Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

T981. nwgosztös 26., szerda ÉSZAK4HAGYARORSZAG 3 Sárospataki tapasztalatok Városfejlesztés és gazdaságpolitika A sárospataki kommunis­ták vezető testületéi a közel­múltban fogadták el a hato­dik ötéves terv városfejlesz­tési és gazdaságpolitikai ten­nivalóinak programját, emel­lett megvonták az idei félév gazdálkodásának mérlegét is. A tervkészítés és a számve­tés tényei alapvetően biztató jövőről és — kisebb hiányos­ságoktól eltekintve — ered­ményes munkáról tanúskod­nak. Nagy László, a városi pártbizottság titkára tájékoz- tátott.: — Ügy terveztük az elkö­vetkezendő évek tennivalóit, hogy levontuk az elmúlt terv­időszak tarfulságait — mon­dotta. — Most az eredmé­nyek közül csak egyet em­lítek: a várospolitikai célki­tűzések közül túlteljesítettük a lakásépítési tervet; 600 la­kást építettünk, ezzel együtt járt a kommunális ellátott­ság javulása és a közműhá­lózat bővülése is. Az értéke­lés viszont megmutatta a vá­rosfejlesztési és gazdaságpo­litikai munkánk, így termé­szetesen pártmunkánk né­hány hiányosságát is. — Melyek voltak ezek? — Csak néhányat említek a fontosabbak közül: egyes üzemekben lassú a termelési szerkezet korszerűsítése, az üzem- és munkaszervezés még nem mindenütt vált a vezetés szerves részévé, szem­léletbeli és kényelmességi okok is közrejátszottak ab­ban, hogy a lehetőségeknél kisebb mértékben léptünk előre az anyag- és energia­takarékosságban ; egyes he­lyeken az önálló döntések helyett felsőbb utasításra várnak. A jövőben ezeknek Ha jtJl emlékszem, az idén még nem láthattunk filmri­portot a tv-híradóban arról, hogy két vagy több vállalat „szocialista szerződést” kö­tött volna egymással. Ez persze nem jelenti azt, hogy a vállalatok közötti kapcsolatrendszer normalizá­lódott, azaz megszilárdult a szállítási fegyelem. Előbb- utóbb persze láthatunk majd a képernyőn ünnepélyes alá­írókat, akik „szocialista” jel­zővel díszített külön szerző­désben ígérgetik egymásnak mindazt, amit egyébként — polgárjogi szerződéseik bir­tokában — nem teljesítené­nek. De miért nem? Miért hagy­ja cserben az egyik vállalat a másikat, miért olyan laza a szállítási fegyelem? (Mert annyira laza, a vállalatok kö­zötti kapcsolatokat olyan mértékű fegyelmezetlenség jellemzi, hogy e témával — időről időre — még a kor­mánynak is foglalkoznia keli...) A szakemberek véleménye megoszlik. Vannak, akik a mindenkori — és tagadhatat­lanul erőfölényben lévő — szállítókra mutogatnak, mondván, hogy ők az okai mindennek. Mások szerint az erőfölény nem állandó, tehát a szállító is kiszolgáltatottjá­vá válhat vevőjének. Némelyek amiatt háborog- nak, hogy a moncpolhelvzei- ben lévő szállító, kénye-ked- ve — pontosabban: pillanat­nyi érdekei — szerint játsza­Megoldódik a háztartások­ban gyakori gond: a lefo­lyók eldugulás utáni tisztí­tása. A Kemiplaszt Műszaki Vállalat vegyi csoportja dol­gozta ki azt a Szi-Ti elneve­zésű szifontisztító vegyi anyagot, amely a fürdőká­dak, mosdók, mosogatók le­folyójába szórva kioldja az ott dugulást okozó saennye- ződést. A Szi-Ti használata teleslegessé teszi a szifon a hiányosságoknak a meg­szüntetésére, az eddig kibon­takozott kedvező folyamatok szélesítésére akarjuk össz­pontosítani erőnket; ehhez a gazdasági és a politikai mun­ka minden szintjén javíta­nunk kell az irányító, segítő és ellenőrző tevékenységet. — Melyek a fontosabb vá­rosfejlesztési és gazdaságpo­litikai célkitűzések? — Ezeket politikai és tár­sadalmi fontosságuk szerint rangsoroltuk. Elsőrendű fel­adatunk a lakásépítés dina­mizmusának fenntartása, az infrastruktúra, az egészség­ügyi és szociális ellátás fej­lesztése, a város gazdálkodó egységeiben az előbb említett hiányosságok megszüntetése. Ipari és mezőgazdasági üze­mekre, szolgáltató egységek­re lebontva konkrétan meg­határoztuk a tennivalókat, nemcsak a gazdasági egysé­gekre, hanem személyekre lebontva megvan minden gazdasági és politikai vezető feladata és felelőssége is. — Ez eddig is így volt? — Igen, de a pártbizottság programjában ismételten szükségesnek tartottuk ezek fontosságát hangsúlyozni. Ki­emelten foglalkozunk a ve zetők munkájával, hiszen terveink megvalósítása ma­gasabb követelményeket tá­maszt a vezetőkkel szemben is. Sok múlik rajtuk: töb­bek között az eredményes gazdálkodás és a jó munka­helyi légkör megvalósítása. Szeretnénk, ha egyre többen az ésszerű kockázatot válla­ló, ugyanakkor felelősségtel­jes vezetési stílust valósíta­nák meg. — A váron pártbizottság dozhat a megrendelőivel. Megint mások viszont úgy tartják, hogy a monopolhely­zetnek is vannak hátrányai: mindenekelőtt szerződésköté­si kötelezettséggel jár együtt, ami bizonyos értelemben a termelő kiszolgáltatottságát is jelenti. Akik pedig az ér­dekeltségi rendszert vitatják, többnyire azzal érvelnek, hogy a késedelmes szállítá­sok miatti kötbér-, illetve kártérítési igények érvénye­sítése semmit nem old meg. A szállító viszonylag köny- nyedén kifizeti az esetleges kötbért, vagy a bírságot; a megrendelőnek pedig még ez­után az összeg utón is adóz­ni kell — s nem is keveset. Előfordul, hogy — éppen az adófizetési kötelezettségeik miatt — inkább lemondanak a kötbérigényekről, merthogy az adott helyzetben „többe kerülne a leves, mint a hús...” Arról nem beszélve, hogy minden ilyen kötbér-, il­letve kártérítési ügy megle­hetősen hosszadalmas és kö­rülményes. Sokan már csak ezért , is mellőzik, megfeled­kezve arról, hogy ily' módon ugyan megspórolják a be­folyt pénzek utáni adót, de elvesztik a kártérítésből szár­mazó teljes bevételt. A dolgok tehát szorosan összefüggnek egymásnsV ám ha valaki nem hajlandó mindennek az áttekintésére és elemzésére, akkor r'ersze, hogy az egyszerűbbnek kí­nálkozó megoldást válaszl­szétszerelését. és ké«i tisztí­tását. Eddig ilyen jellegű termé­ket — korlátozott mennyi­ségben — importból szerzett be a magyar kereskedelem. A Kermi véleménye szerint a Szi-Ti minősége megfelel a követelményeknek — gyár­tásával tehát import taka­rítható meg. Mivel a Kemiplaszt Vál­lalat nem foglalkozik töme­ges gyártással, a lefolyó­im! tervez az eredményesebb politikai munka érdekében? — Megtartjuk és tovább­fejlesztjük a gazdaságpoliti­kai pártmunka eddig bevált módszereit és keressük az újakat. Fokozott figyelmet fordítunk a szükségletek rangsorolására, segítjük az eredményesebb tudati felté­telek kialakítását, jobban ügyelünk a határozatok vég­rehajtásának menetközbeni ellenőrzésére, a különböző érdekek egyeztetésére és a kádermunkára. Agitációs és propaganda munkánkkal, az üzemi demokrácia tovább­fejlesztésével segítjük a cse­lekvési egység megteremté­sét és megőrzését. Nagy gon­dot fordítunk a KISZ, a szakszervezetek és a tanácsi szervek tevékenységére, az ott dolgozó kommunisták példamutató munkájára. — A tervek milyen szer- éezeti feladatokat igényeltek a pártbizottságtól? — A pártbizottság prog­ramját megismertetjük min­den párttitkárral, propagan­distával. A tömegpropagan- da-tanfolyamokon, reszortos értekezleteken és konzultá­ciókon is megbeszéljük a helyi, sajátos tennivalókat. Az év végén — de ha szük­séges, menetközben is — ér­tékeljük a célok megvalósu­lását: beszámoltatjuk a gaz­dasági vezetőket. Általában arra törekszünk, hogy tömeg­politikai munkánk közép­pontjában a programunkban meghatározott városfejlesz­tési, gazdaságpolitikai fel­adatok álljanak — mondotta befejezésül a Sárospataki városi Pártbizottság titkára. Petra Jóxsef jobb? Az egyik lehetőségi sírni panaszkodni a „felsőbb ható­ságnál”. Kedvezményeket kérni arra hivatkozva, hogy szállítóink sodortak bennün­ket bajba s tessék rajtunk segíteni, de azonnal! A másik megoldás: nem panaszkodni, nem vitázni, hanem a fegyelmezetlenség gazdasági következményeit csendben, majdhogynem ész­revétlenül áthárítani a ve­vőkre — az árak szolid, de állandó emelésével. S végül harmadik lehető­ség : a szocialista szerződés Nem tudni mennyit ér, de akármennyit is. az azért még­iscsak elképzelhetetlen, hogy a szállítási, együttműködési szerződéseknek azon nyom­ban elkészítsék a „szocialis­ta” variációját is. Bár, ki tudja? Ha e különmegálla- podásoknak netán mégis van valamiféle eredményük, ak­kor ez csak azt bizonyítja, hogy a felsorolt anomáliák ellenére is elképzelhető vi­szonylag tisztesseges, s a megszokottnál fegyelmezet­tebb vállalati együttműködés. Talán, mert e különmegáüa- podásokon alapuló kapcsola­tokat nemcsak a szabályozók, nemcsak a jog, nemcsak a könnyen torzítható érdekelt­ségi viszonyok és szempon­tok regulázzák, hanem a tisz­tességes emberi magatartás is. tisztító anyagot a püspökla­dányi November 7. Tsz ipa­ri melléküzemágában állít­ják majd elő. A szerződést már megkötötték, ennek alapján hamarosan megkez­dődik a Szi-Ti gyártása. A tervek szerint a negyedik negyedévben mintegy 50 ezer dobozzal készítenek belőle, de ez a mennyiség az igé­nyektől függően a többszö­rösére is növelhető. A Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezet vezetői hosszas előtanulmányozás után úgy döntöttek, hogy szövetkeze­tüknél is bevezetik az or­szágszerte egyre inkább ter­jedő no-fines lakásépítő technológiát. E technológia 1—5 szintig, s elsősorban ott alkalmazható előnyösen, ahol a házgyári építkezés nem gazdaságos. Előnye az ener­gia- és költségtakarékosság, ami cementben, acélban, Mégis lesz birkahús? Lapunk augusztus 2-i szá­mában közöltük a Borsod megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatójával készített interjút, melyben megkérdeztük, miért nem lehet Miskolcon és a megyé­ben bárány-, illetve birka­húst kapni. Szabó László igazgató elmondotta, hogy a vállalat nem rendezkedett be birkavágásra, s a bárányhus ára amúgy is túl drága, mintegy 160—170 forint len­ne kilónként. Cikkünk meg­jelenése után felkeresett bennünket Ráez József, a Szikszói Állami Gazdaság áruforgalmi osztályának ve­zetője és jó híreket hozott. Elmondta, hogy a megyében elsőként, ez év januárjában üzembe helyeztek egy nagy kapacitású, korszerű juh- vágőhidat. Havonta 600—700 bárányt, illetve juhot vág­nak. A piackutatás során ter­mészetesen elsőként a megye kereskedelmi vállalatait, szö­vetkezeteit keresték tel. Nos, nem találkoztak túl nagy lelkesedéssel, mint kiderült, a boltok nem szívesen fog­lalkoznak a juhhússal. El­vétve rendelt csak tőlük az Unió Áfész és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. így a gazdaság a hús 80 százalékát a főváros­ban kénytelen értékesíteni. A Szikszói Állami Gazda­ságnak mégis az a célja, hogy itthon, közeiben érté­kesítse áruját, ezért ismét felkeresték a Miskolci Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatot. Ezúttal már siker­rel. Heti 15 mázsa juhhúsra kötöttek szerződést és úgy tervezi a kiskereskedelmi vállalat, hogy egy tucatnyi boltot kijelöl az árusításra. Erről embléma tájékoztatja majd a vásárlókat. Augusz­tus végén, tehát néhány na­pon belül megérkeznek az első szállítmányok. Az álla­mi gazdaság 60 forint 50 fil­lérért adja a juh é* a bá­rány kilóját. A gazdaság évi 7000 da­rab juhot tud értékesíteni, de ennél is többet tudna vágni, ha a juhtenyésztéssel foglalkozó termelőszövetke­zetek a szikszói vágóhídra is juttatnának az eladásra szánt állataikból. — tévap —• élőmunka-ráfordításban egy­aránt jelentkezik. A zsa­luk közé öntött zúzottkő, cement adalékú, úgynevezett no-fines beton, a betonozást követő nap már „megköt”, és a zsalu újra felhasznál­ható. Ezzel a módszerrel egy 12 lakásos épület „kiönté­se”, szerkezeti építése más­fél hónapot vesz igénybe, szemben a hagyományos, téglaszerkezetű megoldás 5 —6 hónapos építési idejével. Megyerik mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt hé*t ün­nepnapjain sem pihentek, nem* álltak kihasználatlanul az erőgépek és az ekék. A termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban, az adottságokat maximálisan ki­használva végezték az ese­dékes nyári munkákat, első­sorban a szántást. A tapasz­talatok alapján azt lehet mondani, hogy a mezőgazda- sági üzemek többségében a taiujmunkáknál sikerült tar­tani azt a kéthetes előnyt, amelyet az aratás szokatla­nul gyors és korai lebonyo­lításánál nyertünk. S ez fel­tétlenül arra enged követ­keztetni, hogy az idén sike­rülhet optimális időben és körülmények között elvégezni az őszi kalászosok vetését, ami az elmúlt évek során különösen I960 őszén, sajnos nem adatott meg. És a ké­sedelem, a kedvezőtlen kö­rülmények ' bizony számos helyen a tervezettnél alacso­nyabb termésátlagokban érez­tették hatásukat. Részben a nem megfelelő minőségben végzett talajmunka, részben a vetes elhúzódása már ele­ve megkérdőjelezheti a kö­vetkező évi termés terve­zett mennyiségét, minőségét. Éppen ezért nem mindegy, hogy a még mindig kedvező, több helyen a futó esők is javította körülményeket ho­gyan sikerül a jövő évi jobb termes érdekében hasznosí­tani. Igaz, hogy a ke&vező nyár, a jó időjárás az ősziek, a kapások betakarítását: a burgonyaszedést, a silókuko­rica besilózását is előbbre hozza, amelyekhez az erőgé­pek egy részére szükség van, de a kétműszakos munkával, a nyújtott műszakokkal, a valóban, ésszerű munkaszer­vezéssel feltétlenül lehet tartani, »ót növelni is a magágy előkészítésénél, a ta­lajjavításnál a korai aratás­sal nyert kéthetes előnyt. Az őszi kalászosok vetését előkészítő munkáról, a szer­zett előny kihasználásáról beszélni azért sem fölösle­ges, mert megyénkben is, az ország más területein is el­hangzott. elhangzik szakem­berek részéről olyan véle­Mezőkövesden, a Kánya-pa­taki lakótelepen jelenleg 79 OTP-lakás épül a no-fines technológiával. A tervek sze­rint a további, közel 2Ö0 la­kás is hasonló módon épül fel ezen a . lakótelepen. Ké­pünkön: betonozás előtt a szerelők elkészítik a majda­ni vasbeton „hálóját”. Kiss József vasbetonszerelőt lát­juk munka közben. mény, hogy: nem feltétlenül fontos sietni az őszi vetés­sel. Nem baj, ha a munka esetleg november végén fe­jeződik be. Ez pedig, a sok évtizedes tapasztalatok alap­ján, ama régi mondást fel­tétlenül figyelembe véve, hogy: „porba búzát, sárba zabot...” nem tartható, nem helyes álláspont. Akad az országban néhány olyan kisebb földrajzi terület, s olyan búzafajta, amely azon az adott helyen esetleg meg­engedi a két-, háromhetes csúszást. Megyénkben, s az ország északibb területei* azonban feltétlenül az a jó, akkor várható, akkor meg­alapozott a jó termés, ha ok­tóber végéig, maximum no­vember első napjaiban, jól előkészített magágyat bizto­sítva földbe kerül a vetőmag. Ezt a tényt mindeddig nem cáfolta meg a gyakorlat, sót jó néhány évben bizony ép­pen azért nem sikerült jő termést betakarítani, mert késett a talajelőkészítés, a vetés. így aztán az esetleges korábbi fagyok még túlságo­san fejletlen állapotban ér­ték a vetést, és jelentős ká­rokat okoztak. Vagy az is előfordult, hogy az esős októ­bervégi napok megakadályoz­ták a magágy előkészítését és a vetést. A tapasztalatok, a szak­emberek meghatározó több­ségének ismerete és gyakor­lati tapasztalatai alapján te­hát az őszi kalászosok veté­sét mielőbb, lehetőleg októ­ber végéig helyes elvégezni.1 Hiszen ez több ezer tonna plusz kenyérgabonát jelent­het csak megyénk, Borsod területén. S ha valamikor, az idén ehhez a kezdet, a jó magágy előkészítését se­gítő jó időjárás, a talajlazí- tási, szántási munkálatok eddigi gyors, zavartalan vég­zése valóban optimális fel­tétel. Kár lenne nem élni a lehetőségekkel, nem kihasz­nálni minden órát. Hiszen nem lehet tudni, milyen lesz a szeptember végi, október eleji időjárás. Mert ha ked­vezőtlenre fordul, ha aka­dályozza a talajmunkát, ak­kor igazán jól jön, nélkülöz­hetetlen a nyár végén meg­szerzett előny. 4 Barcsa 8. j Melyik szerződés ja! V. Cs. Nem kell szerelni (Fotó: Kovács Mátyás» Tartani a kiélés előnyt

Next

/
Thumbnails
Contents