Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. július 16., csütörtök — nyáron Rajzosok Andróssi Kurta János és tanítványai. Néha egy-egy elejtett észre­vétel is sokat ér. Krokizók. A műbírólat „családban” marad. No, legföljebb a kol­léganő kislányától jön az első „tetszik —” Nézőtéri meditáció • Négy témakör öt filmen A Kamaszok című francia film egyik kockája. f „A festmény nem fotó, semmiféleképpen sem fény­kép” — magyarázta András­ai Kurta János, miközben szétnéztünk „tanítványai” között Furcsa helyzet állt | elő: a mester — idén lesz [ egyébként hetvenesztendős —, tanítványai maguk is mesterek. Amikor fordított a helyzet, s ők állnak a ka­tedrán. A Sárospatakon mű- I ködő rajztanári alkotókö­zösség nemcsak a városban dolgozó pedagógusoknak nyújt „másfajta” kikapcso­lódást Év közben is jönnek a foglalkozásokra messzibb í vidékekről is; a szerencsi, de még az encsi járásból is vállalják néhányan az utaz­gatást (pedig télen nem ép­pen leányálom a vonatozás ezen a vonalon), nyáron pe­dig még többen csatlakoz­nak hozzájuk. Így esett meg, hogy most is vagy negyve­nen dolgoznak a tábor két hete alatt. Különben tavaly voltak egy időben először a fafa­ragókkal. Idén már hagyo­mányként esett egybe a két­féle tábor időpontja. Ponto­sabban három táboré, mert ahogy a művelődési ház igaz­gatója elmondta, idén a Bodrog táncegyüttes tagjai­nak is megszerveztek né­hány együtt töltendő napot. Az új tagok a régi táncokat tanulják, s újak és régiek együtt frissítik fel a reper­toár ritkán elővett számait. S ez az együttélés sokféle­képpen kamatozódik. Példá­ul abban, hogy nemcsak csendéleteket, tájképeket tudnak festeni a táborozó rajztanárok. Kéznyújtásnyi- ra a fafaragóktól szinte ma­gától kínálkoznak a témák. S pihenőben még modellt is szívesen ülnek. Egyik-másik karakterisztikus arcú fafa­ragóról már szinte vala­mennyien készítettek port­rét. Erre mondta például Honti József — az egyik leg­felkapottabb „modell” —: nem is tudtam, hogy ilyen sokszínű vagyok..« A vie^ celődést persze azonnal ab­bahagyta, mihelyt — visz- szavágásként — az „alko­tók” hosszadalmas magye- rázgatásokba kezdtek arról, hogy a fehérnek tulajdon­képpen milyen sok színe 'van ... Rézművesné Nagy Ildikó megyei szakfelügyelővel is a sárospataki Petőfi Általános Iskolában találkoztunk. Azt mondta: neki igazán kikap­csolódás, ha eljöhet. Év köz­ben a látogatások, a tovább­képzések, a tanítás szinte minden idejét lefoglalja. A maga örömére ritkán jut ide­je ... Ilyenkor belefeledke­zik a festékbe, a tiszta fe­hér rajzlapon kibomló sze­nekbe és formákba. Kell, hogy maga is örömnek érez­ze az ember az alkotást ha az örömérzést elvárja tanít­ványaitól. Andrássi Kurta Jánossal egyetértettünk abban: szor­galmasak a rajzosok. Még pihentetőül is a festést vá­lasztják. S egymás munká­jának megbeszélésére két ecsetvonás között kerítenek időt. Ügy máskülönben nem­csak pedagógusok járnak az alkotókörbe. Mindig befo­gadnak néhány olyan tehet­séges fiatalt is, akik vagy rajztanári pályára készülnek vagy képzőművészeti főisko­lán álmodják jövőjüket. Nem kis büszkeség szakkörveze­tőnek és szakköri tagnak, hogy többnyire sikerrel ve­szik a felvételi akadályait. Idén a művész két tanítvá­nya is sikerrel vette az aka­dályt ... S talán a nem is olyan tá­voli jövőben arra is lesz mód, hogy szobrászattal is foglalkozzanak; majd ha el­készül az új pataki művelő­dési központ. Erre talán nemcsak a fiatalok érdeké­ben lenne szükség: a ha­gyományos alkotóköri kiállí­tás „tapasztalatai” szerint a rajztanárok közül is van, aki kacsingat a kerámia, az agyag formázása felé ... Cs u tor ás Annamária Fotó: l.aczó József A ma kezdődő filmhét a miskolci premiermozikban öt bemutatót ígér, s az öt film között mindössze kettő akad, amely azonos, vagy rokon té- maköi ben mozog. Többsé­gükről csak előzetes tájé­koztatást adunk, fnintsem kritikai értékelést. A múlt század végén ját­szódik a filmbaráti körök klubmozijaiban bemutatásra kerülő A csend előtt című román film. Az Alexa Visa- rion rendezte filmben, ami­kor egy falusi kocsmáros a nyomorgó parasztok között mániákusan törekszik a meg­gazdagodásra, s mert min­dene csak a szerzés, előbb- utóbb mindenki elhagyja, társtalanná lesz. A Puska és bilincs című szovjet film — a Grúziafilm Stúdióban Gi­ga Lordkipanidze és Giuli Csoholandize rendezte — a második világháború alatt játszódik egy grúz faluban és egy német kém leleple­zésének története. Két film is foglalkozik a serdülők problémáival, kö­zelebbről azok szerelmi éle­tével, szexuális gondjaival. Az egyik a francia Kama­szok, amelyet Bemard Re­von rendezett — többfelé már korábban bemutatták, Miskolcra most ért el —, s amely 1942-ben játszódik. Középiskolás diákok élik a kollégiumban mindennapi életüket, a háború alig-alig szűrődik be hozzájuk, s mint kamaszoknál elkerülhetetlen, különösen, ha különneműek vannak együtt, illetve egy­más közelében, előbb-utóbb az egymással való ismerke­dés vágya kerül előtérbe. Erről szól ez a film, amely­ből előzetesként egy képet is közlünk fentebb. A másik film jugoszláv alkotók mun­kája, címe Bolond évek, a rendezője Zoran Calié. Fia­A forgalmas utcáról be­térve otthonos csönd és nyu­galom fogadott a diósgyőri Petőfi Sándor Könyvtárban. Csak néhányan keresték fel ezen a péntek délutánon a felújított műemlék épületet, s a több ezer könyvet kínáló termeket. A kedves kis me­sesarok, a kisebbeknek ké­szített bútorok most árvál­kodtak. — Máskor is ilyen csön­des ez a terem? — kérde­zem Tóth Magdolna könyv­tárostól. — A megszokottnál jóval nagyobb most a nyugalom, hisz a gyerekek nagy része táborokban, vagy a nagyszü­lőknél tölti a vakációt, de az itthon maradottak rendszere­sen eljönnek hozzánk. Isko­laidőben sokszor nyolcvan­száz gyerek nyüzsög ebber. a kis helyiségben. A környező iskolákból járnak ide. Az esős napokon azonban meg­telik az olvasóterem, az észak-kiliáni általános isko­la napközis csoportját lát­juk majd vendégül hamaro­san. Játékokkal, vetélkedők­kel várjuk őket. Vagy itt vannak az úgynevezett „kul­csos gyerekek”, akiknek szintén foglalkozásokat szer­fal diákok szerelme ennek is a témája, de itt ez a termé­szetes vágy ütközik a szülői elzárkózással, s a szerelem következményei csaknem sú­lyos tragédiához vezetnek. Zugügyvéd zavarban a cí­me Sergio Corbucci olasz filmjének. Erről kicsit bő­vebben. Nino Manjredi a címbeli zugügyvéd, s ha a szereplők listáján még Ugo Tognazzi nevét is látjuk, úgy előlegezett bizalommal ülünk be a nézőtérre. Nino Man- fredi az örök kisember, aki mindig valakinek kiszolgál­tatott, s akit mindig kisem- miznek. Alig egy hete láttuk A játékszer című filmben hasonló szerepben. Most is­mét nála sokkal erősebb és hatalmasabb emberek já­tékszere. kiszolgáltatott esz­köze lesz, történetesen egy­mással rivalizáló bűnöző társaságok között lökdöső­dik, de a szó legszorosabb értelmében. Panamázó épí­tési vállalkozó bízza meg titkosnak vélt iratok meg­szerzésével, az ellenlábas építész gorillái üldözik, ve­vezünk. Most sokan bizto­san a televízió előtt ülnek, hiszen épp egy érdekes film megy. Amit iskolaidőben el­mulasztottak, bepótolhatják. A nekik szóló programokban gazdág a tévé műsora. — Szeretnek-e könyvtárba járni a környékbeli cigány- gyerekek ? — Egyre többen jönnek — vá’aszol Hosszú Paula, aki szintén a kisebbekkel fog­lalkozik — és rájuk még job­ban oda kell figyelnünk, hi­szen ők csak tanulják a csendes, illedelmes viselke­dést, s bizony néha baj van a tisztasággal is. A felnőtteknek Kezdödy Lászlóné segít a könyvek ki­választásában. Már 21. éve dolgozik ebben a könyvtár­ban, így hát sokan ismerik, szeretik, s Edit néninek szó­lítják. Nem titok, hogy bár csak 46 éves, már négy uno­kája van. Talán ezért is olyan kedves mindenkihez... . .. Közben egy anyuka ér­kezik két kisfiával; beirat­kozni jöttek. Edit néni is­merősként üdvözli a mamát, Kristóf Lászlónét, aki még gimnazista korában tagja volt a könyvtárnak. — Tamás fiam tízéves, ő rik, hullanak körülötte az: emberek, a halottakat nem is számoljuk a nézőtéren, Nino Manfredi, illetve Sasa Iovine zugügyvéd meg csak hányódik közöttük, s amikor kezében a bizonyíték, amely- lyel leleplezhetné a maffia­szerű csoportosulások, üzle­telő építészek machinációit, kitűnik, hogy már sem rá, sem a bizonyítékaira nincs szükség. A film jó ritmus­sal. s a végén némi társa­dalomkritikával tálalja a fordulatos történetet, s ha sok-sok motívum köszön is vissza már ismerősként, si­keres nyári mozidarabként könyvelhetjük el. Nino Man­fredi most is emberien jó, Ugo Tognazzinak szinte sem­mi feladat sem jutott most. A nyári moziműsorba —a sok verekedés, erőszakos film folytatódó sora mellé — most olyan filmek is ke­rültek e héten (Kamaszok, Bolond évek), amelyekben nem a nyers erőszak a do­mináns elem. (benedek) már többször is volt itt a* osztályával, s most arra kért, iratkozzunk be ide együtt. Zsolt még csak öt­éves. de nagyon szereti a meséket. — Van itt meseposztó is — szól közbe Tamás —, Zsoltinak az is tetszeni fog. Edit néni ezalatt felje­gyezte az adatokat. Már me­hetnek is a fiúk a saját bi­rodalmukat fölfedezni: az emeletre. Itt a földszinten, zsúfolásig telt könyvespol­cok és a több, mint száz­féle napi- és hetilap várja az olvasni vágyókat. Az imént még az emele­ten voltak, de most itt ol­vasgat két általános iskolás korú fiú. Bemutatkoznak. Bujkó István és Jónás Fe­renc, idén ősszel mar szak­munkásképző intézetben ta­nulnak. Mindketten Rakéta regényújságot böngésznek. Kellemes két órát töltöt­tem el a kiskönyvtárban és most már igazat adok azok­nak, akik szívesen látogat­ják a város forgatagában csendesen meghúzódó épü­letet, hiszen itt szeretettel, nagy türelemmel fogad min­denkit Edit néni és a többi­ek. (K. CS.) Modell és festője. Portrét készíteni nem tartozik a könnyű feladatok közé. Nyár a könyvtárban ‘ Nincs mindenki nagymamánál Július 20-tól szeptember 15-ig DISZPO vas-műszaki raktáráruház - Több árucikkre nagy árengedményl (Miskolc, Krausz Gy. u. 40., a Tanácsköztársaság városrészben levő általános iskolával szemben) Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat , Vasvill Kereskedelmi Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents