Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 10 ' 1981. augusztus 2., vasárnap Hazai tájakon 7 A siófoki szállodasor Rákóczi-szabadsághareban is Séta a mólón „A Balaton vidék — • bájos menyasszony, ki vőlegényére vár, miniden ponton új bájait tárja föl; mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk” — írta Jókai majd száz évvel ezelőtt. S a magyar tenger természeti szépségei, aranyló napnyugtái, nyugodt víztükre vagy haragos zöld hullámai, ezüstben játszó éjszakai csillogása, azóta is költők tollát, festők ecsetjét ragadtatta el. Ezren és ezren ültek partjain, siklottak kibontott vitorlással, élvezték a selymes, tiszta vizet, gyönyörködtek a csendes hullámzásban, vagy a vad vihar játékában — a legtöbben talán éppen Siófokon. Siófok már az őskorban lakott vidék volt. A római hódítás időszakában, Galerius császár a Sió torkolatánál zsilipet építtetett. Az első írásos adat Fűk néven említi Siófokot az 1055-ös évben. Tudjuk, hogy Árpádházi királyaink is szívesen töltötték idejüket Siófokon. A török hódítás idején hadikikötőként szerepelt a település, amelynek védelmére •sődítményt is emeltek. A használták ezt a várat a kurucok védelmében. Dús lombú fákkal, parkkal, pirosra festett padokkal övezett sétány, szállodák és üdülők sora. gondozott strand, hajókikötő, szép ívelésű móló — ilyen most Siófok 16 kilométeres Balaton-partja. S a városi rangra' emelt település — mint üdülőhely, mint idegenforgalmi központ él a köztudatban. S nem is ok nélkül. Siófok a Balaton-part egyik legrégibb — több mint 100 éves — üdülőtelepe. „1861-ben épült meg a Nagykanizsa felé vezető vasútvonal, két évvel később a Sió- zsilip és a Sió medrének rendezésével, töltésének építésével szabályozták a Balaton addig igen magas és erősen változó vízszintjét, rrjegterémtve ezzel a tóparti üdülőélet alapjait. Az akkor már igen népszerű Balaton- füredre a siófoki vasútállomásról hajón keltek át, ily módons,! „Siófok üdülőhelyi fejlődésének megindulása részben Füredhez ' kapcsolódik. Hamarosan saját lábára állt az egykori mocsarak helyén kialakuló fürdőhely, 1378-ban Siófokon felépült az első nagyszabású fürdőház, az épület a viz fölött állott, és a szezon végén síneken lehetett bevontatni a szárazföldre. Az 1885-ös parcellázás után meggyorsult a fejlődés, a kiépített partvonal mögé parkot. plalánsoros korzót telepítettek” — írja az útikönyv Siófok múltjáról. t Századunkban gyorsan fejlődött a Balaton-parti üdülőhely. Parkokat telepítettek, üdülőket építettek. De máig tartó igazán nagyszabású fejlődés a felszabadulás után kezdődött meg. Csatornázással. a közmüvek fejlesztésével, az úthálózat kialakításával vetették meg a fürdővárossá válás alapjait. Vállalati és szakszervezeti üdülők sora települt ide, szállodasort telepítettek az Ezüstparton, éttermek, szórakozóhelyek, üzletek nyíltak. És a jelen? A városiasodás, az idegenforgalom gondjai, s a nagyszabású tervek valóraváltásának örömei között zajló hétköznapok? Siófok a déli part legnépszerűbb üdülőhelye. Mert itt épült a legtöbb szakszervezeti és vállalati üdülő, mert közel a főváros, az M7-es út még közelebb hozta, a jó vasúti közlekedés a déli, nyugati országrésszel kapcsolja. mert nagy a strandja, sok a szállodája — s mert Siófok nevét a külföldiek előtt is bizonyos nimbusz veszi körül. A jó ízek, a kellemes pihenések, fürdések, hajózások élménye, szinte zúdítja ide az idegeneket Jó időben, egy-egy hét végén a húszezer állandó lakos mellett 40—60, olykor 80 ezer ember ellátásáról, szállásáról. kulturált időtöltéséről kell gondoskodnia a városnak. S természetesen nem hanyagolhatják el az állandóan itt élő lakosság igényeit sem. A finom, szemcsés homok, a víz. a napsütés valóban vonzó a fürdözők számára. (A finom siófoki homokot az itatóspapír elterjedése előtt porzónak használták. A XVIII. századi feljegyzések szerint a siófoki asszonyok gyűjtötték a homokot ilyen célra.) Rossz időben az evés-ivás örömein túl is nyújt programokat a város. Néhány régi épület régi hangulatokat idéz. Kálmán Imre, a világhírű operettszerző Siófok szülötte. A kóla elnevezett sétányon emlékmúzeumot rendeztek be a művész tiszteletére. Jókai Mór éppen Siófokon töltötte élete utolsó nyarát. Zichy Mihály, a festő gyakran vendégeskedett abban a villában, amely ma bányászüdülő. A Matróz csárda kertjében a kis szökőku- tas vízmedence falán a balatoni vitorlázás története tanulmányozható. Látványos- séta színtere lehet a kikötő, amelyet mai formájában 1928—30-ban alakítottak ki. Az első siófoki kikötőt 1863- ban építették. A város egyik régi utcájában, közel a Sió-hídhoz, áll a Beszédes Józsefről, a reformkor neves mérnökéről elnevezett múzeum. Beszédes József Széchenyi István műszaki tanácsadójaként tevékenykedett. Nevéhez fűződik a Sárvíz, a Sió, a Balaton vízrendszerének szabályozása. A múzeum a Balaton múltját, élővilágát tárja a látogató elé. A hajózás emlékei mellett a Balaton szabályozása és vízvédelme vezet el napjainkig. A siófoki főtér kulturális központjában időszaki képző- és iparművészeti kiállításokat rendeznek, különöíf bőséggel, éppen nyáron, az üdülőkre való tekintettel. Divatsarok Menyasszonyok hímzett ruhában Nemcsak szépek, kü- # lönlegesek, egyre divatosabbak is a népi hímzéssel díszített ruhák. A már hagyományos és megszokott esküvői ruhák mellett valóban pompásan festenek a népi hímzéssel kivarrt öltözékek. Néhány ötlet azoknak, akik hasonlóképpen képzelik el a menyasszonyi ruhát. 1. Simavonalú, buggyos ujjú ruha, fehér gyapjúzsorzsettböl, ugyanabból az anyagból készült a fejkötö- szerű sapka, színpompás kalocsai hímzéssel dekorálva. 2. Faszlellzöld, empírsza- bású batisztruha, könyökig érő ujjakkal, fodros szegély- lyel. A ruhát mell alatt, az ujján és az alsó részén széles csíkban dús matyó motívumok díszítik. 3. Fehér organzából készült kétrészes ruha. A blúz testhezálló, hosszított derekú, alul, az ujja szelén és a nyak körül keskeny, húzott fodorral, a szoknya pliszírozott. A blúzon rózsaszínű fonallal kivarrt sárközi sorminta. 4. Fehér selyemkrepp a fehér boldogi hímzéssel készült menyasszonyi ruha anyaga. A ruha alján öt sor .slingelt, hímzett fodor, elöl középen megszakítva. Ugyancsak slingelt, hímzett a nyakkivágás szögletes vonala. w W fa ifi R mi I«! -Y II Pl í ti r W r é SS SC1“ H S » ?? p í -V. $ 2'fejr f; fi B Vu É ” m ■ •%&' m Ä fiai Jflfhtáór.f.ÓÍ' A papírpénz, amely az aranypénzt helyettesíti, az állam által kibocsátott pénzjel, melyet az állam elfogadási kötelezettséggel ruház fel. A papírpénz minden valószínűség szerint Kínából származik. I. e. 119-ben U-ti császár idejében fehér szarvas bőréből készített, színes festményekkel díszített, négyszögletes bőrdarabok voltak pénzként forgalomban. Feljegyzések szerint a császári asztalhoz meghívott kínai előkelőségek kötelesek voltak ilyen pénzt beszerezni, hogy arcukat „az ég gyermekeinek” — a császári ház tagjainak — belépésekor ezzel elfedhessék. Egy másik kínai adat közli, hogy i. sz. 605—617. között olyan súlyos gazdasági zavarok keletkeztek a mennyei birodalomban, hogy kényszerűségből sokféle értékes tárgyat használtak papírpénz helyett.- így pl. forgalomba kerültek bőr- és papírdarabkák, vaskorongok is. I. sz 800 körül általános fémhiány keletkezett Kínában és emiatt elrendelte a császár, hogy fémet semmiféle célra felhasználni és azzal kereskedni nem szabad. Egyidejűleg elkobozták a gazdag kereskedők drága fémkészleteit is, de — hogy a kereskedelemben fennakadás ne Keletkezzék. a kincstár az elkobzott fémek értékének megfelelő utalványokat bocsátott ki, melyeket pénzként lehetett felhasználni. A fémek beszolgáltatását még 200 évvel később is megkövetelték. Feljegyezték hogy i. sz. 1021-ben a kincstárnak átadott fémmennyiség elérte a 2 millió uncia Súlyt. Ez a készlet aranyból és ezüstből állt. Előbb a gazdag családok t'oglalkoztak pénzkibocsátással, majd a császár saját magának tartotta fenn akt a jövedelemforrást, hogy az udvar anyagi igényeit kielégíthesse. Ugyanekkor rendeletet adtak ki a mindinkábo elterjedő pénzhamisítás üldözésére és , a császári pecsétet meghamisító nyerészkedők szigorú megbüntetésére. A papírpénz használata időnként megszűnt, majd újra feltámadt. A 13. század közepén mongolok hódították meg Kínát és Kubláj kán újra bevezette a papírpénz használatát. Ebben az időben a pénzeket fa kérgéből készítették és magas értéke volt: egy uncia ezüstöt vagy egy uncia aranynak egytize- dét érte. Marco Polo, a híres velencei kereskedő, aki 17 évet töltött Keleten, főleg Kínában. a 13. század végén feljegyezte, hogy a mongolok voltak Kínában a papírpénz bevezetői, amikor a hatalmas birodalmat megszállták. Vélemény^ szerint Perzsiába is a mongolok juttatták el a papírpénzt. Mint az előzőekből kitűnik. Marco Polo megállapításai a papírpénz eredetéről nem egészen helytállóak hiszen i. e. a 2. század elején már ismerték a papírpénzt Kínában. Schlötzer göt.tinsai tudós 1797tben hasonló megállapításra jutott: a mongolokat tartotta a -papírpénz felfedezőinek. Marco Polo és Schlötzer megállapításait cáfolja az a tény is, hogy Kínában 1264-ben. tehát a mongol uralom előtt nemcsak ismerték a papírpénzt, hanem újabb pénzekkel cserélték ki a régieket. Marco Polo naplója és jelentései viszont Európa népét is megismertették a papírpénzzel. Megemlítjük még. hogy a mongoloknak Kínából történő kivonulása után itt megszűnt a papírpénz, de később a Ming-dinasztia újra bevezette, mégpedig az új papírpénz már ötféle értékben volt forgalomban, de ugyanekkor újra betiltották Kínában az ezüst és arany forgalmát. illetve e térnek feldolgozását. A papírpénz elterjedt az egész világon. Olykor a gazdasági válságot a papírpénz fokozott kiadásával próbálták megoldani, de ez sohasem sikerült. Korunk idős emberei jól emlékeznek az időnként fellépő inflációs időkre (az 1920-as években, vagy pl. a második világháború befejezés)“ után. a forint bevezetése előtti időszakban). Ekkor a pénz elértéktelenedése felborította az. emberek eletét, szinte elviselhetetlenné tette. A rohamos pénzelértéktelenedés erősen próbára tette az emberek számolási ismereteit is. hiszen pl. 1946-ban — a forint megjelenése előtt — egy villamosjegy ára 10 bilJ lió pengő körül mozgott. Előfordult, hogy a mai villamosjegyár másnapra kétszeresére emelkedett és maJ roknyi vadonatúj papírpénz-1 zel kellett megváltani. A vilJ lamoskalauzok pedig a tö- megnyi. naponta új, előttük eddig elképzelhetetlen értéket kifejező papírpénzeket szinte számolat.lanul gyűrték a magukkal cipelt zsákokba, és így adtak át az elszámolási helyeken, ahol legtöbbször nem volt ember; akj megszámolja és ellenőrizze e hatalmas pénz- mennyiséget... A papírpénz használata ma már világszerte általános az aranypénzek pedig az 1930- as nagy világválság után fokozatosan eltűntek. K. .1, mmaamnamm wmsosMSSxm
