Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

1981. július 3., péntek

ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 5

KGSI-üiésszak Szilán

Nyikolaj Tyihonov beszéde

(Folytatás a 2. oldalról)

A délelőtti ülésen szólalt fel Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke.

— Az elmúlt évek kézzelfoghatóan bizonyították, hogy amikor 10 évvel ezelőtt elfogadtuk a szocialista gazdasági integráció komplexprogramját, helyes, eredményeket hozó útra léptünk. Ez a program megfelel országaink és népeink létérdekeinek. Ezen az úton járva közösségünk minden országa jelentős sikereket ért el a szocialista és kommunista építésben — mondotta beszéde elején. — Országaink kihasználták a szocialista rendszer fölényét, saját erőfeszítéseikkel, s a kölcsönös együttműködésre támaszkodva, megnövelték gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljukat, az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növekedési üteme terén a 70-es években csaknem kétszeresen haladták meg a fejlett tőkés országokat.

Tyihonov hangsúlyozta: a KOST tagállamainak hatalmas gazdasági ' és tudományos-műszaki potenciálja, sokoldalú együttműködésük fejlesztésé biztosította azt, hogy növekedjék népeik anyagi és kulturális színvonala.

— Közösségünk gazdasági erejének megnövekedése, a kommunista és munkáspártok aktív, békeszerető külpolitikája eredményeként tovább szilárdult a világban a szocialista országok pozíciója. A szocialista közösség testvérpártjainak, országainak legfőbb vívmánya az, hogy sikerült megőrizni földünk békéjét.

Nyikolaj Tyihonov részletesen foglalkozott a KGST ered mén y ei vei.

— Együttműködésünk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nincs a gazdasági fejlődésnek olyan kérdése, amit együttesen ne tudnánk megoldani. A szocializmus, az új típusú nemzetközi kapcsolatok, a szocialista gazdasági integráció fölénye még inkább szembetűnő a tőkés világrendszer bizonytalan, válságos helyzetével összehasonlítva.

— A Szovjetunió döntő mértékben járul hozzá a KGST-tagállamok fűtőanyag- és nyersanyag-ellátásához.

A szovjet kormányfő a továbbiakban a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, a tagállamok együttműködése kedvező és mindenekelőtt szilárd alapot teremtett minden egyes ország szociális és gazdasági fejlődéséhez, fontos tényezője lett összefogásuknak. Az integrációs kapcsolatok meghatározó szerepet töltenek be például abban, hogy a KGST országait ellássák kőolajjal és olajtermékekkel. földgázzal, vasérccel, színesfémekkel, műtrágyával, fűrészáruval, cellulózéval. azbeszttel és más nyersanyagokkal. Ennek következtében jelentős mértékben sikerült enyhíteni azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a világméretű energetikai és nyersanyagválság gyakorolt a testvéri országok gazdaságára.

— Azoknak a nehézségeknek ellenére, amelyeket a termelés feltételeinek megnehezülése okoz, a Szovjetunió energiahordozóinak exportja a KGST tagállamaiba, fajlagos fűtőanyagra számítva. a jelenlegi ötéves terv időszakában az előző öt évhez képest 20 százalékkal növekszik. A Szovjetunió a testvérországoknak a világpiaci árnál jelentősen alacsonyabb áron szállít fűtőanyagot és nyersanyagot.

— Magától értetődő, hogy a KGST keretei között lét- rejölt együttműködés a mi országunk számára is jelentük előnyökkel jár.

— A szovjet külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb részét a KGST-or- szágokkal bonyolódó csere adja. E kapcsolatok fejlődésének távlatai rendkívül reményteljesek és kölcsönösen előnyösek.

— Közös munkánk keretein kívül marad azonban időnként számos olyan feladat, amely nem nagy méretű. ellenkezőleg egyszerű, mindennapos, ezer nagy és kis vállalat együttműködését érinti: Sokat dolgoztunk államközi szinten azon, hogy megalapozzuk az integráció irányításának mechanizmusát.

— A komplexprogram

végrehajtásának elemzése azt mutatja, hogy a kölcsönös csere nem maradhat csupán annak eszköze, hogy ezzel pótolják az egyes, népgazdaságokban mutatkozó hiányokat. Hatalmas és állandóan működő hatóerővé kell válnia a termelés hatékonyságának növelésére.

— Ez jelenti a kiindulási

alapot egy olyan elvileg fontos probléma megoldásához, amelyet pártunk' XXVI. kongresszusa állított a szovjet gazdasági vezetők elé. Arról van szó, hogy elő kell segíteniük: az elkövetkező

két vötéves terv legyen az intenzív nemzetközi szakosodás és együttműködés terve. Hasonló célokat tűztek ki más testvérpártok kongresszusai is. amelyek elérésének útjáról kell megállapodnunk most, ezen az ülésszakon.

A nyolcvanas évek gazdasági problémáinak megoldására alkalmas új szemlélet kutatása a jelenlegi ülésszakon kétségkívül hozzájárul ahhoz, hogy előkészítsük a KGST-országok legfelsőbb part- és állami szintű gazdasági tanácskozását, amelynek célszerűségéről szó volt a testvérpártok kongresszusain.

— A szocializmus már j több mint három évtizede világrendszer. Ez alatt az idő alatt minden testvérországban sok tapasztalatot halmoztak fel a gazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése terén. A kollektív tapasztalat tanulmányozása és felhasználasa az egész közösség tarsadal- mi-gazdasági haladását meggyorsító anyagi erővé válhat. Aktívabban tanulni egymástól — ezt a feladatot tűzték ki a testvérpártok kongresszusai. A KGST szerveinek tevékenységét is ennek keli alárendelni.

— Minden eszközzel fejlesztik a KGST-országok gazdasági kapcsolataikat Laosszal. Kambodzsával, Afganisztánnal, a Jemeni NDK- val, Angolával, Etiópiával és Mozambikkal. A( szocialista közösség minden fejlődő országhoz fűződő kapcsolataiban igyekszik megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy ezek a gazdaságok önállóan fejlődjenek.

A KGST-országok a szocialista rendszer és az uj típusú nemzetközi kapcsolatok vitathatatlan fölényének biztos tudatában léptek a nyolcvanas évekbe. Minden lehetőségük megvan arra, hogy sikeresen valósítsák meg a társadalmi-gazdasági fejlődésnek a testvérpartok által elfogadott programját. További sikereik biztosítéka az, hogy a társadalmi élet minden területén mind jobban elmélyül együttműködésük, állandóan erősödik egységük és összeforrottságuk — mondotta befejezésül Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök.

*

A KGST-ülésszakon csütörtökön valamennyi tagállam küldöttségének vezetője beszédet mondott. Ugyancsak felszólalt a csütörtöki ülésen a jugoszláv delegáció vezetője, valamint a megfigyelői minőségben jelenlevő küldöttségek vezetői.

Emelt szintű

rcseozes

A parkban...

Hazánkban, részben önállóan, részben vegyes profillal 30 vállalat foglalkozik kéményseprőipari tevékenységgel. amely ma már több a klasszikus értelemben vett szakmai feladatnál, a kéményseprésnél és égetésnél. A kéményseprői tevékenység az energiatakarékosságot és a környezet védelmét szolgálja. Komplex szolgáltatásokkal, korszerű eszközökkel, műszerekkel biztosítják a hagyományos és a korszerű tüzelés lehető legjobb hatásfokát. Munkájuk hasznát bizonyítja, hogy csupán a tüzeléstechnikai szolgáltatásokkal évi 50 ezer tonna tüzelőanyag takarítható meg a kéményseprés, a rendszeres karbantartás során. Az évszázados szakma az utóbbi évtizedben vesztett presztízséből, — a főváros 1,1 millió kéményére 160, a vidék 4.6 millió kéményére 1340 szakember iut —* pedig jelentősége egyre inkább növekszik. Az idén az új követelményeknek megfelelő szakmunkásképzési rendszert vezetnek be. A tanulóképzésidőt két évről három évre emelik, s ezalatt a tanulók tüzeléstechnikai és kéményseprő szakmunkás-bizonyítványt szereznek.

Tapolca — s a miskolci gyorsan hozzágondolja: napfény és árnyék, csend és gyerekkacaj, léptek alatt roppanó kavics, s apró fehér virágokkal pöttyözött pázsit zöldje... A hatalmas, méltóságteljes fák, a formásán nyírt bokrok közül a nap minden órájában „kivillannak” az emberek. Nyaralók? Miskolci honosok? Ott és akkor tapolcaiak. S amíg száll a hinta, s billeg a libikóka, az apró kis játszóteret körülölelő padokon szülök „vigyázzák” a gondtalan nyarat.

Fotó: L J.

Gomba Rátkáról

Jósvafón és Füzérradványban

Beteg gyerekek üdültetése

Mégpedig laskagomba. Egészen pontosan Florida típusú laskagomba. Ez év március 15-e óta foglalkoznak vele a rátkai Búzakalász Tsz-ben, egy átalakított, illetve még átalakítás alatt álló épületben. Jelenleg az átlagos napi termelés 40—50 kilogramm, amit szeretnének viszonylag rövid időn belül 100 kilogramm fölé emelni. A termelt gomba kisebb részét helyben, nagyobb részét a szerencsi, valamint abaújszanlói áfészek útján értékesítik, 50 forintért kilogrammját.

A gombát zárt helyiségben, megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett, polcokon, egymás fölött elhelyezett, műanyagba csomagolt, apróra összezúzott, penészmentes, csírátlanított, szalmatömbökben termesztik. Ezeket a tömböket a korábban kölesszemekből előállított oltóanyaggal oltják be. A gombami céliumok rövid időn belül teljesen átszövik, s ezzel létrejön a gombatermesztés közvetlen feltétele

Szalai László, a tsz főmezőgazdásza:

— A törzsanyagot a hangácsi Rákóczi Tsz-től kaptuk. Külön köszönet illeti az ottani szakembert, Darai Balázst, aki számunkra sokirányú segítséget nyújtott. *Ivia már mi állítjuk eiő a törzsfenntartáshoz szükséges anyagot, s rövid időn belül három-öt gazdaság gomba- termesztéséhez is tudunk oltóanyagot biztosítani. Tervezzük egy úgynevezett egyszerű társulás megalakítását. A hercegkúti Remény Tsz mar konkrétan érdeklődött, s nyilván lesznek még mások is, akiket a iaskagom- ba-tennesztés érdekel. Mi magunk is szeretnénk a ter melést bővíteni. Mintegy 100 ezer forintos beruházással bővítjük, korszerűsítjük, javítjuk a tárgyi feltételeket, és a szükséges gépi berendezéseket is megvásároljuk. Ugyancsak a terveink között szerepel a TSZK ER-re] együttműködve egy gombatartósító, esetleg savanyító üzem létesítése is.

<*•»>

A megyei gyermekegészségügyi központ, egészségügyi és társadalmi társszervekkel, az idén másodszor üdültet kéthetes turnusokban krónikus beteg gyermekeket A gyermekegészségügyi központ gondozottjai betegségük miatt úgynevezett „normál” úttörőtáborozáson nem vehetnek részt A tavaly i kezdeményezés sikeresnek bizonyult; orvosok, szakápolónők, vöröskeresztes aktívák, pedagógusok felügyelete mellett kéthetes turnusokban táboroztak a gyerekek Füzér- radványban.

Az idei táboroztatási terv bővült, Jósvafón a bányászüdülőben július 2—15. között légúti megbetegedésű gyerekek töltik nemcsak táborozással idejüket, gyógykezelésben is lesz részük, kihasználva a barlang klímáját Délelőtt tábori programjuk lesz, ebéd után a barlangban töltik a csendes pihenőt Dr. Borsodi Klára gyermekszakorvos vezeti a jósvafői táborozást,

orvosi, szakápolónői, pedagógusi segédlettel.

Füzérradvány másodszor ad otthont a táborozó gyermekeknek. Július 20—31. között szívbetegségük miatt gondozott gyerekek üdülnek itt valamint a sályi intézetből mozgássérült gyermekek. Dr. Tóth Anna kardiológus főorvos vezetésével a gyermekegészségügyi központ kijelölt szakdolgozói, pedagógusai, ifjú vöröskeresztes aktivisták, valamint a sályi intézet pedagógusai gondoskodnak a gyermekekről. Az augusztus 3—14. közötti második füzérradványi turnus vezetője dr. Németh Gyula.

Az elmúlt évi táborozásnak pozitív tapasztalatait állapították meg az intézmény szakorvosai; minden szempontból sikeresnek bizonyult az elmúlt évi táborozás. A krónikus betegségük miatt zárkózottabb gyerekeknek is biztosítják a közösségi programokat, olyan táborozási lehetőséget, amelyben korábban nem volt részük.

Á napveszély és a vízártalom

A nyarat minden ember másképpen látja és másképpen értékeli. Az egyik a derűs, napsugaras napokat várja, a másik a természetjárásra alkalmas hűvöset, és a harmadik — a mezőgazdász — taían éppen az esőt. A beteg örül a kellemes időnek, mert érzi, hogy gyógyul, hogy erősödik, de bánatos, ha felhős, ha goromba az ég, ha szemetel az eső.

Hát az orvos? Iparkodik kiegyensúlyozni az ellentéteket. Csitítja a túlzást, mozdítja az elmaradottságot. Óv, int. biztat, tanácsol. Figyelmeztet a nyár veszedelmeire, ártalmaira, de hangsúlyozza. aláhúzza, bemutatja az előnyeit.

Ezelőtt 20—35 évvel még biztatni kellett az embert, főleg az üzemi munkást, hogy vegye ki a szabadságát, kérjen beutalást valamelyik üdülőbe, és pihenjen, nyaraljon. Azóta megtanulta, hogy a napfény, a víz, a levegő egészséget ad, amit a rendszeres mozgás, a sport, a játék még fokozni is tud. Megtanulta. hogy az aktív — tehát a helyes elfoglaltsággal

kitöltött — pihenés valósággal kicseréli, és feltölti erővel nemcsak az izmokat, hanem az idegrendszert is. Megtanulta, hogy a nyári táplálkozás, a zöldfélék és gyümölcsök vitamindús ármádiája nemcsak az étrendet, az erőbem állapotot is növeli, színesíti.

Beszélnünk kell a nyári ártalmakról is. A váratlan napozás először csak első fokú napártalmat, börpirosságot, viszkető, égő' érzést, gyulladásos tüneteket okoz. Ezt az olajozás, a hűvös zuhany, vagy lemosás még enyhítheti. Erösehb napveszély után hólyagos bőrgyulladás jelentkezhet. A bőr olyanná válik, mintha leforrázták volna. Ezek a hólyagok elíakadnaic, a mélyebb börrétegek sebesednek, és fájdalmas kivárás menti meg a könnyelműen napozót a további kellemetlenségektől. Ezért örül a helytelenül napfürdőző, amikor a nem hólyagos területen is kopni, hámlani, dunántúli szóval élve: köppedni kezd a bőr. A napveszély legsúlyosabb ártalma a bőr sebesre égése, főleg azokat fenyegeti,

akik tartósan napon dolgoznak, vagy könnyelműen nekivetkőznek. Ez az. ami már közel áll ahhoz a bőrártalomhoz. amit a bőrgyógyászat pellagra néven emleget, és amit a vitaminhiányos szervezetnek a ruhával nem fedett részein a napsugár okoz. Ma már az egyoldalú táplálkozásnak kevés esetével találkozik az orvos, és így a pellagra is igen ritka, de példa arra, hogy a vegyes táplálkozás ételeinek gondos összeválogatása, a napsugár áldásainak céltudatos felhasználása sok kellemetlen órától mentheti meg az embert;

A másik, aránylag ritkán emlegetett nyári kellemetlenség a vizártalom. Az emberi test melegét az élet lassú égése adja, és a hőközpont irányítja. Ha fázik, növeli a hőtermelést még a szőrszálak apró mozgatóizmainak megmozgatásával, a lúdbőrözte- tésével is. Ha túlmelegszik, verítékezni kezd. mert a veríték folyadék, és az elpárologtatósához, a légneművé válásához szükséges nagy mennyiségű hőt a szervezettől vonja el a felszáradás folyamata. Ennek a következménye a szervezet hőmennyiségének a csökkenése, a nőérzés enyhülése, ami viszont szomjúságérzéssel jár. mert a szervezet folyadéktartalma csökken. A szomjas ember iszik. Minél többet iszik, annál jobban izzad. Minél töo- bet izzad, a verítékben annal több a só, és a szervezetnek ez a sóvesztesége rosszullétet, gyengeségérzést. szédülést, főfájást, étvágytalanságot okozhat. Ez a vízártalom.

Mivel és hogyan lehet megelőzni ?

A tűző napsugárzás elől való meneküléssel, és a verítékezés során veszített sómennyiség pótlásával. Meg helyes nyári étrenddel, aminek a során nemcsak vízzel, sörrel, üditőkkel, hanem tejjel, levessel, híg főzelékkel, gyümölccsel, gyümölcslével oltja szomját az ember. Sőt, ha csak teája van, abba csipetnyi sót és nehány csepp ecetet is cseppenthet.

A nyár kézzelfoghatóan szebb, kellemesebb, hasznosabb, mint a tél és — lám! —- mégis megvannak a veszedelmei. Még az a szerencse,' hogy ésszerű életmóddal a kellemetlenségek megelőzhet tők.

é