Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

ESZAK-MAGYAROR3ZAG 2 1981. Július 3., péntefc Brandt elutazott Moszkváéi í Csütörtökön Moszkvából hazautazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leo­néid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke búcsúztatta. Je­len /volt Andrej Cromiko, az SZlfP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminisz­ter. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, valamint több más hivatalos személyiség. Újságírók kérdésére vála­szolva Leonyid Brezsnyev Brandt látogatását hasznos­nak nevezte. Willy Brandt, aki _ hétfőn érkezett a szovjet fővarosba, Leonyid Brezsnyevvel, vala­mint az SZKP más vezetői­vel a nemzetközi helyzet leg­időszerűbb kérdéseiről, a bé­ke és a leszerelés témaköré­ről folytatott eszmecserét. Látogatásának eredményei­ről Brandt elutazása előtt sajtótájékoztatót tartott. Moszkvai megbeszélésein mindenekelőtt arról győző­dött meg — s hazatérve er­ről tájékoztatja a bonni kor­mányt is —, hogy a szovjet vezetők a béke megőrzéséről, leszerelési szándékaikról és tárgyalási készségükről be­szélve őszintén is gondolják e törekvéseiket — jelentette ki Willy Brandt, az SPD el­nöke csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén. összegez­ve a tárgyalásokat, amelye­ken mindenekelőtt a háború elkerülésének módozatairól volt szó, Brandt hangsúlyoz­ta azt a mindkét tél által vallott nézetet, amely szerint az enyhülés folyamatát fenn kell tartani, s ennek érdeké ben a leszerelés irányában konkrét lépéseket kell tenni Az SPD elnöke szólt arról hogy tájékozódó jellegű út ján nagyon őszinte válaszokat kapott, s a megbeszélésekre a bizalom légköre volt jel lemző, ami a jelenlegi nehéz helyzetben létfontosságú kér­dések megvitatásához elen­gedhetetlen feltétel. A sajtó- értekezletet vezető Vagyim Zaglagyin. az SZKP KB nem­zetközi osztálya vezetőjének első helyettese bevezető sza­vaiban szovjet részről nagy ra értékelte Brandt látogatá sát,. nem csupán az SPD el­nökének köztiszteletben álló személye, hanem a tárgyaló soknak a feszült nemzetközi körülmények közötti fontos szerepe miatt. Brandt ,egy kérdésre vála­szolva kifejtette: a szovjet részről most elhangzottak kö zül a legjelentősebbnek a tárgyalási készségről mon­dottakat tartja. Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőjé- ben nagyon egyértelműen szögezte le. mi az. amit a Szovjetunió tehet, s mi az. amit a másik féltől a közép­hatótávolságú rakétákról folytatandó tárgyalások vo­natkozásában elvár. Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke a szovjet ve­zetők kíséretében a moszkvai repülőtéren. Brandt mellett balról, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, balra tőle Borisz Pono­marjov, az SZKP KB titkára. A kép jobb oldalán Andrej Gromiko külügyminiszter. A lengyel szejm ülése Varsóban csütörtökön dél­előtt megkezdte kétnaposra tervezett, főként gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülé­sét a lengyel parlament. A képviselők első olvasásban meghallgatták, majd megvi­tatták az idei népgazdasági, valamint a költségvetési terv módosításáról szóló tör­vénytervezeteket. továbbá a gazdasági válságból való ki­jutás kormányprogramját. Ugyancsak első olvasásban tárgyalta a szejm az állami vállalatok munkásönigazga­tásáról és az állami vállala­tokról szóló törvényterveze­teket. Mint abban az ülés kez­detén megállapodtak, az em­lített tervezetek egymás után hangzottak el, majd összevontan kezdődött meg róluk a vita. A képviselők ugyancsak elfogadták azt az indítványt, hogy az ülés második nap­ján, pénteken kerüljön majd sor a parlament gazdasági-, költségvetési és pénzügyi bizottságának, valamint a törvényhozási bizottságnak a beszámolójára azokról a tör­vénytervezetekről, amelyek alapján összevonnak több minisztériumot és központi hivatalt. Ezekre az intézke­désekre Wojciech Jaruzelski ■kormányfő tett javaslatot a szejm legutóbbi ülésén. fiz Iráni belpolitikái helyzetről Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője, csütörtökön felszólította a radikális el­lenzéki csoportosulások tag­jait arra, hogy szakítsanak szervezeteikkel. Felhívását, amelyet a vasárnapi merény­let hetvennégy áldozatának hozzátartozóihoz szólva tett, egyes nyugati megfigyelők úgy értékelik, hogy Khomei­ni — bár nem ígért megbo­csátást — mérsékelni igyek­szik a Baniszadr híveivel szembeni leszámolást. Megfigyelők ezzel kapcso­latban utalnak arra is, hogy csütörtökön ismét megjelen- i»k a tel*:ráni parlamentben azok a képviselők — főként a nemzeti burzsoázia képvise­lői —. akik annak idején tá­vol maradtak a parlament taitikus üléséről, arról, amely Baniszadr politikai alkal­matlanságát mondta. Így ott volt az ülésteremben Mehdi Bazargan, a sah megdönté­sét követő első ideiglenes iráni kormány miniszterel­nöke, és Ibrahim Jazdi, aki Bazargan kormányában töl­tötte be a külügyminiszteri posztot. Hasemi Rafszandzsa- ni, a parlament elnöke, kö­zölte az ülésen, hogy szava­tolják valamennyiük szemé­lyes biztonságát. Mohammad Dzsavad Baho- nar, az Iszlám Köztársasági Fárt új elnöke ugyanakkor ezzel egyidejűleg arról be­szélt. hogy folytatódnak a letartóztatások, bár több, legutóbb letartóztatott sze­mély nevét, biztonsági okok­ból, nem hozzák nyilvános­ságra. Szófiában megnyílt a KGST XXXV. ülésszaka A küldöttségvezetők felszólalásai Csütörtökön délelőtt Szó­fiában a ’némzeti művelődési palotában ünnepélyesen meg­nyitották a Kölcsönös Gazda­sági Segítség' Tanácsának XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke veze­ti. A szovjet küldöttség ve­zetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugo­szláv küldöttség is részt vesz. A tanácskozáson megfigye­lővel képviselteti magát az Afgán Demokratikus Köztár­saság, az Angolai Népi Köz­társaság, a szocialista Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztár­saság. Részt vesz az üléssza­kon Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke mondott megnyitó beszédet a három­naposra tervezett tanácskozá­son. Filipov rámutatott, hogy a szocialista gazdasági integ­ráció komplexprogramjának elfogadása óta eltelt évtized teljes mértékben igazolta a program helyességét és élet­erejét. A bolgár minisztertanács elnökének beszéde után a résztvevők elfogadták az ülésszak napirendjét. Ezen a következő főbb pontok szere­pelnek: — A komplexprogram tel­jesítésének menete, valamint a KGST-tagállamok együtt­működése további elmélyíté­sének és tökéletesítésének feladata: a 80-as évekre. — A végrehajtó bizottság beszámolója a KGST tevé­kenységéről a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka főzött. — A KGST-tagállamok 1981—19815. évi népgazdasági tervkoordinációja és a tagál­Megkezdődött a KGST XXXV. ülésszaka Szófiában. A képen: lázár Uyörrjy, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője beszel a tanácskozáson. lamok sokoldalú integrációs intézkedéseire vonatkozó egyeztetett terv tervezete. — A tudományos-műszaki együttműködés további töké­letesítése' — A XXXVI. ülésszak előkészítése, előzetes napi­rendje. A napirend első és máso­dik pontjáról Andrej Luka- nov, a bolgár minisztertanács elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottság elnöke, a negyedik napirendi pontról Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese, a KGST tudomá- njms-műszaki együttműködési bizottságának elnöke, az ötö­dik napirendi pontról Nyi­kolaj Faggyejev, a KGST tit­kára terjesztett elő beszámo­lót. A napirend harmadik pontját a tanács pénteki ülé­sén vitatják meg. Ezután megkezdődött a na­pirenden szereplő kérdések megtárgyalása, amelyben a küldöttségek vezetői szólaltak fel. Az glső felszólaló Lázár György, a Minisztertanács el­nöke volt. Lázár György beszéde Lázár György bevezetőjé­ben tolmácsolta az MSZMP KB-nak és a Magyar Nép- köztársaság kormányának az ülésszak résztvevőihez inté­zett üdvözletét, majd így folytatta: — Tanácskozásunk olyan időszakban ült össze, amikor kommunista és munkáspárt­jaink országaink többségében már megtartották soros kong­resszusukat, s azok meghatá­rozták a szocialista építés következő évekre szóló fel­adatait. E nemzetközileg fon­tos események közül is meg­különböztetett figyelemben részesítette a világ az SZKP történelmi jelentőségű XXVI. kongresszusát. Ez teljesen érthető. Az SZKP kongresz- szusai mindig olyan sorsdön­tő kérdésekre adnak választ, amelyek nemcsak a szovjet népet, de az egész emberisé­get is foglalkoztatják. így volt ez most is. Leonyid II- jics Brezsnyev elvtárs elő­adói beszédében ismertette a kongresszuson azokat a nagy horderejű javaslatokat, ame­lyek a nemzetközi légkör megjavítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését, a béke és a biztonság ügyét, a külön­böző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztését hivatottak szol­gálni. A jelenlegi feszült nem­zetközi helyzet, amely a tő­kés világ válságának talaján bontakozott ki, kedvezőtlen befolyással van a gazdasági kapcsolatokra is. Ismét meg­szaporodtak azok a hideghá­ború korszakára emlékezte­tő diszkriminációs és pro­tekcionista intézkedések, amelyek lefékezik a külön­böző társadalmi rendszerű államok gazdasági kapcsola­tainak azt a fejlődését, amely Helsinki után ígérete­sen kezdett kibontakozni. A végrehajtó bizottság beszámolója helyesen álla­pítja meg, hogy részben emiatt, részben más ismert okok miatt, tagállamaink számára is megnehezültek a szocialista építórnunka nem­zetközi feltételei. Tisztelt Elvtársak! Hazánk gazdasági helyze­téről. terveinkről szólva a következő tájékoztatást ad­hatom Önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött fel­adatok egy részét nem sike­rült teljesíteni, a nemzeti jövedelem öt év alatt 17 szá­zalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő ered­ménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világpiaci há­tások, amelyekről a végre­hajtó bizottság jelentése szól. — adottságainknál fogva — népgazdaságunkban fokozott mértékben jelentkeznek. El­sősorban ' a cserearányok nagyarányú, kb. 20 százalé­kot kitevő romlásának a kö­vetkezménye, de saját mun­kánk gyengeségeinek is ré­sze van abban, hogy bár a kivitel volumene lényege­sen gyorsabban növekedett, mint a behozatalé, a külke­reskedelmi mérlegben hiány keletkezett. Pártunk Központi ' Bizott­sága 1978-ban mélyreható elemzés után, nagy fontos­ságú határozatban jelölte ki az egyensúly helyreállításá­nak feladatait. Ügy foglalt állást, hogy a növekedés ütemét és a belföldi felhasz­nálást az egyensúly követel­ményeinek alárendelve, a reálisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a ter­melés szerkezetének korsze­rűsítését, világpiaci ver­senyképességének javítását, a gazdálkodást befolyásoló közgazdasági viszonyokat pedig — ideértve a termelői és a fogyasztói árakat is — fokozatosan hozzá kell iga­zítani a megváltozott felté­telekhez. Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegesen csökkent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített mun­kájára van szükség. Pártunk 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa jóváhagyta és megerősítette az 1978-ban kialakított gaz­daságpolitika irányvonalát. Ennek megfelelően az 1981— 1985. évekre szóló VI. ötéves tervünk is — amelyet or­szággyűlésünk a múlt év vé­gén emelt törvényerőre — az intenzív fejlődési szakasz kö­vetelményeit állította előtér­be. Ebből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszony­lag mérsékelt — évi 2—3 százalék — növekedést irá­nyoz'elő, de szigorú minősé­gi követelményeket támaszt. Ezt másképpen úgy fogalmaz­hatom meg, hogy gyakorlati gazdaságpolitikánk legfőbb törekvése nem a növekedés korlátozása, hanem azoknak a társadalmi-gazdasági fo­lyamatoknak az erőteljes ki­bontakoztatása, azoknak a közgazdasági és szervezeti intézkedéseknek a folytatása, amelyek jobb feltételeket biz­tosítanak ahhoz, növelik az érdekeltséget abban, hogy meggyorsuljon a tudományos vívmányok, az új műszaki eredmények bevezetése, kor­szerűbbé és jövedelmezőbbé váljon a termelés, javuljon a versenyképesség, csökkenjen a fajlagos energia- és nyers­anyag-felhasználás, termelé­kenyebbé váljon a munka. Az elosztásban csak szerény cé­lokat tűzhetünk magunk elé, mert a nemzeti jövedelem növekményének mintegy két­harmadát a következő évek­ben is a külgazdasági egyen­súly javítására kell fordíta­nunk. Ez azt jelenti, hogy a belföldi felhasználást 1985-ig mindössze 5 százalékkal nö­velhetjük. Programunk feszes és szi­gorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz kö­vetelményei önmagukban vé­ve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgo­zóktól az élet minden terüle­tén jobb minőségű munkát és nagyobb teljesítményt ké­rünk, ennek ellenében nem ígérhetünk többet, mint hogy megőrizzük és megszilárdít­juk a már elért életszínvona­lat. és megteremtjük egy ké­sőbbi gyorsabb fejlődés lehe­tőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók vagyunk, mert tervünk végrehajtásá­hoz a legfőbb feltétel adott: népünk cselekvőén támogatja pártunk politikáját, érti és vállalja a nehezebb feladatok teljesítését. Tervünk végrehajtásának másik nélkülözhetetlen fel­tétele a KGST-országokkal, ezen belül a Szovjetunióval folytatott tervszerű, a köl­csönös előnyökre épített, in­ternacionalista együttműkö­dés bővítése Legsajátabb nemzeti érdekünknek megfe­lelően, mint a múltban, a jö­vőben is, aktívan részt fo­gunk venni a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásában, a hosz- szú távú célprogramok meg­valósításában. Ugyanakkor helyzetünk megkívánja, hogy fenntartsuk és bővítsük a fejlődő, valamint a tő­kéj országokkal meglevő, az egyenjogúságra és a kölcsö­nös érdekekre alapozott gaz­dasági kapcsolatokat is. Az eredmények a tények erejével bizonyítják, hogy az 1971-ben elfogadott komplex­program gyakorlati megvaló­sítása elmélyítette a tagálla­mok egymás közötti gazda­sági kapcsolatait, és fontos szerepet tölt be nemzeti ter­veinek megalapozásában. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is köszönetét mondjak a Szovjetuniónak azért az internacionalista hoz­zájárulásért, amivel elősegí­tette a komplexprogram mindannyiunk javát szolgáló létrehozását és eddigi végre­hajtását. Napirendünkhöz kapcso­lódva, külön is szeretném kiemelni a következőket: Először: stratégiai fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és bizton­ságosan megoldjuk a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energiafaj­ták és nyersanyagforrások felkutatásával Segítsük elő jövő fejlődésünk megalapo­zását. Ugyanakkor a terme­lőkapacitások bővítésével egyenrangú feladatnak tart­juk. hogy közös munkával mielőbb megteremtsük azo­kat a műszaki és közgazda- sági feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rendelke­zésre álló energiaforrások racionálisabb kihasználását, a fajlagos energiafelhaszná­lás csökkentését elősegítő technológiák és berendezé­sek kifejlesztésének meg­gyorsítását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottsá­gaira alapozva és közös munkával lehetővé kell ten­nünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozó iparok termelésé­nek korszerűsítése. Harmadszor: halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozását. Ehhez, mint ahogy az a ko­rábbi ülésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adott­ságokkal rendelkezünk, de hogy ezeket jobban kihasz­nálhassuk, meg kell erősíte­nünk a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló tudomá­nyos — elsősorban a bioló­giai — kutatóbázist, korsze­rű ipari hátteret — nagyobb termelékenységű mezőgazda - sági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosítanunk. Tisztelt Elvtársak! Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követel­ményei kerültek előtérbe, a korábbinál is nagyobb fon­tossága van annak, hogy megújítsuk és a célokkal jól összehangoljuk a végre­hajtás eszközeit. Mint korábban többször kifejtettük, most is szeret­ném hangsúlyozni: a gyor­sabb előrehaladásnak meg­győződésünk szerint az is feltétele, hogy komplexen továbbfejlesszük a közgaz­dasági, az ár- és a pénzügyi viszonyokat. Véleményünk szerint növelni kell közös valutánk, a transzferábilis rubel, valamint a hitelmű­veletek szerepét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővítésének. Bejelentem, hogy az ülés­szakra beterjesztett határo­zattervezet a további mun­kához, véleményünk szerint, jó alap. s azt a vita tanul­ságainak felhasználásával együtt készek vagyunk tá­mogatni. (Folytatás az 5. oldalon) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents