Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
VILÁG PRŐiépÁRJAI, EGYESÜÜETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 149. szám Ara: 1.40 Ft Szombat, 1981. június 27. A törvénytervezetek elfogadásával az országgyűlés Pénteken délelőtt folytatódott és a kora délutáni órákra befejeződött az országgyűlés nyári ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A vendégpáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több vezetője. Az 1980. évi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról beterjesztett törvényjavaslat vitájában Juhász Mihály (Bp., 65. vk.), a Papíripari Vállalat vezér- igazgatója szólalt fel. Mivel a törvényjavaslat vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Cservenka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. A pénzügyi tárca vezetője válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a parlamenti vita érzékeltette: a tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okultunk, s az 1980-as intézkedések, folyamatok rendkívül sok pozitív tendencia továbbviteléhez adnak ösztönzést. A törvény- javaslat bizottsági előadója, a képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindult folyamatról van szó, amelyben minden kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal újabb feladatokat is állít. E teendők megoldásán állhatatosan kell együtt dolgozni. Közölte a miniszter: a kormány — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — megvizsgálja a vitában elhangzott valamennyi észrevételt, javaslatot, s a lehetőségek szerint, érdemiség szerint hasznosítani fogja azokat a munkájában. Ami a vitában taglalt résztémákat illeti, Hetényi István az iparirányítással kapcsolatban további teendőként említette a gépipar szelektív fejlesztését, a háttéripar fejlesztését, az alkatrészellátás javítását. A kormány nagy figyelemmel foglalkozik a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok és a felelősségi rendszer gyakorlati kérdéseivel és ellenőrzésével is. A miniszter megítélése szerint az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. Mint elmondta : a KGST-országok- kal kialakított, s most már öt évre szóló tervkooperációban egyeztetett, együttműködési lehetőségek e folyamatban fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés továbbépítésén kell munkálkodni a KGST-tagországok között. Elsőrangú feladat mindenkor a vállalt kötelezettségek teljesítése a kölcsönösség alapján. A mezőgazdasági témájú hozzászólásokat a miniszter úgy értékelte, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben. a költséggazdálkodásban még találhatók tartalékok. Árakról, jövedelmezőségről szólva megemlítette: a sertéstenyésztés helyzete kielégítő, megvan az ösztönzés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi esztendőben növekedtek. A megemelt vízdíjakról annyit: a víz mai árában semmiféle különadó vagy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségekét. Hiba volt. viszont tíz esztendőn át érintetlenül hagyni, s azután hirtelen, valóban gondot okozóan felemelni a térítés összegét. A költségekhez gyorsabban alkalmazkodva A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatai elé bevezetőben Nyitrai Ferencné kiemelte: A több, mint 110 éves múltú, sok értékes hagyománnyal rendelkező magyar állami statisztikai szolgálat a felszabadulás után. a szocialista tervgazdaság igényeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerepkörét. Aktívan segítette és segíti a népgazdasági és társadalmi tervezőmunkát, egyre nagyobb részt vállalva a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésében is. Stakell az árpolitikát érvényesíteni. Befejezésül köszönetét mondott az országgyűlésnek a kormány munkáját segítő hozzászólásokért, kiemelve: a gazdasági célok megvalósítása a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények feladata. Óriási az irányítás felelőssége, de a gyakorlati munkát nem helyettesítheti. Végül Hetényi István kérte az országgyűlést, hogy vegye tudomásul a beszámolót, a választ és fogadja el a törvényjavaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirend szerint ezután a statisztikai téma következett. Hazánkban a statisztikai munkát 1973 óta törvény szabályozza. Ennek eddigi végrehajtásáról Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke tartott beszámolót. tisztikai szolgálatunk ma már kiváló szakemberekkel és korszerű számítógépparkkal rendelkezik. Az állami statisztikai szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatékonyabban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtést és feldolgozást, elkerülve az információs igények növekedésével párhuzamosan jelentkező túl- burjánzási veszélyt E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást az 1973. évi V. törvény, amely az állami statisztika' minden lényeges és tartósan érvényesülő elvéi rögzíti, jogerőre emeli. E törvény keretjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Az utóbbi években gazdaságpolitikánkban új irányok érvényesültek, amelyek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést állítják előtérbe és a tevékenységek értékelésében mind nagyobb szerepet adnak a gazdasági munka hatékonyságának. A gazdasági fejlődés mai szakaszában egy re jelentősebb szerepel kapnak azok az információk, amelyek a gazdasági események és folyamatok minőségi tényezőit juttatják kifejezésre. (Folytatás • 3. oldalon) A Parlamentben pénteken folytatta munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka. A képen: dr. Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke beszámol a statisztikai törvény végrehajtásáról. Nyitrai Ferencné beszámolója Nyári gyakorlaton A 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola gépszerelő kabinetjében Bartek István másodéves gépszerelő-tanuló a készülő EAN-tipusú esztergagépen pontossági bemérést végez. Mai számunkból: Indulásra várva (3. oldal) Egy patakba dobott kavics (4. oldol) Házhoz vittek a boltot (5. oldal) Mi újság a zöldség- börzén? (5. oldal) Aratás Péter-Pál előtt loiÉÉfíiÉ a faejüEábai határban Hétfőn lesz csupán Péter- Pál, az aratás megkezdésének néphagyomány szerinti napja, az ország déli részében azonban már több mint egy hete kasza alá érett a termés. És tegnap már a mi északi tájunkon, itt Borsodban is láthatott földeken dolgozó kombájnokat az, aki éppenséggel a hejőbábai határban járt. Közelebbről az úgynevezett Kórházföldön, ugyanis ott érett vágásra a hejőpapi Üj Elet Tsz őszi árpája. Manapság azonban az emberek ritkábban járják a határt Az itteni kombájnosok- tól hallottam, hogy a közvetlen falubeliek is úgy szereztek tudomást a korábban az egész községet megmozgató eseményről, hogy látták a géptelepről kiinduló arató- cséplőgépeket. — Csak nem arattok? — kérdezték sokan meglepetve, még ott Hejő- bábán is. Sok mindenben más már a mai aratás, mint volt a régi. Például a régi aratások nélkülözhetetlen, soksok női marokszedőjének is mindössze egyetlen utódával találkoztunk ott kinn a tarlón. Pontosabban ő is csupán annyiban utód. hogy nő, és közvetve az aratásnál tevékenykedett. A marokszedéshez azonban már semmi köze! Ahogy a korát elnéztem, talán azt sem tudja, mi az a kéve. Ö szállítójegyeket írt, a terményt beszállító MTZ-vezetők részére, ott a táblaszéli fák alatt, a hűvösben. Viszont bármennyire is más ma az aratás, mint régen, csupán az ő munkaköréről mondható el, hogy kényelmes, kellemes. Abból gondoltam ezt, mert például láttam Rivnyák Miklóst leszállni a kombájn fülkéjéből. Bizony erősen izzadt a homloka, s a két keze könyökig olajos volt. Ö, ki aratott még (már) kézi kaszával is, elmondta: gép ide. gép oda, az aratás ma sem éppen leányálom. Az ő gé-; pe a Claas Dominátor egyéb-' ként is küszködött ezzel az árpával. Hallgassuk csak,' mit mondott! — Ez a gép nem szereti az árpát. Túl alacsony a szára a növénynek, alig tudja behúzni, Viszont a búzában, ott mintha kicserélték volna! Ott kifogástalanul dolgozik. (Folytatás az 5. oldalon) k®S5*SS a hejőpapi Üj Élet Tsz 120 hektár őszi árpájának vágásával - megkezdődött a Borsodban is idei aratás.
