Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-08 / 158. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÍSMUttt AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 158. szám Ára: 1.40 Ft Szerda, 1981. július 8. t Két felszólaló volt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó keddi teljes ülésén. Dr. Franz Ceska nagykövet, az osztrák küldöttség vezetője általános politikai jellegű felszólalásában hangsúlyozta, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben a madridi találkozónak feltétlenül sikeresen, érdemi megállapodással kell befejeződnie. Vitába szállt azokkal a nem hivatalosan hangoztatott nyugati véleményekkel, amelyek szerint „jobb időkre várva” későbbre kellene halasztania a megegyezést a függőben levő kérdésekről. Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője hasonlóképpen azt hangsúlyozta, hogy Európa . népei eredményt várnak a madridi találkozótól, mert a helsinki záróokmányban megfogalmazott célok megvalósítása nem teljes európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívása nélkül. Nem érthetünk tehát egyet azokkal — jelentette ki —, akik a helsinki záróokmányból csak egyes, általuk kiemelt tételeket vesznek figyelembe és másodlagosnak tekintik a katonai biztonság valójában közös érdekű kérdéscsoportját. Amennyiben ez az egyoldalú megközelítés érvényre jutna, megbontaná az összeurópai folyamat szükséges egyensúlyát. A szovjet küldöttség vezetője érintette a bizalomerősítő intézkedések területi érvényessége ki- terjesztésének kérdését és utalt rá, hogy ez az egyik fő megoldatlan probléma. Mint ismeretes, a Szovjetunió késznek nyilatkozott ezeknek az intézkedéseknek az érvényességi hatályát egész európai területére kiterjeszteni, ha a NATO-or- szágok is megfelelően kiterjesztik az intézkedések érvényességének övezetét. Miután nyugati részről mind ez ideig nem adtak választ a szovjet kezdeményezésre, a találkozó ebben a kérdésben holtponton van. A madridi találkozó legközelebbi teljes ülését pénteken tartják. Marjai József Berlinben tárgyalt Marjai József miniszterelnök-helyettes, a magyar— NDK gazdasági és műszaki- tudományos együttműködési bizottság társelnöke július 7-én Berlinben tárgyalásokat folytatott partnerével, Wolfgang Rauchfussal, az NDK Minisztertanácsának elnök- helyettesével. A tárgyalások során áttekintették az együttműködési bizottság XIX. ülésszakán a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére hozott határozatok megvalósítását. Intézkedéseket egyeztettek az 1981. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv teljesítésének biztosítására. Különös figyelemmel foglalkoztak a lakosság közvetlen ellátását szolgáló fogyasztási cikkek szállításával összefüggő kérdésekkel, és megfogalmazták azokat a feladatokat, amelyek elősegítik az NDK-ból Magyarországra exportált gépek, járművek, mezőgazdasági gépek alkatrészellátásának javítását. A két ország között az idén előirányzott külkereskedelmi forgalom meghaladja az 1,4 milliárd rubelt. A gépiparban, elsősorban a jármű- és mezőgazdasági gépgyártásban folyó együttműködésről, valamint az alkatrészellátás problémáiról Marjai József Günther Kleiber miniszterelnök-helyettessel, az NDK általános gépipari, mezőgazdasági gép- és járműipari miniszterével is tárgyalt. Elhatározták, hogy a két ország vállalatai szakosítási szerződéseket kötnek közúti járművek kölcsönös szállítására. Marjai Józsefet fogadta Willi Stop'n, az NDK Minisztertanácsának elnöke, az NSZBP KB tagja. A megbeszélésen részt vett dr. Szálai Béla berlini magyar nagykövet Marjai József kedd este visszaérkezett Budapestre. Az új olasz kormány kedden bemutatkozott a parlamentben. Giovanni Spadolini miniszterelnök előterjesztette programját és közölte: kormánya elődjének, a Forlani- k .binetnek a politikai nyomdokain kíván haladni. Az új kormány külpolitikai vonalának aiapját a NATO-hoz és a Közös Piachoz való hűségben jelölte meg. Síkraszállt a NATO európai rakétatelepítési határozata mellett, ugyanakkor közölte, hogy kormánya „bátorítani” kívánja a közép- hatótávolságú nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalásokat. A telepítések elhalasztására vonatkozó szovjet javaslat szerinte „jelenlegi formájában nem elfogadható”. Olaszország támogatja a SALT-tárgyalások folytatását és ,‘időszerűsítését” is — mondotta. Ember — munka — társadalom I! vállalati döniésekröl A hét első két napján, hétfőn és kedden a vezetői döntést, a döntést előkészítő folyamatokat, a döntést befolyásoló külső és belső tényezőket vizsgálták a miskolci nyári egyetem előadásai, s ezekkel a kérdésekkel foglalkoztak a konzultációk során is. Rozgonyi Tamás kandidátus, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa két előadást is tartott ebben a témakörben: A döntés, mint társadalmi ■folyamat, valamint Döntés— részvétel—felelősség címmel. Korábbi előadók megfogalmazták már, hogy nálunk van bizonyos felelősségáthá- rítási jelenség, ami abban nyilvánul meg, hogy o döntéseket mindig egy-két fokkal magasabb szinten hozzák, mint ahogyan az adott kérdés indokolná. Ezt abban az aspektusban „felfelé csúsztatásnak” nevezték. Rozgonyi Tamás a jelenséget más oldalról közelítette. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy amikor a gazdaság kritikus szituációba kerül, mindig erősödik a centralizmus. Ennek egyik oka a történelmileg öröklött, úgynevezett hierarchikus gazdaságszervezeti rendszer. Ráirányította a figyelmet arra, hogy egy vállalat szervezése még ma is az Osztrák—Magyar Monarchia idején kialakult séma szerint történik. Ez pedig a vezetői, döntési egy- másraépültség, a szigorú alá- és fölérendeltségi viszony. Ilyen körülmények között természetes, hogy a döntések mindig feljebb születnek. Jól kiépített, bejárt utak vannak a szervezeti rendszerben, meg vannak eleve határozva kik vehetnek részt a döntésben. Továbbá — még mindig hazai gyakorlatról van szó — a döntés elfogadása lépcsőzetes rendszerben valósul meg. (Ez a bizonyos szolgálati út betartása.) Jóllehet azonos szintű emberek határozzák el azt a bizonyos dolgot, amelynek esetenként nemcsak az elhatározása, de a végrehajtása is rájuk tartozik, a végleges döntési mégis egy, vagy néha több szinttel feljebb hozzák. Példaként említette, hogy két vállalat, ha megegyezik valamiben, azt a minisztériumnak kell szentesítenie. De menjünk lejjebb. Bér- kifizetéseknél s más, viszonylag kisebb jelentőségű dolgoknál is legalább három aláírásnak kell szerepelnie. A legmagasabb szintű aláíró helyzeténél és a dolog természeténél fogva képtelen rá. hogy meggyőződjék róla, helyesen dönt-e. amikor aláír. Ez a túlbiztosítás — ami szintén szóba került már az eddigi előadások során is — saját ellentétébe csap át, éppen ez ad lehetőséget a visz- szaélésekre, s ami a legsúlyosabb ez az oka annak, hogy nehéz a felelősségre vonás. (Folytatás az 5. oldalon) Autóbuszok Afrikába Több mint 200 Ikarus—Scania 259,20 típusú autóbusz készül afrikai megrendelésre az Ikarus Székesfehérvári Gyárában. A 12 méter hosszú, légkondicionált, ivóviztartállyal felszerelt, 48 személyes autóbuszt a fehérváriak a svéd Scania-céggel kooperációban készítik, tervezése, kivitelezése teljességgel alkalmazkodott az afrikai klímához. Az első 40 autóbusz útnak indult Afrika felé, és rövidesen követi a többi is. A képen: felkészítik a hosszú útra az autóbuszokat. Tervek öt tanácsi vállalatnál Miskolc város Tanácsának legutóbbi ülésén a testület megtárgyalta és elfogadta azt az összefoglaló jelentést, amely a kommunális szolgáltató vállalatok jelenlegi helyzetét és a hatodik ötéves terv alatti fejlesztési lehetőségeit taglalja. A tanács nagy figyelmet fordít ezeknek a vállalatoknak életére. Nem véletlenül, hiszen munkájuk nagymértékben befolyásolhatja a város több mint kétszázezer lakosának közérzetét. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál a következő öt esztendőben az utazási igények további dinamikus növekedésével számolnak. Az elmúlt évben több mint 40 millió utassal többet szállítottak el, mint 1975-ben, s ez közel 25 százalékos emelkedést jelent. A felmérések szerint a hatodik ötéves terv ide^e alatt az utasszám átlagos növekedése 3,2 százalékos lesz, úgy, hogy továbbra is autóbuszon fognak több miskolcit szállítani. A rendelkezésükre álló fejlesztési alapot a villamospálya korszerűsítésére, újabb járművek beszerzésére fordítják A jeieniegi elképzelések szerint a városon átvezető vü tamospályát nagypaneles, tömbsines vá- pár.y rendszerűvé építik át. A Rác? Ádám utca és a Marx tér közöl ti munkák tervezéséhez már az idén hozzákezdenek, míg az átépítés 1982ben kezdődik, s 1985 végéig tart majd. A következő öt éven több mint háromszáz autóbuszt kívánnak beszerezni, s ennek közel a fele nagy befogadóképességű, csuklós jármű lesz. A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat munkáját jellemzi az a tény, hogy a fogyasztás növekedése ellenére sem kellett az utóbbi években ivó- vízkorlátozást elrendelni. A vállaiat a következő években is az ÉRV-vei közösen biztosítja a város ivóvizét, s feladatai között szerepel, hogy a vizet a karsztforrások hozamának növelésével, illetve azok állandó magas szinten tartásával érje el. A tervidőszak másik kiemelkedő feladata lesz a vállalat Sajó- parti telepének további bővítése. illetve az Augusztus 20. strandfürdő bővítése. A Miskolci Köztisztasági Vállalatnál a hatodik ötéves tervidőszakban fő célként határozták meg a város köz- tisztaságának javítását, a lakossági igények színvonalas kielégítését. A rendszeres szernél.gyűjtésbe a város ösz- sses lakását; illetve háztartását be kívánjak vonni, s az ellátás minőségi fejlesztésére is sor kerül. A tervidőszak végére, tehát 1985-ig megszüntetik a félpormentes és a nyitott rendszerű szemétszállítást. és a jelenleginek mintegy kétszeresére növelik a korszerű, higiénikus konténer rés szállítás arányát. Az öt év alatt a jelenlegi tervek szerint közel másfél millió köbméter szemét elhelyezését és ártalmatlanítását kell a vál-' lalatnak az új szeméttelepen megoldani. Ugyancsak a vállalat feladata a tanács kezelésében és fenntartásában levő városi utak, utcák tisztítása. A rendszeresen tisztítandó útfelület 1985-ig 580 ezer négyzetméterrel növekedik. Viszonylag mérsékeltebben fejlődik majd a Miskolci Kertészeti Vállalat. Ennek oka az, hogy a következő éviéiben állami erőből kevesebb parkot építenek, mint a megelőző tervidőszakban. A vál-’ lalat így nemcsak tanácsi megrendelésre épít majd zöld területet, hanem más intézménynek, gazdálkodó egységnek is. A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat feladata lesz a növekvő építési szolgáltatások iránti igények kielégítése és a párt-, valamint az állami határozatoknak megfelelően a lakóházjavítás és -felűjitás. a lakásállomány megóvása. A vállalat a megnövekedett elvárások teljesítésére építőipari kapacitásának jelentős növelését tervezik. Központi telephelyének építését ugyancsak ebben a tervidőszakban fejezi be a MIK. Miskoíc — Edelény — Múcsony Ötödik megyei fejőverseny A miskolci ifjúsági ház adott otthont tegnap az immáron hagyományos fejőverseny kétnapos rendezvényének. Az ötödik alkalommal kiirt versenyre huszonnyolc csapat érkezett, elsősorban azokból a nagyüzemekből, amelyekben magas szintű a tejtermelés. Ennek a rendezvénynek, mint ahogy Kopasz Béla, a megyei tanács osztályvezető-helyettese megnyitójában mondotta, a célja változatlan, a szakma megbecsülésének növelése, a további elméleti és gyakorlati képzés, hogy a mindennapok munkáit a gépi fejők hozzáértőbben, pontosabban végezzék. Természeti adottságainál fogva megyénk üzemeinek 58 százaléka kedvezőtlen adottságú. vagyis gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodik. A mezőgazdaságilag hasznosítható terület közel hetven százaléka hegy- és dombvidéken terül el, de emellett jelentős területeket veszélyeztet az ár- és belvíz. A jövedelmezőség megteremtése ilyen feltételek között, a racionális földhasználat bevezetése mellett, csak a gyepterületek jobb kihasználásával biztosítható. Ez pedig az állattenyésztés fejlesztései, hozamainak növelését jelenthetné. Az intenzív gyepgazdálkodás megteremtésével a megye szarvasmarha-állományának tömegta- karmány-szükségletét valamennyi üzemünk biztosítani tudná. Az elmondottakból kitűnik a sajátos adottságok a szarvasmarhatartás, s ezen belül a tejelő tehenészetek fejlesztését indokolják. Ennek ellenére a tervidőszak végére több ezer darabbal kevesebb tehenet fejtek, mint amivel számoltak. Mégis nagy eredményként könyvelhető el, hogy a tejtermelés kilencmillió literrel emelkedett. Megyénk tehenészeti telepein a tervezett 2850 liter tej helyett 3300 litert fejtek egy állattól. A szakosított telepek esetében is gyors ütemű volt a fejlődés. Nem is olyan régen még csak kétezer literes tehenenkénti tejhozamokról számolhattak be, az elmúlt évben már 3690 literről. A kétségkívül jó eredmények, a technológiai fegyelem megszilárdítására, a javuló takarmányozásra, a fajtaváltásra támaszkodnak. Ezért kapcsolódik ide a megyei fejőverseny. A fejők továbbképzését, nemcsak az új típusú, korszerűbb berendezések indokolják, sokkal (Folytatás a 2. oldalon) i Kamm WilliII iá mi |
