Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

1981. június 13., szombat

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

A közéletben

A megyei tanács tagja

’ Otthonában beszélgettünk Ducsai Lászlúnéval, a megyei tanács tagjával, aki Tiszalú- I cot képviseli a testületben. A kenyérgyárban raktáros, 16 | órát dolgozik. Éppen szabad- i napos volti

1 Két gyermeket nevel, a munkája nem könnyű, s még a munkaideje sem a legideálisabb. Mindezt tudva az az első gondolata az embernek; hogyan képes olyan aktívan részt vállalni a közéletben, hogy eddigi tevékenységét nemcsak a községi tanács vezetői dicsérik, hanem a megyei tanácson is úgy tartják számon, mint a legaktívabb elsőciklusos fiatal tanácstagot?

A beszélgetés során arra a megállapításra kell jutni, hogy az ember közéleti érdeklődését esetenként már a családi nevelés, környezet is elindíthatja. Ducsai Lászlóné — Marika — édesanyja is volt megyei tanácstag az ötvenes években, sőt az egyik kisközségnek tanácstitkára is. Az ö közéletisége azonban lezárult azzal, hogy férjhez ment, megszületett a két gyermeke. Most ő, a nagymama a fő támasza Marika családjának, ő teszi lehetővé, hogy a leánya — ha már felfigyeltek rá, s megválasztották — eleget tudjon tenni a gyárban végzett munkája mellett a társadalmi feladatoknak is.

Mit vár el egy ilyen nagyközség, mint Tiszalúc megyei tanácstagjától, aki egyben a helyi tanács tagja is?

Adjuk át most a szót Ducsai Lászlónénak:

— Rengeteg a tennivaló. A megyei tanácsülések, vagy a mezőgazdasági bizottsági ülés előtt — mert annak is tagja vagyok — rendszeresen konzultálok Nánásy Miklóssal, a községi tanács elnökével. Sok mindenben segít nekem, hiszen eleinte még az is gondot okozott, hogyan illeszkedjem be a megyei testületbe, korábban még a megyei tanács épületében sem jártam.

— Azóta viszont már nemcsak felszólalt ott, hanem interpellált is.

— Igen, az első zavaró érzéseken szerencsésen és hamar túljutottam. Most már azt is tudom, hogy a község igényeinél figyelembe kell vennünk a szélesebb, megyei szempontokat, a reális pénzügyi lehetőségeket. Ez természetesen nem jelenti, hogy ne lennének terveink, óhajaink. Egyik ilyen — szerintem reális — óhaj, hogy szeretnénk, ha Tiszalúc végre nagyközség lenne, hiszen a lélekszáma is jóval ötezren felül van már. Tudom, ennek is vannak anyagi vetületei a költségvetésben, de azon túl is olyan sok előnyt jelentene nekünk, amelyet szerintem Tiszalúc már régen kiérdemelt. Ezért harcolni fogok, ha kell kilincselni, hogy egyszer sikerüljön.

— A másik nagy feladat, amelyet a helyi tanácsnak kell megoldani, s ebben messzemenően részt kívánok venni, a vezetékes viz. Ná1 lünk már csecsemőhalál is volt a rossz víz miatt- Az okoz nehézséget, hogy a lakosság több mint ötven százalékát meg kell nyernünk az ügy érdekében, s akkor a többi már kötelezhető. A meggyőzés azoknál lesz nehéz. akiknek jó ivóvizük van, s meg kell győzni őket arról, hogy ne csak magukra gondoljanak, hanem vegyék figyelembe az egész község egészségügyi érdekét

— Mi lett az interpellációja sorsa?

— Abból nem lett semmi. Tornatermet kértem, de megértettük, hogy nem fér bele az új ötéves tervbe. Mast helyileg gondolkodunk, mit, hogyan tudunk javítani a helyzeten. Jó dolog, hogy az itteni vállalatok, sőt a magániparosok is mindig készségesen segítenek, ha valamilyen társadalmi munkát kérünk, különösen ha a gyerekekről van szó.

A megyei tanácstag hosz- szan, s igen tartalmasán beszélt még eddigi tevékenységéről, terveiről, a tanácscsal, munkatársaival, a lakossággal való kapcsolatáról. Pedig megbízatása óta csak egy jó év telt el. A tiszalú- ciak jól választottak, amikor ezt az agilis fiatalasszonyt delegálták, választották meg szószólójuknak a megyei tanácsba.

A. I.

Sajószentpéteri siker

Negyvennégy középfokú oktatási intézmény vöröskeresztes elsősegélynyújtó csapata találkozott egymással Budapesten június 8—10. között, hogy számot adjanak felkészültségükről, s összemérjék egymással elméleti és gyakorlati tudásukat. •

A versenyt — amelyet a megyék és Budapest legjobbjainak részvételével rendeztek — két kategóriában bonyolították le: egyik ágon a gimnazisták és szakközépiskolások, a másikon a szakmunkásképző intézetek diákjai versenyeztek egymással. A kétnapos erőpróba végén szép siker jutott a sajószentpéteri csapatnak: a 103. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai az előkelő 2. helyen végeztek. Az országos elsősegélynyújtó versenyben elért eredményük alapján a sajószentpéteri diákok jogot nyertek az „aranykoszorús elsősegélynyújtó” érem viselésére.

Európa-díiat kapott

Az AGROBER Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat elnyerte a neves Editorian Office madridi mezőgazdasági szakkönyv- és folyóiratkiadó vállalat által alapított élelmiszer Európa-dijat. A márványból és bronzból készült trófeát Las Palmasban adták át az AGROBER képviselőinek. A díjat, amelyet a vállalat először érdemelt ki, azoknak alapították, amely vállalatok kimagasló teljesítménnyel járulnak hozzá a fejlődő országok élelmiszer-termelésének fokozásához, illetve élen járnak a korszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari technológiák kimunkálásában és elterjesztésében.

Országos Msünnep

Szolnok megye ad otthont június 13-án és 14-én a szövetkezeti dalosok VIII. országos találkozójának. A Bartók- centenárium tiszteletére húsz szövetkezeti dalkör, parasztkórus, munkáskórus és énekkar több mint ezer dalosának ajkáról csendülnek fel hazánk különböző tájainak legszebb népdalai.

Ebédsziinettien a Tisza partján

— Éjjel, fáklyák fényében rozsét rakni, az a legnehezebb. Ez már csak akkor rosszabb, ha tombol a szél,

"-es a hullámverés ostromolja a gátat. Amikor fönt nem fodroz, hanem csapkod a víz, lent már eszi, lazítja a töltést. Ezt már az első árvízi védekezésnél megtanulja, aki egyszer ide szegődött. — Bíró Zoltán a belvízi csatorna ideiglenesen összeállított korlátjának támaszkodva a többiekre néz, amikor ezeket mondja. Az arcukon látja, így vélekednek ők is. — Aztán, ha megered az eső, alul víz, felül víz, egy száraz pont nem marad a bőrünkön. Pelázott agyag fogja a csizmát és így hordjuk a gát falához a kévébe kötött rozsét, készítjük elő a fóliát. Na, a pátrialemezek verése sem hagy időt a szusszanásra!

Szembe tűz a nap. a forró lapály melegét a most szelíd Tisza tekintélyes víztömege sem enyhíti. Legfeljebb a közeli égeríacsoport, a nyárfák hűvöse.

— Aki ma szivattyúkezelö, holnap lapátos, de lehet, hogy az két hét múlva fóliát terít valamelyik partszakaszon — így Bíró_ Zoltán. — Megszoktam már, olyan szolgálat ez, mint a katonaság, az embernek ott kell helytállni, ahová éppen a szolgálata szólítja. Válogatni nem lehet, a munkát mindig a feladatok szabják meg.

— Most az idei nyár csendesebb egy kicsit itt a Bodrogközben, közel a Tiszához minden olyan porszáraz, hogy elképzelni is nehéz, itt nemrégen tengernyi víz terpeszkedett. A tavasszal még viz alatt álló réteken tányérformára kapta fel a cserepes felső réteget a tűző nap, még a delelő jószág is elkerüli ezt a területet.

— Sárospataki vagyok és a munkahelyem Felsóbereckitől Bodrogkeresztúrig ezen a hatalmas lapályon van, így megszoktam már az időjárás szeszélyeinek olyan nagyon

kiszolgáltatott táj folytonos változását. Híres mérnökök tervei alapján szabályozták, irányították errefelé a ' íz útját, de maradt még munka ránk is éppen elég. A nyár nem pihenés, itt rozsét terem az ártér, azt is hasznosítani kell, és amikor egy kicsit nyugtunk van a magas vizektől, erősítjük a töltéseket, csatornákat építünk a nagy áradáskor felhalmozódó belvizek elvezetéséhez.

Horgászcsónakok tűnnek fel közel és távol a Tiszán, miközben Bíró Zoltán régi és új „árvizes” történetei elevenednek meg a töltésnél, ahol így telik az ebédidő, beszélgetéssel.

— Szemüveggel látok csak jól, közel is, messzi is — hunyorít —, de ha valami van a vízen, azt hamar meglátom. A Ronyva, a Bodrog nagy áradásaikor kopottas bútort, széket, kutyaólat hozott a hátán a víz. Amikor tíz-, tizenkét órás hosszú műszakokban elcsigázottan,

munkától gyötörten ilyet látok, eltűnik a fáradtság. Másokért kell helytállni, mint a katonáknak, és olyankor itt kinek-kinek az a legfontosabb posztja, ahol akkor állhat __

N

agy József Fotó: Fojtán László

tese is a tervek között szerepel. Mindezekkel enyhül ugyan a zsúfoltság, de ideális körülményekről továbbra sem beszélhetünk. Az általános iskolások létszáma, mint mindenütt, ebben a városban is most emelkedik meg nagyobb mértékben. Ezért az oktatás színvonalának megóvására, illetve emelésére a korábbinál nagyobb összeget — a múlt évinél 15,5 százalékkal nagyobbat — fordítanak.

ÉS A VENDÉGEK?

Vendégek pedig hamarosan jöhetnek Sárospatakra. Eddig is jöttek, de letanyázni, szállásolni nemigen sikeredett. A szállóban harminc- valahány hely van.

Sokkal többen ugyan ezután sem telepedhetnék le napokra, hetekre, de azért valamennyivel mégis többen. Épül a szálló, ha minden jól megy, jövőre el is készül, és 124 embernek tud helyet biztosítani. A kemping már „belépett” a maga 300 szernél)!; befogadó képességével. Épül egy étterem is, a Bükkvidéki Vendéglátó oeruházásaként; 500 adagos konyhával a város új lakótelepen. Ez a létesítmény még ebben az évben elkészül. Ugyancsak a Bükkvidéki gondoskodik a mind népszerűbb végardói strand nagyszámú közönségének ellátásáról is, bőséges választékkal, tisztességes,, elfogadható árakkal. Az étlap magyar és szlovák nyelvű, mivel az ételforgalomnak körülbelül 80 százalékát szlovákiai területről érkezők bonyolítják le.

A vendégfogadáshoz — persze nem csupán ahhoz —x tartozik a város rendje, tisztasága is. A gondosság, a szépítés Patakon a hagyományok közé tartozik, erre most is ügyelnek. Egyebek között több millióért vásárolnak köztisztasági célokat szolgáló gépeket.

A város lakói évről évre társadalmi munkával is segítik Patak szépítését, gyarapítását, az okos, helyénvaló célok elérését, az érthető feladatok végrehajtását. A tanács most is számit a lakók áldozatkészségére. Ügyannyira, hogy a társadalmi munkavégzésre is pontos terv készült. Az elmúlt évek eredményei alap-, ján arra számítanak, hogy az új ötéves tervben a patakiak 56 millió forint értékű társadalmi munkát végeznek majd el városukért. Hogy Patak mindinkább -áros legyen.

Priska Tibor

város

Sárospatak új városrészén

fi Bodroa-parti

Udvariasságból, vagy a realitásokra ügyelve szokás mondani egy-egy településünkről: „Ez a város nem csupán egy a városok közül, hanem toöb ennél.” Sárospatakról szólva viszont az udvariasságot mellőzhetjük. Mármint az ilyen esetekre előirt udvariasságot. Ennek a városnak a rangja, hire évszázadok óta nem fért meg a megye határain belül, de kicsit — vagy nem kicsit — az országén belül sem. A szó igazi értelmében vett várossá viszont mégiscsak az utóbbi években alakul, formálódik.

GAZDAG ÖT ÉV

Az elmúlt öt év a város történetének fejlesztésekben talán eddigi leggazdagabű időszaka volt. Mielőtt az új tervidőszakról szólnánk, nem érdemtelen utalni nehány 1 ontosu Db mutatóra Megépült 287 aüami célcsoportos és 66 telepszerű tat- saslakás, ezzel a lakásépítési tervet a városi tanács túlteljesítette. Az elmúlt tervidőszakban építettek először munkáslakásokat az akció keretében. Az egyébként igen alacsony közműellátás is javult. Méghozzá: a vezetékes ivóvízhálózatot tei- jes egészében megépítették (a hálózat építését gyakorlatilag befejezték), bővítettek a szennyvíztisztító kapacitást. A tervezett 125 ovodai férőhellyel szemben 225-öt valósítottak meg, terven felül épült meg a ití tantermes gyakorló általános iskola, es megkezdődött a már nagyon várt művelődési otthon építése. Lényeges az is, hogy a tervidőszakban alapították meg a Városgazdálkodási Költségvetési Üzemet, mely szervezetten, pontos tervek alapján tett és tesz a városért minden vonatkozásban.

Mindez persze csupán kis része a város öt évének. Hadd álljon itt mégis néhány szám. Az V. ötéves tervet tárgyaló ülésen a tanácstagok annak idején 237 millió forint fejlesztési alapot és 244 millió költségvetést szavaztak meg. Most pedig, a tervidőszak végeztével 366,3 millió forint fejlesztési alapról és 436,7 millió költségvetési-öl készillne- tett zárszámadás.

ÉVSZÁZADOK ÉS ÉVTIZEDEK

A sikeres öt év egyáltalái nem azt jelenti, hogy most már minden rendben van Üg.vannyira nem ezt jelenti, hogy a megyei tanács ülésén. illetve a megye hatodik ötéves tervét előkészítő, kidolgozó, irányvonalait meghatározó számos fórumon a differenciáltság igénye erősen hangsúlyt kapott. Egyebek között abban is, hogy a régi és az új városok ellátásbeli különbségeit ennek az új tervnek csökkentenie kell. Fiatal, csupán néhány évtizedes városaink ugyanis az ellátási mutatókat illetően — érthetően — jobban állnak, mint több évszázados városaink. Szükséges és jogos tehát, hogy a gyengébb mutatók valamelyest javuljanak, bizonyos területekre, ágazatokra a régi városok többet kapjanak, mint az újak.

LAKÁSOK ÉS GYERMEKINTÉZMÉNYEK

Sárospatak VI. ötéves tervében a fejlesztési alap ösz- szege 229,5 millió, a költségvetésé 550,7 millió forint. Mint minden városunkban, a lakásépítés továbbra is az elsődleges tennivalók közé

1— politikai feladatok közé •— tartozik, nézzük hát, mi várható.

Mindenekelőtt: a lakásépítés ütemében nem lesz visszaesés. A terv 350 1alias megépítésével számol, az aranyok azonban, miként országosán is, eltolódnak a magánerő nagyobb bevonásával. (Célcsoportos lakások megépítésére kívánják fordítani, most már megszavazott, elfogadott terv szerint a fejlesztési alap 36,4 százalékát.) Ebben a tervidőszakban 150 állami és 200 OTP társas-, illetve szövetkezeti lakás megépítése a cél. Sok ez, vagy kevés Patakon? A 350 lakás a jelenleg nyilvántartott lakásigényléseknek mintegy a fele. Az igénylők száma pedig föltehetően : növekszik.

A családiház-épitéshez errefelé mindig is nagy volt a kedv — a tehetség —, s ez nyilván ebben a tervidőszakban sem csökken. A városi tanács számol is vele: több mint nyolcmillió forintot fordít építési telkek kialakítására, legkevesebb 300 telket parcelláznak fel és látnak el legalább alapköz- művekkel.

Folytatják a munkáslakásépítési. akciót, jelenleg 50 ilyen lakás építésére van érvényes szerződés. Ugyancsak ehhez a témakörhöz tartozik, hogy a meglevő lakások állagának megóvására. korszerűsítésére is több jut. mint eddig: 33 millió forintból 99 lakást újítanak fel.

Hatvan férőhelyes bölcsőde. száz gyerek befogadásé ra alkalmas óvoda mecéDÍ