Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
ÉSZAK-MAGYAROKSZAG 4 1981. augusztus 24., hétfő Nyolc kisfilm készült el az utóbbi hónapokban a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában és várja a találkozást a nagyközönséggel. E stúdió — jellegénél fogva is — mindinkább a ma emberét érintő és érdeklő kérdések felé fordul, s új filmjei ezt a törekvést markánsan jelzik. Egy kivételével mind maiak, illetve a mához kapcsolódók, ám az az egy viszont igen érdekesen emlékeztet az ötven év előtti múltra. Éppen, erről az ötven év előtti filmről már nincsen mit újra elmondanunk, mert a májusi miskolci filmfesztiválon versenyen kívül, mintegy a miskolci közönségnek szánt ajándékként bemutatták és akkor méltattuk._ Ez a film a Filmfutár, amely á Fazekas Sámuel egykori miskolci lapszerkesztő és Zsedényi Gyula hajdani operatőr közös munkájára, az 1931-ben Miskolcon készített Filmfutár című mozimagazinra épült. A fél évszázados filmtekercseket most találták meg Tolcs- ván és a régi felvételek felhasználásával, Fazekas György újságíró közreműködésével készítette el belőle Tényi István filmrendező azt a dokumentumfilmet, amely az ötven év ejőtti miskolci életet idézi a mozivászonra, egyben pedig rendkívül érzékletesen idézi meg a történelmet is. Ennek a filmnek egy kópiáját a filmgyár májusban a városnak adományozta, jó lenne a várostörténeti munkában felhasználni, érdemes lenne ismeretterjesztő előadások keretében bemutatni a mozifor- galmón kívül is. Ott úgyis nagyon esetleges a láthatósága. Elfelejtett holtak a címe Lakatos József első dokumentumfilmjének. E film a mában játszódik, de a túlélőkkel a múltat idézteti meg. Az elfelejtett holtak ugyanis azok a cigány tízes százezrek, akik 1944-ben a fasiszta népirtó őrület áldozataivá lettek. Szinte alig akad a fiatalabb népességben, aki tudja, hogy a fa- sisztaörület a zsidó lakosság után a cigányok deportálását is megkezdte és igen nagy az áldozatok száma. E film ezek emlékét idézi fei a túlélők megszólaltatásával, ismert lágerképek közbeiktatásával és kevéske túldiszí- tésnek ható művészieskedéssel. Tiszta, becsületes szándékú film, amely ugyancsak megérdemelne a különadá- sok keretében való, ismeret- terjesztő jellegű bemutatást. Bizonyára a pályaválasztás segítésének szándéka is közrejátszott Tényi István Asztalosok című filmje készítésénél. A kicsit csapongó, sokat markoló film végül is érzékelteti a jelenlegi szakmunkásképzés és a szalagmunka elvárásai közötti ellentmondásokat — ami nemcsak ennek a szakmának velejárója —, de nem eléggé meggyőző, aligha • képes nagyszámú fiatalt arra serkenteni, hogy az asztalospályát válassza. Megkülönböztetett figyelmet érdemel Zombon Katalin filmje, a leg a máról Menedék, amely női munkásszállók lakóinak életével foglalkozik igen emberien, őszinte, jó szándékú megközelítéssel mutatva be néhány szálláslakó — köztük nem mindennapi ember — portréját, ám a film végén megemlít egy gondolatot, amely szinte fölébe no az- eddigi mondandónak: nevezetesen azt, hogy a fóti gyermekvárosból •kikerülő, otthonnal nem rendelkező fiatalok is a munkásszállásodra kerülnek döntő többségben, majd azoknak a gyermekei közül igen sokan vissza az állami gondozásba, s előáll egy rettentő, zárt körforgás. Nagyon elgondolkoztató, ' értékes kisfilm a Menedék. A társadalom becsületességének tesztelését kísérli meg Paulus Alajos kisíilm- je, A téma. Az utcán talált kisebb-nagyobb értékek visz- ■ szaszolgáltatásának nyomába ered, mégpedig úgy, hogy hat alkalommal hagyat el egy nővel áz utcán igazolványtokot és igazolványt 200—200 forinttal, s kamerával figyeli; miként viselkednek a megtalálók. Az eredmény érdekes, lm nem is felvidító, ám ennek a kísérletnek etikai vonatkozásai is vitára ingerlők. A modell a címe Feliéri Tamás filmjének, témája és hőse ugyancsak a modell, azaz Czájn Mátyás testnevelő tanár, aki az ötvenes évek köztéri szobrainak, murális alkotásainak és sok-sok festményének modellje volt, s akinek emlékezésén keresztül igen sok érdekes adalékot kapunk az akkori képzőművészeti életből — az azt a kort már-már divatosan és egyértelműen csepülő hangvétel helyett — igen tárgyilagos érzék letességgel. DesSer József filmje, a Computeres tomograf a Medicor Művek egy új gyártmányát mutatja be. A készülék az emberi test több rétegű, egyszerre sok-sok szelvényben való vizsgálatára szolgáló eszköz; a film pedig iskolapéldája annak, miként lehet e laikus száméra is érthető, vonzó módon bemutatni egy új technikai eredményt. I Végül néhány szót érdemel Fehéri Tamás másik filmje, a Szomszédok, amely három nagy budapesti KISZ- es közösség — a Tolbuchin körúti cßarnok, a Közgazda- sági Egyetem és a kerületi KÖZÉRT KISZ-esei — életében, egymáshoz közeledésében vizsgálja az ifjúsági mozgalom munkásságát, a kongresszusi levél intencióinak realizálását. A végeredmény csaknem lehangoló, s mintegy kemény fintorként olvashatjuk a film végén a felírást, hogy a KISZ kongresszusa tiszteletére készült, felajánlásként. Hallottunk róla, hogy a KISZ Központi Bizottsága — a filmben rejlő tanulságok hasznosítása végett — nagyszámú kópiát rendelt a Szomszédokból. Bizonyára érdekes és tanulságos viták kerekednek majd körülötte, ha egy-egy KISZ- szervezetben levetítik és a helyi vonatkozásokkal egybevetve, megvitatják. Beaedek Miklós Monkssszínjátszók találkozója r A Népművelési Intézet, a SZOT, a KISZ KB és a helyi szervek, intézmények közös rendezésében augusztus 27—30-a. között kerül sor a munkásszínjátszók . ötödik országos találkozójára Tatabányán. Az amatőr színjátszómozgalom e rangos rendezvényére előzetes zsűrizés alapján hívják meg a legjobb csoportokat, produkciókat. Az idén 12 meghívót küldtek szét az országban, közöttük a miskolci Pécsi Sándor színpadnak. ABAÉV színjátszói Vampilov: Húsz perc egy angyallal című tragikus játékát mutatják majd be a tatabányai munkásszín játszó-találkozón. laiiienezhetek Bartók jegyében A Bartók-centenárium jegyében, szeptember 11. és október 1. között rendezi meg a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat a Hungaroton hanglemezheteket. A lemezgyűjtők népes táborának 12 új kiadványt kínálnak majd a boltokban — lemezenként 50 forintért. Egyetlen új lemezre nem vonatkozik a kedvezmény; a legmodernebb, digitális eljárással készült — Csajkovszkij- és Dvorák-szerená- dokat tartalmazó — felvétel 80 forintért vásárolható meg. A magyar hanglemez ünnepén négy Bartók-kiad- vány kerül az üzletekbe. A centenáriumi sorozatban jelenik meg a Eartók zongorázik című lemez. Somfai l^ászló és Kocsis Zoltán gyűjtötte össze a' világ nagy hanglemezcégeitől, a budapesti és a frankfurti rádió archívumából. magánszemélyektől a nagy zeneszerző zongorajátékát megörökítő felvételeket. Az album az 1920 és 1945 között hanglemezen. vagy gépzongora-te- kercsen rögzített felvételeket is tartalmazza. A Bartók-hangarchívum című kiadványban a század első évtizedeiből való fonográffelvételek csendülnek fel, köztük olyanok, amelyeken a nagy zeneszerző feleségével, Pásztory Dittával játszott két zongorára írt darabokat. Szerepel az 5 lemezes albumban Bartóknak és Dohnányinak Liszt-műveket tolmácsoló közös játéka is. Nem hiányzik áz ünnepi kiadványok közül a próza sem, Shakespeare: Szenti ván- éji álom című művét — Arany János fordításában — a Magyar Rádió hangjátéka nyomán készítették el. Kiránduló úttörők Sárospatakon A gótikus templom bejáratából néi*e Még tart a nyár, messze, nagyon messze, ki tudja hol is ama bizonyos (elkeserítő?) nap, mikor máraz újságok líráznak az újra megszólaló csengőkről, a kipihentségről, a friss erővel való kezdésről, az alma materről, meg ilyen fu- raságokról. Hol van az meg! Tart még, nagyon is tart a kirándulások, táborozások ideje, izzaszt bennünket a meleg! Nyilvánvaló, hogy a kirándulók, különösen, ha iskolások, fölkeresik, mindenképpen meglátogatják Sárospatakot, mert oda illő elzarándo- , kölni minden diáknak. A képen látható pajtások is Patak utcáit járják. Ök a sátoraljaújhelyi úttörőtáborból jöttek ugyan, de oda távolabbi, messzebbi vidékekről érkeztek. A pajtások ebből a táborból is ki-kirándulnak a környékre, .hogy ismerkedjenek a nevezetességekkel, lássák, mit látni keli. Gyűlik a mesélnivaló. az élmények sokasága, otthon vagy majd később — hű. de mennyire később! — az iskolában lesz miről beszélni, mit feleleveníteni. Mert a játék, a tábortűz persze nagyon is kell, nagyon is érdekes, de majd megmarad az élmények között: a vár, a kollégium, a park, és talán egy-egy hangulatos utca, öreg ház látványa, élménye is. És bizonyára megmaradnak az ismeretkötések, a barátságok, nem vesznek el majd a címek, nem felejtődnek el a becenevek sem. Még valamit: ha egyszer mégis megérkezik ama bizonyos Első: Ember első napja, akkor sem kell azért annyira megijedni: az első hetekben, az ugyancsak gyönyörűséges, szép időkben szokásos kirándulásokat szervezni. Hol erre, hol arra. Bizony nagy szükség van ezekre a kirándulásokra, hadd ismerkedjenek a gyerekek mindazzal, mivel szükséges' Mondjuk: Patakkal. (priska—fojtán) Mézesmadzag Zay László töprengéseinek olvastán „Azért írok, hogy hívjam az olvasót: olvassunk együtt. Szeressük a művészetet, az emberséget, a jövőt. Gondolkozzunk.” — Ez olvasható — többek között — Zay László nemrégiben megjelent, Mézesmadzag című kötetének fülszövegében, mintegy a könyv céljának és mondandójának összegezéseként. A szerző ismert újságíró, művészeti kritikus, a Magyar Nemzet egyik szerkesztője, aki évtizedek óta hallatja szavát lapjának hasábjain, biztatva embertársait a szép és jó, a nemes értékek, az igaz művészet szeretetére, az olvasás örömének és más művészetek ízeinek felismerésére,/ s aki írásaiban oly sokszor füstölög az értetlenség, a selejtes kultúripari termékek népszerűsége, vagy éppen . a kultúra elutasításával való kérkedés láttán. Mézesmadzag címmel megjelent kötete nagyrészt a Magyar Nemzetben megjelent hosszabb-rövidebb e témájú esszéinek gyűjteménye, illetve azoknak a napilap adta korlátok nélküli változata. Tulajdonképpen a kötet minden egyes fejezete önálló kis egész, s nincs is semmi közös, valamennyi darabon átvonuló történeti szál, vagy szereplő, mégis egységes művet, egy egészet alkot, a fejezetek sora, mert mindegyikben jelen van egyazon gondolatiság, a fülszövegben is megvallott „olvassunk együtt. Szeressük a művészetet, az emberséget, a jövőt. Gondolkozzunk” cél gyakorlati példája, realizálása. Művészet tükrébe tekintve ugyan mit lát az ember? Magamagát. Emberséges embert lát-e? — kérdezi egyik fejezetében, s Hamletet idézi hozzá hogy a művészei tükrébe tekintve, lássuk meg önmagunkat. Jelentős teret szentel a kötetben a technikai és a humán kultúra másmollettisége kérdésének, állást foglal amellett; hogy korunk emberének igenis több technikai műveltség kell, de az nem a humán kultúra, a művészetek rovására szükségeltetik. Friss művészeti , benyomások, hí-, rek, olvasmányélmények, találkozások szolgálhattak az egyes kis fejezetek alapjául, indíthatták töprengésre a mindennapok művelődési életének rezdüléseire annyira érzékeny újságírót, hogy az újabb apropó kapcsán újra. meg óira rámutasson az adott jelenség értékeire, vagy viláthatóságára, az értékeknek toborozzon újabb híveket. A Mézesmadzag című kő tét Zay László érvelő, agitáló, kritizáló töprengéseinek javát tükrözi. Feltétlenül érdemes elolvasni. Azoknak is, akik éppen a negatív példákkal szolgáltak a szerző sokszor szenvedélyes füstölgéséhez. (A kötetet a Szépirodalmi Könyvkiadó adta közre.) (benedek) (Folytatás az 1. oldalról) • felelősség gyakorlását, az írók kötődését megyénkhez, s nem utolsósorban reméljük, hogy a kötetlen baráti együttlét jó közérzetet váltott k' . . . Röviden szólni kell arról is, hogy mire vállalkoztunk az idén; mit tartalmaz az ez évi program? Az idei programnak rangot ad. hogy Sarlós István,, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára is ellátogat az frótáborba, s előadást vállalt ..A Hazafias Népfront és a mai magyar társadalom” címmel. A X. írótábori tanácskozás választott témakörével elsősorban a Bartók Bélára emlékezések sorát szeretnénk bővíteni, a bartóki életmű sa játos megközelítésével. a bartóki hagyaték gondolkodásra: előr.e vivő társadalmi szellemi felelősségre, törek vésre késztető megrajzoláséval , .* A HNF megyei titkára e Sátoraljaújhelyen meg-; ■ történt a Szlovák Taaítás- nyelvű Általános Iskola és az eddig külön intézményként működő diákotthon összevonása. Ezt követően a tanulószavakkal fejezte be me#3 nyitó beszédét: — Azzal a meggyőződéssel nyitom meg a X. írótábort, hogy célkitűzéseink valóra válnak, s az irodalmi közélet számontartott fóruma, a magyar írók egyetlen ilyen típusú rendszeres összejövetele az idén is eredményes, sikeres lesz. Kérjük, s egyben számítunk a résztvevők felelősségteljes és aktív munkájára ! Amriskó Gusztáv beszéde után „Tiszaladány az irodalomban" címmel M. Pásztor József, majd „A Magyar Róna J'ermelőszövdtkezet története” címmel Tóbiás Áron olvasta fel írását, s mindkét ..emlékidézésnek’' különös hangsúlyt adott a megnyitón szép számban megjelent helyiek érdeklődése. A megnyitót és az előadásokat követően az írótábor résztvevői megkoszorúzták Darvas József emléktábláját és Győri Elek sírját. csoportok számát a jelenleg! nyolcról tizenkettőre emelik, s a városi tanács határozata szerint a jövőben ez az, iskola látja el a körzetesítésből adódó feladatokat is. (I. n. j.) Iskola és diákotthon összevonása AUGUSZTUS 20-TOL - AMÍG A KÉSZLET TART kozmetikai cikkek árengédménves vására illatszeréi háztartási szakboltjaiban.
