Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tiszta haszon mindenkinek Hóihoz vitték a boltot r f rr a szí , Hajdanában a céhle- ' @ gények szekérre kapaszkodva járták be a világot, s ha valahol megtetszett egy város, a helybeli iparosoktól kaptak szállást. Még az első magyar nyelvű útleírás szerzője, Szepsi Csombor Márton is gyalogosan ismerte meg Európát. Útja közben sok mindenre panaszkodott, a tengerre, mert túl hullámos, a köny- nyüvérű hölgyekre, mert lépten-nyomon a nyakába akaszkodtak, a pénzre, mert nem volt belőle elég, csak ‘éppen az embeiek vendégszeretetét nem hiányolta Mai utódaik, a világra kíváncsi kispénzű fiatalok, hátizsákkal, sátorral felszerelkezve járják a környező országokat, hazánkat, ök azok, akiit nem fizetnek több ezer forintot a „fiataloknak szervezett” társas- utazásokért, hanem ugyanazért az összegért egy hét helyett háromig maiadnak a bolgár tengerparton. Még akkor is, ha egész idő alatt kizárólag konzer- ven élnék, ha az olcsóbb kempingekben nincs is meleg víz. De megnézik Várnát, Burgaszt, Neszebárt, eljutnak a legdélibb halászfaluba is. Új barátokat szereznek, mert egy "táborban mindenki ismeri a szomszéd sátor lakóját, mert a faluban nem az idegenvezető kér helyettük egy pohár vizet. Utazás előtt igyekeznék mindent megtudni arról az országról, ahová mennek, mert senki sem magyarázza el nekik a látnivalókat. Ez az utazásforma a mai tizen- és huszonéveselv több rétegére jellemző. Lehet, hogy imádják a diszkót, vagy éppen Mini-, Beatricekoncertekre rohannak, esetleg Kraftwerket hallgatnak otthon, vagy Bachot, talán indiai zenét. A közös bennük, hogy csak úgy ismerhetnek meg minél többet a világból, ha „hátukra kapják a házukat”. S. fi. Valami beindult Mi újság a zöldségbörzén ? Az első dicséretet még úgy fogadták, mint ahogy egy szégyenlős lány a fülébe súgott szép szavakat. A többi kollégák elismeréseivel sem tudtak mit kezdeni az elején. Végtére is úgy érezték, nincs abban semmi csodálatos és eredeti, amit elvégeztek. Sőt valaki közülük azt mondta, „amiért most nyakunkba szakadt a hála, az csak a kívülről szemlélődének új, régen kitalálták már. Mi meg csak újra kezdtük”. A kezdet: évekkel ezelőtt a fancsali termelőszövetkezet vezetői azt kérdezték a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat vezetőitől, lehetne-e egy jó vásárt csapni a községben, ők majd adnak termet hozzá. A szövetkezet és a vállalat alkalmi találkozója várakozáson felül jól sikerült. Persze a vásár napját hetekkel megelőzte a jó értelmű hírverés, és készülődtek a miskolci bolt. eladói, de a fancsalink is. Bekapcsolódtak a piackutatók: mikor érdemes kitűzni á vásár napját, mit vennének a helybéliek és a környékről érkező vásárlók? Négyszázezer forint értékű árut adtak el. Dolgozott ott a rögtönzött pult mögött az értékesítési osztály vezetője és a piackutató éppúgy, mint a Tip-top üzlet eladói, valamint a népszerű nevén konzumboltnak nevezett diósgyőri konfekcióbolt kereskedőgárdája. Híre ment a jól sikerült fancsali vásárnak és a vállalat égyre-másra kapta a felkérő leveleket, jöjjenek az aprófalvas területekre is, ahol még a szakboltok sem tudnak annyiféle szép holmit kínálni, mint' a nagy miskolci ruházati üzletek egvütt. Igazuk is volt ebben. Minden kérésnek máig sem sikerült eleget tenni, de a bevált kísérletet folytatták. Természetes, sohasem maradtak el az előzetes felmérések, a vállalat, nem bízta magát a véletlenre, mert jóllehet melengette a hétvégi „árusok” szakmai hiúságát, hogy ren(Folytatás az 1. oldalról) Tény, az idei őszi árpa itt, a hejópapi Új Élet Tsz-ben nem ígér rekordtermést. — Pedig tavaly azt takarítottunk be — mondta Ragályi József elnök. — Most azonban előbb a víz, majd a fagy, végül az aszály kínozta a növényt. Ami eső az utóbbi időben hullott, már nem tudott csodát tenni. E tájon a termőréteg alatt kavics- és homokágyazat húzódik. E földek vizet tartalékolni képtelenek. A korai aratás összefügg a száraz, meleg, aszályos idővel. Százhúsz hektáron termett az Új Elet Tsz-ben az aratás „főpróba-növénye”. Az öt kombájn (négy darab E— 512-es. egy darab Claas) játszi könnyedséggel, ma délre végez vele. Rivnyák Miklós, Polgári Ferenc, I^abanez János, Szenerszki János, Árvái Lajos kombájn vezetők valamennyien rutinos aratóknak számítanak, akárcsak a szállítást lebonyolító három traktoros: Kovács József, Tar jani István, Nótár Balázs. A szárító telepre folyamatosan beszállított szem nedvességtartalma nem több 17 —Hl százaléknál. Ezért szárítóra nem is kerül, hanem átrostálás közben veszíti el ízt a néhány százaléknyi Víztöbbletét. geteg családnak helybe vitték a divatos cipőt, a szép méterárut, a konfekciót, a farmernadrágokat, és azok nagyon kapósak voltak, de azt sem tévesztették szem elöl, mit jelent ez a vállalatnak. Bedő Lóránd. , a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese: — Ezt nem lehetett félgőzzel végezni, aki velünk tartott a hétvégi vásárokra, saját maga is tapasztalhatta. A divatos, szép árukat keresték és vásárolták. Most, hogy boltjainkban negyven- százalékos kedvezménnyel árusítjuk a függönyöket, így adtuk a legutóbbi krasznok- vajdai vásárban is, ahová a környező apró településekről is sokan eljöttek. Szombati napon, amikor Miskolcon is nagy a forgalom, a lakástextilboltunk eladóinak egy része Krasznokvajdán 1(1(1 ezer forintot áruit, az itthon maradók 110 ezret. Ez pedig a bolt eredményei közt kiugró nap volt. A haszon, tiszta haszon, nem terheli azt csak. a két kocsi benzinköllsége, a gépkocsivezetők túlórája. De azt is mondhatjuk, hogy elsősorban mégis a fajvak lakossága járt igazán jól. Annak, aki nagyobb mennyiségű árut. vett (szőnyeg, műanyag padló, függöny stb.), annak a vállalat kocsiján haza is vitték a kézben összefoghatatlanul nagy pakkot. Fancsal után Nyék- ládházón, aztán Tiszakeszi- ben és Krasznokvajdán aratott osztatlan sikert a hétvégi ruházati vásár, ahol egyenként százezrekre tehető áru fogyott el. Az őszinte hálának sokféle megjelenésével találkoztak ezért cserébe a vállalat dolgozói. Tiszakeszi- ben kapitális harcsákból főtt igazi tiszai halászlével várták a miskolciakat. De hasonlóan emlékezetes vendéglátásban volt részük azoknak is, akik Krasznokvajdán árusítottak a ruházati cikkeket Puncsaira gyümölcsérés ideAz árpa betakarítása után az öt kombájn néhány napra leáll, ez az idő alkalmas lesz az esetleges meghibásodások kijavítására. És aztán a jövő hónap elején kezdetét vészi a búza aratása is! Ragályi Józseféit remélik, hogy addigra talán sikerül iker- szivattyút is szerezniük az egy éve javítás alatt váró E—516-os kombájnjukhoz. jén szüretelő szombatra várják a ruházati kereskedelemben dolgozókat, az ismeretség barátsággá fejlődött. Bariké Gyula értékesítési osztályvezető és Seres Imre piackutató most a csaknem egymilliós vásározások tapasztalatainak összegzésén dolgozik. Ezt egy kisebb nyári szünet követi, amikor a falvak lakóit szombatokon, ünnepen és vasárnapon egyaránt a földekre szólítja a munka. A szusszanásnyi idő alatt aztán rendezik a sorokat. Mert akad rendeznivaló is. A vásárokon részt vevők ugyanis szabad szombatjukat, pihenőnapjukat, hétvégi ki- kapcsolódásukat adták fel ezekért a sikerekért. A folytatáshoz, amit nemcsak remélünk a kis településen élők nevében/ megfelelő keretek, hivatalos formák, szervezési újítások kellenek majd. A dicséretek nem maradtak el, sem a falvak lakói, sem a vállalat vezetői részéről : a közös érdek szülte vásározás beváltotta a reményeket, „utánzásra” is érdemesnek látszik. Kutatva, keresve távoli, vagy közelebbi tapasztalatok között olyan szívesen felejtjük a fényes áruházak sértően unatkozó, vagy egymás közt önfeledten csevegő eladóinak modorát, a bántó lekezelést, a kioktatást, amikor a munkájukat szerető hétvégi vásározó kereskedők osztatlan sikeréről számolhatunk be. Pedig nekik is ott van a gyerek, a hétvégi kert, amelyik egy hétig még kapálatlan marad. Vagy a vasárnapi ebéd utáni családi séta, a kirándulás, amiről egy-egy alkalommal lemaradtak. Viszont vonatokon, zsúfolt buszokon csomagokkal bajlódók sokaságának takarítottak meg utakat, a hajnali ébredést, a kapkodó vásárlást, a versenyfutást az idővel, a menetrendek szigorú perceivel. Nagy József Mert bizony, a jóval nagyobb területű búza betakarításához elkel a több kombájn. Olyannyira el, hogy akkorára — évek óta hagyomány már ez — Csehszlovákiából is megérkezik hozzájuk a „kom- bájnos” segítség. (hajdú) Fotó: Laczó József Korai lenne még általános tapasztalatokat, leszűrni, s erre senki nem is vállalkozott a csütörtökről péntekre Virradó éjszaka a Nagymiskolci Ailami Gazdaság ieisözsolcai almáskertjében, ahoi immár ötödik Alkalommal tartottak zölösegbörzét. A Belkereskedelmi Minisztérium áital szorgalmazott, s a Gazdasági Bizottság határozata aiapjan létrehozott termelői piac azonban olyan lehetőségeket rejt magában, amelyen mindenki nyerhet. A legfontosabb : az állami gazdaság vállalta, hogy a termelők részére eladási, a kereskedőknek pedig vásárlási lehetőséget biztosít. A kereslet és kínálat alapján kialakuló árak, no meg az eladók és vásárlók biztonsága azonban hosszabb távon mindenkinek kifizetődő. KI MIT NYER? Tóth Ferenc, a gazdaság kertészeti főágazat-vezetője elsősorban a termelők biztonságát emeli ki. — Két ilyen börze működik az országban. Miskolcon és' Debrecenben majdnem egy időben indultunk. A lényege ennek, hogy a kistermelő, vagy a nagytermelő — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — behozzák ide az árut. Mi megajánlunk érte egy fix árat, de az eladó ha úgy gondolja, hogy áruját magasabb áron eladhatja, vár a vevőkre. A gazdaság haszna az az öt százalék, amit az áru eladásának szervezéséért kap. Aki itt igazán nyerhet, az a kistermelő és kiskereskedő. Nem kell az áruval, illetve az áruért házalni; ii kistermelő biztos lehet abban, hogy portékája elkel, a kiskereskedők pedig abban, hogy friss termékeket kaphatnak. Az árakat a kereslet és kínálat határozza meg, s eszerint lehet itt üzletet kötni bárkinek, aki kereskedői jogosítvánnyal rendelkezik. A karalábé a Nagymiskolcd Állami Gazdaságé. Ugyanígy a zöldség, a cseresznye, a kevéske paradicsom. Eladó ezen az éjjelen csak egy érkezett. — ÜL mázsa paprikát hoz-’ tara Békés megyéből, Mély- kerékröl — mondja a fiatalember. — A gazdaság megajánlotta a hegyes kilójáért a 27, a fehérért a 56 forintot. En Jü, illetve 40 forintos áron akarom eladni __ A Békésből érkezett kistermelő ezzel a szándékával vállalja azt a rizikót, hogy nem akad vevő. Az állami gazdaság kerületvezelője, Horváth János: — Árajánlatainkkal alkalmazkodnunk kell a kereslethez; ismerni kell naprakészen a fogyasztói árakat ugyanúgy, mint a nagykereskedelmi árakat. Egy biztos: nemigen akad eladó, aki innen elviszi termékét, hiszen a kistermelőnek érdeke, hogy szabaduljon árujától. Ami a biztonságot illeti: éjfélig veszünk árut, s az általunk megajánlott árért itt bárki eladhatja termékét, sőt, ha tudja, drágábban is. És mit jelent a börze a kiskereskedőnek? , Takács János Kazincbarcikáról érkezett. A gazdaság által 19 forintra értékelt cseresznyéből vásárolt másfél mázsát. Ha megveszi a kínált 13 mázsát, kilónként egy forint engedményt kap, de azt mondja, elég a másfél mázsa is. i—-Ez a börze a mi szempontunkból hasznos. Eddig a Bosnyák téren szereztük be az árut, de — jóllehet, olcsóbban kaptuk meg mint itt — utazni kellett érte. Benzin, kocsikopás, fáradozás .., A cseresznye kilóját a bar- cikai piacon 25 forintért adom el, tehát hattal drágábban, mint itt vettem. Ha jól belegondol, nem számíthatok fel olyan magas árat, mintha a fővárosba mentem volna érte... Sándor Zoltán, az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodájának Borsod—Heves megyei megbízottja ismeri a piac minden csínját-bínját. — Ez a vállalkozás, ha igazán beindul, jó bolt lesz. Nem célunk konkurrálni a Zöldért-tel, de tény, hogy aki itt köt üzletet, kikerüli, a Zöldért viszonylag magas árrését. Mas: a termelői piac, a börze, vagy nevezzük bárhogy, bár közvetve a kistermelők, kiskereskedők biztonságát szavatolja, a fogyasztó, pontosabban a vásárló érdekeit is képviseli friss áruival. Meg kell itt jegyeznünk, hogy nemcsak kiskereskedők, hanem kórházak, áfészek, konyhák is vásárolnak nálunk. Garantáljuk azonban, hogy áru nem marad a nyakunkon, hiszen ha másként nem. úgy ipari feldolgozás céljára is. de továbbadjuk a termékeket. TANULÓÉV A hetipiacok vásárlóitól nem várja el senki, hogy tisztában legyenek holmi árrésekkel, haszonkulcsokkal, kereslet és kínálat közötti mélyebb összefüggésekkel. Minket, vásárlókat egy dolog érdekel: milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni, ha egy kiló paprikát, vagy egy kiló almát megvásárolunk. És valahol itt kezdődik az üzlet. A piac törvényei értelmében ezen a zöldségbörzén előbb- utóbb kialakul egy egészséges és tisztességes verseny — a vásárlóért. Azért a vásárlóért, akinek nem mindegy, hogy milyen minőségű és főleg milyen árú zöldséget, gyümölcsöt kínálnak a piacon. Ahogy a kertészet főága- zat-vézetőjej Tóth Ferenc mondta, ez most tanulóév a gazdaság számára. Az üzlet beindult, s remélhetőleg előbb-utóbb ezt a tényt a vásárlók is megérzik ... Pusztafalvi Tivadar Megtelt a kombájnok „gyomra". A pótkocsikra üritett szemet a gazdaság tárolótelepére szállítják, ahol rostálással „szárítják" kellő nedvességtartalomra. Az őszi árpa a kedvezőtlen, aszályos időjárás miatt idén kevesebb terméssel fizetett a hejöpapi tsz-ben, mint az elmúlt esztendőben. Aratás Péter-Pál előtt KmMíiéí : ■ iebétai katárte
