Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKfl XXXVII. évfolyam, 148. szám Ara: 1,40 Ft Fentek, 1981. juiiius 2b. A7 MSZMP BORSOn-ABAfTj-ZEMPI.EN MEGVET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csütörtökön délelőtt 11 óm­kor a Parlamentben meg­nyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső államhatalmi tes­tületünk tanácskozásán meg­jelent Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Miniszter-, tanács elnöke; ott voltak az MSZMP Politikai Bizottsá­gának más tagjai, a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Ta­nács és a kormány tagjaj. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek több vezetője. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Mementóként idézte a hitleri fasiszta Né­metország Szovjetunió elleni támadását, annak 40. évfor­dulóját, majd így folytatta; — Az évforduló alkalmá­ból a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa békefelhívást intézett a világ parlament­jeihez és népeihez. A fel­hívás arra szólítja fel a né­peket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára használják fel a par­lamentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Nép­— Amikor a kormány az országgyűlés elé terjeszti az 1980. évi költségvetésről és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehaj­tásáról szóló törvényjavasla­tot, nem csupán az ország- gyűléstől jóváhagyott elő­irányzatokkal való sáfárko­dásról számolunk be, hanem egy hosszabb távon ható gazdaságpolitikai irányvonal érvényesülését és a kor-, mányzati munka gyakorlatát tekintjük át — kezdte ex­pozéját Hetényd István. 1980-ban azt az — MSZMP XII. kongresszusán megerő­sített — irányvonalat követ­tük, amely a gazdasági munka előterébe a külke­reskedelmi egyensúly mi­előbbi megteremtését állítot­ta, összekötve azt az élet- színvonal megszilárdításával, az életkörülmények javítá­sával. Az 1979-es év az egyen- siilyi helyzet javításában már érzékelhető eredménye­zhet hozott. Az 1980-as év to­vábbi lépést jelez a nehéz, de szükségszerű és a távlati érdekeket is szolgáló úton. ,A külkereskedelmi egyen­súly tovább javult. A lakos­ság fogyasztása — ha sze­rény mértékben is, de — nőtt; 1980 folyamán a lakos­ság jövedelmének és a fo­gyasztói áraknak a növeke­dése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruel­látás egészében kielégítő volt, a beruházások terén a kínálat és a kereslet viszo­nya valamelyest kedvezőbbé vált. E kedvező jelenségek azon­ban nem kendőzhetik el azt a tényt, hogy az egyensúly javulása nem a tervezett, ha­nem annál alacsonyabb ter­melés mellett valósult meg. Az ipari termelés csökkent, köztársaság álláspontja sze­rint a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a nemzetközi légkör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes ér­dekeit és teljes mértékben egybeesik a magyar nép tö­rekvéseivel, ' békés alkotó­munkájának céljaival. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parla­mentjeihez és népeihez in­tézett felhívása a béke meg­őrzésére, s a feszültség csökkentésére irányuló tár­gyalási kezdeményezései annak a népnek a békeaka­ratát fejezik ki, amely a leg­nagyobb áldozatot hozta a második világháború során az emberiség létét fenyegető fasizmus legyőzésére. A magyar országgyűlés ki­nyilvánítja egyetértését, tá­mogatását a szovjet béke­kezdeményezésekkel. Meg­győződése, hogy a népek kö­zös erőfeszítéseivel, vala­mennyi békeszerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével elháríthatok az emberiség békéjét és bizton­ságát fenyegető veszélyek. A Magyar Népköztársaság, mi­ként eddig is tette, a jövő­ben is részt vállal az ilyen kezdeményezésekben és kész a mezőgazdaságban — első­sorban a gabonafélék kedve­ző terméseredményei követ­keztében — (a termelés az előző évihez képest több, mint 3 százalékkal növeke­dett. A nemzeti jövedelem egésze egy százalékkal csök­kent. Az egyensúly javításá­ban így nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jö­vedelem belső felhasználása a tervezettnél kisebb volt; összehasonlító áron számít­va 2 százalékkal alatta ma­radt az 1979. évinek. A ter­vezettnél jobban csökkent a beruházás volumene és ki­hozzájárulni megvalósításuk­hoz. Ebben a szellemben intéz az országgyűlés válaszüzene­tet a Szovjetunió Legelsőbb Tanácsához, s ehhez az ülés­szak résztvevői egyhangúlag megadták a hozzájárulásu­kat. Az országgyűlés ezt köve­tően tudomásul vette az El­nöki Tanács jelentését a ta­vaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekröl. Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács meg­bízásából Hetényi István pénzügyminiszter benyújtót-, ta a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. évi pénzügyi tervének végrehaj­tásáról szóló törvényjavas­latot. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend: 1. A Magyar Népköztársa­ság 1980. évi költségvetésé­nek és a tanácsok 1976— 1980. évi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslat. 2. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszá­molója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról. 3. Interpellációk. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. sebb volt a készletképződés is. A tervezettnél kisebb jö­vedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasá­gi feltételek mellett az 1980. évi munkánk színvonala a decemberben elfogadott öt­éves terv megvalósításához még kevés, jobb teljesítmé­nyeket kell nyújtani. Az 1980-as év a gazdaság- irányításban kiemelkedő je­lentőségű — és remélhetőleg egyre kedvezőbb hatású — változást hozott. Lényegesen megváltoztattuk, a reális fel­tételekhez közelítettük és fő feladataink szolgálatába ál­lítottuk a gazdasági szabá­lyozást. Az átállás az ezzel óhatatlanul együtt járó gondok mellett megtörtént. Az 1980. évi állami költ­ségvetés végrehajtása alap­jában tervszerű volt. A be­vételek és kiadások összes­ségükben az előirányzottnak megfelelően alakultak. A 423 milliárd forintos bevétel és a 427,5 milliárd forintot ki­tevő kiadás egyaránt csak­nem 3 százalékkal haladja meg az előző évit A költ­ségvetési hiány azonban sajnos, az 1979. évinél na­gyobb, bár megfelel a ter­vezettnek, de ahhoz képest nem sikerült csökkenteni. A vállalatoktól, szövetkezetek­től. mezőgazdasági nagyüze­mektől származó költségve­tési befizetések összege for- galmiadó-befizetés nélkül 278 milliárd forint, a terve­zettnél valamivel több, ugyanennek a körnek a tá­mogatása a fogyasztói árki­egészítések nélkül 78 milli­árd forint volt, ami megfelel a tervezett színvonalnak. Az 1979. évi költségvetéssel ösz- szehasonlítva, a folyó támo­gatások 11 százalékkal csök­kentek. A társadalombiztosítási ki­adások és a költségvetési szervek kiadásai 197 milli­árd forintot tettek ki. A ter­vezett fogyasztói árszínvonal csak úgy volt betartható, hogy a költségvetés a terve­zettnél több milliárd forint­tal kevesebb forgalmi adót szedett be, illetve a fogyasz­tói ártámogatás nőtt. A vállalatoknál és szövet­kezeteknél létrehozott tiszta jövedelem azonban csak 2,2 százalékkal emelkedett, és nyereségük a követelménye­ket jobban kifejező »szabá­lyozók mellett közel 3 szá­zalékkal csökkent. Az átlagos adatokon belül a hasonló profilú vállalatok között a hatékonysági kü­lönbségek feltárulása 1980- ban megindult. A legjöve­delmezőbb és legrosszabb ha­tékonyságú vállalatcsoportok közti különbség az 1979-es (Folytatás a 3. oldalon) Hetényi István expozéja Atáüyai kőbányában A jövő értől Tállyón üzemel Közép-Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb kőbányája. A folyamatban levő 203 millió forintos beruházás során gumiszalaggal váltják ki a kötél­pályás szállítást, új kötörő berendezést építenek be, s nagy teljesítményű önjáró fúrógépet helyeznek üzembe. A fejlesz­tések eredményeként évente további több mint 500 000 ton­nával, 1 800 000 tonnára növeli termelését a kőbánya. Évadzáró társulati ülésen Bár Egerben egy-két este még felmegy a függöny, a hivatalos színházi évadzárót már megtartották a Miskolci Nemzeti Színházban. A tár­sulati ülésnek a nézőtéri tár­salgó adott helyet, de a szín­házteremben és a kiszolgáló- helyiségekben sem állt meg az élet; ez utóbbiakban az építók-szerelők vették át a terepet, megkezdődtek a fel­újítási munkálatok. Az 1980/81-es színházi éva­dot tegnap délelőtt záró ün­nepélyes társulati ülésen Kulcsár Imre, a színház párt- titkára köszöntötte a megje­lenteket, külön is üdvözölve Miskolc és Eger, valamint a két megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képvi­selőit, többek között dr. Ko­vács Lászlót, Miskolc város és ár. Vasas Joachim ot, Eger város Pártbizottságának tit­kárát. A köszöntő után Gyar­mati Béla, a színház igazga­tója szólt a társulati ülés résztvevőihez: — Jóleső érzéssel mond­hatom, hogy a mögöttünk ha­gyott színházi évadban kö­vetkezetes társulatépítő mun­kával és egyre nagyobb mű­vészi igénnyel sikerült olyan alapokat teremteni, melyekre bizton építhetünk — állapí­totta meg bevezető gondola­tában Gyarmati Béta, majd a megkezdődött stabilizációs folyamatról szólva kiemelte az igényes műhelymunka szei repét, ami fokozatosan for­málja azonos elveket valló közösséggé a más-más isko- lázottságú, életkorú színmű­vészeket, akik már nemcsak a színházban, hanem a vá­rosban is otthon érzik ma­gukat. Az ottlion-érzésnek termé­szetes velejárója, hogy érez­hetően megnőtt az érdeklő­dés a színház iránt. Ezt a puszta számok is bizonyít­ják: Miskolcon ez évadban 13 821; Egerben 5500 bérlet­tulajdonos volt. A miskolci nagyszínházban 199, Egerben 147 előadás volt. A kamara- színház 35, a játékszín 77 elő­adással gazdagította a prog­ramot. Az évad statisztikai mérlege: 479 előadás és 230 717 néző ... — Mindez azonban csak egy megújulást sejtető folya­mat kezdete — mondta a színház igazgatója —, továb­bi szívós és következetes munkára van szükség ahhoz, hogy kiegyenlítődjenek a produkciók közötti színvo­nalbeli különbségek, hogy új közönségrétegeket nyerjünk meg, hogy más művészeti műhelyekkel alkotó kapcso­latra lépjünk, hogy javítsuk zenés színházunk színvonalát, hogy rangosabbá tegyük gyer­mekszínházi munkánkat, s (Folytatás a 4. oldalon) Hazaérkezett a magyar pártminkáskíldöttség Varsóból Befejezte varsói látogatását az MSZMP pártmunkáskül­döttsége, amely Berecz Já­nossal, az MSZMP Központi Bizottsága tagjával, a KB külügyi osztályának vezetőjé­vel az élén, a LEMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodott Lengyel- országban. A delegációt fogadta Ro­man Ney, a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára. A küldöttség megbeszélé­seket folytatott Waclaw Piat­kowskival, a LEMP KB kül­ügyi osztályának vezetőjével a két párt közötti kapcsola­tok időszerű kérdéseiről, va­lamint Stanislaw Gebalával, a KB kereskedelmi és pénz­ügyi osztályának vezetőjével, aki tájékoztatást adott a len­gyel gazdaság stabilizálásá­val kapcsolatos elképzelések­ről. A delegáció találkozott és véleményt cserélt a len­gyel társadalom politikai, ál­lami és gazdasági intézmé­nyeinek több vezető képvise­lőjével. Megkezdte arankáját az országgyűlés nyári ülésszaka

Next

/
Thumbnails
Contents