Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

1981. júfius 29., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A Kaláka folknapok hangversenyein Ritkán jiitt szívből a taps A régi hangárokban nem férnek el feljesen a gépek, így a hajtóművek javításait a szabadban kell elvégezni. . Budapesti tudósítónk ielenti: Ünnep után Ferihegyen Az új központi irányítótorony, amelyet a két pálya között helye*« nek el - 12 emelet magas lesz. Sokan elmaradtak azok kö­zül, akik tavaly, az első folknapok hangversenyein felléptek, de akadtak olyan el ma radonok is, akik szinte az utoisó pillanatig fenntar­tották részvételi szándéku­kat. Aztán épp abban az ominózus, utolso pillanatban mondtak le szereplesüket, és mondtak le arról, hogy kö­zös pódiumot, közös progra­mot vállaljanak a kitartób­bakkal és a türelmesebbek­kel. Kik voltak ez utóbbiak, akik július 25-en. 26-án a Tokaj étteremben és a diós­győri várban színpadra lép­tek? Természetesen a név­adó és házigazda együttes, a Kaláka, nyomában két köz­ismert hazai rsoport, a Mu­zsikás ós a Kormoran, va­lamint az újonc Szélrózsa, de jöttek magyar nemzetisé­gű zenészek Romániából Táltos néven, s a fellépők között üdvözölhettük a Rö­pülj páva verseny felfede­zettjét, Balogh Mártont, to­vábbá Sárkózy Gergely lant­művészt. Ezek a szólisták és együt­tesek kétségkívül egymástól sokban különböző stílust, felfogasban és kivitelben jócskán elütő minőséget kép­viselnek; nehezen találnánk olyan — akár koncepciónak is nevezhető — közös vonást, afoi a maga feszességében és következetességében indo­kolttá tehetné e heterogén produkciók egymásmelletti- ségét. Talán ezt érezték meg — már az 1080-as folknapok tapasztalatai nyomán — az elmaradt együttesek? Talán nem vállalták szívesen an­nak az ódiumát, hogy a folknapok képlékeny es kel­lően toleráns elnevezését ürügyként használják fel színpadra lépesükhöz? Elkép­zelhető, hogy felesleges mindezen meditálni, hiszen áz imént épp azt nehezmé­nyeztük. hogy meg így. a tavalyihoz képest szőkébb választékkal is túlságosan vegyes volt a két nap reper­toárja. De az ember önkén­telenül is találgatásokra ve­temedik, ha egy kezdemé­nyezés kifulladásának, egy elvileg sikeresnek vélhető rendezvény sikertelenségé­A „nagymenő” — hívjuk így: nevét az ítélet előtt nem ildomos megírni — nem lat­szik idegesnek. Előzetes letar­tóztatásból, a fogházból veze­tik elő, kicsit sápadt, de nyu­godtan, szinte egykedvűen ül a vádlottak padjan, szemben a bírói pulpitussal. Szeme sem rezzen, amikor behozzák a barna, vastag spárgával át­kötött csomagot. Több kiló- nyi, több mint százezer forin­tot 'érő kvarcórát rejt a pa­pír — ezt ő nagyon jól tud­ja, ám most még úgy érzi, története hihetőnek bizonyul majd a tárgyaláson. * A „nagymenő” az idén, áp­rilis 11-én bukott le. Zsiguli­ján már Budapest — ott van ideiglenes lakása — felé tar­tott, amikor Mezőkövesd ha­tárában megállították a rend­őrök. Akkor meg tagadta, hogy a „cucc” nála lenne, de amikor a kövesdi kapitány­ság udvarán tüzetesen átku­tatták a gépkocsit, már nem tudott mit mondani. Most vi­szont mér így védekezik: — Április 11-e szombati nap volt. Két barátommal ar­ra gondoltunk, hogy leszünk egy kis hél végi kirándulást Miskolcra. Ügy kilenc' óra tájban érkeztünk a városba és a Búza térre mentünk par­kolni. A haverok elindultak széjjelnézni, én pedig a pa­pírt intéztem a parkolónál. Vagy tíz méterre voltam az autómtól, amikor észrevei- tem. hogy egy szürke ruhás fiér fi szalad felém, kezében •BT nagy csomaggal. A makor nek okait kutatja — mert végül is nem járunk messze az igazságtól, ha' így aposzt­rofáljuk az Idei programot. Elmaradt a közönség, elma­radt a forró hangulat (helyi együttes sem akadt). Jó ha kétszázan összegyűltek az esti előadásokra, a szombat éjjeli es a vasárnap délelőtti hangversenyekre pedig ösz- szesen vagy szaz-száz ember volt kíváncsi, ami egy ilyen populáris zenei ágnál nem túl sok. Az előadók és a hallgatók közötti par méter néha óriási távolságnak tet­szett, a színpadon játszók nem mindig érzékelték a műsoridő jelentőségét, ritkán hallatszott nevetés, ritkán jött szívből a taps. Pedig ez egy szellemes és népszerű műfaj (műfajok), amit a poénokban nem szűkölködő népi hagyomány és kultúra, valamint az új hangtechni­kai effektusok is segíthet­nek. Méltánytalanság volna, ha megfeledkeznénk néhány magas színvonalú produkció­ról. A két nap legértékesebb perceihez tartozott például a Kaláka együttesnek A walesi bardok feldolgozása vagy a Táltos együttes érzékletes — egy másik Arany János- vershez igazodó — zenei dramaturgiája, de élvezetes volt a Kormorán együttes egy-egy hatásos megoldása és nagy sikert aratott Sárközy Gergely, miután letette a lantját, és dorombon paro­dizálta a folknapok előadó­it. Am mindez csak arra le­hetett elegendő, hogy a mű­sor szervezőinek, a városi művelődési központnak kény­szerű tanulságul szolgáljon: valami olyat kell nyújtani, ahol a közönség is otthon (és jól) érzi magát. Nem szükséges száműzni a mű­fajt, sőt! Am olyan formá­ban kell színpadra engedni — a kezdeményezés nagy­szerűségéhez méltón —, ami a műfaj sajátja, ami ötvözi és a meghatározott cél kö­zös nevezőjére hozza a nép­zene és csatolt aktualitásá­nak nemes indulatait, fa­kadjon bár muzsikusból, vagy hallgatóból. a kocsihoz ért, hirtelen alá­dobta a csomagot és tovább rohant. Kibontottam a papírt, láttam, hogy sok .kvarcóra van benne. Gyorsan az ülés mögé rejtettem, mert féltem a rendőröktől. Egy kicsit széj­jelnéztünk a városban, és úgy 11 óra körül hazaindultunk. Ennyi volt a hétvégi ki­rándulás. A bíróság látható­an nem hisz az előadott tör­ténetben, s furcsállja, miért éppen a Búza térre voltak kíváncsiak, s azt is, hogy csu­pán két órát tett ki a „hét végi kirándulás”. Az ügyesz- nő kérdésére, amellyel a ko­csiban talált több mint har­mincezer fprint eredetét ku­tatja, a következő választ kapjuk: — A barátaim Miskolcon akartak bútort vásárolni. Ezért volt nálunk a pénz. * Ezen a válaszon is lehetne morfondírozni, ám újabb ér­dekes adatokra derül fény. A Védelem képviselője, a meg­hatalmazott budapesti ügyvéd bizonnyal érzi a történet tart­hatatlanságát. Ezért a rendőri intézkedés jogosságát vitatja, mint ahogyan a korábbiak­ban tette a ..nagymenőnél” ta­lált külföldi valuta esetében. Arról a következő kiselőadást hallgattuk végig: — Azon a napon, az elmúlt év decemberében albérletet kerestem. Több helyen is megfordultam, végül a Száz­ház utcába keveredtem. (Ez az utca a Keleti pályaudvar mellett, köztudottan a „valu- tázók.” központja.) A lépcső­Svédországban a fajdfélék igen elterjedtek. Hogyan va­dásznak fajdokra ebben az északi országban? A sikef- fajdot a hagyományos be- cserkészési módszeren kívül újabban vadászkutyák segít­ségével is vadásszák. A íel- kéltett fa*d a kutyát figye­li, így' elejthető. Siketfajdból az évi teríték 19 000 db, nyírfajdból 24 000, míg a császármadárból 32 000 db. Igen kedvelt a ludak és vadkacsák vadászata is Svédország területén. Fácán csak az ország déli harma­dában található, évi terítéke 42 000 kakas. Népszerű még a tengeri szárnyasvadak va­dászata. ezt műanyag csali­madarak felhasználásával végzik. Elterjedt a jávor- szarvas vadászata is: A svéd társadalmi élet ritmusa né­hány napra átalakul jávor­szarvas-vadászat idején, ezt az állatot minden évben 2—4 napon keresztül lehet csak lőni Ekkor ejtik el a zsák­mány kétharmadát. Máskor külön engedélyt kell kérni a jávorszarvas kilövéséhez. Benzin - lemül A szakemberek azt már ré­gebben megállapították, hogy az USA déli részén honos ún. északi szurokfenyő (Pinus ri- gida) olyan folyékony gyan­tát, oleorezint termel, amely­ből terpentin, vagy benzin is nyerhető. Az oleorezin ter­mészetes mennyisége azon­ban csekély, a feldolgozása nem kifizetődő. »Egy floridai kutató mos^ felfedezte, hogy a paraguat nevű gyomirtó szer hatására a fenyők nagy mennyiségben termelnek ole­orezint. Ha a fa törzsét pa- raguattal bekenik, akkor hat hónappal később a kéreg alat­ti rész. az üreges háncs 40 százalékban oleorezinnel telí­tett lesz. A számítások sze­rint ilyen módon évenként több mint négymillió tonna oleorezint lehetne előállítani az USA-ban. házban egy doboz gyufát akartam a szemétbe dobni, amikor a kuka mellett meg­láttam egy gumival összefo­gott pénzcsomagot. Nem néz­tem, hogy milyen pénzek vannak benne, hanem egysze­rűen csak a .belső zsebembe tettem. Pechemre éppen csak beültem a kocsimba, máris igazoltattak a rendőrök, és megtalálták a talált pénzt Ismét hitetlenkedünk — és van is okunk rá. A „nagyme­nő” ugyanis, „melegében” egy vallomást írt a pályaudvari őrsön. Akkor pontosan leír­ta, hogy az ötszáz dollárért, a 100 svájci frankért és az ugyanennyi nyugatnémet márkáért több mint 22 ezer forintot fizetett ismeretlen külföldieknek. A tárgyalásra már „elfelejtette” ezt a val­lomást ... A „nagymenő” most tiszte­lettudó, bár makacsul ragasz, kodik meséihez. Szinte látni azonban korábbi arcát is — ahogyan a 21 éves, több hó­napja nem dolgozó fiatalem­ber kocsijába ül, és repülő­starttal indít, — vagy éppen akkor, amint fölényes mo­sollyal ötszázasokat villogtat egy nagykörúti presszóban, esetleg az Abbázia teraszán. Most nincs kedve moso­lyogni. Az ügyészség üzérke­dés bűntette miatt niditott ellene eljárást, s a Miskolci Járásbíróság rövidesen ítélke­zik, — Justicia mérlegére te­szi történetét és a tényeket. Odvardy József Tavaly ünnepelte 30 éves fennállását a Ferihegyi re­pülőtér. A háború után itt építették Közép-Európa egyik legkorszerűbb repülőterét, amelyről 1950-ben szállt fel az első gép. öt LI—2-ből állt akkor a géppark, mely 120 utast szállíthatott ösz- szesen Budapest és a kilenc megyeszékhely között. A re­pülők még sokkal jobban ki voltak szolgáltatva az idő­járás szeszélyeinek, de arra is volt példa, hogy a légi bá­zis azért nem fogadhatott repülőgépeket, mert a rep­tér épületét bérbe adták. Az 50-es évek végén meg­kezdődött a légi közlekedés nagyarányú fejlődése, meg­jelentek a korszerű repülő­gépek is. A javuló vasúti közlekedés lehetővé tette a belföldi légi járatok megszün­tetését. A 70-es években tö­megközlekedéssé váló repü­lés felvetette Ferihegy fej­lesztésének kérdését. 1980-ra a reptér évi utasforgalma elérte az 1,8 milliót. Ma re­kordnapokon 15 ezer utas is megfordul Ferihegyen, ez óránként 25 gép érkezését vagy indulását jelenti. A 30 éves öregedés kö­vetkeztében — bár kétszer is bővítettek az épületeket — Ferihegy elérte használ­hatóságának végső határát. A biztonságos forgalom csak állandó toldozással. foldo- zással volt fenntartható. A Minisztertanács 1977„ben rendelkezést hozott, hogy a már meglevő repülőtér mellé újabbat kell építeni. A 6 és fél milliárd forintos költségű első ütem építke­zéseinek félidején már túl vagyunk. Megvalósult az ország egészére kiterjedő műszeres repülőirányitás. Már építik az új futópályát, amely 3700 méter hosszú lesz. Készülnek az ehhez kapcsolódó fénytechnikai, rá- diönavigációs és meteoroló­giai berendezések, amelyek 200 méteres vízszintes lá­tásnál lehetővé teszik a biz­tonságos fel- és leszállást 1983-tól az új pálya alkal­mas lesz a polgári repülés jelenleg ismert összes gép­típusának a fogadására. ŰJ hangár is épül, hogy a jövőben a gépeket közvetle­nül a forgalom mellett itt, Budapesten javíthassák. A beruházás első ütemét 1982-re kell befejezni, de lé­gi közlekedésünkben a ké­sőbbiekben is jelentős fejlő­désre számíthatunk. Az új hongór több mint 8200 mé teres otapterülelével o legnagyobb gépeket is befogadhatja. n. Szabó Ede „Nagymenő” a bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents