Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

ÉSZAK-MAGYAROBSZAG 4 1981. augusztus 23., vasárnap Nézőtéri meditáció Egri paletta Augusztus 23—28. Régi értekek és új pofonok Góbor Miklós az 1V57-ben készült Éjfélkor egyik főszereplője. Három bemutatót ígértek a csütörtökön kezdődött, film­hétre a miskolci premiermo­zik. Ezek közül kettő felúji- . tás, mindkettő érték, mind- ; kettő érdemes rá, hogy újabb , generációk is megismerjék. , A harmadik, egészen új, ke­vés művészi értékkel dicse­kedhet, viszont minden bi- , zonnyal igen nagy közönsé- i get vonz, hisz a főszereplője j Búd Spencer, akit már ná- j lünk csak Piedone néven is- i mernek, igaz, most nem így | hívják figuráját, de ugyan- ( azt csinálja, mint máskor. | A két felújításról érdeme­sebb először szólni. * I Révész György 1957-ben i készítette el Éjfélkor című filmjét, amely 1956 szilvesz­terén játszódik. A történetet szükségtelen elmondani, a , dátum bizonyára sokat mond. j Az 1956-os ellenforradalom , utáni felzaklatott világban játszódik, amikor ar értelmi­ségiek között is igen sokan nem láttak tisztán, megza­varodtak és a romokból való újjáépítés helyett a nyugatra menekülést választották, de legalábbis azt latolgatták. A fordulatos, izgalmas történet a művésztársaságnak ilyen latolgató időszakát ábrázolja, amikor disszidálásra készül­nek, és amikor a házaspár­nak is döntenie kell, egymást választják-e, azaz együtt mennek, Vagy maradnak. A film olyan évben ké­szült, amikor még igen élén­ken éltek mind az ellenforra­dalom, mind a meggondolat­lan disszidálások emlékei, ezért most, csaknem negyed­század múltán már művészi értékein felül kortörténeti ér­tékeire is fel kell figyelni. A négy főszereplő — Huttkai Éva, Gábor Miklós, Bánki Zsuzsa, Rozsos István — kö­zül ez utóbbi már nincs az élők sorában, de tőle, Ro­zsostól halljuk a filmen az akkoriban szállóigévé vált mondást, amely szerint „egy pesti vagány csak Pesten va­gány", tehát nincs keresniva­lója az országhatáron kívül. A további szereplők közül is igen sokan — Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Gertler Vik­tor, Pethes Sándor, Peti Sán­dor, Misoga László, Mányai Lajos, Brachfeld Siegfried, Ascher Oszkár és mások már nincsenek életben, és ugyan­csak örökre eltávozott a film operatőre, Hegyi Barnabás is. Üjabb generációk nőttek fel e film bemutatása óta, el­sősorban nekik ajánljuk szí- ! vesen ezt a filmet, de azok­nak is, akik hajdan látták. Igazán kár, hogy az egyik premiermozi csak két kora délutáni előadásban, a má­sik pedig három napon, két délelőtti előadásban tűzte műsorra. * Kis túlzással azt lehet mondani, hogy mérföldjelző­nek számít Federico Fellini 1954-ben készült alkotása, az Országúton. A vándorló mu­tatványos és a vele járó egy­ügyű, csúnyácska, Gelsomina nevű lány drámája az elmúlt huszonhét esztendőben már az egész világot meghódítot­ta, iskolát teremtett, és ma is frissen, elevenen hat mind a film egésze, mind Anthony Quinn erőművésze, mind pe­dig Giulíetta Masina együgyű lányalakja; újra megdöbbent és lebilincsel. Az értékes, magvas filmek kedvelőinek szives örömmel ajánlhatjuk; a Hevesy Iván Filmklubban látható. * Búd Spencer most nem Piedone szerepében, és nem Steno rendezésében osztogat­ja rettentő ökölcsapásait, ha­nem ugyancsak olasz kaland­filmben — a címe: Seriff az égből — Michele Lupo ren­dezésében, ám nem a nápolyi kikötőben tartja a rendet, mint máskor, hanem egy amerikai kisváros seriffjeként csépeli a nagyon üígyes kasz­kadőrcsoport alakította ellen­feleit. Más a keret, de az új pofonok azonosak a régiek­kel. Közrejátszik itt új vo­násként az olasz helyett az amerikai környezet és, hogy a segítő kisfiú most nem Af­rikából, hanem egy idegen bolygóról származik, meg hogy a győzelemben segít va­lami titokzatos földöntúli műszer is, ám a verekedés­sorozatok a kialakult rituálé szerint folynak. A nézőtéren időnként a képtelenségeken nagyot nevetünk. Egyébként, aki kíváncsi a filmre, mind­két premiermoziban ezt lát~ hatja délelőtt és délután, a fentebb említett magyar film néhány előadása időpontjá­nak kivételével. Az előzetes reklám a földöntúli lények és az emberek békés, úgyneve­zett harmadik típusú talál­kozásának minősülő érintke­zésfelvételnek, tehát tudomá­nyos-fantasztikus műnek rek­lámozták ezt a mozidarabot. Sokkal inkább csak egy, a Búd Spencer ökölcsapásait mutogató filmek sorából. (be nettek) A a Ki otasziiKaiü Sokszínűén, tiszteletre ér­demes őszinte feltárulkozas- sal mutatkozik be Eger kép­zőművészeti élete a Miskolci Galériában. Az egyes egri művészek és alkotásaik ke­véssé ismertek a borsodi nagyközönség előtt. Elsősor­ban ezért kell örömmel kö­szöntenünk a tizenhárom eg­ri képző- és iparművész mis­kolci bemutatkozását. A megkülönböztetett tisztele­tet pedig az az őszinteség keli. hogy kiváltsa, amellyel az egriek a maguk valósá­gában mutatkoznak be, szé­pítés, lakkozás nélkül, nem rejtve el gyengébb oldalai­kat sem. Ebben alighanem része van a kiállítás anya­gát válogató-összeállító Len­gyel László művészettörté­nésznek, az egri Dobó Ist­ván Múzeum munkatársának is. Tizenhárom művész, festő, szobrász, textiles, nem egy­nek a munkásságát igen ne­héz lenne a hagyományos ka­tegóriák valamelyikébe be­szorítani, törekvéseik széttö­rik a műfaji határokat. új utakat keresnek, új eszkö­zökkel újakat teremtenek. Kilencvenedik évében jár a senior Kastály István, az eg­ri művészek doyenje, s ta­lán a harmincat sem érte még el egy-két fiatal. De nem az életkor a leginkább jel­lemző a sokszínűségre, ha­nem a törekvések és a létre­hozott alkotások sokfélesége. Valamiféle sajátosan egri képzőművészetről nem be­szélhetünk, a városban élő al­kotók külön-külön járják a maguk útját — Miskolchoz hasonlóan — helyi „iskolá­ról” nem beszélhetünk. A legidősebb Kastály István akvarelljei és olajfestményei — tájak, csendéletek, egri utcarészlet — a régi nagy­bányai és müncheni iskolák látás- és ábrázolásmódját képviselik ebben az egri kör­képben. Hasonlóképpen ko­rábbi hagyományokat követ­nek Kitai Mihály tájrajzai és akvarelljei. E két idős művész szinte külön kategóriát képez az egri palettán. A festők kö­zül merőben más érdeklődést és ábrázolásmódot jelent Biankó János setét tónusú, nagyméretű, erős stilizáltságú táblaképeinek sora, vagy Nagy Ernő kollekciója, amelyben szénrajz, akvarell és olajkép egyaránt találha­tó, s különösen figyelmet ér­demelnek fényhatásokat ku­tató paszteüjei. Sokszínűén mutatkozik be Sarkadi Lász­ló: négy krétaiapja szokatlan kivágásaival kelt érdeklődést és igen érdekes az azonos té­ma variációjának tűnő acryl- sorozata. Kishonthy Jenő ha­gyományosabb olajportréit és K. András ,izella hasonló temperáit kell még a fest­mények között említenünk. Farost—olaj kompozíciósor­ral és fém térplasztikai mun­kákkal jelentkezett Dohnál Tibor, ismert kereskedelmi ■grafikák textilbef Oltalmazá­sával Fodor Eta, különös fi­gyelmet érdemlő textil-fali- munkákkal és meggondolkoz- tató textil-térelemekkel Er­dős Júlia. Király Róbert kisplasztikái és márvány Dózsa-feje tö­mör megfogalmazásukban üt­nek el a művész részlete­zőbbnek tűnő plakettjeitől. Sokféle szobrászati munkával mutatkozik be Pusztai Ágos­ton, több irányú érdeklődésé­ről és kifejezőkészségéről ad­va bizonyságot. Végezetül, de egyáltalán nem utolsó­ként kell megemlíteni Balogh László kinetikus plasztikáit, mozgó, villogó elektronikus téralkotásait, akinek a mun­kásságát a kiállításon külön — e célra technikailag al­kalmassá tett — kamarate­rem kínálja a látogatónak és akit a nagyközönség a nyár elején megismerhetett egy ie- levízióműsorból. Munkássá­ga messze, eltér az egri kép egészétől. A fentiekben a fi­gyelmet kívántuk felhívni a tárlatra, mint tette azt au­gusztus 19-éi], délután dr. Bod-6 Sándor, Heves megyei múzeumigazgató is megnyi­tójában. A kiállítás szeptem­ber 13-ig tart nyitva. Benedek Miklós A Hazafias Népfront Bor­sod megyei Bizottsága, vala­mint a Magyar írók Szövet­sége és a Napjaink szerkesz­tősége augusztus 23—28-a kö­zött 10. alkalommal rendezi meg Tokajban a nyári írótá­bort. Az előkészületekről, az írótábor idei programjáról kérdeztük Sáray Lászlót, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettesét. — A tizedik tokaji írótá­borról szólva bevezetőben szeretném elmondani, hogy a rendezők, mint eddig, ezút­tal is az írók felelősségére, felelősségérzetére apellálva biztosítják ezt a táborozási alkalmat, fontos társadalom­politikai kérdések megvita­tásának céljából. Számunkra, népfrontosok számára ezek az alkalmak a nemzeti egy­ség gyakorlatának is tekint­hetők; s ha már ezt mond­tam, azt is hozzáteszem, hogy e fórum a szocialista demokrácia kisközösségi for­májaként is ajánlatos. Bí­zunk benne, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, idén is eredményes és hasznos lesz a tokaji írótábor résztvevőinek munkája, egyíittléte. Az egy­hetes programra harmincöt­negyven vendéget várunk, az írók mellett szociológusokat, s a társművészetek több kép­viselőjét is ott találjuk a to­kaji írótábor résztvevői kö­zött. — Milyen kiemelést kívá­nó eseményeket tartalmaz az írótábor idei programja? — Különös rangot ad az idei táborozásnak és tanács­kozásnak, hogy részt vesz munkájában és előadást tart „A Hazafias Népfront és a mai magyar társadalom” cím­mel Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára. A mozgalom közel­múltban tartott hetedik kong­resszusa után fokozottan nagy érdeklődésre tarthat számot ez az előadás, aminek a to­kaji pártszékház ad helyet augusztus 24-én, hétfőn. Ugyaneze» a napon, délután dr. Dobossy László tanszék- vezető egyetemi tanár mond­ja el az írótábori tanácsko­zás bevezető előadását „A testvérré válás útján. Bartók Béla a századelő magyar szel­lemi forradalmában" címmel. A Bartók-évfordulóhoz kötő­dő tanácskozás további elő­adásaira kedden délelőtt ke­rül sor. — E. Fehér Pál, Tarján Tamás és Cs. Varga István irodalomtörténészek szólnak a szocialista interna­cionalizmus és a kulturális értékek cseréje mai jelentő­ségéről, az értelmiség hivatá­sának lehetőségéről, illetve Bartók és a magyar iroda­lom kapcsolatáról. Az előadá­sokat kedden délután és szer­dán vita követi. — E nagy horderejű témák mellett milyen program vár még az írótábor résztvevői­re? — Hagyomány már, hogy a tanácskozások után „megye­járás” következik. Ezúttal Ezéplialomra visz először asf írótábor résztvevőinek útja, ahol tisztelegnek a 150 évvel ezelőtt elhunyt Kazinczy Fe­renc emléke előtt, Sátoralja­újhelyen megtekintik a ke­vésbé ismert Kazinczy-levél- tár értékeit, majd Sárospatak következik, ahol . megemlé­keznek a 450 éves pataki kollégiumról, valamint a fa­luszeminárium és a népfőis­kola tevékenységéről hallhat­nak előadást. .Ugyancsak ha­gyomány már, hogy az író- táborosok találkoznak Mis­kolc város vezetőivel, tájé­kozódnak a város társadalmi,1 művészeti, irodalmi életéről. Az írótábor utolsó állomása Borsodszirák lesz, ahol a résztvevők megkoszorúzzák a Bartók-ősök sírját. Érdekesnek, gazdagnak! ígérkezik' tehát a tizedik to­kaji írótábor programja. A megnyitó — hagyományosan — Tiszaladányban lesz. Ma,’ augusztus 23-án. vasárnap délután 4 órakor Bényei Miklós tanácselnök köszönti a vendégeket, majd Amriskó Gusztáv, a HNF megyei bi­zottságának titkára mond megnyitót (* ■ «. J-) Vendégünk voft: Az Állami Népi Együttes Az alkotmánynapi ünnep­ségek kulturális programjai között rangos hely illette meg megyénkben a Magyar Állami Népi Együttes ven­dégszereplését. Augusztus 17- én Abaújdevecserea a sza­badtéri színpadon; 18-án Le- ninvárosban a művelődési központban; 19-én pedig — a megye és Miskolc vezetői­nek jelenlétében ;— a Diós­győri Vasas Művelődési Köz­pontban mutatták be jubi­leumi gálaműsorukat A Magyar Állami Népi Együttes 30 éves. Sikerekben, értékekben gazdag múlt van mögöttük. Itthon és külföldön milliók tapsoltak nekik e há­rom évtized alatt. Idén. a jubileum évében Szicíliában és Franciaországban jártak, s természetesen nem feledkez­tek meg az „otthonról” sem, hazai turnéjuk számos vá­rosba, településbe juttatta el őket Így megyénkbe is. Az együttes vezetésében az el­múlt évben történt változá­sok révér. a szokásosnál is nagyobb figyelem és érdek­lődés kísérte bemutatkozásu­kat; az együttes igazgatója, Serfőző Sándor innen „ke­rült kf”, s az új művészeti vezető, Tímár Sándor is erős „szakmai szálakkal” kötődik e tájhoz. Vele beszélgettünk az együttes életéről, az új tö­rekvésekről, a Magyar Álla­mi Népi Együttes és az ama­tőr művészeti mozgalom kap­csolatáról. Tímár Sándor ez utóbbi témával kezdte: — A mozgalommal való kapcsolat számomra is igen íontos, hiszen ott nevelked­tem, nevelkedtünk sokan. Ezt a kapcsolatot a jövőben sem kívánom megszakítani. így továbbra is készítek táncokat azoknak az együtteseknek, akikkel dolgoztam: a Bar­tóknak, a Jászságinak és a gyöngyösieknek . . . Itt, a me­gyében pedig a több csopor­tot tömörítő Zemplén együt­tessel van jó kapcsolatom, korábban a diósgyőriekkel és a kazincbarcikaiakkal is dol­goztam. Nagyon fontosnak tartom a lelőhelyekkel való kapcsolattartást, táncgyűjté­seim során élményként érin­tett a domaháziakkal. a tar- donaiakkal való találkozás, legutóbb pedig több hegykö­zi faluban jártam, innen szü­letett például az együttes egyik új száma, a Zempléni karikázó.», A mozgalommal való kapcsolathoz tartozik, hogy a Magyar Állami Népi Együttes néhány fiatal tagja is rendszeresen megfordul különböző csoportoknál, egy­részt segíteni a munkát, más­részt gyűjteni, mint Zsurafsz- ky Zoltán, a tánckar veze­tője, aki egyébként szikszói születésű . .. összegezve te­hát: az Állami Népi Együt­tes feladata egyrészt az, hogy a maga munkájával példa legyen a mozgalom számára, másrészt vedig ez ott megszületett jelentős ér­tékeket átvegye. — Az együttes jubileumi gálaműsora hogyan állt ösz- sze ? — A nézők kétfajta anyag­gal találkozhatnak, ami tük­rözi a korábbi értékeket és felvillantja a továbblépés szándékát is. A műsor első részében Rábai-művek, az együttes legsikeresebb szá­mai szerepelnek; a második­ban mai szerzők, újabb al­kotások. — Továbblépést említett az előbb. Mit takar ez? — 1 Kényszerítő szükség, hogy legyen változás Kettős feladat áll előttünk. A re­pertoárban óriási tartalékok rejlenek; leporolt, sokkal ér­zékenyebb előadásmódra van szükség. Megfáradtak, kissé fásultak, az előadók, még az olyan előadásban is, mint az Eeseri lakodalmas . .. Kelle­nek az újabb impulzusok, újabb élmények. Ezek kihor­dásához is szükségesek az újabb számok, új táncok, mert ezek kihozhatják az erőtartalékokat. Hozzátarto­zik ehhez, hogy ha kialakult az a folklórmozgalom, ami a hagyományokból sokkal töb­bet tud meríteni a maga ja­vára, akkor ez újabb forrás lehet számunkra, mert. is­mét. mondom: az Állami Né­pi Együttesnek rendelkeznie kell a mozgalomban megszü­letett értékekkel. Ez vonat­kozik a tánckarra, a zene­karra és az énekkarra egy­aránt. Ha mi azt írjuk ki) Magyar Állami Népi Együt­tes, akkor az emberek azt várják, hogy zenénk olyan legyen, ami magyar népzene; olyan a tánc, ami igazán ma­gyar néptánc; és olyan le­gyen a népdal is. A közönség hálás volt Di­ósgyőrben a Magyar Állami Népi Együttes jubileumi gá­laműsoráért. S a közönség so- raiban jó volt látni azokat a fiatalokat, akik megyénk: amatőr művészeti mozgalmá­nak aktív részesei. Az ün­nep haszna így lehet a hét-' köznapoké is ... T énagy József AUGUSZTUS 23-TÖL csillárbemutató és -vásár A LENINVÁROSI SAJÖ ÁRUHÁZBAN (Leninváros, Nógrádi S. u. 18. Tel.: 580) CSILLÁROK, ÁLLÓLÁMPÁK, ASZTALI LÁMPÁK, FALIKAROK gazdag választékával várjuk kedves Vásárlóinkat)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents