Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

1931. július 9., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 KAPJON ORSZÁGOS FIGYELMETI Lapunk június 28-i számá­ban cikket közöltünk Miért (s meddigj jeltelen a Muhi sík? címmel. Írásunkban szóvá tettük, hogy történelmünk egyik legtragikusabb esemé­nyének színhelyén, a Muhi síkon semmi nem emlékeztet a hajdani tragédiára, semmi nem őrzi az ott elesett 60 OOU magyar emlékét. A felvetett téma kapcsán több olvasónk irta meg véleményét, javas­latát. Most két ilyen levélből adunk részleteket, ezzel is bizonyítva, hogy a téma fel­keltette a közvélemény ér­deklődését. az emlékmű meg­valósításának gondolata ta­lálkozott az olvasók támoga­tásával. ......Helyesen teszi szóvá az i rá-s, hogy történelmünk leg­kegyetlenebb vesztes csatájá­nak szinterét korábban is mél­tatlanul emlékjel nélkül hagyták ... El kellene azon is gondolkodnunk és közvitá­ra bocsátanunk, hogy vajon elegendö-e egyetlen obeliszk, mint emlék? Nem lenne-e szükséges tudományos ásatá­sokkal is feltárni a csata szín­helyét? Széles körit szellemi és fizikai társadalmi munkával, felajánlásokkal nem lenne-e időszerű méltó emlékligetet kialakítani? Vajon Muhi, vagy Sajószöged, esetleg a megye tanácsának ügye ez, vagy talán országos jelentö­segít.' Indokolt volna muhi csata 750. évfordulójá­ra (1991-ben) — műalkotá­sokkal, tudományos ásatások­kal, emlékhely kialakításával — az elkövetkezendő 10 év alatt felkészülni. Ebből a cél­ból elsőként történelmi em­lékhely-bizottságot kellene alakítani, a hazai legnagyobb szaktekintélyek irányításá­val ... Jó lenne odahatni — a sajtó támogatásával is —, hogy megyénk területen le­vő kegyeleti emlékhely orszá­gos híveket szerezzen, orszá­gos támogatást kapjon és mél­tó módon megvalósuljon" — írja Tózsa István Miskolcról. lóját Huszti István, a terme­lőszövetkezet elnöke ismer­tette, melyből jóleső érzéssel vehettük tudomásul, hogy mint már nem aktív dolgozók is nyugodtan számíthatunk a biztos megélhetésre. A beszámoló után a ter­melőszövetkezet vezetősége megvendégelte a munkában elfáradt, társadalmilag azon­ban nagyon megbecsült tag­jait, s kitüntetéseket adtak át a már nyugdíjas, de a mun­kában meg aktivan résztvevő tagoknak. A figyelmességért, a gondoskodásért nyugdíjas társaim nevében is őszinte köszönetét szeretnék monda­ni a termelőszövetkezet ve­zetőségének. Venczcl János Monok, Rákóczi u. 42. TELEFONDOKTOR A STRANDON ... Újszerű szolgáltatást ve­zettek be Kazincbarcikán, az Augusztus 20. strandon, ha szolgáltatásnak szabad ne­vezni az egészségnevelésnek ezt az új formáját, amelyet a szervezők a „Strand Disco- Doktor” névvel illettek. A program összeállítói a városi Vöröskereszt egészségnevelési munkacsoportjának tagjai és a telefondoktor-szolgálat mun­katársai. A közel 30 perces , program célja: szórakoztatva felvilágosítani a strandolókat a hellyel, a szokásokkal és az időszakkal kapcsolatos aktuá­lis problémákról. Így a nép­szerű diszkóegyüttes számai­val fűszerezett előadásban szó esik a mindenkitől elvár­ható higiénéről, a nyári na­pozás jelentőségéről és veszé­lyéről ; arról, hogy nemcsak a szervezet szempontjából, de sokszor életvédelmi szem­pontból is fontos, hogy minél többen és minél előbb tanul­janak meg úszni. Erre a stran­don lehetőség is van! Emel­LEVELEKBÖL - RÖVIDEN — A miskolci 114. számú Szakmunkásképző Intézet 4 11. éves szakmunkástanulója, Masason Béla szakoktató vfe- zetésével, nagy értékű társa­dalmi munkát végzett a Mis­kolc, Árpád utca 10. szám alatt működő lakásóvoda ré­szére. Lefestettek 24 ajtót, 16 ablakot, újratapétázták a szobákat, szinte újjávarázsol­ták a helyiségeket. Az óvodá­ba járó több mint száz kis­gyermek nevében szeretnénk köszönetét mondani segítsé­gükért, pontos, fegyelmezett munkájukért — írja levelé­ben Tóth Józsefné vezető óvó­— Télen-nyáron, szinte ál­landóan „üzemel” a miskolci sportcsarnok. A közönség­nek, no meg a környéken la­kó gyerekeknek is nagy örö­met szerezne, ha a nyári idő­szakban itt, vagy a közelben kaphatnának fagylaltot. Ügy gondolom, csak a vendéglá- toipari vállalat segíthetne e kérés teljesítésében, s bizo­nyára nem jelentene ráfize­tést sem — írja Nyíri Kál­mán, Miskolcról. Nem tudjuk, mit olvas a képen látható fiatal hölgy, ám az min­denesetre biztos: a regény nem lehet nagyon unalmas. Ha van egy jó könyv, még az utca for­gatagában is kikapcsolódik... Fotó: L J. Munkaközvetítő nyugdíjasoknak Megnyílt a nyugdíjasok munkaközvetítője Pécsett. A Baranya megye egész terüle­tére kiterjedő hatáskörrel működő iroda fő feladata, hogy élő kapcsolatrendszert teremtsen a nyugdíjas mun­kavállalók, az intézmények és a vállalatok között. A város­ban élő összes 70 évesnél fia­talabb nyugdíjast levélben tá­jékoztatták a munkaközvetítő megnyitásáról. A válaszokból majd kiderül, milyen munkát vállalnának szívesen, hol sze­retnének elhelyezkedni. Társadalmi munkafelajánlások, kommunista műszakok í pieMaltáciís központért Amint arról több esetben is hírt adtunk, a megyei gyer­mekegészségügyi központ új rehabilitációs osztállyal bő­vül. Ehhez nyújtanak segítsé­get a vállalatok, intézmények, hivatalok, munkahelyek kol­lektívái. szocialista brigádjai. Egyre több közösség érzi ma­gáénak ezt az ügyet, amely a megyében élő több mint tíz­ezer mozgássérült gyermek szakszerű gondozását jelenti majd, akik így teljes értékű tagjaivá válhatnak a társada­lomnak. Színié naponta érkeznek a felajánlások és jelentős össze­gű átutalások a megyei ta­nács erre a célra nyitott szám­lájára. (A számla száma: 641.350258—1111.) A múlt hé­ten 210 555 forintot juttattak el erre a számlára e szép és nemes terv megvalósításának segítésére. De volt olyan hét is. amikor 803 460 forint ösz- szeg gyarapította a számlát. A Miskolci Távhőszolgálta- tó Vállalat dolgozói 00 244. a Borsodi Sörgyár munkáskol­lektívái 29 116. a MÉRUSZ szocialista brigádjai 21 702 fo­rintot ajánlottak fel a gyors megvalósítás érdekeben. Három hét alatt a társadal­mi munkások felajánlásai, kommunista szombatjai ered­ményeként közel hárommillió forintot utaltak át. A Borsodi Szénbányák Vállalat szocia­lista brigádjai külön műsza­kokat szerveztek, erre a célra és azok teljes összeget aján­lották tel. A bányászok meg­értését, jó szándékú hozzáállá­sát bizonyítja az a lény, hogy eddig 580 711 forintot utaltak át. De azóta is több műszakot szerveztek azért, hogy az egészségükben károsodott gyermekek mielőbb talpra áll­janak és társadalmunk mun­kaképes tagjaivá váljanak. A Cementipari Gépjavító Vállalat 109 630 forintot fize­tett be. A munkáskollektívák, szo­cialista brigádok tagjait ezút­tal is tájékoztatjuk, hogy a rehabilitációs osztály építésé­nek előkészületei jó ütemben haladnak. játékokról - komolyan Hosszú idő óta válságtü­netekkel terhes a magyar játékgyártó ipar. A válasz­ték és a minőség egyaránt kívánnivalót hagy maga után. A bajok okai ismere­tesek Sok gondot okoz a szétaprózott gyártás, a gya­kori párhuzamos fejlesztés, a műszaki és technikai felté­telek hiánya és a nem kellő fokú piacismeret. A helyzetet felismerve a Budapesti Gép­es Vegyipari Szövetkezetek Szövetsége gazdasági társu­lásra szólította fel a játék­iparral foglalkozó vállalato­kat. szövetkezeteket, a játék­ipari gazdasági társulás már megtartotta alakuló ülését. A társulásban 30 olyan gyártó vállalat és szövetkezet, vala­mint belkereskedelmi és kül­kereskedelmi vállalat vesz részt, amely valamilyen mó­don érdekelt a fa-, fém-, textil-, műanyag és elektro­mos játékok gyártásában. Két betű, meg négy szám & rendszámtáliSa története * „Három napig megyéjükben tartózkodván, mindennap megvettem a megyei lapot. Ott olvastam egy, belőlem dóbbe. n-tet kiváltó cikket a muhi emlékműről, pontosabban annak hiányáról. A cikkből nyert értesülések kapcsán nem értem, hogy miért né­hány község „nyakába” akar­ják varrni egy ilyen hatalmas jelentőségű emlékmű anyagi és erkölcsi terheit. Ez orszá­gos téma kell, hogy - legyen! Sokkal kisebb jelentőségű dőlt. gokra elment már pénz... De ha a muhi emlékmű építésé­nek pénzhiány az akadálya, akár megyei, akár országos viszonylatban gyűjtést lehet­ne indítani. Példa lehet a szombathelyi képtár építése! Én annak ellenére, hogy sem­mi közöm nincs Szombathely­hez, de szeretem, tisztelem a történelmet, a kultúrát, erre egyszáz forintot adományoz­tam. Ezt a muhi emlékmű esetében is megtenném, an­nál is inkább, mivel a távol­ság és a rokkantságom miatt társadalmi munkát felaján­lani sajnos nem tudok.” — ír­ja levelében Cserey György nyugdíjas, Budapest, Gyar­mat u. 47—49. EZ IS A MEGBECSÜLÉS JELE ... A monoki Kossuth Lajos Termelőszövetkezet részköz­gyűlésére július 2-án, a fes­tői környezetben levő György- halom kiserdőben került sor. Erre a szövetkezet közel 400 nyugdíjasát, járadékosát meg­hívták, hogy tájékoztassák őket az elmúlt év eredmé­nyeiről. az 1981. év terveiről, valamint a VI. ötéves közép­távlati terv főbb elgondolá­sairól A vezetőség beszámo­lóit — az itt működő hang­szórókon keresztül — hallhat­nak még néhány mondatot a strandolok a helyes nyári ét­kezési szokásokról. Dr. Erdei Sándor Kazincbarcika KÖSZÖNJÜK A BRIGÁDNAK ... — A leninvárosi 6. sz. Ál­talános Iskola tantestülete a nemzetközi gyermeknap tisz­teletére háromnapos progra­mot szervezett. E gazdag program egyike volt. hogy az osztályokat patronáló szocia­lista brigádok kirándulni vit­ték a gyerekeket. Az 1]A osz­tály 33 tanulóját Leniniáros T1FO Kun néla szocialista brigádja egész napos kirán­dulásra, Szilvásváradra vitte. A Szalajka völgyében kisvas­únál mentek, s a gyerekek megilletödve nézték a víz­esést. a szelíd őzikéket, a gyö­nyörű tisztáson pedig hamar gazdára talált a labda, a tol­lasütő. Takács Lajos javas­latára megnézték az erdei múzeumot is, majd Szilvás­váradon finom ebéden látták vendégül a gyerekeket, akik az élményekben gazdag útról este 7 órakor érkeztek haza. Az igazán szép. feledhetetlen gyermeknapi ajándékért az 1/A osztály tanulói ezúton is szeretnének köszönetét mon­dani a brigádnak. Zsíros Sándomé Leninváros Nem vitás, hogy rendszám nélkül ugyanúgy megy bár­melyik gépkocsi, mint nélkü­le (feltéve, ha valóban üzem­képes) ; ‘ valójában mégsem közlekedhet. Elég régen így van ez: hazánkban 1901-ben adták ki az első automobil forgalmi szabályrendeletet, amely jóllehet csak a fővá­rosra vonatkozott, később irányadó lett országszerte. Az egykorú följegyzések szerint a rendelet kiadásának évében mindössze harminc-egyné- hány rendszámra volt szük­ség. A Közlekedési Múzeum­ban látható 1-93 feliratú rend­szám. tehát igencsak a moto­rizáció hőskorából való. — Nagyon szigorú vizsgá­latnak vetették alá a Műegye­tem gépészmérnökei es a rendőrök az automobilokat — mondja Bálint Sándor muzeo­lógus. — Nem örvendtek nagy népszerűségnek a technika akkori csodái: soká tartott, amíg az emberek megbarát­koztak velük. A tizenhármas rendszámot eleinte ki sem ad­ták a kocsikra, akkora volt a félsz. Egyébként a jelzés egy római és két arab számból állt. majd háromból. Amikor a római egyes melleit elérték a 999-et. római kettessel kezd­ték elölről az egészet. Rohamosan szaporodtak a pöfögő, hörgő autócsodák, s ennek megfelelően emelke­dett az ázsiójuk is. a kétezre­dik rendszám felszerelése ki­sebbfajta nemzeti ünneplést váltott ki. Nem soká marad­hatott meg tehát az eredeti megkülönböztető módszer, a tízes években mar körzetek­hez kapcsolt jelzéseket hasz­náltak. A fővárosi lakosok gépkocsijai a BP-t kapták, Debrecenben és környékén a D dukált. 1933 őszétől újabb változtatást hajtottak végre; a gépkocsik hátulján álló tég­lalapon felül három szám, alatta két betű szerepelt. A felszabadulás után. 1918-ban ezt módosították; felülre ke­rüllek a betűk, alulra a szá­mok. A rendszámtörténelem új­koráról Páncsity István rend­őr hadnagy szakdolgozatában olvashatunk. Leírja, hogy 1955-ben az ország gépjármű- állományának növekedése folytán a két betűből és, há­rom számjegyből álló rend­számlehel ősegek kimerültek. A szakemberek az új sziszté­ma kialakításakor két szem­pontot vettek figyelembe: könnyen olvasható és megje­gyezhető legyen a gépjármű­vek „személyazonossági” szá­ma. továbbá, hogy a rend- számmező hosszú időre ele­gendő választékot adjon. A .számvariációk közül a két betű, négy számra esett a vá­lasztás — 1958-ban be,is ve­zették. A döntés jónak bizonyult: ma. amikor több mint egy­millió gépkocsi van már sze­mélyi tulajdonban, még min­dig az 1958-ban bevezetett rendszám van életben. Csűri Istvántól, a Merkur vezér- igazgatójától megtudtam, hogy a csepeli telepen most adták ki a TN-sorozat első számait a kocsikon. Most ke­rült utcára a TN 00-72-es rendszámú autó. A Merkur 227 ezer igénylőt tart nyilván. A leendő autótulajdonost persze sokkal inkább az izgat­ja, mikor ülhet már a volán­nál, s nem az, hogy milyen rendszámot kap majd a kocsi­ja. Azért mégis érdemes bú­várkodni a témában. — A hazai rendszámszisz- téma eltér a külföldiektől — mondja Tőzsér István, a KPM gépjármű-közlekedési főosz­tályvezetője. — Nálunk a rendszámtáblák betűi az autó feladatára, a járműnemre és az üzembentartóra utalnak. Az első funkció mindinkább kihalóban van. Pazarlás volt a betűkkel, amikor egész se­reg intézmény saját betűjelet használt, lefoglalva • a teljes betűtartományt. Így például a posta gépkocsijai — vagy 2500 van belőlük — a korábbi „P” helyett A-s és F-es rendszám­mal közlekednek. A felszaba­duló betű. vagyis a P már el is fogyott a személyi tulajdo­nú gépkocsik rendszámozásá­hoz. Most a T van soron, ami korábban a tűzoltóké volt. Minden betűhöz további 24 társítható; valamennyi betű­pár egy híján 10 000 rendszá­mot jelent, egy-egy kezdőbe­tű tehát 24 híján 240 000 autó rendszámához elegendő. A tervek szerint, ha elfogy az abc utolsó betűje is. kezdik ismét a C-nél. Már csak el­vétve fut az eredeti C-jelzé- sűekből egy-egy, a többség a roncstelepen is túl van rég. A prognózis szerint ezzel a módszerrel ismét kétmillió gépkocsinak tudnak majd rendszámot adni. És aztán? Ezen ne nagyon törjük a te­jünket, legyen az unokáink gondja. Érdekes tapasztalata volt a korábbi éveknek, hogy a ko­csi eladása előtt gyakran ve­szett el annak rendszáma. A tulajdonos úgy vélte, ha az elveszett rendszám helyett újat kap, ettől mindjárt meg- ifjodik a járműve. Amióta azonban rendelet írja elő, hogy a gyártótól — kellő ősz- szeg lefizetése ellenében — ugyanazt a jelzést kapja a gondatlan autótulajdonos, változott a helyzet. Azelőtt évente 12 ezer rendszámiábla eltűnését jegyezték fel. három esztendő óta a töredékét. Szegeden, a Tömegcikk Ipa­ri Szövetkezet műhelyében 60 tonnás préselőgép és félauto­mata festőberendezésen készí­tik a rendszámokat. Másfél esztendeje. hogy „egyedi” rendszámokat, is gyártanak, az E-jelzésűeket. Ezeket ide­iglenesen viselik a gépkocsik, amíg az elveszettet nem pó­tolják. A hazai rendszámrendről még az is elmondható, hogy tapintatos. Az IA és az ehhez hasonló betűpárok kimarad­tak. Befejezésül mondjuk még el, hogy az ügymenet is ked­vez a vásárlónak; a hivatalos szervek közreműködése foly­tán az új személygépkocsik­ra. s mind több helyen a mo­torkerékpárokra is. már az áruházban, átadótelepen fel­kerül a rendszám. Kis sem­miség: elöl 300X90. hátul 365X125 milliméteres táblács­ka két betűvel és négy szám­jeggyel. Nélkülük azonban csak vitrin tárgy lenne az autó. F. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents