Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

1981. június 13., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A közéletben A megyei tanács tagja ’ Otthonában beszélgettünk Ducsai Lászlúnéval, a megyei tanács tagjával, aki Tiszalú- I cot képviseli a testületben. A kenyérgyárban raktáros, 16 | órát dolgozik. Éppen szabad- i napos volti 1 Két gyermeket nevel, a munkája nem könnyű, s még a munkaideje sem a legideá­lisabb. Mindezt tudva az az első gondolata az embernek; hogyan képes olyan aktívan részt vállalni a közéletben, hogy eddigi tevékenységét nemcsak a községi tanács ve­zetői dicsérik, hanem a me­gyei tanácson is úgy tartják számon, mint a legaktívabb elsőciklusos fiatal tanácsta­got? A beszélgetés során arra a megállapításra kell jutni, hogy az ember közéleti ér­deklődését esetenként már a családi nevelés, környezet is elindíthatja. Ducsai Lászlóné — Marika — édesanyja is volt megyei tanácstag az öt­venes években, sőt az egyik kisközségnek tanácstitkára is. Az ö közéletisége azonban lezárult azzal, hogy férjhez ment, megszületett a két gyermeke. Most ő, a nagy­mama a fő támasza Marika családjának, ő teszi lehető­vé, hogy a leánya — ha már felfigyeltek rá, s megválasz­tották — eleget tudjon ten­ni a gyárban végzett munká­ja mellett a társadalmi fel­adatoknak is. Mit vár el egy ilyen nagy­község, mint Tiszalúc megyei tanácstagjától, aki egyben a helyi tanács tagja is? Adjuk át most a szót Du­csai Lászlónénak: — Rengeteg a tennivaló. A megyei tanácsülések, vagy a mezőgazdasági bizottsági ülés előtt — mert annak is tagja vagyok — rendszeresen kon­zultálok Nánásy Miklóssal, a községi tanács elnökével. Sok mindenben segít nekem, hi­szen eleinte még az is gon­dot okozott, hogyan illesz­kedjem be a megyei testü­letbe, korábban még a me­gyei tanács épületében sem jártam. — Azóta viszont már nem­csak felszólalt ott, hanem in­terpellált is. — Igen, az első zavaró ér­zéseken szerencsésen és ha­mar túljutottam. Most már azt is tudom, hogy a köz­ség igényeinél figyelembe kell vennünk a szélesebb, megyei szempontokat, a reá­lis pénzügyi lehetőségeket. Ez természetesen nem jelen­ti, hogy ne lennének terve­ink, óhajaink. Egyik ilyen — szerintem reális — óhaj, hogy szeretnénk, ha Tiszalúc végre nagyközség lenne, hi­szen a lélekszáma is jóval ötezren felül van már. Tu­dom, ennek is vannak anyagi vetületei a költségvetésben, de azon túl is olyan sok előnyt jelentene nekünk, amelyet szerintem Tiszalúc már régen kiérdemelt. Ezért harcolni fogok, ha kell ki­lincselni, hogy egyszer sike­rüljön. — A másik nagy feladat, amelyet a helyi tanácsnak kell megoldani, s ebben messzemenően részt kívánok venni, a vezetékes viz. Ná­1 lünk már csecsemőhalál is volt a rossz víz miatt- Az okoz nehézséget, hogy a la­kosság több mint ötven szá­zalékát meg kell nyernünk az ügy érdekében, s akkor a többi már kötelezhető. A meggyőzés azoknál lesz ne­héz. akiknek jó ivóvizük van, s meg kell győzni őket arról, hogy ne csak magukra gon­doljanak, hanem vegyék fi­gyelembe az egész község egészségügyi érdekét — Mi lett az interpelláció­ja sorsa? — Abból nem lett semmi. Tornatermet kértem, de meg­értettük, hogy nem fér bele az új ötéves tervbe. Mast he­lyileg gondolkodunk, mit, ho­gyan tudunk javítani a hely­zeten. Jó dolog, hogy az it­teni vállalatok, sőt a magán­iparosok is mindig készsége­sen segítenek, ha valamilyen társadalmi munkát kérünk, különösen ha a gyerekekről van szó. A megyei tanácstag hosz- szan, s igen tartalmasán be­szélt még eddigi tevékeny­ségéről, terveiről, a tanács­csal, munkatársaival, a la­kossággal való kapcsolatáról. Pedig megbízatása óta csak egy jó év telt el. A tiszalú- ciak jól választottak, amikor ezt az agilis fiatalasszonyt delegálták, választották meg szószólójuknak a megyei ta­nácsba. A. I. Sajószentpéteri siker Negyvennégy középfokú oktatási intézmény vöröske­resztes elsősegélynyújtó csa­pata találkozott egymással Budapesten június 8—10. kö­zött, hogy számot adjanak felkészültségükről, s össze­mérjék egymással elméleti és gyakorlati tudásukat. • A versenyt — amelyet a megyék és Budapest legjobb­jainak részvételével rendez­tek — két kategóriában bo­nyolították le: egyik ágon a gimnazisták és szakközépis­kolások, a másikon a szak­munkásképző intézetek diák­jai versenyeztek egymással. A kétnapos erőpróba végén szép siker jutott a sajószent­péteri csapatnak: a 103. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet diákjai az előkelő 2. he­lyen végeztek. Az országos elsősegélynyújtó versenyben elért eredményük alapján a sajószentpéteri diákok jogot nyertek az „aranykoszorús elsősegélynyújtó” érem vise­lésére. Európa-díiat kapott Az AGROBER Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Ter­vező Beruházási Vállalat elnyerte a neves Editorian Office madridi mezőgazdasá­gi szakkönyv- és folyóirat­kiadó vállalat által alapított élelmiszer Európa-dijat. A márványból és bronzból ké­szült trófeát Las Palmasban adták át az AGROBER kép­viselőinek. A díjat, amelyet a vállalat először érdemelt ki, azoknak alapították, amely vállalatok kimagasló teljesítménnyel járulnak hoz­zá a fejlődő országok élelmi­szer-termelésének fokozásá­hoz, illetve élen járnak a kor­szerű mezőgazdasági és élel­miszeripari technológiák ki­munkálásában és elterjeszté­sében. Országos Msünnep Szolnok megye ad otthont június 13-án és 14-én a szö­vetkezeti dalosok VIII. orszá­gos találkozójának. A Bartók- centenárium tiszteletére húsz szövetkezeti dalkör, paraszt­kórus, munkáskórus és ének­kar több mint ezer dalosá­nak ajkáról csendülnek fel hazánk különböző tájainak legszebb népdalai. Ebédsziinettien a Tisza partján — Éjjel, fáklyák fényében rozsét rakni, az a legnehe­zebb. Ez már csak akkor rosszabb, ha tombol a szél, "-es a hullámverés ostromolja a gátat. Amikor fönt nem fodroz, hanem csapkod a víz, lent már eszi, lazítja a töl­tést. Ezt már az első árvízi védekezésnél megtanulja, aki egyszer ide szegődött. — Bíró Zoltán a belvízi csatorna ideiglenesen összeállított kor­látjának támaszkodva a töb­biekre néz, amikor ezeket mondja. Az arcukon látja, így vélekednek ők is. — Az­tán, ha megered az eső, alul víz, felül víz, egy száraz pont nem marad a bőrünkön. Pel­ázott agyag fogja a csizmát és így hordjuk a gát falához a kévébe kötött rozsét, ké­szítjük elő a fóliát. Na, a pátrialemezek verése sem hagy időt a szusszanásra! Szembe tűz a nap. a forró lapály melegét a most szelíd Tisza tekintélyes víztömege sem enyhíti. Legfeljebb a közeli égeríacsoport, a nyár­fák hűvöse. — Aki ma szivattyúkezelö, holnap lapátos, de lehet, hogy az két hét múlva fóliát terít valamelyik partszakaszon — így Bíró_ Zoltán. — Megszok­tam már, olyan szolgálat ez, mint a katonaság, az ember­nek ott kell helytállni, ahová éppen a szolgálata szólítja. Válogatni nem lehet, a mun­kát mindig a feladatok szab­ják meg. — Most az idei nyár csen­desebb egy kicsit itt a Bod­rogközben, közel a Tiszához minden olyan porszáraz, hogy elképzelni is nehéz, itt nem­régen tengernyi víz terpesz­kedett. A tavasszal még viz alatt álló réteken tányérfor­mára kapta fel a cserepes felső réteget a tűző nap, még a delelő jószág is elkerüli ezt a területet. — Sárospataki vagyok és a munkahelyem Felsóbereckitől Bodrogkeresztúrig ezen a ha­talmas lapályon van, így megszoktam már az időjárás szeszélyeinek olyan nagyon kiszolgáltatott táj folytonos változását. Híres mérnökök tervei alapján szabályozták, irányították errefelé a ' íz út­ját, de maradt még munka ránk is éppen elég. A nyár nem pihenés, itt rozsét terem az ártér, azt is hasznosítani kell, és amikor egy kicsit nyugtunk van a magas vi­zektől, erősítjük a töltéseket, csatornákat építünk a nagy áradáskor felhalmozódó bel­vizek elvezetéséhez. Horgászcsónakok tűnnek fel közel és távol a Tiszán, miközben Bíró Zoltán régi és új „árvizes” történetei eleve­nednek meg a töltésnél, ahol így telik az ebédidő, beszél­getéssel. — Szemüveggel látok csak jól, közel is, messzi is — hu­nyorít —, de ha valami van a vízen, azt hamar meglá­tom. A Ronyva, a Bodrog nagy áradásaikor kopottas bútort, széket, kutyaólat ho­zott a hátán a víz. Amikor tíz-, tizenkét órás hosszú mű­szakokban elcsigázottan, munkától gyötörten ilyet lá­tok, eltűnik a fáradtság. Má­sokért kell helytállni, mint a katonáknak, és olyankor itt kinek-kinek az a legfonto­sabb posztja, ahol akkor áll­hat __ N agy József Fotó: Fojtán László tese is a tervek között sze­repel. Mindezekkel enyhül ugyan a zsúfoltság, de ideá­lis körülményekről tovább­ra sem beszélhetünk. Az ál­talános iskolások létszáma, mint mindenütt, ebben a vá­rosban is most emelkedik meg nagyobb mértékben. Ezért az oktatás színvonalá­nak megóvására, illetve emelésére a korábbinál na­gyobb összeget — a múlt évi­nél 15,5 százalékkal nagyob­bat — fordítanak. ÉS A VENDÉGEK? Vendégek pedig hamaro­san jöhetnek Sárospatakra. Eddig is jöttek, de letanyáz­ni, szállásolni nemigen sike­redett. A szállóban harminc- valahány hely van. Sokkal többen ugyan ez­után sem telepedhetnék le napokra, hetekre, de azért valamennyivel mégis töb­ben. Épül a szálló, ha min­den jól megy, jövőre el is készül, és 124 embernek tud helyet biztosítani. A kem­ping már „belépett” a maga 300 szernél)!; befogadó ké­pességével. Épül egy étterem is, a Bükkvidéki Vendéglátó oeruházásaként; 500 adagos konyhával a város új lakó­telepen. Ez a létesítmény még ebben az évben elké­szül. Ugyancsak a Bükkvi­déki gondoskodik a mind népszerűbb végardói strand nagyszámú közönségének el­látásáról is, bőséges válasz­tékkal, tisztességes,, elfo­gadható árakkal. Az étlap magyar és szlovák nyelvű, mivel az ételforgalomnak körülbelül 80 százalékát szlovákiai területről érke­zők bonyolítják le. A vendégfogadáshoz — persze nem csupán ahhoz —x tartozik a város rendje, tisz­tasága is. A gondosság, a szépítés Patakon a hagyo­mányok közé tartozik, erre most is ügyelnek. Egyebek között több millióért vásá­rolnak köztisztasági célokat szolgáló gépeket. A város lakói évről évre társadalmi munkával is se­gítik Patak szépítését, gya­rapítását, az okos, helyén­való célok elérését, az ért­hető feladatok végrehajtá­sát. A tanács most is számit a lakók áldozatkészségére. Ügyannyira, hogy a társa­dalmi munkavégzésre is pontos terv készült. Az el­múlt évek eredményei alap-, ján arra számítanak, hogy az új ötéves tervben a pa­takiak 56 millió forint érté­kű társadalmi munkát vé­geznek majd el városukért. Hogy Patak mindinkább -áros legyen. Priska Tibor város Sárospatak új városrészén fi Bodroa-parti Udvariasságból, vagy a realitásokra ügyelve szokás mondani egy-egy települé­sünkről: „Ez a város nem csupán egy a városok közül, hanem toöb ennél.” Sáros­patakról szólva viszont az udvariasságot mellőzhetjük. Mármint az ilyen esetekre előirt udvariasságot. Ennek a városnak a rangja, hire évszázadok óta nem fért meg a megye határain be­lül, de kicsit — vagy nem kicsit — az országén belül sem. A szó igazi értelmében vett várossá viszont mégis­csak az utóbbi években ala­kul, formálódik. GAZDAG ÖT ÉV Az elmúlt öt év a város történetének fejlesztésekben talán eddigi leggazdagabű időszaka volt. Mielőtt az új tervidőszakról szólnánk, nem érdemtelen utalni ne­hány 1 ontosu Db mutatóra Megépült 287 aüami célcso­portos és 66 telepszerű tat- saslakás, ezzel a lakásépítési tervet a városi tanács túl­teljesítette. Az elmúlt terv­időszakban építettek először munkáslakásokat az akció keretében. Az egyébként igen alacsony közműellátás is javult. Méghozzá: a ve­zetékes ivóvízhálózatot tei- jes egészében megépítették (a hálózat építését gyakor­latilag befejezték), bővítet­tek a szennyvíztisztító ka­pacitást. A tervezett 125 ovodai férőhellyel szemben 225-öt valósítottak meg, ter­ven felül épült meg a ití tantermes gyakorló általá­nos iskola, es megkezdődött a már nagyon várt művelő­dési otthon építése. Lénye­ges az is, hogy a tervidő­szakban alapították meg a Városgazdálkodási Költség­vetési Üzemet, mely szerve­zetten, pontos tervek alap­ján tett és tesz a városért minden vonatkozásban. Mindez persze csupán kis része a város öt évének. Hadd álljon itt mégis né­hány szám. Az V. ötéves ter­vet tárgyaló ülésen a ta­nácstagok annak idején 237 millió forint fejlesztési ala­pot és 244 millió költségve­tést szavaztak meg. Most pedig, a tervidőszak végez­tével 366,3 millió forint fej­lesztési alapról és 436,7 mil­lió költségvetési-öl készillne- tett zárszámadás. ÉVSZÁZADOK ÉS ÉVTIZEDEK A sikeres öt év egyáltalái nem azt jelenti, hogy most már minden rendben van Üg.vannyira nem ezt jelenti, hogy a megyei tanács ülé­sén. illetve a megye hatodik ötéves tervét előkészítő, ki­dolgozó, irányvonalait meg­határozó számos fórumon a differenciáltság igénye erő­sen hangsúlyt kapott. Egye­bek között abban is, hogy a régi és az új városok ellá­tásbeli különbségeit ennek az új tervnek csökkentenie kell. Fiatal, csupán néhány évtizedes városaink ugyanis az ellátási mutatókat ille­tően — érthetően — jobban állnak, mint több évszáza­dos városaink. Szükséges és jogos tehát, hogy a gyen­gébb mutatók valamelyest javuljanak, bizonyos terü­letekre, ágazatokra a régi városok többet kapjanak, mint az újak. LAKÁSOK ÉS GYERMEK­INTÉZMÉNYEK Sárospatak VI. ötéves ter­vében a fejlesztési alap ösz- szege 229,5 millió, a költség­vetésé 550,7 millió forint. Mint minden városunkban, a lakásépítés továbbra is az elsődleges tennivalók közé 1— politikai feladatok közé •— tartozik, nézzük hát, mi várható. Mindenekelőtt: a lakás­építés ütemében nem lesz visszaesés. A terv 350 1alias megépítésével számol, az aranyok azonban, miként országosán is, eltolódnak a magánerő nagyobb bevoná­sával. (Célcsoportos lakások megépítésére kívánják for­dítani, most már megszava­zott, elfogadott terv szerint a fejlesztési alap 36,4 száza­lékát.) Ebben a tervidőszak­ban 150 állami és 200 OTP társas-, illetve szövetkezeti lakás megépítése a cél. Sok ez, vagy kevés Patakon? A 350 lakás a jelenleg nyil­vántartott lakásigénylések­nek mintegy a fele. Az igénylők száma pedig fölte­hetően : növekszik. A családiház-épitéshez er­refelé mindig is nagy volt a kedv — a tehetség —, s ez nyilván ebben a tervidő­szakban sem csökken. A vá­rosi tanács számol is vele: több mint nyolcmillió forin­tot fordít építési telkek ki­alakítására, legkevesebb 300 telket parcelláznak fel és látnak el legalább alapköz- művekkel. Folytatják a munkáslakás­építési. akciót, jelenleg 50 ilyen lakás építésére van érvényes szerződés. Ugyan­csak ehhez a témakörhöz tartozik, hogy a meglevő la­kások állagának megóvásá­ra. korszerűsítésére is több jut. mint eddig: 33 millió fo­rintból 99 lakást újítanak fel. Hatvan férőhelyes bölcső­de. száz gyerek befogadásé ra alkalmas óvoda mecéDÍ

Next

/
Thumbnails
Contents