes területére, valamint Heves és Nógrád megyék egy részére is kiterjed. Kazincbarcikán az ÉRV elsődleges tevékenység« közé tartozik a város ivóvíztermelése, -szolgáltatása, továbbá jj. ipari víz-termelés és -szolgáltatás, valamint a szennyvízkezelés. Az ÉRV által megtermelt ivóvíz nagy részét a Megyei Vízművek Váll diát rendelkezésére bocsátja, ahonnan a várost elosztóhálózatba kerül. Kazincbarcika vízigényének kielégítése érdekében az ÉRV a helyi vízműtelepről, a vad- nai átemelőn keresztül Lázbércről és Borsodszirákról biztosít naponta csaknem H ez« köbméter vizet. A városban levő három, összesen 5,2 ez« köbméter kapacitásé víztároló medence azonban ma már csak mintegy nyolcórás fogyasztási biztonságot képes ellátni. Mint az a város tanácsa végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén elhangzott, a jövőben feltétlenül szükséges a biztonságos vízellátás érdekében egy 10 ezer köbméter nagyságú tároló megépítése. Még akkor is, ha a becsült költségek nagyok. Egy 5 ezer köbméteres ivóvíztároló hozzávetőleges költsége mai árakon 28 —30 millió forint... Annak ellenére, hogy jelenleg megfelelő a város vízellátása, érdemes már ma a jövőre gondolni és tervezni, hiszen a fogyasztás a következő években csak növekedni fog Kazincbarcikán. Az ivóvízellátás, a vízszolgáltatás és víz- fogyasztás meghatározó a város szennyvíztisztításának és elhelyezésének a szempontjából is. Ma már nem elég Kazincbarcikán a szennyvíz elvezetését és kezelését nagyrészt a Megyei Vízművek Vállalat végzi. A vízmű mintegy 40 kilométer hosz- szúságú szennyvízcsatornát és a városi szennyvíztisztító telepet kezeli Kazincbarcikán. Régebben az ÉRV bérén tei telepén is történt víz- tisztítás, de ma már elavult ez az egység és újabban a BVK segít be a város szennyvizének tisztításába. A városi szennyvíztisztító telep jelenlegi 10 ez« 100 köbméteres kapacitása már nem elég, éppen ezért kapacitásnövelő munkálatokra van szükség. Ezek a munkálatok jelenleg is folynak, s elkészültük titán 4—5 ez« köbméterrel több szennyvíz megtisztításóra lesz lehetőség naponta. Még egy lehetőség, ami felvetődött a végrehajtó bizottság ülésén: az illetékeseknek és a BVK szakembereinek érdemes Venne H gondolkodniuk aram, hogy a BVK saját szenny víztisztítójára a jövőben átvenne bizonyos mennyiségű városi szennyvizet, csökkentve ezzel á város jelenleg túlságosan is kihasznált tisztítóművének munkáját. A város vízügyi és vízgazdálkodási feladatai között jelentős helyet foglal el a 15 kilométernyi burkolt övárokrendszer, valamint a több, mint félszáz kilométernyi csapadékcsatorna tisztítása. A két rendszer teljes tisztítását nehéz megoldani. Kevés az erre évente fordítható anyagi és személyi lehetőség. Ugyancsak gondot okoz a városi csónakázótó is. A ma még újnak számító víz híná- rosodik, szennyezett; a partján mindenképpen szükséges egy illemhely felállítása. A tervek szerint hamarosan halakat telepítenek a tóba, hogy némiképpen javítsanak a helyzeten. Persze, ez nem old meg mindent. A tó közvetlen környezetének, s magának a víznek a tisztán tartására is sürgős intézkedésekre van szükség, amíg nem késő. Ugyanígy egy másik nyílt víznél, a Tardona pataknál is intézkedni keik A patak tisztítása az ÉVIZIG feladatát képezi, illetve képezni. Az utóbbi években a vízfolyás tisztítását, karbantartását az üzemeltető elhanyagolta, s most bántóan szennyezett a vízfolyás. Helyzetelemzés és megállapítás A tanács végrehajtó bizottsága elemezve a város vízügyi és vízgazdálkodási helyzetét, megállapította, }*ogy a jövőben az elsődleges feladatot továbbra is a vízellátás biztonságosabbá tétele jelenti, s nagy gondot kell fordítani a szennyvíztisztítás javítására. Az igény érthető, hiszen az egészséges, tiszta reóvé* — létkérdés. r—tófalvi Tivadar Országos posModerem Midden A Közlekedéstudományi Egyesület posta és távközlési tagozatának, valamint a miskolci csoportnak a rendezésében tegnap a Nehézipari Műszaki Egyetemen megnyílt a XI. országos postáskonferencia. Ezzel kapcsolatosan az egyetem főépületében tegnap sajtótájékoztatót tartottak a posta munkájáról, jelenlegi helyzetéről, a fejlesztési, a szociális tervekről, a popta rendkívül sokrétű tevékenységével összefüggő kérdésekről. A tájékoztatón dr. Buják Konstantin, a Magyar Posta vezérigazgatójának első helyettese tartott előadást, majd a po6ta számos, más szakemberével együtt válaszolt a kérdésekre. A tájékoztatón jelen volt Ónozó György, a KPM miniszter- helyettese is. Egyebek között elhangzott, hogy az elmúlt tíz év alatt a posta mintegy 25 mjlliárd forintot fordított beruházásokra. A jelenlegi (tervidőszakban a posta szintén a Memelt ágazatok közé tartozik de nyilvánvaló, hogy a beruházások, a tervek való- ravóltásanál a népgazdaság teherbíró képessége a meghatározó. A miskolci Avas-lakótelepen 1983-ban átadják a 10 ezres kapacitású telefonközpontot. (A távhívó központ továbbra is a belvárosban marad.) Az Avason a hivatal forgalmi részlegét már a jövő évben megnyitják, ennek következtében a miskolci kézbesítő szolgálatot bizonyos mértékig átszervezhetik a gyorsítás érdekében. Leninvárosban ugyancsak a közeljövőben adnak át egy 5000-es központot, Miskolcon tavaly 4000-rel bővítették a kapacitást, mindezekkel együtt a telefon továbbra is gond marad megyénkben. Az igények nagyobbak, a lehetőségeknél. A közeljövőben számos, új szolgáltatást vezetnek be. Budapesten kezdik, később más városokban, feltehetően Miskolcon is folytatják a rádiótelefonhálózat kiépítését. A gépkocsiból is telefonálhatnak — nem a CB-rendszerrel — azok, akiknek ez megéri, a ma még nem ismert tarifát. A tv is számos adatot, információt szolgáltat majd — a műsortól függetlenül — annak, ki kéri, fizeti. Ezek az információk akár a műsor képére vetíthetők, akár a képet egyértelműen törölve láthatók a készüléken. A kísérletek Budapesten már folynak, később minden más város adóját kipróbálják erre a célra. A bélyeg-, levelezőlap-árusító automatákat fejlesztik oly módon, hogy nagyobb pénzből is tudjanak visszaadni. Ezeket most próbálják ki. A posta egységes csomagoló anyagokat fog árusítani, könnyítésére mind a hivataloknak, mind az ügyfeleknek. A kis postahivatalok típustervei — korszerűek, szépek — elkészültek, a közepes nagyságú hivataloké most készülnek. A tájékoztatón sok ^ szó esett a közönségkapcsolat fejlesztéséről. A posta céltudatosan törekszik a jó kapcsolat megteremtésére, mivel, miként tegnap elhangzott, „a közönséggel, mely eltart bennünket, a postának jóban kell lennie”. A konferencia résztvevőit tegnap Koczka Antal, miskolci postaigazgató üdvözölte, majd megnyitó előadást dr. Buják Konstantin tartott a szolgáltatások fejlesztéséről. Több, szakmai előadás hangzott el, amelyek sora ma folytatódik. Kiállításon a csehszlovák mezőgazdasági gépek. Mezőgazdasági gépek gyártási kooperációfa A mezőgazdasági termelés további fejlesztése Csehszlovákiában is szükségessé teszi a gépgyártás fokozását, hogy jobb gépellátásban részesüljenek a szövetkezetek és állami gazdaságok. A munka oroszlánrésze a hazai gépgyártásra hárul, amely a jelenlegi ötéves tervben 6 százalékkal növeli a mezőgazda- sági gépek termelését, és ösz- szesen 22 milliárd korona értékben állít elő traktorokat, mezőgazdasági tehergépkocsikat és más gépeket. A termékváltásban növekszik az ösztönző technika, a talajjavító gépek, az állattenyésztést, a szállítást, az anyag- mozgatást segítő gépi b«en- dezések aránya. Növelik azoknak a gépíajtáknak a gyártását is, amelyek alkalmasak a hegyvidéki földek megművelésére. Az új, kor- sz«űbb traktorcsalád, a Ze- torok harmadik generációjának gyorsabb bevetésén kívül fontos cél még a szükséges traktortartozékok technikai színvonalának javítása, az alkatrészgyártás szélesítése. Az elektrotechnikai iparág is segíti a falvakban folyó munkát: megkezdte a mezőgazdasági üzemek ellátását számítógépekkel, mérő- és szabályozó műszerekkel. De a fejlett csehszlovák mezőgazdasági gépipar sem képes rá, hogy minden géppel saját maga lássa el a mezőgazdasági üzemeket, felesleges is lenne, hiszen rendelkezésre áll a KGST-országokkal való együttműködés. Ä termelési szakosodás révén Csehszlovákia ötmilliárd koronáért vásárol majd más országokban gyártott, összesen hetvenfajta gépet, pL a Szovjetuniótól nehéztraktorokat, az NDK-ból gabonacséplőgépeket, kombájnokat, Bulgária, Románia, Magyarország pedig elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztés gépesítéséhez ad berendezéseket. A csehszlovák mezőgazdasági gépellátást hasznosan segíti a közös gyártás, a termelési kooperáció is. A gyártási együttműködés a jelenlegi 160 tételről 1985-ig 260 tételre emelkedik, amivel Csehszlovákia is növelheti majd jelenlétét a baráti országok mezőgazdaságában. Holló a hollónak-..? Kirándulás a „csalás hegyére”... Lev®, egy kellemesnek; indult kirándulás után: „Vállalatunk jóvoteCMI egy nyugdíjas autókiránduláson vehettünk részt. Bejártuk. a Mátra és a Bükk hegység gyönyörű útjait, amit mi, öreg turisták csak autóval, és nem úgy. mint negyvenötven éve, gyalogosan tudtuk élvezni. Eljutottunk Hollóházára is, ahol az ottani másod- osztályú presszónál megálltunk: ki egy feketére, ki egy pohár borra. Mivel kimért bort nem kaptunk, egy munkatársammal kértünk egy három és fél decis Egri leánykát A fizetéskor — nem kis meglepetésünkre — 46 forint 90 fillért számláztak a borért, amelynek üvegén 22 forintos ár volt látható. A kollégám megkérdezte a pincért, nem téved ett-e a számolásnál. Nos, határozott »-nem-« volt a válasz. Tudjuk, a presz- szókban más árszinttel számolnak, de túlzásnak találjuk a fizetett összeget Társaink is . úgy vélték, magasabb árat kértek tőlük a valósnál. Bizony, jó volna e túlkapásokat — mind a hazai, mind a külföldi vendégek érdekében — megakadályozni.” Aláírás: teljes név és cím. Lapunk hasábjain épp a közelmúltban foglalkoztunk a Borsod megyei Kereskedelmi Felügyelőség vizsgálatával, amelyet minden nyáron megyénk idegenforgalmi helyein elvégeznek. Nos, a közérdekű bejelentés kapcsán, a kereskedelmi felügyelők ellátogattak Hollóházára is. Olvasóink már ismerhetik a módszenekirt: a szigorú felügyelők mindenekelőtt „inkognitóban” próbavásárlást végeznek. így történt ez most is. Hollóházán, a Sátoraljaújhely és Vidéke Áíész 29- en számú presszójában kértek egy három és fél decis Egri leánykát Az őket kiszolgáló üzletvezető-helyettes 37 forint 70 fillért számolt fel az italért. Az ellenőrzés során kiderült: a helyes ár 27 forint lett volna. Nincs mit szépíteni a dolgon: pontosan tíz forint hetven fillér az árdrágítás összege, A bor árának nem kevesebb, mint 40 százaléka. Véletlen lett volna ez is? Ugyanúgy, mint a nyugdíjas kirándulókkal szemben? Nehéz elhinni az esetlegességet... Főképp akkor, ha megismerjük a további ellenőrzés során feltárt fonákságokat is. Mert a kereskedelmi felügyelők alaposan körülnéztek e hollóháza vendéglátóhelyen. Ottjártukkor a vendéglő sön- tés és presszó része volt nyitva, s első látásra kiderült, mennyire hiányosak az árfeltüntetések. Mindössze az égetett szeszes italok egységárait írták ki a söntésben: elsárgult árlapra, elmosódott számokkal. Hogy a vevőket nem tájékbztatják az árakról e vendéglátóhelyen — a példák jól bizonyítják —, kényelmes lehetőség az árdrágításra. Az ellenőrzést végzők, természetesen bekukkantottak a vendéglő konyhájába is. Nos, nem akartak hinni a szemüknek: a hűtőben a nyershús mellett, egy fedő nélküli edényben két liter tejes fagylaltlét találtak. Kiderült: as előző napról maradt meg. Laikusnak sem nehéz kitalálni, milyen súlyos felelőtlenség ez! Egyszerűen túllépték a tárolási időt, s ha nem érkezik időben az ellenőrzés — rossz belegondolni is —, fagylaltmérgezést kaphattak volna a vendégek. Ám a szabálytalanságok sorozatának ezzel még nincs vége. A hollóházi vendéglátóhelyen a másik hűtőbe bekukkantva, az előző napról megmaradt cérnametéltet találtak a felügyelők. Hogy ez miért égbekiáltó? íme csak ennyi a magyarázat: mindössze két órán át szabad tárolni a kifőzött tésztát. S ha meggondoljuk: szokatlanul meleg napokat élünk ... ?! Tetézi a visszaélések súlyosságát az is, hogy lejárt szavatossági idejű tehéntúrót találtak mindezek mellett a vendéglő konyhájában. Álljon itt mindössze egyetlen részlet a megyei kereskedelmi felügyelőség jegyzőkönyvéből: „Nagy György üzletvezető az üzlet munkáját nem megfelelően szervezte meg ... A két kiló 90 deka fagyasztott hal beszerzési számláját nem tudta bemutatni __, s a több mint másf él kiló zöldpaprikáról sem volt elfogadható besz«zési bizonylat.” Mi derülhet még ki egyetlen ilyen látogatás alkalmával? Például, hogy az ebédidőben két kiránduló család is. 30—40 perc várakozás után, ebéd nélkül távozott a vendéglátóhelyről. S az is, hogy az üzletvezető adminisztrációjában enyhén szóív* nagyfokú a rendezetlenség. Mikes Mártó Kazincbarcika vizei
