Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-30 / 151. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

1981. június 30,, kedd

Lehetne vitatni: előnyös-e vajon számunkra, hogy megyénkben annyi kavicsbánya létezik, amennyi, sőt, talán még ennél is több. (E túra megállapításhoz magyarázatul: nem valószínű, hogy

minden ilyen bányáról tudunk, másrészt pedig akár ebben a pillanatban is elkezdhetik valahol a „meddő” letúrását, egy újabb bánya megnyitását.) Vitatkozni lehetne ezen, a tények azonban tények, számolni kell velük. Hogyan számoljunk hát mi a kavicsbányáinkkal?

Kezdjük talán a rosszabbak oldalát nézegetni, mivel a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság legutóbbi ülésén is tőként ezekről volt szó — egyébként nagyon helyénvalóa.rfT hiszen a jobbítás csakis a hibák ismeretével lehetséges — méghozzá- az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság előterjesztésében, felmérésében, véleményezésével. Ennek alapján pedig egyebek között megállapítható, hogy a bányák környezetkárosító hatása meglehetősen nagy. Mert: (1) a föld felszínének megbontásával a föld szerkezeti viszonyait megbolygatjuk, (2) a takaróréteg eltávolításával a terület biológiai kultúráját pusztítjuk, (21 megváltoztatjuk a felszín alatti vízrendszer eredeti állapotát, (4) nyílt, nagy kiterjedésű vízfelszínt teremtünk, melynek következtében nagy a párolgás, ily módon pedig csökken a kavicsterasz vízkészlete (mennyire, de menynyire szükség lesz majd néhány évtized, vagy év múltán erre a vízkészletre!); ezenkívül (5) a bánya megnyitásával a felszín alatti vízkészlet szennyezésének erőteljes lehetőségét teremtjük meg, (ti) megváltoztatjuk a talajvíz áramlási irányát, a szeny- nyezödések irányát, módját, nagyságrendjét, (7) a gazdátlanul maradt kavicsbányák gyakorta szemétlerakóvá válnak. De még sorolhatnék a kavicsbánya megnyitása után kialakult állapotok áldatlan- ságát, a környezet szennyezésének veszélyeit.

Nézzük ellenben a másik oldalt. Mindenekelőtt azt, amiért a kavicsbányák létrejönnek: a kavics építőanyag. A homok, a sóder ugyancsak. Ezekre pedig annyira .szükség van, amennyire talán a korábbi évtizedekben soha megyénkben. Megyénkben ? Az országban. Sőt! Akik járják az enc.si utat, láthatják: szlovákiai területekre is innen, a mi megyénkből viszik ezt az anyagot, pedig a benzin igen drága. Mégis: megéri. Különösen ez a kavics, itt ^ Nyék környékén, melyről mint fehér aranyról is szokás beszélni. Maradjunk azonban csupán annyiban, hogy, a kavicsbányákra szükség van, mint építőanyag-bázisokra. Ilyen bázisok pedig a mi megyénkben, a folyók egykori medreinek területén bőséggel találhatók.

Másrészt: a kavicsbányák helyén megjelenik a víz. Szép, tiszta víz, melyben jólesik megmártózni, fürödni, úsz- kálgalni. Eleinte csak eny- nyit. Később pedig megjelennek a vizek partjain az aprócska bódék, elkerített te- rületecskék, majd nagyobb házikók, valamicskével később pedig a víkendházuk, kacsalábon forgó ezek-azok. Mindezeket követően pedig megjelenik a Hivatal, mely az egésznek az elbontását rendeli, esetleg parcelláz, felmér, szabályoz. Elég későn, mikor már nagyjából kialakul a víkendtelep. Mert a kavicsbányák környékén rendszerint — és igen gyorsan kialakulnak ezek a ví- kendtelkek. Aztán következő lépcsőként kezdődik a hajci- hő a villanyért, a csatornázásért (ámbár' ez sehol sem

megy), s megfelelő utakért, a büfékért, a postai járatért, az ivóvízért stb.

Senki sem vitathatja, hogy a fürdésre, horgászásra, hél- végi pihenésre, vikendezésre kialakítható területek léte nagyon is kellemes, helyénvaló, örvendetes. Mindenképp .jó tehát: — legalábbis ilyen szempontokat ügyelem- be véve —, hogy , léteznek, kial a k ulnak, megterem töd n ek ezek a tavak, melyekből jóval gazdagabbak vagyunk talán az ország bármely más részénél, hogy mi is dicsekedhessünk valamivel.

A környezet- és természet- védelmi bizottság említett ülésén azonban szó volt más dolgokról is a tavakkal kapcsolatosan. Szó volt arról is, hogy ezeknek a tavaknak a kialakulását csakis és egyértelműen a kavicsbányászat elvei, érdekei szabályozzák, és semmi más nem jöhet számításba. Márpedig a termelés érdekei nem minden esetben vesznek figyelembe olyan szempontokat, melyeket pedig jó lenne figyelembe' venni. Az EV1ZIG által előterjeszteti anyagban olvasható: „a bányatavak kialakítására jellemző, hogy azokat kizárólag a bányászati szempontok befolyásolják, vízi, környezetvédelmi és egyéb területhasznosítási igényeket, figyelmen kívül hagynak. A letermelt meddőréteg anyagát közvetlenül a tavak partján deponálják, vagy vissza töltik a tavakba, a kavics ki termelés után a felhagyott bányatavak és depóni- ák rendezetlenül maradnak vissza. A rekultivációt egyetlen esetben sem végezték el.”

A rekultivációval kapcsolatosan az NDK-ban, Lipcse környékén szép példákat lehet látni. Egyrészt a lignit, vagy barnaszén külszíni fejtésén1 — ahogy mondani szokás — a holdbéli tájakra jellemző látképeit, másrészt, valamivel arrébb a korábban ugyanilyen tájak helyén az elegyengetett földet, mely mezőgazdasági művelés alatt áll, szépen teremve. Sokak szerint ezt a rekultivációt mi, magyarok találtuk ki, de egyelőre csak más országbelieket biztatunk rá, azok meg is csinálják.

Az EVIZ1G szakemberei részletes, pontos terveket dolgoztak ki a kavicsbányákra vonatkozóan. Mármint a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók esetében, márpedig ezek igencsak sokrétűek, és mindahanyunk érdekében valók.

Öröm is, gond is adódik hál ezekből a tavakból. Elsődleges azonban mégis az öröm. Ennek megérzésére kel) ügyelnünk erőnk, lehetőségünk szerint, egyebek között azoknak az elveknek az ulap-‘ ján, melyekről a környezetvédelmi bizottság említett ülésén is szó volt. És még: szónak kell lennie sok, más fórumon is. Mert tapasztalások igazolják, hogy gyakorta szükséges ismételgetnünk az igazságokat, á helyénvalóságokat. Abból a célból, hogy hátha megfogannak valamennyiünkben a tennivalók. A tavakat illetően például arra vonatkozóan: ezeket a szép, nagy vizeket — csupán a nyéki tavak felülete jelenleg mintegy 300 hektár, de lesz ez majd ezer hektárnál Is több! — érdemes lenne tisztán tartani, másrészt a közvetlen környezetét is érdemes lenne valami mód — esetleg a rendeletekben előírt mód — elrendezni. Mind a kavicsbányászok, mind a kirándulók. fürdőzők, horgászok, strandolok, víkendezők, nézelődők, vitorlázók, csóna- :ók, búvárkodók — mert. még ezekről nem is szóltunk — örömére, megelégedésére.

, Priska Tibor

11-I

Wen

Tömbökre' osztva végzik Sátoraljaújhelyen a város különböző'részein a lakásépítést. Ezek közül kétségkívül legnagyobip a szinte lakóteleppel felérő, a Somogyi és a Dózsa utcák által határolt, úgynevezett „Dózsa-tömb”. Az itt folyó építkezésekről a városi tanács kifüggesztett hirdetményben tájékoztatja a lakosságot.

Ebből megtudhatjuk, hogy a „Dózsa-tömb” építkezési munkálatait 1979-ben kezdték, s a VI. ötéves tervidőszakban is folytatják. A tervezett 372 lakásból sok már elkészült, s azokba beköltözhettek a tulajdonosok, s láziig az utolsó lakás átadása is megtörténik.

Visszanyerik a műanyaga!

A borsodsziráki Bartók Béla Ipari és Mezőgazdasági Termelőszövetkezet műanyagüzemében hosszú idő óta foglalkoznak különböző műanyaghulladékok, például leselejtezett kenyeresládák feldolgozásával. Lényegében visszanyerik a műanyagot, & nem is kevés mennyiséget, hiszen 200 tonna alapanyagot darálnak le, s hasznosítják újra évente, de már termékként a gyártógépeken. Amíg az így nyert alapanyag kilója csak ötven fillér, addig a granulált műanyag ára ugyanilyen meny- nyiségben a negyven forintot is meghaladja. A termelőszövetkezetnek ezért éri meg a műanyag „mentés”, de azok az üzemek sem járnak rosszul, amelyek levegő- szennyezési bírság helyett Borsodsziráknak adják el használhatatlan műanyag göngyölegeiket.

fasas inik a Csanyittan

(Folytatás az 1. oldalról)

vidám juniálisra jöttek ide, hanem politikai célzattal.. A létükért, a család mindennapi kenyeréért szervezkedtek. Külön tisztelettel és szeretettel köszöntőm ez alkalomból azokat az elvtársakat, harcostársakat, akik már a fel- szabadulás előtt, és azóta is töretlenül harcoltak és harcolnak a szocialista eszmék megvalósításáért.

— Feladataink, gondjaink ma is vannak bőven — folytatta többek között a megyei pártbizottság első titkára —, de mennyivel más jellegűek ezek, mint az elődeinké voltak! Hazánkban a politikai közhangulat jó, népünk alkotóképességének fejlesztéséhez, a nyugodt, biztonságos élethez a feltételek adottak. Erezzük ugyanakkor, hogy a világban nő a feszültség, kohászati üzemeink egy része jelenleg nehéz helyzetben van, aminek a világpiac kedvezőtlen hatása az oka. Bizonyosra vesszük azonban, hogy pártunk és kormányunk nem hagyja magára ezeket a kollektívákat. A jövőben még nagyobb kezdeményezőkészséget, a termelés gazdaságosságával jobban számoló magatartást várunk a vállalatoktól.

Az ünnepi beszéd elhangzása után a vasasüzemek képviselői koszorút helyeztek el a hősi emlékműnél. A továbbiakban megkezdődött a két színpadon és a két kézi- labdapályán a gazdag kultűrés sportműsor. A juniális résztvevői egyebek között az Állami Bábszínház és az Ózdi Népi Táncegyüttes műsorán, a Vasas Népi Zenekar előadásán, a 100 Folk Celsius ' koncertjén szórakozhattak. Volt Centrum-divatbemutató, miescmozi, népművészeti vásár, karatebemutató. Közben fogyott a babgulyás, a sült kolbász, a lacipecsenye, a perec, a sör, a bor, az üdítő. A vasas juniális bállal ért véget.

{K. U>

Fotó: Fojtsa László

Fiatalok, idősebbek önfeledten szórakoztak

Üj gépsor Tolcsván

Rózsa

fekete

Az aznapi érdeklődök egyike — mikor már úgy-ahogy betelt a látvánnyal •— megkérdezte: s tessék megmondani. mi volt itt, mikor ezt a területet megvette? Dr. Kovács Miklós, jogtanácsos, a gazda' nevetett. — Nem fogják elhinni. Csigabiga, lövedék, szemét és gyom töméntelen mennyiségben.

A kérdező hitetlenkedve csóválta a fejét. Nem csoda. „Merész” képzelet kell hozzá, hogy Gül Baba rózsakertjének mai látványából elképzeljen, visszakövetkeztessen ide egy vad bozolost. Egyébként is, itt az ember időben nemigen tud tájékozódni! Ebben a kertben ugyanis olyan, hogy idő. nem létezik. Varázslat? Mielőtt belépek, elhatározom. félóráig lesz.ek itt. Aztán odabent. 2 óra múlva is csak nehezén akar mozdulni a láb.

Megjegyzi valaki — talán csak úgy magának: itt az. ember sokat csodálkozik és sok mindent elfelejt...

Így igaz, s ez, persze, hogy a rózsák műve! Ezé a 875 fajta természeti csodáé. Filozófus és egyben álmodozó lélek volt az., aki egykoron leírta: a rózsákban az ember meglátja a világ szebbik, jobbik felét.

Néhány száz méterre beton panelhalmok magasodnak, s nem kellene messze menni, hogy megtaláljuk a korábnélkül a világ

ban e területet is „díszítő” csigabigás ösdzsungelt. De mi csak állunk és ámulunk. Írnám a színeket, de megtorpanok. Nevetséges lenne azt leírnom, hogy fehér, piros, sárga.. Be kell látnom a színvilág titkai a tolinak nem engedelmeskednek.

Feljegyzem viszont egy Idősebb látogató szép gondolatát: rózsa nélkül fekete lenne a világ.

Ugyan hányán vannak, kik télen például a rózsa illatát és a sziromlevelek kecsesen egymásra omló bársonyát hiányolják? Gondolom, vagyunk nem kevesen.

Dr. Kovács Miklós, Miskolc, köporosi kertje fölött a . tojás alakú szürkéskék tábla az.t hirdeti: természetvédelmi terület. És én azt hiszem, hogy nem csupán azt jelenti, hogy egy ritka, gazdag, védelem alatt álló gyűjteményről van szó. Mikor azt halljuk. gyógyszer, önkéntelenül is kanalas szirupokra, különböző keserű-porokra, tablettákra gondolunk. Pedig nem minden orvosság keserű, s lehet más is gyógyszer, mint az előbb említettek.

Például ez a kert! Nekem meggyőződésem, ez a rózsakert szó szerint szanatórium. A rózsák látványa jobbítja a látást, gyógyítja a szem sebeit. A szemen keresztül pedig magát a lelket.

(hajdú)

Amikor tíz évvel ezelőtt létrejött Tokaj-Hegyalján az ország első szőlészeti-borászati kombinálja, a vezetőség egyik első es legfontosabb feladatának tekintette — az addig használt, kisebb teljesítőképességű mád! helyett — egy korszerűen felszerelt, modern palackozóüzem építését. Ez a történelmi borvidéknek és a borkombinát szőlőterületének is a központjában, Tolcsván hamarosan el is készült, ahol jelenleg évente általában 100—105 ez.er hektoliter tokajit tudnak a jellegzetes félliteres fehér és a 7 deciliteres zöld rajnai üvegekbe tölteni, s ez körülbelül évi húszmillió palacknak felel meg.

Ebben a tervidőszakban rekonstrukciókat hajt végre a szeszipar. A prognózisok szerint. a termékei — a keményítő, az élesztő, a takarmányfehérjék, az ipari szesz, az ecet stb. — iránt fokozódik az igény, összességében 3,3 milliárd forintos beruházási program első eredményeként - hamarosan megkezdi a termelést az új szabadegyházi folyékony cukor- és szeszgyár. amelyben évente 50 ezer tonna folyékony cukrot. 2 ezer vagon szeszt és 36 ezer tonna takarmányt állítanak elő kukoricából. Ezekben a napokban indul a próbaüzem. A hazai cukorszükségletnek 8 százalékát fedezi majd ez a gyár.

A Győri Szeszgyárban olyan sűrítőberendezést szeAz utóbbi években a különleges minőségű palackozott tokaji borok iránt az exportpiacokon szembetűnően nőtt a kereslet. Szükségessé vált tehát a tolcsvai palackozó további bővítése. Ezért a borkombinát vez.etősége a múlt évben egy új gépsor beszerelését és raktárhelyiségek építését kezdte meg. s a munkálatok olyan jó ütemben haladnak, hogy, a rekonstrukcióval ez év őszén végeznek is.

Az új gépsor üzembe helyezésével lehetővé válik, hogy évente 50 százalékkal nagyobb mennyiség, vagyis mintegy 30 millió üveg _pa- lackozott tokaji kerüljön a tolcsvai üzemből a hazai és a külföldi piacra.

relnek fel, amellyel az eddig Dunába vezetett, a vizet szennyező, ám értékes fehérjeanyagokat tartalmazó ipari szennyvízből Vinasz nevű takarmányadalékot állítanak elő. A rekonstrukcióknál máshol is azokat a gazdaságos megoldásokat részesítik előnyben, amelyek egyúttal a környezetvédelmet is lehetővé teszik. Az Ászári Keményítőgyárban olyan berendezést szerelnek fel. amely a szennyvízből kivonja azokat az. anyagokat. amelyekből értékes takarmány készíthető. A korszerűsítés nyomán a textil- és papíripar számára készülő keményít őszármazé- kok gyártása is lehetővé vá-’ 11 k.

)

fi szeszipar rekoistrakciéja