Észak-Magyarország, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-16 / 192. szám
ÉSZAK-WAGYARORSZAG 10 Hazai tájakon den m A templom Múltidézőben Gyöngyöspatán Az épület a falu fölé ma- esaslik. Nem hivalkodóan, gőgös merevséggel, hanem szépségének, értékének biztos tudatában, szerényen,. Mégte minden arrajáró felpillant, felfigyel rá, megcsodálva a patai várdomb bines diadémját. A régész errefelé népván- «inrlás kori edényt talált, s meglelte egyik honfoglaló ős ónk sírját is. Mindkét adalék arra utal, hogy eleink szívesen telepedtek meg ezen a helyen. Anonymus részletesebb információkkal is szolgál: „Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott ■' Bőnek és Edömérnek, ahol később unokájuk Pota várát építette.” Méghozzá' földből és fából formálva meg ezt az erősséget. Kóla egyébként azt is tudjuk, hogy apja volt egyik királyunknak, Aba Sámuelnek. Ök arra gondoltak, hogy Szent Péter tiszteletére templomot emeljenek. Ez inkább amolyan diplomatikus búzás volt, mint hitből fogant lépés, hiszen mindkettőjüket a múlt bűvölte el, s a messzi Keletet idéző sámánok álltak hozzájuk közel, nem pedig a keresztény papok, akiknek hűvösségét, rideg kegyetlenségét elítélhették. Először csak egymás közt, pórázon tartva az áruló, a vétkes szót. Utódaik — többek között — a II. András által bőkezűen megjutalmazott Demeter mester — mélyen hallgattak ezekről a történetekről, s a kegyeskedők sorát gyarapították, mivel így kívánta meg egyéni érdekük, érvényesülésük. Nem véletlen, hogy már n«0 körül a faluban is elkészült egy egyhajós kis — 8,5x6,5 méteres — építmény. Ezt az 1200-as évek vége felé kápolnával bővítették, s tornyot is csatoltak elé. Mindez bizonyítható tény, hiszen az ásatások során előkerültek az alapfalak maradványai. Később — valószínűleg az 1300-as esztendők elején — Nekcsei Demeter tárnokmester, aki korának legműveltebb főurai közé tartozott, erőteljesen átfor- raáltatta az épületet: elkészítette a szentélyt, a fő, a déli oldalhajót, a sekrestyét, valamint egy oldalkápolnát. Arról sem feledkezett meg, hogy vonzóbbá, szemet gyö- nyörködtetőbbé tegye a belső teret, ezért falképeket festetett. Az Országos Műemléki Felügyelőség feltárást és renoválást végző munkatársai ezekből is megtaláltak néhányat. Honnan kerülhetett ide a hajdani mester? Erre már aligha kapunk választ, az azonban aligha vitatható, hogy az egykori piktor még nem ismerte a perspektivikus ábrázolásmód rejtélyeit, mert beállításaira az egysíkú megközelítés jellemző. 1420 körül az új nagyúr, Szécsényi Simon szintén igazolni óhajtotta mecénási indulatát Nem sajnálta a pénzt. Ö és leszármazottai építették a régi anyagának felhasználásával — a ma is álló, jellegzetes, párját ritkító tornyot A gondok-bagofc ezt a vidéket sem kerülték et Akkor is, ha később kopogtattak, mint másutt.— 1460-ban ftiskra huszita seregének két vezére, Zagyvafői Andriskó és Úrik befészkelték magukat a várba, s innen indultak pusztító portyákra, rettegésben, létbizonytalanságban tartva az Szinte minden nővel megtörténik, hogy még jó állapotban lévő, de már 2—3 éves holmiját unni kezdi. Két ötletünk is segítséget ad a felfrissítéshez. 1. Két szűk szoknyából divatos szoknyát készíthetünk, amelynek előnye, hogy a ki- kivillanó belső hói, és a külső, látható anyag függőleges tagolása még nyújtja_ is az alakot. Készíthető úgy fs, hogy csípőig körbe letűzzük, s csak onnan nyílik a bók egész környéket. A garázdálkodás akkora felháborodást váltott ki, hogy a fiatal Mátyás király elhatározta, nem tűri tovább a zűrzavart, s maga bünteti meg az önkényeskedőket. Július nyolcadikén győzött is az általa vezérelt sereg. Valószínűleg kellemes napokat tölthetett itt, s,ezeket honorálta azzal, hogy mezővárosi rangra emelte a települést, azaz kiváltságok sorát biztosította számára. A krónika megőrizte Király Mihály plébános nevét is, aki az 1650-es években felállította a ma messze földön híres Jessze-oltárt, amely tulajdonképpen Krisztus családfájának érzékletes ábrázolása. A monumentalitásával is megragadó faszoborkompozícióban még nem gyönyörködhetünk, mert jó néhány darabja az OMF restaurátorainak budapesti műhelyében pihen, várva, hogy újjávarázsolva visszaküldjék. Fontos forduló még 1740. Ekkor, és az . elkövetkező esztendőkben lebontják a megrozzant kápolnákat és a sekrestyét, majd kibővítve újjáépítik ács északi oldalhajót. Több Bvmt tíz éve serénykednek itt a mfiemlékes szakemberek. Nekik köszönhető, hogy feQebbent a titkok fátyla, s minden rejtély megoldódott. Helyreállításbői mindenesetre jelesre vizsgáztak, mert úgy dolgoztak, hogy a látogatók előtt felvillantsák az egyes stílusok legmarkánsabb jellemzőit. Az élmény megbabonáz bennünket. Harmonizál itt egymással az erőt, a robosztusságot sugárzó román, a könnyebb, az elegánsabb, a magasba szökkenő gótikával, s a díszítéseiben, színeiben pazarló barokkal, s a szobrokon felbukkanó csipkefi- nom rokokóval. Mindegyik más, valamennyi újat hoz, ám mégis szerves folytatása a korábbinak. Ahogy a fiúk és az unokák örökítik tovább a déd- és ükapák karakterét. P. K 2. Szép anyagú, de megunt ruhánkból egyszerű eszközökkel divatos alkalmi ruhát szabhatunk. Az ujját kifejtjük, felsőrészét hónaljig leszabjuk. A ruha színével harmonizáló selyem-, muszlin-, vagy organzaanyagból — a rajzon látható módon — vállon megköthető pántot és nem túl széles, megköthető övét készítünk. A ruhát oldalt (korhoz illő magasságban! fetslicceljuk. Pivatsarok Régiből, újat 1981. augusztus 16., vasárnap v I ...... S zovjet kutató jégtirő Az Otto Schmidt ne• vű mini jégtörő a Szovjet Tudományos Akadémia zászlaja alatt hajózó több mint 40 tengeri jármű között az egyetlen jégtörő. (Egy északi-sarki expedíció vezetőjéről nevezték el.) A hajó kutatási területe az Északi- sark. Mint ismeretes, az Arktisz 21 millió négyzetkilométert foglal el az északi féltekén, vízfelületének nagyobb részét jég borítja. Az Otto Schmidt, mint a kés vágja'át a 60 centiméter vastag jégtakarót, és utat tör magának olyan területeken, ahova óceánkutató hajók még nem juthattak el. Milyen feladatokat teljesíthet a fedélzetén utazó har- mincíőnyi kutatógárda? Az Otto Schmidt jégtörő segítségével lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy anya. got gyűjtsenek az atmoszféra és az óceán egymásra hatásának mechanizmusáról, a sarki éghajlatról, a jég sodródásáról a sarki övezetben. Ez a hajó a jövőben jelentős szerepet játszik majd a jeges-tengeri hajózási útvona-: lak megteremtésében. Az Otto Schmidt hajón a laboratóriumokat egyetlen blokkban helyezték el, a hajótest közepén, a hajófenéken. A tudósok nem mennek fel a fedélzetre, hanem különböző mérőműszereket engednek le a mélybe. A laboratórium mellett a hajófenó-' ken elhelyezett zsilipen keresztül ereszkednek vízbe a könnyűbúvárok. A tudósok munkáját automatika könnyíti meg az információk feldolgozásában«,' Infarktus és táplálkozás Franciaországban és Angliában nagyszabású tudományos vizsgálatokat folytattak olyan területek lakóm, kiknek a táplálkozásában nagy szerepet játszottak a vaj, a tejföl es a zsíros húsok. A vizsgálatok másik részét olyan területeken végezték, ahol elsősorban olajat, margarint, csirke-, borjú-, birkahúst és halat fogyasztottak. Kiderült, hogy az utóbbiak vérvizsgálati adatai jobbak voltak. Az első csoportban viszont a vér- lemezkék rendellenességeket mutattak. Egy angol szaklap j cikke megállapította, hogy a | szívkoszorúerek megbetege- I dései, a trombózis és az ar- | terioszklerózis ritkábban j fordul elő azokon a terüle- ! teken, ahol a lakosság olaj- j jal, margarinnal főz, és könnyű húsokkal táplálkozik. Számítógép a íialapataii Nálunk is jól jönne az a francia találmány, amely a futballozás technikai képzését hivatott elősegíteni. Berendezésének lényege úgy futballkapu méretű keret, amelyre könnyű, de erős háló van kifeszítve. A háló feszítőköteleibe nyúlásmérő bélyegeket készítettek, amelyek elektromos jeleit kis számítógép értékeli. A játékosok a kapu kijelölt részét igyekeznek eltalálni a labdával. A hálót érő iabda becsapódási pontját, erejét és a becsapódás szögét a nyúlásmérő bélyegek jeleiből a komputer azonnal kiszámítja, és a pálya szélén álló képernyőn láthatóvá teszi, vagy szükség esetén képmagnón rögzíti. Az adatok alapján az edző azonnal értékelheti a játékos teljesítményét és korrigálhatja hii M I I Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évtizedekben a világ sok országában népbetegséggé vált a nagyothallás. Nemzetközi adatok szerint a hallásküszöb — az a minimális hangerősség, amelyet az emberi fül már érzékelni képes — az elmúlt ötven év alatt a tízszeresére nőit. A budapesti egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálat azt állapította meg, hogy több mint negyven százalékuk kisebb-nagyobb mértékben hallássérült. Hazánkban egyébként a nagyothallók száma megközelíti a kétmilliót, több mint 200 ezer ember pedig teljesen süket. Ezek után nem csodálható, hogy egy NSZK-beli vizsgálatsorozatból azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy 2000-ben várhatóan ugyanannyi embernek lesz szüksége hallókészülékre, mint manapság szemüvegre. Az úgynevezett civilizációs ‘ halláskárosodás okai sokfélék, az erős dohányzástól, a magas vérnyomáson át a munkahelyi, utcai és otthoni stresszhatásokig. De a hangerősítős zenehallgatás is szerepet játszik a hallásártalom kialakulásában. Mindinkább terjed az a eezeé, hogy a felhalmozódott hangártalom generációkon keresztül átvándorol az utódokra, vagyis nem ritka, hogy a süket szülők gyermekei is ebben a betegségben szenvednek. A tudósok úgy vélik, hogy ideje megkongatni a vészharangot, mert ha túl későn kongatnak, már nem lesz, aki meghallja ! Képünkön: egy audiométeres vizsgálatot láthatunk: Ez a készülék tulajdonképpen egy hangkellőből ál!,' amellyel 125-től 8000 hertz frekvenciáig terjedő hangokat tudnak gerjeszteni. A1 „csendszobában” (tökéletesen hangszigetelt helyiségben) ülő személyhez fejhallgatón jutnak el a hangok, és neki a kezében tartott gombbal akkor kell jeleznie, amikor hangot hall. Kezdetben olyan gyenge hangokat gerjesztenek, amelyeket a vizsgált személy biztosan nem hallhat. Ezután a ^hangerőt fo- koantosan növelik, mindaddig, amíg a hang hallhatóvá nem válik. A műszer ekkor leolvasott állása adja 8 küszöbértéket.
