Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-09 / 133. szám

SMC PROLETÁRJAI, EfiYESöUfTílKI AT 1WS75MP BORSOí>-ABAn.1-SrEMPLÍ?N WlíGTRI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVJI. évfolyam, 133. szám Ara: 1,40 forint Kedd, 1981. június !). Közérzetünk H a valaki hasznos és eredményes munkával javíthatja pénzügyi helyzetét, növelheti jövedel­mét, mindennapi szóhaszná­lattal : ha valaki pénzhez jut, vagy tudja, hogy mi­képpen juthat pénzhez, ak­kor annak a közérzetét álta­lában jónak ítéljük meg. Leg­alábbis 'feltételezzük az ille­tőről, hogy oka van a jó közérzetre, sőt lassanként hajlamosak is vagyunk oko- , »5ti összefüggést feltételezni i az anyagi javak ' birtoklása | és a jó közérzet között. | Természetesen, eszünk ágá- I ban sincs azt a „logikát” kö- j vetni, amely régen — löbb- ! nyíre a giccs különféle vál­tozataiban — azzal „etette” a szegényeket, hogy a gazda­gok tulajdonképpen „szegé­nyek”! — és milyen boldog­talanok tudnak lenni, hiszen a pénz nem boldogít. Valóban nem. De azért «5*»ak legyen. És minél több, mindenkinek. Egyetlen — de a szocialista társadalomban meghatározó — feltétellel: hogy a pénzhez és a több pénzhez ne kizsákmányolás­sal, ne csalással, ne a tár­sadalom vagy mások kárá­vá, hanem a munka valódi értékének és társadalma hasz­nosságának . arányában lehes­sen hozzájutni. És mostanában, amikor mgyan a mi népünk még számtalan gonddal küszködik, amikor éppen fejlődése ré­vén jutott el újabb és újabb problémák, megoldásának fel­adataihoz, most, amikor a «dolgozók általános életszínvo­nala a történelmünkben ko­rábban ismeretlen szintre jwtobt eá, most kezd mind többet eszünkbe jutni, most kap mind több nyilvános fó­rumon is hangot az az igény, hogy azért az életünket még­se mérhetjük csupán a pén­zen. Hogy mégsem azért dol­gozunk, hogy együnk, hanem ezért eszünk, hogy dolgozni tudjunk. Hogy az ember el­sősorban nem fogyasztó, ha­nem alkotó lény, társadalmi lény. Élete minőségét nem az határozza meg elsősorban, hogy mit fogyaszt, hanem, hogy mit alkot Mindez, aligha hangozhat­nék jól nyugati üzleti körök­ben ; a töke a fogyasztót igyekszik az ember szemé­lyiségéből „kiemelni” és „fej­leszteni”, hogy a piacot, a divatot, az áligényeket és a presztízs-fogyasztásit is újra­termelhesse. A mi világunkban ugyan­ekkor mind nagyobb hang­súly esik az életkörülmé­nyekre is, amelyek éppúgy hozzátartoznak az életszínvo­nalhoz, mint a jövedelmek. Ne tagadjuk, persze, hogy meghatározó szerepe van azoknak a körülményeknek, amelyek között ma és előre­láthatólag meg a közeljövő­ben a szocialista építést folytatnunk kell. Bonyolul­tabbak a külgazdasági viszo­nyok, magasabb mércéket kell állítanunk saját, belső gazdasági munkánk, belpoli­tikai tevékenységünk elé, s mindezekhez járul — illetve velük szorosan összefügg — az a világpolitikai széljárás, amely, mint tudjuk, s aggód­va látjuk, manapság nem az enyhülésnek kedvez. Mind­emellett, ahol a takarékos, beosztó, ésszerű, józan, em­berileg is kiegyensúlyozott élethez megvannak az anyagi biztosítékok — s hazánk ál­lampolgárainak túlnyomó többsége ezt elmondhatja —, ott az élet további fejlesz­tése, gazdagabbá tétele nem okvetlenül anyagi kérdés. Hogy környezetünkben pél­dául mekkora a tisztaság, a rend, hogy az emberi kap­csolatok mennyire épülnek az egymás iránti tiszteletre, hogy a viselkedésnek, uta­zásnak, szórakozásnak milyen kultúráját tudjuk megterem­teni és elterjeszteni — ez nagyrészt nem pénzkérdés. Hogy a megnőtt, s a közel­jövőben még hosszabb tar­tamú szabad kiöt miwl, s miként tölti öreg és fiatal, mumcás vagy pedagógus, az egyáltalán nem mindegy, és egyáltalán nem csak, és nem elsősorban pénzkérdés. Hogy meglevő értekeinket miként védjük, óvjuk, f?o*>ckMB!nk, hogy a köoösség terei, wteái, épületei, parkjai, erdői és hegyei milyen állapotban maradnak, hogy az emberek közti napi érintkezés nyelve, stílusa milyen, mindez éle­tünk minősegéhez tartozik. S ár. is, hogy miként bán­nak velünk, amikor vá­sárlók vagyunk, vágj' ügyfelek a hivatalban, vagy betegek a kórházban, orvosi várószobákban, utasok zsú­folt jármüveken; vagyis hogy miként sikerül tudatosan, sokféle eszközzel és nagyon sok türelemmel, ügyszeretet­tel olyan társadalmi légkört kialakítani, amelynek az ed­diginél kulturáltabb, embe­ribb közegében a dolgozó ember viszonya is javul az őt körülvevő világhoz, ame­lyet egyébként maga is épít. Mindez van, lehet és lesz is olyan fontos, mint a pénz. S legalább annyira meg kell küzdenünk érte. Enripai leszerelési iékekenferencia Hétfőn délután teljes ülés­tel befejezte munkáját az európai leszerelési békekon­ferencia, amely a Béke-világ- tanács és a stockholmi béke- bizottság kezdeményezésére megtárgyalta a fegyverkezés elleni küzdelem kérdéseit. A zárótanácskozáson sajtó, közleményt fogadtak el. Eb­ből kitűnik, hogy az eszme­cserén nyolcvanöt mozgalom és szervezet, harminc európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvise­lői őszinte és széles körű vé­leménycserén vitatták meg a nemzetközi helyzet veszélye- i it. A vita homlokterében a I tiilág népeinek biztonságál) és békéjét fenyegető fegyverke­zési verseny új fordulójának kérdése állt, különös tekin­tettel a közepes hatósugarú amerikai rakéták nyugat, európai elhelyezéséről szóló NATO-határozatra. E döntés végrehajtása nö­veli az állítólag „korlátozott” nukleáris háború kitörésének veszélyét. Ez végzetes lenne Európára, és világméretű nukleáris katasztrófához ve­zetne — mutat rá a közle­mény. Ezért parancsoló szük­ségszerűség, hogy haladékta­lanul kezdődjenek érdemi tárgyalások az európai nuk­leáris fegyverrendszerek csők. beütéséről. lüÉÉHlS Mai ellen Kilenc izraeli harci repülő­gép vasárnap támadást inté­zett Bagdad városa ellen. Cél­pontjaik iraki nukleáris léte­sítmények voltak — ismertet­te hétfőn az INA iraki hír- ügynökség az iraki forradalmi parancsnokság tanácsának közleményét. A közlemény szerint „Irak ellenségei nem akadályozhatják meg orszá­gunk műszaki és tudományos haladását, gazdasági és társa­dalmi fejlődését. Mindazok, akik hűségükkel, ügyünkbe vetett hitükkel, erőfeszíté­seikkel lehetővé tették, hogy Irak olyan színvonalú nuk­leáris technológiára tegyen szert, amely ki váltotta az el­lenség aggodalmát és táma­dását, képesek lesznek tovább haladni ezen az úton”. Megújul a Hősök tere fi ...... ........ m ......................„...,............... J ó ütemben halad Budapesten a Hősök tere és környékének rekonsttukciója. Mintegy 2500 négyzetméteres területen fek­tetnek le úi betonburkolctot, er megkörelitően annyi, mint o régi díszburkolat felülete. Ezután következhet a munka legkényesebb része, az új díszburkolat elhelyezése. Meg­kezdődött a Millenniumi híd újjáépítése is. HMHaHM ma: Nyári failiés (3. oldal) (M e'öII (4. oldal) Lés? Mi rözii (4. oldal) Reniip Srepaien (5. oldal) Szovjet-algériai csúcstalálkozó Az SS9KP Központi Bizott­sága, a Szovjetemé Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meg - hívására hétfőn délután hi­vatalos, baráti latolgatásra a szovjet fővárosba érkezett ßenckzsedid SadH, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnöke, a Nemzed Eelszalvtöitási Front Pártjá­nak főtitkára. Moeakvábar a suovjet vezetőkkel megbes. • 'itat, taíyfcat a kést ország kü« töítá kaípcsoiatökról és nem- Betácöa kérdésekről, különös tekintettel a Közel-Kelet és a Földközi-banger ténségének problémáira. Az algérréa ektöbüí. akinek tiszteletére a repülőtéren fel­sorakozott. a szovjet fegyve­res erők díszalakuiata, Leo- nyid Btezsnyet), az SZKP KJ3 főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nöke. valamint más hivata­los személyiségek köszöntöt­tek. Ott voltak, a szovjet és algériai zászlókkal feldíszített repülőtéren a moszkvai dol­gozók képviselői és a szovjet fővárosban tanuló algériai diákok is, akik atm&efs, szere­tettel köszöntötték Moszkva kedves vendégét., .Sadlí elnöknek hivatalba lépte óta ez »z első hivata­los látogatása a Szovjetunió­ban, korábban azonban, 1972- ben ö vezette azt az algériai párt- és állami küldöttségei, amely részt vett a szovjet ál­lam megalakulása 50. évfor­dulójának ünnepségem. Plenáris üléssel a Parla­mentben hétfőn délután meg­kezdődött a magyar—szovjet gazdasági, és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 27. ülés­szaka. A két delegációt Mór­ját József, illetve Nptkolaj Ta&saa mirneater elnök-helyet­tesek, a bizottság társelnökei vezetik. Marjai József üdvözlő be­szédében rámutatott: a kor­mányközi bizottságnak fontos feladata, hogy a magyar és a szovjet pártkongresszusokon megfogalmazott oéiok jegyé­ben az együttműködés tövab­Mískolc-Tapolcán üilleziitt az műszaki bizottságénál tanácskozása Miskolc ad otthont a nem­zetközi rádiós szervezet, az OIRT műszaki bizottsága 26. ülésének. Tapolcán, a Júmó-szállóban tegnap kez­dődött meg a négynapos ta­nácskozás, melynek ünnepé­lyes megnyitóján jelen voH Gr ősz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, dr. Valter Ferenc, a Pos­ta vezérigazgató-helyettese. A résztvevőket Valentin Barajev (Szovjetunió), az OIRT műszaki bizottsága 26. ülésének elnöke köszöntöt­te. A vendégeket magyar részről dr. Fodor László, va­lamint a. Magyar Rádió több vezető személyisége üdvözölte, eredményes, jó munkát kívánva a tanács­kozásnak. Az ünnepélyes megnyitó után megkezdő­dött a bizottság munkája, melyben részt vesznek Bul­gária, Csehszlovákia, Finn­ország, Kuba, Lengyelor­szág, az NDK, Románia, a !!|^$gnHpg| ' Saovjetunió és Stagyaroc- szág képviselői. A tanácskozás programja lehetővé teszi azt is. hogy vendégeink a nálunk töltött idő alatt ismerkedjenek Miskolc, Uletve a megye né­hány nevezetességével. bi elmélyítését, a közös im»; ka hatékonyságának fokozá­sát szolgálja. — Továbbra is közös úton, vállvetve dolgozunk a kong­resszusainkon megszabott, vk- lágos, egyértelmű célok meg­valósításáért — mondotta. —■ Közös munkával együtttnűkö«2 désünk alapjait még szilár­dabbá kell termünk, népgaz-; dóságaink számára az együtt­működés továbbfejlesztésével újabb pótlólagos forrásokat keU létrehoznunk. Baratt kapcsolatainkat a Szovjet­unióval nem egyszerűen fenn­tartani, hanem azt folyama­tosan továbbfejleszteni akar­juk, ennek nagyon nagy a je­lentősége, ezek a kapcsolatok számunkra semmi mással nem pótolható!:. Továbbra is nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy együttműködésünk to­vábbi bővítésére minden le-' hetöséget kihasználjunk, hogy asz mindkét léi számára köl­csönösen előnyös legyen,' mindkét nép javát szolgálja. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a bonyolult világpolitikai és világgazda­sági helyzetben a közös fel­adatok elemzése, kijelölése, a még szorosabb együttműkö­dés feltételeinek megteremté­se a kormányközi bizottság­tól is felelősségteljes, az ed-' digieknél folyamatosabb, konkrétabb, színvonalasabb munkát követel. Nagyon je­lentős kérdéselvben kell segí­tenie újabb, kölcsönösen elő­nyös megállapodások létreho­zását, a meglevők maradék­talan teljesítését. A tanácsko­zás napirendjén és azon kívül is fontos megbeszélések vár­hatók az együttműködés új formálnak, kereteinek kiala­kítása érdekében. Marjai Jó­zsef kifejezte meggyőződéséi/ hogy ezek a tanácskozások sí-, kerrel járnak. / (folytatói a Z, oldalon) J 1—

Next

/
Thumbnails
Contents