Észak-Magyarország, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

1981. július 2., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Kádár János Borsod megyei látogatása Kádár János felszólalása az aktívaértekezleten Kádár János elöljáróban meleg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást., s átadta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét Borsod-Abaúj-Zemplén megye kommunistáinak, egész lakosságának. Méltatta a megye politikai, gazdasá­gi, kulturális jelentőségét az ország életében. A látottak, hallottak alapján a Központi Bizottság nevében nagy el­ismeréssel szólt a borsodiak helytállásáról, arról, hogy a megye gazdálkodó egységei az utóbbi esztendőkben a nehezebb körülmények elle­nére is szinte maradéktala­nul teljesítették terveiket: folyik a gazdaság szerkeze­tének átalakítása, s az ipari üzemek az elmúlt öt eszten­dőben úgy növelték terme­lésüket, hogy a többlet tel­jes egészében a munkater­melékenység emelkedéséből származott. Általános belpolitikai kér­désekről szólva a Központi Bizottság első titkára hang­súlyozta: barát ^s ellenség egyaránt tudja és elismeri, hogy az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, rendszerünk szilárd, népünk egységes, s pártunk a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva a helyes, a szocialista úton jár. Politikánk. progra­munk világos, élvezi a tö­megek támogatását. Szólt a szocialista ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a közegészségügy helyzetéről. Kiemelte, hogy népünk reá­lisan ítéli meg helyzetünket és céljainkat, s kész dolgoz ni, harcolni értük. Vannak problémáink, gondjaink, ta­pasztalhatók nemkívánatos jelenségek, de népünk mun­kájának eredményei hatal­masak. Az alkotómunka si­kerei nem mindenkinek tet­szenek, különösen az impe­rialistáknak nem. Kijelentet­te: ne legyen senkiben sem kétség afelől, hogy vívmá­nyainkat mindenkivel szem­ben minden eszközzel meg­védj ük. A jelenlegi helyzetben is van a nép által elfogadott és támogatott, konstruktív programunk — emelte ki. Nem kell bizonytalankod­nunk, vannak világos cél­jaink. Elérésükhöz megvan­nak a szükséges feltételek. A körülmények, a szigorúbb követelmények a gazdaság­ban is jobb munkára kény­szerítenek öenniinket, arra ösztönöznek, hogy mindenütt ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzunk. Különösen fon­tos a népgazdaság egyensú­lyának biztosítása, aminek egyik feltétele a lassúbb fejlődési ütem. Részletesen szólt az árpolitikáról és az azzal kapcsolatos esetenként szükségszerű intézkedések­ről, hangsúlyozva, hogy az árpolitikának is a gazdaság fejlődését, az életkörülmé­nyek stabilitását kell szol­gálnia, s nem engedhető meg, hogy elfedje a rossz munkát. Optimistának, biza­kodónak kell lennünk — mondotta —, mert hatalmas tartalékok rejlenek gazdasá­gunkban, a szocialista orszá­gok gazdasági együttműkö­désében. Rámutatott, hogy gazdasá­gi munkánk szorosan össze­függ a nemzetközi helyzet alakulásával. Szigorúbb nem­zetközi feltételek közepette kell megbirkóznunk felada­tainkkal, értve ez alatt az enyhülés, a békés egymás mellett élés ellen ható erők megélénkülését és a meg­romlott világgazdasági hely­zetet. Bizonyos imperialista körök a fegyverkezési haj­sza fokozásával katonai erő­fölény megszerzésére törek­szenek, s éppen az impe­rializmus a legfőbb oka an­nak, hogy nem csökkentek a válsággócok a világ kü­lönböző térségeiben. A fegy­verkezés, a szovjetellenesség, az antikommunizmus, a bé­ke elleni támadások — mindez csak kiútkeresés; a tőkések így vélnek kilábalni megoldhatatlan problémáik­ból. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a háború erői nem kerekedhetnek felül. A je­lenlegi kiélezett helyzet csak átmeneti lesz, és a világ vissza fog térni a normali- zált. államközi kapcsolatok­hoz. mert más út nincs. A szocializmus, a haladás, a béke erői és a reálisan gondolkodó polgári politiku­sok együttesen nagyobb erőt képviselnek, mint a feszült­séget szitok, a háborús A Győri kapui Csemege áruházban konfliktusok hívei. Mi a szocializmus, a béke jelsza­vát követjük, s megfelelő erővel is rendelkezünk — gondolok a Szovjetunióra, a szocialista közösség egyesí­tett erőire, a Varsói Szer­ződés tagállamaira. Álláspontunk ismert; egyenlő biztonságot a fegy­verzet alacsonyabb szintjén mindenki számára. A szocialista országok a nemzetközi politika fo esz­közének minden vitás kér­désben a tárgyalást tartják. Csak a legutóbbi időkben keresve a példákat; bizo­nyítják tárgyalási szándé­kunkat a legfontosabb nem­zetközi kérdésekkel, a hábp- rús veszély elhárításával kapcsolatos szovjet állásfog­lalások, Leonyid Iljics Brezs- nyevnek az SZKP XXVI. kongresszusán, majd Tbili­sziben, s legutóbb a Willy Brandttal folytatott megbe­széléseken elhangzott indít­ványai, vagy az a békefel- hívás, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A népek nem en­gednek már kivívott szabad­ságjogaikból, aligha állhatja útját bárki is azoknak a né­peknek, amelyek most har­colnak önrendelkezési jo­gukért, szuverenitásukért. Senki nem vitathatja el a népek jogát a nemzeti füg­getlenségükhöz, szabadsá­gukhoz, hiába rágalmazzák őket a terrorizmus vádjával. A Központi Bizottság első titkára szólt a lengyelorszá­gi helyzetről, és emlékezte­tett arra, hogy pártunk Köz­ponti Bizottsága júniusi ülé­séről kiadott közleményében ismételten állást foglalt a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban. A Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságához írt leve­lét megalapozottnak, elvileg helyesnek és időszerűnek tartották. Kádár János befejezésül hangsúlyozta: pártunk, né­pünk útja egyenes, világos, helyes út, és ezen haladva jutunk előre, mind előbbre nagy céljaink felé. Most az a feladatunk, hogy a párt XII. kongresszusán meghatározott feladatok következetes meg­valósításáért dolgozzunk. Folytatjuk jól bevált szövet ségi politikánkat: pártunk továbbra is a tömegekre tá­maszkodva minden tisztessé­ges, becsületes emberrel ösz- szefogva akar dolgozni. Hi­szen az általunk elképzelt szebb, új világ, a szocialista Magyarország nem olyan or­szág, ahol csak kommunisták laknak, az minden magyar ember otthona lesz. De min­denkinek kötelessége kivenni a maga részét az országépítő munkából. Ez a mi elvi álláspontunk, ez hazaiiságunk és internacio­Barótkozcs a Győri kapuban nalizmusunk. Kötelességünk, hogy törekvéseink mellett nyíltan kiálljunk. Valódi hí­veket, igaz szövetségeseket, mi, kommunisták csak meg­győzéssel és meggyőződéssel szerezhetünk. Az aktívaülés résztvevői nagy tapssal fogadták Ká­dár János felszólalását és el­ismerő szavait Az értekez­let Drótos László zárszavá­val ért véget. Hangsúlyozta: •— Szerettük volna kereszt- metszetét adni megyénk éle­tének. Ügy bemutatni, aho­gyan mi érzékeljük valósá­gunkat. E helyről is bizto­síthatjuk a Központi Bizott­ságot, hogy a borsodi mun­kásokra, parasztokra, az itt élő, alkotó értelmiségre a jö­vőben is minden tekintetben számíthat, szilárdan építhet. * * * Ezt. követően rövid város­nézés következett. A Győri kapui Tokaj vendéglátóház környékén vendégünket több ezer miskolci dolgozó kö­szöntötte. Az ABC-áruházban vásárlók és az áruház dol­gozói 'fogadták a vendége­ket. Az áruellátásról, az egy­re növekvő forgalomról tto- i os István üzletvezető adott felvilágosítást, A Jubileumi brigád tagjai arra kérték vendégünket, hogy tegyen bejegyzést brigádnaplójukba. Kádár János szívesen eleget tett a kérésüknek, s minden jót és sok sikert kívánt a brigád és az áruház dolgo­zóinak. Ezt követően meglátogatta a III/3. és a UI/4. számú területi alapszervezetet, ahol a partvezetőség tagjai látták vendégül a Központi Bizott­ság első titkárát és kísére­tét. Matus Géza, a III',4-es körzet alapszervezeti titkára adott rövid tájékoztatót a 260 tagú pártszervezet munká­járól, tevékenységéről, arról az erőfeszítésről, amelyet a területi pá rts zer vezet több­ségében nyugdíjas kommu­nistái fejtenek ki a hozzá­juk tartozó 29 ezer lakosú városrészben. Kádár János a baráti beszélgetés után em­léksorokat írt az alapszerve­zet vendégkönyvébe. Kádár János, este a Júnó-' szálló különtermében közös vacsorán vett részt Borsod- Abaúj-Zemplén megye párt-, állami,, tömegszervezeti, más közéleti vezetőivel, szocialista brigádvezetókkel, az ország­rész tudományos, kulturális, művészeti életének vezető személyiségeivel. Pohárkö­szöntőt mondott Deme László, a megyei népfrontbizottság elnöke és Czibere Tibor, a Nehézipari Műszaki Egye­tem rektora, s szavaikra Kádár János válaszolt. Ezzel a szerdai program befejeződött. Wirth Lajos On ml vari Miklós Fotó: Laczó József

Next

/
Thumbnails
Contents