Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1981. június 11, csütörtök Nézőtéri meditáció A tíz nap végén Folyamat és együttműködés Kánikulában limonádé Egy kocka A XX. század kalózai című szovjet filmből f. A tartós agybénító kánikula i begyűrűzött a moziprogram- : ha. Az elmúlt heti új bemu­tatók is szórakoztató filmeket hoztak, erre a hétre sem ké­nyeztet el a bemutatóígéret szellemi együttműködést igénylő művekkel. A XX. század kalózai című ' szovjet kalandfilm a Csendes- óceánon játszódik, ahol mo­dem tengeri kalózok támad­nak meg egy szovjet keres- ' kedelmá hajót, amely törté­netesen ópiumot szállít a szovjet gyógyszergyárak részé­re. Izgalmas tengeri kalandok kezdődnek, a kalózok csellel jutnak a hajóra, verekedések jól koreografált képsorai, a fedélzeten, meg a víz alatt ví­vott küzdelmek töltik meg az egyébként egyszálú, könnyen követhető és könnyen felejt­hető, elsősorban a fiatalabb korosztályok érdeklődésére számot tartó filmet. * A másik film, a brazil A ki­rályfi biztos szeretője bizonyá­ra vegyes fogadtatásra talál majd. Romantikus kaland­filmként hirdetik, ám kaland viszonylag kevés fedezhető fel benne, annál több unalom, üresjárat, önismétlés. A cím­ben is szereplő szerető egy bi­zonyos Xico nevű néger hölgy, aki olyan szerelmi tudomá­nyok birtokában van, hogy senki nem kelhet vele ver­senyre, egyszerre szeretője egy portugál őrmesternek és felnőtt fiának, majd amikor a gyémántbányák ellenőrzé­sére új felügyelőt küldenek Portugáliából, azonnal lefegy- verzi azt is, nemcsak szerető­je lesz, hanem rabszolgasor­ból felszabadíttatja magát, élettársa lesz, a környék ural­kodónője. Ez persze szemet szúr sokaknak, királyi biztos érkezik, akit Xica szintén a szó szoros értelmében magáé­vá tesz, ám korábbi szeretője ráfizet, ügyletei lelepleződ­nek, és lassan Xicának is be­alkonyul. Érdekes tájak, né­ger és félvér táncosnők csáb- táncai népesítik be olykor az unalmas történetet közlő kép­sorokat, ám egy csaknem két óra hosszat tartó filmhez mindez kevés. Annyira nem üdítő limonádé ez a film, hogy enyhítsen a kánikulá­ban. * A hét harmadik új filmjét, a hihetőleg valamivel több napjainkbeli tartalmat hordo­zó, A strand téli őre című ju­goszláv filmet a miskolci pre­miermozik nem tűzték műso­rukra Így marad a kánikulá­ban két nem túlságosan üdítő néznivaló. (benedek) A hetedik nyár Egerben 1975-ben először, s azóta immár hetedszer hívja és várja érdekes nyári rendez­vényekkel a vendégeket Eger városa. Az eltelt hat év alatt az egri nyári játékok több változáson mentek át, ami a játék helyszínét, jellegét, ál­talában az egész nyári szin- házi sorozatot illeti. Végül is immár a váron kívül meg­született az Agria Játékszín önálló szabadtéri színpad, amely a tanárképző főiskola zárt udvarán, valamint a várban is tart még előadá­sokat. A várban az idén az el­múlt évben már bemutatott Lenkey tábornok című tör­ténelmi dráma, Fekete Sán­dor műve kerül bemutatásra kilenc alkalommal a Töm- löcbástyán, míg a tanárképző főiskola udvarán, tehát a Lí­ceumban Kisfaludy Károly Csalódások című vígjátékát mutatják be két részben. Mindkét előadást a Játékszín művészeti vezetője. Valló Az Agria ’ Péter rendezte. A Lenkey tábornok szereposztásában a tavalyihoz képestekét helyen van változás: Balkay Géza és Tímár Éva lép be az együt­tesbe. A Csalódások fősze­replői Reviczky Gábor, Szom- bathy Gyula, Tóth Éva, Inke László, Balkay Géza, Szirtes Ági, Tímár Éva, Huszár László. Szemes Mari és Miic- lóssy György. A Csalódáso­kat a tervek szerint tíz al­kalommal mutatják be. az első előadás július 9-én lesz. A Lenkey tábornok első elő­adását július 2-án tartják. Mindkét előadáshoz — rossz idő esetére — esőnapokat is beiktattak. Az Agria nyári program­jában több kiemelkedő hang­verseny is található, így jú­nius 23-án a Dómban, a Halmstadti Szent Miklós templom kórusa (Svédország­ból), ugyancsak a Dómban június 20-án a román Joszif a map színházi Urnában Tanácskozás a színházban Tegnap este Jobba Gabi, a Népszínház művésze Látoga­tás Lady L.-nél című önálló estjével befejeződött a stúdió- színházak tíznapos miskolci találkozója. Az utolsó bemu­tatót megelőzően azonban tegnap délelőtt a színház tár­salgójában nagy érdeklődés­sel kísért tanácskozást tartot­tak A stúdiószínházak szere­pe a magyar színházi kultú­rában címmel, s azon a köz­reműködő színházak képvise­lőin kívül számos más szín­házi szakember, rendező, dra­maturg, kritikus is részt vett. A megjelenteket Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója köszöntöt­te, majd Nánay István kriti­kus, a Színház című folyóirat munkatársa tartott vitaindító előadást, ezt követően részben felkért korreferensek, részben spontán felszólalók hozzászó­lásaiból alakult ki a kép, mi­lyen is ma Magyarországon a stúdiószínházak helyzete, hogy áll a stúdiószínházi mozga­lom, beszélhetünk-e egyálta­lán napjainkban ilyenről? Az alapkérdés az volt, hogy egyáltalán van-e nálunk stú­diószínház? Mind a vitaindí­tót tartó Nánay István, mind a felszólaló rendezők próbál­ták definiálni a stúdiószínház fogalmát. A vitaindító a szak­irodalomra hivatkozva, két alapvető jellemzőt emelt ki: „a stúdiószínház azoknak a külföldi és hazai műveknek a bemutató fóruma, amelyek vagy világnézeti-ideológiai szempontból vitathatók; vagy formai szempontból kiforrat­lanok, a hazai gyakorlattól idegenek, mégis olyan érté­keket képviselnek, amelyek alapján nem árt, ha a szakmai közönség ■— tájékozódás cél­jából — megismerkedik ve­lük. Ez o máig élő körülhatá­rolás már megfogalmazása pillanatában is csak erős meg­szorításokkal rolt igaz, a ké­sőbbiekben pedig egyre job­ban elvesztette érvényét”. Ná­nay István ugyanakkor végig­81 ígérete Gerstenengst orgonaestje, jú­nius 27-én Sebestyén János orgonaestje hallható, s a dómbeli hangversenyek sorát augusztus 8-án az esztergo­mi nemzetközi gitárfesztivál résztvevőinek koncertje zár­ja. A Líceum udvarán au­gusztus 2-án az Egri Szimfo­nikus Zenekar koncertez, au­gusztus 1-én pedig néptánc­estet tartanak. A fenti programon kívül több képzőművészeti kiállí­tás, díszítőművészeti bemuta­tó, folklórműsor, irodalmi rendezvény, a várban több történelmi kiállítás teszi gazdagabbá az egri nyarat, amelynek hagyományos be­fejezéseként megrendezik a nyári egyetemet és annak műemléki tagozatán a kép­zőművészeti emlékek védel­méről, a filmművészeti tago­zaton pedig Kovács András alkotói útjáról hallhatnak az érdeklődők. tekintette a stúdiószínházak mintegy másfél évtizedes tör­ténetét, és az e keretben be­mutatott művek alapján szűr­te le, hogy: az előadások többsége vagy kommersz-ízű, vagy langyos semmitmondó, vagy értékes gondolatokat közlő irodalmi anyagból táp­lálkozik, de semmiképpen nem jelent ideológiai problé­mát; másrészt a közönség a legritkább esetben érzi magát kiszolgáltatottnak és kísérleti nyúlnak ez előadásokban, s megdőlt az a hiedelem, hogy elzárkózik az ilyenfajta szín­házi élmények elől, nyitottan viselkedik a szokatlan iránt is, ha azt elhitető erővel köz­ük vele. Mind a bevezetőben, mind a felszólalásokban hangsúlyt kapott a stúdiószínház fogal­mának tisztázása közben a stúdió- és a kamaraszínházi előadások gyakori egybemo- sódása, valamint az az első­sorban gazdasági kényszer- helyzet szülte szituáció, hogy kellenének kevés személyt foglalkoztató, könnyen ki­mozdítható, „tájoltatható” darabok, és ezeket nagyon sokszor stúdióelőadásnak re­gisztrálják még akkor is, ha semmi nem indokolja ilyenfajta megjelölésüket. Ép­pen Paál István rendező, aki­nek a Születésnap című Pin­ter-rendezését itt láthattuk, arról beszélt, hogy talán nem is szerencsés a stúdiószínház megjelölés, mert a gyakorlat sokkal inkább a „kis formák színháza” elnevezést takarja. A stúdiószínháznak ugyanis, amely messzemenően „nem néhány pszichopata rendező önkielégítése, nem is titkos összejövetelek fóruma”, mű­helyek kell, hogy legyenek, olyan műhelyek, amelyek ala­kítják a színészt, a rendezői, az írót és a nézőt egyaránt, újfajta kapcsolatot teremte­nek a színész és a nézők kö­zött, a játéktér és a nézők kö­zött. És a stúdiószínházak fel­adata, hogy a maguk újakat keresésével a nagy színhá­zakra is hassanak, azok meg­újítását is gyorsítsák. Ez an­nál is fontosabb, mert míg korábban olyan stúdiótörek­vésekkel is találkoztunk — erről beszélt Koltai Tamás kritikus —, amely szembesült a nagyszínháza törekvésekkel, ma ez az igény kevéssé meg­alapozott, de változatlanul szükséges ,a stúdiók újító sze­repe és az egész színházi élet­re való hatása: a stúdiószín­padok eredményei a nagy- színházi előadásokban beol­tott anyagként erjedjenek és gyümölcsözzenek. A tegnapi szakmai tanács­kozást végigkísérte a színhá­zak stúdiótörekvéseinek ösz- szegzése, a jelentkező dilem­mák feloldásának igénye, a felvetődő ellentmondások tisztázásának szándéka. Még­is. mj volt a miskolci találko­zó haszna, vetődött fel a teg­napi beszélgetésben a kér­dés? Csiszár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője így fogalmazta meg: a találkozó lényege, hogy ösz- szejövünk és tudunk egymás­ról. Ezért kell a későbbiekben ismételten megszervezni az ilyen munkatalálkozókat. (A tíznapos találkozóra még visz- szapillantunk.) (bm—t. n. j.) Szentistván művelődési házában — Gondoltam, maga is ez­zel kezdi, hogy jó nekünk, ilyen házunk van. Másoktól is megkapjuk, hogy könnyű itt Szentislvánban, ilyen műve­lődési házban .. . Hát én csak azt mondhatom: olyan volt ez is, mint a többi itt a járás­ban, meg a megyében . .. na­gyon szívesen elmesélem min­denkinek, hogy csináltuk — amíg ilyen lett... — perel Héring Sándomé igazgató. összefogással csinálták, a helybeli erők mozgósításával. Közös akarat emelt falakat, alakított ki sokfunkciójú te­reket az intézményben. A mű­velődési házhoz sokféle for­mában kötődnek itt az embe­rek. Emberközelben (Idézet a vendégkönyvből: „Kevés olyan hely van az or­szágban, ahol emberként fo­gadják a rockzenészeket. Ez az itteni közvetlen szeretet jólesett nekünk — Dinamit.”) Még egy-két nap, s az álta­lános iskolák bezárják kapui­kat. Amikor a szentistváni nyolcadikosok búcsút monda­nak iskolájuknak — akkor, immár hagyományosan, át­ballagnak a művelődési ház­ba is, ahol ünnepélyesen fo­gadják őket. Az igazgatónő szerint: „Ezzel akarjuk kife­jezni, hogy jelképesen is »át­vesszük*« az iskolától a gyere­keket” ... És a legjobbakat minden év végén meg is ju­talmazzák .. . A művelődési ház előtti parkban embemagyságú fe­nyők sorakoznak.- Ha alól el- motoz az ember'néhány ágat, egy táblán két nevet olvas­hat, meg egy dátumot; de­monstrálván. kik s mikor ül­tették e fákat. KISZ-esküvös fiatalok... Egy másik „jelenség” gyö­keiéi is a művelődési házhoz kötődnek. Arról van szó, hogy néhány ember itt összedugta időnként a fejét, s a falu éle­tében fellelhető fonákságokat tollhegyre tűzték; ha úgy tet­szik, közéleti kabarét, hoztak össze a maguk életéről — s azt alkalmanként elmondták, meg eljátszották egymásnak... Gyermekszínházi előadások máshol is vannak. Itt ehhez életkorhoz szabott színházi ismereteket is „mellékeltek” (az előadás előtti fél órában), s aztán évad végén játékos vetélkedőt rendeztek a gyere­keknek. Jutalom: újabb bér­let... Együtt, egymással Héring Sándorné igazgató: — A má munkatervünkben nemcsak az oldalszámokat te­kintve, de lényegileg is meg­határozók az együttműködési megállapodások. (Van: álta­lános iskolával, óvodával, KISZ-szel, népfronttal, ter­melőszövetkezettel. sportkör­rel ...) A művelődési háznak alapvetően kapcsolatteremtő funkciója van, ezt valljuk, s ennek szellemében igyekszünk dolgozni. Komolyan vesszük, hogy a közművelődés folya­mat, s hisszük, hogy ha ml óvodától kezdve az öregkorig valamilyen formában kapcso­latot tudunk teremteni az itt élőkkel, akkor annak hatása is megmarad. (Idézet a vendégkönyvből; „Sok-sok kedves élményben volt részünk. Gazdag és sok­oldalú tapasztalatokkal té­rünk haza a közoktatás és közművelődés tartalmas kap­csolatát illetően” — Igazgatói munkaközösség látogatása Salgótarjánból)... Amikor az igazgatóval ar­ról beszélgettünk, hogy mégis örülni való a művelődési ház „kinézete”, ezt is mondta: — Eszközökben, felszerelt­ségben szegényesek vagyunk: De az iskolának van epidiasz­kópja, magnója, vetítője; a téesznek van filmfelvevője — s természetesein kölcsönadják, ha kell. De nem is ezen mú­lik. Sokan megdöbbentek pél­dául, amikor azt mondtam: nekem a téesztől nem pénz kell... de meg kell nézni az ottani ebédlőt, a melegedőt, s hogy oiyan munkakultúrát alakítottak ki. aminek az em­berekre gyakorolt hatását én több százezer forint .üdeadá­sával” sem tudnám elérni... A tartalmi munkában segítse­nek minket, ez a lényeg — és ezt meg is teszik ... Érdemes még egy gondolat erejéig a szentistváni termelő- szövetkezetre utalni: abban, hogy a művelődési házban két függetlenített népművelő dolgozhat, a téesznek elévül­hetetlen az érdeme; a státus anyagi fedezetének felét ma­gukra vállalták; természete­sen cserébe szakmai segítsé­get és tervszerű munkát vár­nak ... Bizalom és felelősség kell! — hangsúlyozta a művelődési ház igazgatója többször is. Az eddig elmondottak talán sej­tetik, hogy Szentistván ban eu ­re tervezik a munkát, s ebből épülnek a hasznos kapcsola­tok, együttműködések, ami­ben kinek-kinek a saját fel­adatát kell megoldani. Gondok, tervek A szellem azért nem min­den — mondhatnánk most to­vább, hiszen Szentistvánban sem minden rózsaszínben nyí­lik ... A tanács közelmúlti vébéüiésén például ugyancsak „izzasztó” témaként vetődött fel a művelődési ház tartalmi munkájának hiányos anyagi fedezete; ez most különös esetként merült fel, a besze­relt központi fűtés üzembe helyezése csomózta össze a gondokat... A megoldást még' ki kell találni. A művelődési ház nem kevés szakkört, klu­bot. öntevékeny csoportot mű­ködtet, s az ő munkájuk idő­szakos felfüggesztése — ' ha lehetőségként fel is merül — semmiképpen nem kívánatos. S ha már itt kiscsoportok­ról szó esett, meg kell emlí­teni a cigányokból összeállt tánccsoport létét. Velük és ál­taluk a művelődési háznak messzibb tervei is vannak: szeretnék elérni, hogy eköré szerveződjék a cigány lakos­ság művelődési részvétele a községben. S a tervekről még egy mon­dat: a termelőszövetkezet in­tenzív támogatásával épül Szentistvánban egy szabad­időközpont; sportra, kultú­rára ... Ténagy József JÚNIUS 11-től 27-ig nem vásár, csak más ár Fehér és színes 0 mm mm mmf függönyök 40%-os árengedménnyel a Borsodi Ruházati Kisker. Vállalat miskolci és megyei szaküzleteiben, áruházaiban. MOST VÁSÁROLJON! MOST ÉRDEMES!

Next

/
Thumbnails
Contents