Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 1., szerda Veszprémi feljegyzések Ősbemutatók és gondolatcserék Sárospataki lakások Sárospatak történetében az elmúlt tervidőszak hozta a legtöbb eredményt. Egyebek között a lakásépítésekben is szép sikerek születtek, több mint 300 lakás épült meg. Ebben a tervidőszakban sem csökken az új lakóházak száma, bár az arány itt is változik a magánerős építkezés javára. Folytatják a imrnkás- lakás-épitési akciót is, jelenleg mintegy 50 ilyen lakás megépítésére kötöttek szerződést. A családi házak épitését ugyancsak fokozottan támogatják. Több mint nyolcmillió forintot fordítanak telkek kialakítására, ezeket legalább alapközművel ellátják. Mintegy 300 telek parcellázása a cél. Felvételünk Sárospatak új lakótelepén készült. Óvodai felvételek után Jelentősen csökkent a zsúfoltság A XI. veszprémi tévétalálkozóról szóló első értékelő beszámolóban a zsűri döntése nyomán közelítettük meg a versenymezőnyt. Most a versenyen túl, a találkozó egyéb eseményeiről adunk számot. Elsősorban az ősbemutatókról és a gondolatcserékről. Már tizenegy évvel ezelőtt kezdeményezte a tévétalálkozó rendezősége, hogy a versenyművek mellett módja legyen a szakmai közönségnek, valamint az érdeklődő nagy- közönségnek olyan műveket is megismerni, amelyek a nagy nyilvánosság előtt még nem ismeretesek, csak a későbbiekben kerülnek adásba és ez ősbemutatókat általában alkotó—közönség találkozóval kapcsolták össze. Az idén öt ilyen ősbemutatót tartottak, abból egyet állami gazdasági majorban, egyet munkásszálláson, egyet szak- szervezeti üdülőben, egyet falusi és az utolsót városi művelődési házban. Tartottak még egy játékfilm-ősbemutatót is gyártelepi művelődési házban, ez azonban nem a televízió produkciója — Gábor Pál Kettévált mennyezet című játékfilmje —, ezért itt most nem szólunk róla. Üjabb kezdeményezés az ősbemutatók sorában a Fiatal Művészek Stúdiója keretében ké- j szült új tévéalkotások szak- I mai bemutatója. Ezek sorá- ! ban most négy új művet láthattunk. Először talán a fiatal művészek négy filmjéről röviden. A négy film közül egy volt kifejezetten játékfilm, a Mrozek-mű alapján Gothár Péter rendezésében készült Rendőrség, amely egy képzeletbeli államban játszódik. ' A groteszk játék nagyon megnevettet, de nagyon el is gondolkodtat. Értékes, ám igen felnőtt gondolkodású, értő nézőknek való alkotás. Nagy ■ örömmel nézhettük és bizonyára majd a képernyőn is nézzük a Jászt Dezső rendezte, Árvái Jolán riporteri közreműködésével készült Fülöp Viktor című portréfilmet, a Kossuth-díjas balettművész küzdelmeiről, a pályára való visszatalólásáról. Moldova Agnes és Gém György közös munkája a Börtönben az uram című dokumentumfilm, amely a visszaeső bűnözők társadalomba való visszatérésének lehetőségeit kutatja a hagyományos dokumentumfilm eszközeivel (szemben a nemrégen látott Bűn című tévésorozat agyonrendezettsé- gével, túlkomponáltságával!), igen őszinte, emberi módon tárva fel ezeknek az embereknek a gondját és velük' kapcsolatban a társadalom gondját. Végül ebben a sorozatban láttuk Xántus János filmjét, a Csodálatos énekest, egy Grimm-mese modern feldolgozását, amelyben a címbeli énekest Szalma Ferenc jelenítette meg, s ez volt a mű értéke. Mint említettük, öt tévéfilm. illetve tévéjáték ősbemutatóját láthattuk, időben elsőként a Déry Tibor novellája alapján Makk Károly rendezésében készült Vendéglátást. Az ötvenes évek elején játszódik; az akkori tragikomikus kis történetke napjainkra már kellemesen szórakoztató groteszk adomává, ugyanakkor a történés időszakát igen markánsan'jellemző tünetté módosult. Heltai Jenő A lll-es című kisregényéből Málnay Levente készített tévéfilmet. E két mű körül nem bontakozott ki vita, annál inkább a további háromnál. Thurzó Gábor még a hatvanas évek elején írt regényéből, amelyet később színpadi változatában a Vígszínház is bemutatott Hátsó ajtó címmel, Koródi Ildikó írt és Aít- hályfi Imre rendezett Vj- kendszerelem címmel tévéfilmet. A viharos életű, köny- nyelmű fiatal lány és a családos mérnök furcsa szerelmi kapcsolata nem talált egyértelmű fogadtatásra a munkásszállási vitán, s bizonyára vitázva fogadja majd a nagyközönség is. Cseres Tibor ugyancsak a hatvanas évek elején írta Fekete rózsa című regényét, amelyből most Szőnyi G. Sándor készített filmet. A magyar falu akkori életét és különböző lakóinak emberi tartásait egy bűnügy hátterében felrajzoló film igencsak polemizálásra késztette a nézőket. Végezetül egy osztatlan sikerről kell beszámolni: Bárczy János miskolci író Vádindítvány című, két évvel ezelőtt megjelent regényéből Hajdufy Miklós rendezett tévéfilmet; a kétrészes film a kitűnő regényhez méltó alkotás, rendkívül drámai módon ábrázolja történelmünknek azt az 1941-es szakaszát, amikor a pápai ejtőernyősök oktalan vállalkozása, tragédiába fulladt. A Veszprémi Állami Gazdaságban tartott ősbemutató közönsége — a jelen volt történészek, repülők, film- és tévés'zakemberek, a gazdaság dolgozói — hozzászólásaiból kitűnően, ez a film a nagyközönség őszinte érdeklődésére tarthat számot. Az említett öt plusz négy ősbemutatóból közvetlenül napjainkra utaló igen kevés van. Jóllehet, a Víkendszerelem valahol áthelyeződött a hatvanas évek elejéről napjainkba, a Fiatal Művészek Stúdiójának keretében látott filmek közül pedig a portré és a börtönéletről szóló dokumentumfilm idézi meg a jelen magyar valóságot, tehát kilenc ősbemutatóból három, már-már azt mondatta volna ki velem, hogy nem éppen jó arány. De eszembe jutott akkor, mielőtt leírtam, a találkozó nagy szakmai tanácskozása, amelynek bevezetőjét Ancsel Éva tanszékvezető egyetemi tanár tartotta, és amely ankétnak egyik alapvető tanulsága, hogy az itt es most jelleget nem lehel mereven értelmezni, mert nemcsak az óramutató jelez korszakos időt. Ancsel Éva rendkívül szemléletesen vezette le tételet, és a szemle ver- senyíilmjeinek rövid sorával bizonyította, hogy a múltról szóló történet is lehet mai, a mához szoló es a ma játszódó is lehet időtlen. Hivatkozott József Attilára, aki szerint a művészét korszakossá növesztett valóságdarab. S ezért csak az a napjainkbeli dráma maradhat fenn és nőhet korszakossá, amely a valóságot tükrözi. Veszély fenyegeti az alkotót, ha beleragad a fejlődés adott szakaszába, de ugyancsak veszély fenyegeti, ha ellebeg az időtlen felé. Nincs mód Ancsel Éva értékes előadását itt részletesen idézni, mindenesetre figyelmet érdemel, hogy a kiváló tudós a tévétalálkozó versenyműveinek tükrében megfelelőnek és rendjénvaló- nak ítélte a televízióművészetnek napjainkat bemutató szerepét. Hozzá kell azonban tenni, hogy a bemutatott versenyművek csak önmagukat képviselték és nem a televízió drámai termésének egészét. A 80-as évek problémái a tévédrámákban című tanácskozáson Ancsel Éva előadását követően élénk vita bontakozott ki, amelynek során előkerültek a veszprémi vitákon mindenkor felbukkanó problémák — a televízióművészet elismertetéséről, a nagy mű- sorfoiyanfban a tévédrámák helyének másfajta meghatározásáról, az alkotás és a kritika viszonyáról és hasonlók — s a vitát záró Szinetár Miklós elnökhelyettes szavaiból is az érződött, hogy Ancsel Éva előadása, az abban foglalt megállapítások sora a tévé drámai munkájának elismerése, pozitív mérlege. (Sajátos dolog volt e zárszóban Zerkovitz Bélával meglehetősen pejoratív megközelítésben foglalkozni, mert alig ért véget a tanácskozás, a televízió nyilvános műsorában megkezdődött a Zerkovitz- emlékest a meglehetősen ie- csepült komponista születésének évfordulója tiszteletére.) Igen érdekes előadást hallottunk Prof. Wilfried Scheib- tól, az ORF zenei főosztály- vezetőjétől, az TMZ főtitkárától a zenés játékok tévés bemutatásáról, sok-sok összehasonlító filmrészlettel illusztráltan. A XI. veszprémi tévétalálkozó munkaértekezlet volt. Ha hellyel-közzel beszürem- lett valami kis önelégültség. az egésznek a mérlege őszintének tűnik, jó tükörképet mutat. S a tükörben a szép vonások meg a pörsenések egyaránt látszanak. Amire még nem volt példa: június végére mar a fellebbezéseken is túl vagyunk. Döntöttek Miskolcon az óvodai felvételekről. Idén csendesen zajlott le a korábbi években sok izgalommal kísért esemény. Beértek ugyanis azok az állami és társadalmi erőfeszítések, amelyek csak az elmúlt, az 1980—81- es óvodai évre — a tervezett 400-zal szemben — 850 új óvodai hely létesítését jelentették. A város az elmúlt években is törekedett arra, hogy minden jogos igényt kielégítsenek. Ennek ára a zsúfoltság volt. Most, a döntések után nyugodt szívvel elmondhatjuk: nemcsak a jogos igényeket sikerült teljes mértékben kielégíteni, hanem — a demográfiai hullám tetőzese idején — jelentős mértékben csökkent gyermekintézményeink zsúfoltsága is, s jó körülmények között, jó feltételek között foglalkozhatnak a gyermekekkel az óvónők. Környey László, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályvezetője elmondta: a felvételi kérelmek elbírálásánál igen nagy köny- nyebbséget jelentett, hogy Hányféle vezetőtípus van, milyen tényezők motiválják a vezető és a vállalati magatartást, ki a sikereket elérő vezető és mi kell ahhoz, hogy valaki simán haladjon előre a hierarchiában? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkoztak a miskolci nyári egyetem e témához meghívott előadói. Vezetői szerepfelfc Tts és vállalati magatartás címmel dr. Nemes Ferenc kandidátus, az Országos Vezetőképző Központ tudományos igazgatója tartott előadást hétfőn, tegnap pedig a Vezetés és kreativitás volt a témája dr. Borgos Györgynek, az OVK tudományos főmunkatársának. Milyen a jó vezető? Erre ma főár nehéz egyértelmű választ adni, hiszen olyan széleskörűen kutatták napjainkban ezt a témát, amelynek egyetlen végső konklúziója van: a vezető kiválasztásánál eddig alkalmazott hármas követelmény igénye ma már kevés. Kevés, ha csak a hármas követelmény sémájában gondolkodunk, s nem vesz- szük figyelembe azokat az új igényeket, amelyekkel a három követelménynek szükelsősorban az Avas-délen — ,,menet közben” is beléptek új gyermekintézmények, s ötszáz gyermeket év közben is fel tudtak venni. A városnyi lakótelepen idén októberben is sor kerül egy új, 200 gyermeket befogadó óvoda átadására. Mindezek eredményeként szinte teljesen megszűnik az utaztatás és az iskolákban sem kell csoportokat fenntartaniuk. A felvételi bizottságokhoz 2734 kérelem érkezett be, 2376 gyermeket vettek feL Mindössze 331 gyermek átirányítására került sor, de ezekre is elsősorban a közeli, vagy a szülők munkahelyi útvonalába eső óvodákba. Elutasítást csak a gyesen levő szülők gyermekei, a vidékiek kaptak. illetve azok, ahol az egyik szülő nem dolgozik. A gyes lejártával természetesen újból kérhetik a szülők az óvodai felvételt, s a város a nem óvodás hatéveseknek megszervezi az iskolára való előkészítőket is. Indokoltnak tűnt az is. hogy az óvodai Kérelmek elbírálásánál pozitívan foglalkozzanak a bükk- szentlászlói gyermekek kérelmével, hiszen a szülők a két diósgyőri nagyüzemben dolgoznak. ségszerűen ki kell bővülőié. A hármas követelményrendszert nem lehet elvontan, sematikusan kezelni. Le kell bontani, elemezni, konkretizálni szükséges minden elemét. Hazánkban mások voltak a vezetővel szemben támasztott igények az ötvenes évek elején, végén, a hatvanas évek elején, derekán, mások ma, s közben mindvégig aktuális, hogy politikailag megbízható, szakmailag képzett legyen, s megfelelő vezetői készséggel rendelkezzék. Egy érdekes szociológiai vizsgálat (10 vállalatnál “végezték, s közel 700 különböző szinten dolgozó vezetőt érintett) megkülönböztetett két típust. Az úgynevezett belülről irányított embert, aki kezdeményező, energikus, határozott, önálló, ötletes, sajá' értékrenddel rendelkezik. A másik a kívülről irányított aki alkalmazkodó, barátságos együttműködő. megfontolt tapintatos. Már ebből is kitűnik. mennyivel összetettebb ez a téma az' egyszerű hármas követelményrendszerhez viszonyítva, amelyiknek mindkét típus megfelelhet. A most befejeződött óvodai „tanévben” 126 százalékos volt a gyermekintézmények kihasználtsága. Szeptemberben csak 113.6 százalékos lesz. A zsúfoltság csökkenése szembetűnő, • ezen belül csökkentek a feszültségek a korábbi neuralgikus helyeken, az új lakótelepeken is. A városi óvodahálózaf nagyarányú és átgondolt fejlesztésének igen örvendetes eredménye ez a mostani helyzet, amely országosan is figyelemre méiltó. Már csak azért is, mert a VI. ötéves tervben is kiemelten foglalkoznak a gyermekintézmények fejlesztésével. A zsúfoltság további csökkenése érdekében például a belvárosi Tanácsköztársaság lakótelepen már most szeptemberben csoportbővítésre nyílik lehetőség a Vörösmarty utcai régi óvodában: megszüntetik a szolgálati lakást, helyén óv*riai csoportot hoznak létre. A VI. ötéves tervben pedig összesen kétezer új óvodai hely létesítését tervezi a város. A tervidőszak végére így az óvodáskorúak 96 százalékát tudják majd felvenni. Az izgalmas kérdés most már az, hogy melyik ember a maga munkaterületén sikereket elérő, úgynevezett sikeres vezető, s ki az, aki előbbre jut a vezetői hierarchia rendszerében ? Hogy melyik? A szociológiai vizsgálat választ adott rá, s a választ részletesen, tételesen is bizonyította a 10 vállalat esetében. A kérdést motiválja a végzettség és még az életkor is. Minél felkészültebb egy vezető, annál jobban belülről irányított. Az életkor növekedésével viszont közelednek a kívülről irányított típushoz. A gazdaságpolitikai szándék és néhány vezető gyakorlata között, eltérés mutatkozik — pz előadók szerint. Ennek okát abban látják a szociológusok, hogy olykor a szabályozórendszerek ellenkezőre ösztönöznek, mint a politikai elvárás. Dr. Borgos György előadását színesítette, hogy egy különlegesen érdekes tesztelési kísérletet folytatott a nyári egyetem hallgatóival. A kedden délután sorra került konzultáción értékelte az eredményeket. Ezt követően megvitatták a következtetéseket Benedek Miklós Kifünietés politikai könyvek terjesztéséért1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sárközi Gizellának, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége vezetőjének a politikai könyvek terjesztésében hosszú évek óta végzett érdemes és eredményes munkássága elismeréseképpen, nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap délután Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A Kossuth Könyvkiadó vezetésének jókívánságait Méth Sándor, a kiadó igazgató- helyettese tolmácsolta. (csntorás) Ember — Munka — Társadalom szer
