Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-17 / 166. szám
ÉSZAK - M AG YARORS ZAG 2 1981. július 17., péntek Egy kisgyermek halálára Harmincmillióan szorongtunk a tévé előtt azon az éjszakán, amikor hajnali öt órakor elzártam a készüléket, tudtuk, a hatéves, szívbeteg kisfiú, akinek mosolygós arcképét azóta is Íróasztalom fölött őrzöm, nincs többé. A rettenetes kínoktól szenvedő gyetekben a többszöri eszméletvesztéssel megszakított ötvenhat órás ébrenlét, kábultság alatt' Nando, a tűzoltó, a kút torkához tapadva mesékkel, énekkel, tréfával tartotta a Retkét. Meddig hitte Alfredo, hogy kiszabadulhat a sötétség, a sár poklából? Addig, amíg bele nem kiáltotta a mikrofonba: •„Mama, nem hiszem, hogy kimentenek! Ne . hazudjatok!” Pedig mi mindent megtettek érte! Pár■ huzamos kutat, majd alagutat fúrtak: önkéntes kígyóemberek, barlangászok jöttek; Nápölybólegy 16 éves, de csak 12 évesnek ’ látszó fiú, akit láthatóan az alultápláltság vékonyított meg annyira, hogy lefúrhatta volna 'magát a szűk harminc centiméteres nyíláson. Százak telefonáltak, adtak tanácsot, ötleteket. Minden hiába. Csak aki látta Ott lent a gyermek felismerhetetlenül sáros arcát,'aki kiszedte szájából az iszapot, aki hétszer fogta meg és hétszer ejtette vissza, hol a, csúszós iszap, hol az elszakadt öv miatt, tudja, mit szenvedhetett Alfredo. Ez az ember, mielőtt lement a kútba, csak any- nyit mondott, hogy Angelónak hívják és szardíniái születésű. Nem mondta el, hogy asztmás, hogy baj van a tüdejével, hogy ,maga is három gyerek apja. Vállalta, hogy leszálljon Alfredóhoz, véresre tépve magát a sziklakútban, hogy az engedélyezett 25 perc helyett 45 percen át, fejjel lefelé lógva próbálja felszínre hozni, amikor még élt. Ha csak a halál leírhatatlanul kegyetlen voltára gondolunk, akkor is megértjük, miért lett országos ügy a kis Alfredo tragédiája. De vajon önmagában elég ez a ma- . gyarázat? A bíróság még ki sem mondta a holttá nyilvánítást, amikor Szicíliáról jelentették, hogy két gyerek alatt beszakadt egy kút korrodálódott fedele, és mindketten vízbe fulladtak. A földrengéssújtotta Avel- llnó környékén a lángok martaléka lett tizenegy lakókocsi, és az egyikben benn égett egy hároméves gyermek. Ezek is mélyen megrendítő tragédiák, ám a lapok hamar elfeledték őket. Miért? Mert nem lehet na■ pokon, heteken át újra és újra visszatérni egy. tragédiára. De miért írnak akkor oldalakat a lapok a kis Alfredóról, még hetekkel a halála utón is? Talán azért, mert tízmilliók követték végig a hiábavaló mentést a’tévé'egyenes adásában? (A tévét különben sokan azzal vádolják, hogy „látványosságot” nyújtott és nem információt adott.) A közvélemény Alfredo halála óta valójában a felelősségről vitatkozik. A mentési munkálatok. A háttérben az akkor még reménykedő szülök. A hatéves Alfredo Ranupi, kisöccsével, Riccar- dával. — Középkori felszerelésünk, gépeink elhasználtak, korszerűtlenek, a rádió adóvevőink manapság már gyerekjátéknak ha jók, nincsenek szakembereink, a fúrógépért a fél országot össze kellett telefonálni, amíg végül egy privát cégtől kaptuk meg — mondják a tűzoltók. — Rosszul számították ki a kereszt-alagút vágatát, volt vagy húsz centiméteres eltérés, s vele elvesztett órák — mondják mások. Az öv, amit Angelo a tűzoltóktól kapott, s amit először Alfredo csuklójára kötött, másodszor meg a könyökére, kétszer is elszakadt. Donato, a másik mentő bokájára védőöv nélkül kötötték rá a huzalt, és rettenetes fájdalmakra panaszkodott, ami akadályozta a mentésben. Olyan bilincset adtak neki, amely lecsúszott a hatéves gyerek vékony csuklójáról. Alfredo édesanyja a televízióban, már a kisfia halála után, hihetetlen erőfeszítéssel fojtva vissza könnyeit mondta ki: kisfiának tragédiája, a most már megváltoztathatatlan sorscsapás figyelmeztessen arra, hogy ilyen eset még egyszer ne ismétlődhessen meg, meg -kell akadályozni, hogy mások is ilyen sorsra jussanak. Az olasz televízió nézői, akiknek emlékezetében ott élnek még a tavalyi földrengés tehetetlenségbe, szervezetlenségbe fulladt mentési munkálatainak emlékei, akik látták a köztársasági elnököt most. a kútsír szélénél egy éjszakán át együttérzően, de tehetetlenül, visszaemlékeztek azokra a súlyos vádakra, amelyekkel nem egyszerűen a kormányt, hanem az évtizedes mulasztásokért felelős hatalmi rendszert illette ama százak, talán ezrek haláláért, akiket még meg lehetett volna mehteni a katasztrófa első napjaiba:; A bíróság most megvizsgálja, miként esett a kútba Alfredo, és azt is, hogy meg lenetett volna-e menteni, s hogy milyen hibák, mulasztások történtek a mentése közben. De az olasz közvéleményt nemcsak a bírósági vizsgálat érdekli. A társadalmi lelki- ismeret, felelősség munkái sokakban. Alfredo tragédiájában a megismétlődését látják annak, ami a tavalyi földrengéskor történt, mint jómagam is, aki ott voltam annak idején, a mentés óráiban. A kút körül most ugyanaz a kép fogadott, mint akkor a romba dőlt utcák, házak között. Láttam emberfölötti küzdelmet, önfeláldozást, egyéni hőstetteket. Csak egy valami hiányzott, a szervezettség, a precíz fel- készültség, az összehangoltság, a fegyelem, a mindent számításba vevő előrelátás, amely nem lehet egyetlen ember műve, csak szervezett közösségé. Ez nem volt jelen sem a földrengéskor, sem Alfredo mentésénél. A tűzoltóparancsnok mondta: csak Lazio tartományban 50—60 ezer hasonló kút van, sok szabálytalanul fúrvg, befedve. Nincs ellenőrzés, nincs büntetés, mindenki teszi azt, amit akar. A tragédia tehát akár hol- , nap megismétlődhet. Mire képes egy társadalom, egyetlen emberért, döntően azon múlik, hogy mire képes a milliókért. Remélhetően sokakat rádöbbentett már erre az igazságra a kis Alfredo kegyetlen halála. F. J. ß P-2-iígy újabb fejleményei f Saridro Pertini olasz köz- társasági elnök csütörtökön Rómában azokkal a milánói bírákkal tanácskozott, akik a-P—-2-ügy kivizsgálását végzik. Megbeszélésük témája az volt, hogy a milánói bírák kollektív lemondásukat helyezték kilátásba, ha „bizonyos politikai erők” nem hagynak fel rágalmazásukkal és nem szavatolják a normális légkört munkájuk folytatásához. A P—2-ügy legújabb fejleményeként az olasz titkos- szolgálatok tevékenységének összehangolásával foglalkozó tárcaközi bizottság elnökéről, Walter Pelosi rendőrfőnökről megállapították, hogy államtitkokat képező információkat adott át közvetlenül Licio Gellinek, a P—2 állítólagos főnökének. Pelosi rendőrfőnök miniszterek után is kémkedett. Ezeket az értesüléseit is eljuttatta Gellihez. Pelosi neve kezdettől fogva szerepelt a P—2 listán. Legutóbb házkutatást tartottak lakásán. Ugo Pecchioli szenátor, az OKP vezetőségi tagja az állam polgári és katonai igazságügyi apparátusainak gyökeres megreformálása mellett szállt síkra. A Domenica del Corriere-nek adott nyilatkozatában sürgette a káderkiválasztás és az előléptetés rendszerének felülvizsgálását is. IILEMP kongresszusán (Folytatás az 1. oldalról) olyan emberek dolgoznak, akik tisztában vannak azzal, hogy érdekük a nyugodt légkörű alkotómunka. A LEMP IX. kongresszusáról szólva kifejezte a bizakodását, hogy a tanácskozás olyan határozatokat hoz, amelyek a kommunisták, a néptömegek támogatásával a szocialista kibontakozást segíti elő. „Biztosíthatom lengyel elvtársainkat, hogy e célokért folytatott küzdelmükben számíthatnak a magyar kommunisták, a magyar nép támogatására.” A dolgozók kérdéseire válaszolva szólt a magyar gazdaság helyzetéről, fejlesztésének tapasztalatairól, valamint a lengyelországi események és a pártkongresszus magyar- országi visszhangjáról, majd ajándékot adott át a gyár kollektívájának — a Szabadság-szobor kicsinyített másat. A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusán részt vevő külföldi delegációk csütörtökön délelőtt üzemekben, vállalatoknál tettek látogatást Varsóban és környékén. A Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a Moszkvai városi Pártbizottság első titkára vezette szovjet küldöttség a Rawar-gyárban járt. Szívélyesen fogadták a szovjet vendégeket azon a baráti beszélgetésen, amelyen az üzem po’Mtkai-gazdasági aktivistái vettek részt. Irak nemzeti ünnepén fi úlius közepén két je- I lentős dátumról emlé- » keznek meg Irakban: 1958-ban, július 14-én robbant ki az a felkelés, amely elsöpörte a reakciós ,jponar- chiót, megteremtette a köztársaságot; tíz évvel később pedig a Baath-párt haladó erői ragadták magukhoz a hatalmat, hogy végrehajtsák a forradalom eredeti demokratikus és antiimperia- lista célkitűzéseit. Az ország történetében az azóta eltelt évek évtizedekkel érnek fel. Irak megindult a társadalmi-gazdasági fejlődés, az iparosodás útján. A köztársaság vezetői erejüket a gyarmati eredetű gazdasági függőség maradványainak felszámolására, az ország korszerűsítésére fordították. Irak népe a maga kezébe vette olajva- gyonát, s ezt az oly értékes kincset a sokoldalú fejlesztés szolgálatába állította. Az ország vezető ereje, az Arab Szocialista Újjászületés Pártja (Baath) célul tűzte ki a társadalmi struktúrák megújítását is. Ezt jelzi az iraki nők mind szélesedő szerepe, az, hogy mind többen vetik le közülük a hagyományos fekete leplet, a csadort. A kőolaj árának nagyarányú emelkedése I rákot nagy gazdasági erő birtokába juttatta: az utóbbi időben a bagdadi kormányzat a kőolaj-jövedelmekből mind többet fordított a nép életszínvonalának, az ország kultúrájának fejlesztésére. Ismeretes, hogy Irak egy éve határháborúskodást folytat a szomszédos Iránnal. A szocialista országok, így Magyarország álláspontja az, hogy szükséges a konfliktus mielőbbi békés rendezése, mert a harcok folytatódása csak az imperializmus érdekeit szolgálhatja. Irak az elmúlt hónapban izraeli terrortámadást szenvedett: a Tel Aviv-i kormányzat lebom- báztatta a Bagdad közelében épült nukleáris kutatóközpontot. Hazánk kormánya kifejezte szolidaritását az iraki néppel, s elítélte az agressziót. Magyarország és az Iraki Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években sokoldalúan fejlődnek. A közép-keleti ország a fejlődő államok között egyik legfontosabb gazdasági partnerünk — számos kooperációs szerződés is összeköti népgazdaságainkat. Hazánk egyetemein és főiskoláin igen sok iraki fiatal tanul. A jelentős évfordulón, Irak nemzeti ünnepén, egy ősi kultúra földjén, új társadalmat építő fiatal népet köszöntünk. Üdvözlő távirat Az Iraki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Szaddam Husszein-t, az Iraki Köztársaság elnökét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Taha Jassin Ra- madhan első miniszterelnökhelyettesnek fejezte ki jókívánságait. Eiliiyt dr. Zsiléi Andris Dr. Zsilák András, a történelemtudományok kandidátusa, az MSZMP Központi Bizottsága Párt történeti Intézetének igazgatóhelyettese, életének 60. évében váratlanul elhunyt. Temetése júliuá 21-én 13 órakor lesz a Rákos- keresztúri temetőben. A Szocialista Infracionálé leszerelési javaslatai (Folytatás az 1, oldalról) fegyverek használatát. A madridi találkozótól azt várja, hogy hozzon döntést európai bizalomerősítő és leszerelési konferencia összehívásáról. Végül a szociáldemokrata politikusok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a fejlett tőkés országok mind több fegyvert szállítanak a fejlődő országokba. A Szocialista Intemacionálé vezetősége felhívta az amerikai kormányt, hogy segítse elő a salvadori válság politikai eszközökkel való megoldását. Ismeretes, hogy az amerikai kormány erre a gyakorlatban nem hajlandó. ÉRTESÍTÉS! A B.-A.-Z. megyei AGKOKER Vállalat értesíti kedves Vásárlóit, hogy 1981. július 20—31. között tartja a műtrágya- és növényvédőszer-raktár leltározását A leltáridőszak alatt a műtrágya- és növényvédöszer-kiadá5 szünetel, a többi szakmában az árukiadás zavartalan. B.-A.-Z. MEGYEI AGROKER VALLALAT, MALYI Magyar küldöttség utazott Nicaraguába Nicaragua népe most ünnepli Kétéves évfordulóját annak, hogy elűzték Somoza diktátor rendszerét. A képen: nicaraguai fiatalok, akik az ország fővárosából vidékre indulnak, hogy harcoljanak az analfabétizmus ellen. A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítasi Front Országos Vezetősége meghívására csütörtökön párt- és kormány- küldöttség utazott Nicaraguába élén Rácz Sándorral, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tagjával, a KB osztályvezetőjével, a forradalom győzelmének második és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Managuá- ban rendezendő ünnepségre.
