Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-12 / 162. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10

^ 1981. július 12., vasárnap

Kubaesi, ahol a híres aranyművesek élnek (a képen balra). Mamma Kulijev, az OSZSZSZK érdemes művésze, Dagesztán kiváló művésze. Minden darab egyedi alkotás (a képen jobbra).

UlIfllE

Dagesztúnban a Kuba- esi nevű aulban (kaukázusi falu) csodálatos ügyességű aranyművesek laknak, Maszudi arab földrajztudós és történész már a X. században megemlékezett munkáiban a híres kaukázusi fegyverművesekről.

A kubacsi szablyák, kupák,

serlegek, korsók, tálcák, vázák. női ékszerek ma is világhírűek, nem egy oklevelet szereztek a nemzetközi kiállításokon tökéletes kivitelükért, l'inorp vonású rajzolatukért. A rendkívül gazdag választék ellenére is minden egyes darab egyedi alkotás, rögtön felismerhető

rajta a mester . keze vonása. És itt majdnem mindeki mestere ennek a művészetnek.

Ezért járja a kubacsiak között az a! mondás, hogy a gyerek harrtarább tanulja meg, hogyan kell megfogni a .vágószerszámot, mint a kanalat, A mesterség titkai

nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra szállnak. A helybeli iskolában az arany- művességet különtantárgy- ként tanítják. Az iskola az államtól kajjja a nemesfémet és az egyéb anyagokat.

A fémtárgyak zöme a ku- bucsi „Hudozsnyik” (Művész) Szövetkezetben készül. De s kubacsiak nemcsak aranyból és ezüstből készítenek dísztárgyakat. A.zl tartják: bármely fém értékes, ha hozzáértő kezekbe kerül.

Tudni illik

r Július hava nem valami római istenség nevét viseli, de nem is egy sorszámot, mint a régi tízhónapos római naptárban elfoglalt hetediktizedik helyük után szeptembernek októbernek, novembernek, decembernek, vagy-: is hetediknek, nyolcadiknak, kilencediknek, tizediknek nevezett őszi-téli hónapok. Június egy földi halandónak, Julius Caesarnak a nevét kapta: a híres római politikus és nagy hadvezér ebben a hónapban született, ezért nevezték' el róla — halála évében — i.e 44-ben a júliust.

A hónap régi magyar nevei: nyárhó, oroszlán hava. A nyárhó elnevezés azért illette meg, mert mint a 1 legmelegebb évszakban a középső hónap, egyben rendszerint az év legmelegebb hónápja. A oroszlán hava elnevezés onnan ered, hogy a Kap e hó 23. napjától az Oroszlán csillagkép jegyében áll.

A hónap kezdetén a nap- k.elte csillagászati idő szerint

3 óra 51 percre, a napnyugla 19.45-re esik. (Ne feledjük: óránk most a nyári időszámítás miatt reggel is, este is egy órával többet mutál). 31-én pedig a napkelte már

4 óra 20 perckor van, s a napnyugta 19.20-kor —, ha az említett egyórás eltolódást nem adjuk a csillagászati

időhöz. Tehát a hónap folyamán 54 pérccel lesz rö- videbb a nappal időtartama.

Július a nyaralás, az üdülés főidénye: erre meteorológiai átlagaival szinte minden évben rászolgál. A havi középhőmérséklet az elmúlt években ugyan valamivel elmaradt a „szokásos” húsz fok fölöttitől, de azért nem kellett dideregni ... 1973 júliusában Budapesten 19,9, Debrecenben la,'4 Keszthelyen 18,5, Szegeden 19,4 "C volt a havi középhőmérséklet. Egy évvel később a főváros körzetében 19,8, Debrecenbe]", 17.9 a Balaton délnyugati csücskén , 18,3, Szegeden 18,5 fokot mértek. Tavaly ezek az adatok a fenti sorrendben így alakultak: 19,8. 18,5, 18,9, 19,7.

Ami a júliusban lehullott, csapadék évek és országrészek szerinti alakulását illeti, itt már nagyok a kilengések. 1978-ban Budapesten 65, 1979-ben mindössze 19,

1980-ban pedig 54 millimé- ternyi esett. Debrecenben az utolsó három év igen esős júliust hozott: 147, 78, illetve 143 milliméter csapadék zúdult le a Hajdúság fővárosára. A Keszthelyen és környékén üdülők sem jártak túl jól: 1978-ban 107.

79-ben 87 milliméter eseti arrafelé. Tavaly viszont nem lehetett panasz: 55 millimé________________________

t

ér volt a havi adag. És Sze- ' geden? Ott szárazuk voltak h nyarak: 1978-ban 48. 79- ben 38, tavaly 24 milliméter esetrt.

Az elmúlt három év júliusában mindig 200 fölött -volt a napsütéses órák száma. Budapest átlaga 244, Debrecené 229 - óra volt 1978—80 júliusaiban. Keszthelyén az üdülővendégek átlagosan 241 órán át napozhatlak az utolsó három júliusban, Szegedre 1978-ban 310, tavalyelőtt 255, 1980ban 237 órán ál sütött le a júliusi nap.

A néphit július másodikéhoz, Sarlós Boldogasszony napjához a Medárdéhoz hasonló, de szerencsére ritkán beváló jóslatot fűz: ha ezen

a napon esik, sokáig tart az esős idő, vagy negyven napig. Július 19-e. Vince napja —, az újabb naptárszerkesz- löi gyakorlat szerint Emília napjának neveztetik — döntő a termékenyseg szempontjából: Hogyha szépen

fénylik Vince, — Meglelik borral a pince. — Gabonával a pajta, s csűr. — Mihály így jó, édes bort szűr. (Mihály napja szeptember 29-én, szüret idején van.)

A névadási szokások figyelembevételével az utóbbi időben néhány új névnapot Iktattak be a naptárké- szítík júliusra is. A Sarolták 5-én. a Nórák 11-én, az Endrék 17-én, a Kristófok 25-én ünnepelhetnek azokkal társbérletben, akiknek régtől fogva e napon volt a névnapjuk. Július 26-ra, a nevezetes Annu-búiok napjára társították be az Anikók névnapját1.

IV. László oklevelétől az Elnöki Tanács rendeletéig

r

U

Elkészült, a levéltárak tavalyi tevékenységét összegző statisztika, mely szerint 1980-ban csaknem 6 ezer méternyi .iratanyagot gyűjtöttek. A levéltárakban mintegy 4 ezer kutató tordull meg tizenötezer alkalommal.

A közgyűjteményekbe került új anyagok között számos, történelmi jelentőségű irat is megtalálható. Ilyen például IV. László király 1277-ben keltezett oklevele a pécsi káptalan 1283-as másolatában. Az oklevélben a király visszaadja Tamás fia János-] nak azt a földet, amelyet a baranyai. Vátyon lakúk jogtalanul elfoglaltak. Az eddig ismeretlen oklevél éltékes adatokat tartalmaz ,a vátyiak történetére, s benne magyarul neveznek meg számos határjelet, mint például Hidegkűlíőt, Csért, Kőrist, Gyertyánt.

A Magyar Országos Levéltárba került 11. Lajos király 1523. december 14-én írt levele is, amelyben megparancsolja Lodomerczi Bradach Imre királyi testőrnek, hogy foglaljon le két szlavóniai birtokot. Az oklevél eddig ismeretlen volt, s fontos adalékokat tartalmaz a középkori igazságszolgáltatás történetéhez. Bethlen Gábor keze írását őrzi az az 1617. május 17-én keltezett levél, amelyben a fejedelem Beke Ferencnek és örököseinek ló- tőséget — nemességet — adományozott.

£ I

P (T? 7

i ki Z C

Ludovicus Kirkay ferences szerzetes még életében összefűzte 1700—1728 között írt műveit Régiségek kronológiai foglalata címmel. Az Esztergomi Prímási Levéltárba került könyv a bevezető után a magyarság történetével foglalkozik, a hunok Szkítiából történő kivonulásától 1728-ig, s a későbbiekben sort kerít a világtörténet több eseményeire . is. Az Esztergomi Prímási Levéltárba került még Mária Terézia 1768-ban készült, nemet nyelvű, bőrkötéses ima- könyve.

A Pest megyei Levéltár váci osztálya időben közelebbi értékes irattal gazdagodott : a váci főgimnázium 1019. május—június havi órarendjével. Az anyag a Tanácsköztársaság idején érvényben volt órarenden kívül a tantárgyak mellett a tanárok személyéről. is tájékoztat.

Az Üj Magyar Központi Levéltár a legfrissebb iratok gyűjtőhelye. Ezek sorában már történeti jelentőségű a Népművelési Minisztérium 1951. november 29-én keltezett rendelettervezete, amely, az Országos Filharmónia íeiJ állítását javasolta. Az egyik: legújabb gyarapodás a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1980. évi 19. számú törvényerejű rendelele az Ipari Minisztérium létesítés séről.

Turizmus a Szovjetunióban

A Szovjetunióban is nő a turizmus népszerűsége. Az életszínvonal emelkedésével a szovjet embereknek egyre több lehetőségük van, hogy szabadságukat utazással töltsék el.

Egy év leforgása alatt mintegy 29 milliónyian üdültek különböző luristuközpon-j tokban, közel 165 millióan1 vettek részt társasutazásukon, s több tízmillióra tehető a magánutakat szervezők száma.

A fókák védelmében

A Baiti-lenger vidékén élő népek régóta foglalkoznak fókavadászattal. Most a tengert a fókák sajátos {]védelmi , területévé nyilvánították, szigorúan megtiltották e vadak elejtését. Szovjet tudósok komplex programot dolgoztak ki a balti-tengeri (ó-i kacsordák megfigyelésére es összeszámlálására, valamint a fókák életterének és szaporodásának tanulmányozására.’

ir.es

A jegesmedve-bébi így szól a jegesmedve-anyukához:'

— Anyu. mondd, az én őseim . mind jegesmedvék voltak?

— Igen, gyermekem.

— A nagyapa is?

— Igen- ő is.

Hosszabb szünet után a jegesmedve-bébi végül kissé durcásan mondja: — Az nekem mindegy — én mégis \ fázok I

*

A szú így szól a szalonnában sürgölődő kukachoz:

L. —- Elpuhult a mai' ifjúság!

— Ez kissé homályos számomra: ön mini játékvezető, miért ismételtette meg kétszer ezt a tizenegyest?

— Ezt éppen ön kérdi? Hiszen műsorigazgató a tévénél — hangzik a válasz.

A szórakozott professzor mondja:

— Igazán örülök, hogy látom. Hogy van a kedves férje?

— Nem vagyok férjnél, professzor úr.

— Ügy. akkor tehát a fér- jeura agglegény, nem de bár 1

1880 óta minden év július 14-én, Franciaország nemzeti ünnepén nagy parádéval emlékeznek meg a Bastille elfoglalásáról. A Bastille eredetileg kimagasló bástyát jelentett, de idővel ez lelt a neve a párizsi várbörtönnek. A La Bastille erőd építését Párizs Saint-íAntoine kapujánál .1370-ban kezdték meg. Richelieu bíboros idején rendezlek be különálló szobákat a foglyok részére. Általában politikai foglyokat tartottak itt; á közhiedelemmel ellentétben az akkori börtö.nvi- s/.onyokhoz képest jó bánásmód mellett, összesen 42 fogoly számára vollak berendezve a helyiségek. Ült itt ■ Voltaire is. akinek „szabad- szája miatt’’ több ízben meggyűlt a baja a hatóságokkal. Bűnözőket ritkán őriztek á Bastille falai között. A párizsi, általában a francia nép szemében azonban a Bastille a zsarnokság jelképévé vált a királyság idején.

A párizsi nép izzó hangulatban (/stromoRa meg a Baslille-t, s foglalta el. Az őrség nem tanúsított nagy ellenállást. A nép megkezdte a Bastille lebontását, és igyekezett eltüntetni az abszolutizmus,, a zsarnokság jelképét. Foulon minisztert megölték, városi tanácsot és

Ilii

nemzetőrséget szerveztek. Ä király Éa Fuyelte-et nevezte ki a nemzetőrség parancsnokává. Ettől az eseménytől

számítják a nagy francia forradalomnak a kezdetét, a Bastille ostromának pillanatában a várbörtönben ném

volt „telt ház”. Falai közölt négy pénzhamisítót, .két elmebeteget és egy eladósodott honpolgárt őriztek.

Képünkön: cgykoii metszet mutatja a Bastille bontását

/