Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

\ 1981. június 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A közelmúltban lapunk egyik számában egy kis írás jeleni meg arról, hogy a Ta­nácsköztársaság lakótelepen a Vándor Sándor utca mö­götti játszótér egy részét sű­rű tüskés bokrokkal ültették be, hogy a gyermekek ne játszhassanak ott. Ezt több gyermekes szülő elítélte és szóvá telte, mondván: a játék hevében könnyen sérülést okozhat a szúrós bokor az ott játszadozó gyermekek­ben. S azon nyomban meg­történt esettel bizonyították is ezt. A cikk a szülői panaszok nyomán jeleni ineg. Jószán­dékkal megpróbált igazságot tenni, de ahogy később kide­rült, nem sikerült. Figyel­meztetni akartunk arra, hogy „gyermekzsivaj ellen ne tüs­kés bokrokkal védekezzenek”. Az igazság az, hogy célunkat nem értük el, talán inkább olajat öntöttünk a szunnya- dozó parázsra. A cikk megjelenése' után több elmarasztaló és helyes­lő levél érkezett szerkesztő­ségünkhöz. A vélemények, észrevételek összeütköztek. Voltak, akik elmarasztalták a íaültetőket, voltak, akik helyesnek tartották a lakó­telep környékének védelme, szépítése érdekében. A tár­sadalmi munkások, akik részt vettek a bokrok ültetésében — többségükben idősebbek — megsértődtek, mondván, hogy így elveszik az emberek kedvét attól, hogy valamit is csináljanak az otthonaik kö­rül. Mi csak jót akartunk — mondták, s egy ilyen elma­rasztaló cikk a hála érte?! Hadd álljon itt egy-két idé­zet levelekből, észrevételek­ből. — Szíveskedjenek csak széttekinteni i azokon a tere­ken, ahol nincsenek ilyen szorgalmas, áldozatkész, park- szerető és -építő lakók, mint itt néhányan. Vajon hogy néznek ki azok a parkok, amelyekért semmit sem tesz­nek a lakók? — írja egy ol­vasónk hosszú levelében. — A játszóterek azért van­nak, hogy a gyermekek jól érezzék magukat, kedvükre háncúrozhassanak, de az már sok, hogy a parkokat is tönkreteszik — olvasható egy másik levélben. — Nagyon szeretem a gye­rekeket, órák hosszat el tu­dom nézni őket, amikor szé­pén, okosan játszanak. De sajnos egy-kél elkényeztetett, rosszul nevelt gyermeknek abban telik a kedve, hogyan tehet kárt a játszótérben, a környező, lakásokban és par­kokban. Néha fájdalom néz­ni. amit a magukból kivet­kőzött bősz gyermekek csi­nálnak. Némely szülő sajnos ártatlan csínynek tartja, ha a gyermeke a virágokat té­A közelmúltban vizsgálta meg a Textilipari Dolgozók Szakszervezete a textilipar­ban dolgozó nagycsaládosok élet- és munkakörülményeit. Megállapították, hogy a több mint 4200 nagycsaládos szülő tiO százaléka három gyerme­ket nevel. A Misl^olci Pa­nni tfonodában miíst van gyes-en egy édesanya, aki megszülte kilencedik gyer­mekét. Az iparban 5 ezer gyermeket nevel egyedülálló szülő, s közöttük 224 a férfi. Az üzemek többségében megfelelő a gondoskodás a nagycsaládosokról, ha igény­lik az egy- vagy kétműsza- kos beosztást, megkapják. Gondoskodnak gyermekeik bölcsődei és óvodai elhelye­pi és a bokrokat tördeli, ahelyett, hogy rendre utasí­taná — íi ja egy óvónő. Egy másik levélíró arra int bennünket, hogy igazán kár az idős emberek összeférhe­tetlenségének feltüntetni azt, amikor figyelmeztetik a tör- ni-zúzni szerelő gyermekeket és rendre utasítják őket. Van a játéknak is határa. — A háztömbök közötti kőrengetegben alig akad hely a játszani kívánó apró­ságoknak. hal már a játszó­teret is sajnálják tőlük? — így egy másik vélemény. S nemcsak levelekben, sze­mélyesen is kerestek bennün­ket ebben az ügyben. Meg- valljuk őszintén, nehéz igaz­ságot tenni. Nehéz azért, mert az emberi együttélés­nek nemcsak írott, nemcsak paragrafusokba foglalt, ha­nem íratlan szabályai is van­nak és ez utóbbi a több, a bonyolultabb. Megtekintve ezt a játszóteret, szerintünk egy kis megértéssel, figyel­mességgel és tapintattal, bé­kességben lehetne élni itt is, mint ahogy a legtöbb helyen így is van. Az idősebb gene­rációnak meg kell értenie — s bizonyos, hogy meg is érti —, hogy a játszótér nem ler hét zsivaj, messzebbre elgu­ruló labdák nélkül és nem lehel rakoncátlan, magukról időnként megfeledkező, rósz- szalkodó gyermekek nélkül sem. De a szülőknek is lát­niuk kell, hogy minden esz­közzel kímélni kell a közva­gyont, nem lehet a drága pénzen telepített parkokat „csatatérré” változtatni. Nem hisszük, hogy ezt a két alapkövetelményt ne le­hetne összeegyeztetni, össze­hangolni. Hehet! Csak egy kis jóindulat, jóakarat kell hozzá. S ahogyan másutt megvan, Itt is legyen meg. Igazán nem sok kell hozzá! Hogy a bokrok ültetése jo­gos volt-e, vagy jogtalan, nem jártunk utána. Nem hi­szünk abban, hogy Itt. ebben az esetben a jognak kell dön­tenie. Becsülni kell azokat, akik széppé akarják tenni a környéket és ezért áldoznak; ültetnek, kapálnak, gyomot irtanak. De lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a gyerekeknek legyen hol ját­szaniuk, mert ez éltető ele­mül;. Ebben az esetben mind a kettőre tehetőség van. Csak egy kicsit több egymás iránti megértésre, és tiszteletadásra van szükség. Nem szabad hagyni, hogy ilyen kis apró- cseprő ügyek miatt a lakók .között elmérgesedjen a hely­zet. Nem tesz jót ez senki­nek sem. Igazságot osztani nem tud­tunk. Csak megértést kérni, Talán sikerült. W. L. zéséről. Biztosítják kedvez­ményes áron az üzemi kony­hán főzött ebéd hazavitelét. Rendszeresen kapnak isko­lázási segélyt. A segélykeret 35—45 száza­lékát fordítják a szakszerve­zeti bizottságok a nagycsalá­dosok támogatására. A fono­dában tavaly ilyen címen 63 ezer forintot fizettek ki. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a társada­lompolitikai intézkedések eredményeként általában a gyermekes családok életkö­rülményei javultak, a nagy- családosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők anya­gi helyzete -azonban még mindig kedvezőtlenebb az át­lagosnál. ' A Fogtechnikai Vállalat miskolci t laboratóriumában jól felszerelt, korszerű gé­pekkel dolgoznak a techni­kusok. Juhász Gyula, a labo­ratórium vezetője a közel­múltban járt Barcelonában és Hamburgban. Megtekintet­te a fogtechnikai világkiál­lítást és megnyugodva ta­pasztalta, hogy Miskolcon is megtalálhatók azok a modern gépek és munkaeszközök, amelyekét ott látott. Rövide­sen elkezdődik egy rekonst­rukciós folyamat, s ennek keretében máris megérkezett egy vadonatúj gép, aminek a neve K-fB Plus. Ezzel a ma­sinával és a hozzá való szí­nező anyagokkal olyan fog­pótlásokat tudnak készíteni, amelyek természetes színt adnak a fognak. Az NSZK gyártmányú gép kezelését fiatal nődolgozókra bízzák, akiknek az oktatása megtör­tént. Az állami fogellátás keretén belül állítják szolgá­latba ezt az ultramodern műszert. A technikusok utánpótlásá­ról is folyamatosan gondos­kodnak. Ebben a hónapban öt lány'és egy fiú kapja meg a szakmunkás-bizonyítványt. Aki már járt a miskolci laboratóriumban, bizonyára észrevette azt a gyönyörű rózsás parkot, amelyet a vállalat dolgozói telepítettek és gondoznak, ápolnak. Iga­zán ma még kevés az olyan munkahelyek száma, amely­nek előterében szép park van. Annái szomorúbb, hogy az utóbbi időben, nem tud­ni kik, innét szerzik be vi­rágszükségletüket. A techni­kusok társadalmi munkában létesítették a parkot és saját pénzükből telepítették be ró­zsákkal. Ezen a munkahelyen is tevékenykednek szocialista brigádok, közöttük a legki­emelkedőbb kollektíva a Szé­chenyi brigád. Már 17 esz­tendeje együtt vannak, kitű- j nő szakemberekből tevődik össze, rengeteg társadalmi munkát végeznek, mostanság az MHSZ-ben fejtenek ki aktív és eredményes mun­kát. i í i A kohászváros, Ózd taná­csa június 23-i ülésén vitatta meg és fogadta el a város VI. ötéves fejlesztési és költ­ségvetési tervét. Ehhez a tervhez méltó alapot biztosí­tottak azok a munkálatok, amelyek során az előző öt­eves tervidőszakban fejlődött, gyarapodott a város. A je­lenlegi célkitűzések nem ki­sebb feladatot tartalmaznak, mint folytatni a megkezdett munkát; igazodva az itt élők igényeihez, s figyelembe vé­ve a pénzügyi lehetőséget, tovább gyarapítani a kohász­várost, javítani az életkörüi- ményeket­LAKÁSÉPITÉSEK A város fejlesztésére 1985- ig tanácsi beruházásban 872,5 millió forint, egyéb tárcabe­ruházásokban — vízügyi, művelődésügyi, közlekedési — pedig körülbelül 750 mil­lió forint jut. A tervidőszak alatt az OTP-beruházású la­kásépítés eléri a 250 millió forintot. Mindez így együtte­sen 1,8—1,9 milliard forint, s ez az előző ötéves tervidő­szak lakossági infrastrukturá­lis fejlesztéseit jóval megha­ladja. Ózd város tervében ki­emelt helyet foglal el a la­kásépítés. Jóllehet, Ózd la- kásellálottságának mennyisé­gi mutatói viszonylag kedve­ző helyzetről tanúskodnak — 100 lakásra 3.10 család jut —, a mérőszámok igen nagy te­rületi különbségeket takar­nak, s nem tükrözik a város lakásállományának minőségi helyzetét. 1985-ig ózdon C60 célcsoportos tanácsi lakás és mintegy félezer családi ház megépítését tervezik, ez utób­biakat OTP-berunázásban. A 660 tanácsi célcsoportos la­kásból 400 tanácsi bér-, és 260 tanácsi értekesitésű lakás lesz. A lakásépítkezések so­rán messzemenően figyelem­be veszik a rétegigényeket is; az öregek-fialalok háza a fiatal pályakezdők és a la­kásukat kisebbre cserélő idős emberek részére jelent majd megoldást, természetesen eh­hez többirányú egészségügyi s szociális juttatás is járul. A fiatalokat segíti az is, hogy OTP-beruházásban 20 lakásos garzonházat építenek, s így biztosítják a kétlépcsős lakáshoz juttatást A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁÉRT Ózdon az ötödik ötéves tervidőszak kereskedelmi be­ruházásai nagymértékben emelték a kereskedelmi há­lózat fejlődését Az akkori beruházásokhoz hasonlóan most is kiemelt feladatként jelentkezik a lakosság ellátá­sának javítása. Ebben az év­ben átadásra kész a közfürdő melletti üzletház. A Katona József út és Bocskai út kö­zötti épületeknél levő üzle­tek is megnyílnak. Ugyan­csak az idén adják át azt az élelmiszerboltot, amely az If jú Gárda úion épül. A vá­ros tanácsa most is az üze­meltetőkkel közös feladatnak tekinti a város kereskedelmi és vendéglátó-hálózatának bővítését, korszerűsítését. Az első kerületben 700 négyzet- méteres ABC-áruházat és egy 500 négyzetméteres éttermet építenek meg. A felüljáró építkezései miatt lebontandó gyermekruházati kisáruház helyett új. hasonló létesít­mény megépítését tervezik. A szakjellegű ellátást számos kis üzlet fogja majd javítani, A tervek szerint a városköz­pontban 1984-bén kerül ki­alakításra az a gyümölcs- és zöldségpiac, amelynek alap­területe eléri a 600 négyzet- métert. Mindezeken túl szá­mos vállalattal történt már megállapodás olyan fejlesz­tésekre, korszerűsítésekre, bővítésekre, amelyeket saját vállalati kereteik között haj­tanak majd végre a követke­ző években. Megépül a BVK —TVK-mintabolt, vas-, idom-, szerelvényáru szakbol­tot adnak át; Susán élelmi­szerbolt építésével, a Petőfi úton bisztró kialakításával javítják a kereskedelmi és vendéglátó-hálózat színvona­lát. A városban épülő új lé­tesítmények mellett az öt év során természetesen nagy gondot fordítanak a már meglevő kereskedelmi és vendéglátóipari egységek fel­újítására és karbantartásá­ra is. ÓVODÁK, ISKOLÁK Ha a jövő év közepére fel­épül a Katona József úti 60 férőhelyes bölcsőde — bár­milyen furcsának is tűnik —, Ózdon minden bölcsődei igényt ki, ,tudnak elégíteni. i Az óvodai ellátás már nem mondható ilyen jónak, hiszen a városban jelenleg az óvo­dás korú gyerekeknek csak 70 százalékát tudják felvenni óvodába. Javul ez az arány a tervidőszak végére: 150 új óvodai helyet építenek meg, 25-öt pedig átszerveznek 1985 végére. A legnagyobb előrelépést az általános iskolai tanterem­fejlesztés hozza Ózd kulturá­lis ellátásában. A tanácsi pénzeszközökből 36 általános és 8 középiskolai tanterem megépítésére lesz lehetőség öt év alatt, de ígéret van az ágazati minisztériumi keret­ből 12 kisegítő iskolai tante­rem és egy 80 férőhelyes kol­légium megépítésére is. A kulturális agazat mellett fon­tos tényező az egészségügyi színvonal további javítása. Egy felnőtt és egy gyermek munkahelyes körzeti orvosi rendelő épül az Újváros rész­ben, s hasonló egészségügyi létesítmény valósul meg a Vörös Hadsereg út térségé­ben. KÖZÖSEN Ózd városának fejlesztési terve nemcsak a pénzügyi lehetőségekre alapoz’ A vá­rosban élők évek óta jelentős társadalmi munkával járul­nak hozzá a gyarapodáshoz. Ez a következő években is természetes lesz. Ahol az ózdiak közösen tudják gya­rapítani városukat; elsősor­ban a Vörös Hadsereg úti és az Újváros részben levő la­kótelepi tornapályák, kislab- dapályák. pihenőterületek. A városi park, a csónakázótó és a strandfürdő területének továbbfejlesztése, parkerdők építése, a, külterületi fásítá­sok. a gyermekintézmények karbantartása, a farkaslvuki úttörőtábor bővítése szintén a közösségi munkavégzés lehe­tőségeire énül. A nyár és az egészség A nyár fokozott tisztaságot követel étel­ben, italban és még a személyes testápo­lásban is. A saláta, a gyümölcs gondos mo­sás nélkül nem fogyasztható máskor sem, de nyáron különösen nem. Az étel meleg­ben erjed, buggyan, romlik. Az ilyenek fel- használása tilos, mert emésztési zavart, hasmenést okozhat. A romlott étel még felfőzve sem fogyasztható, mert az esetleg benne keletkezett toxinokat a forralás nem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyári bél- zavarok étrendjében a szénhidrátszegény ételeken kívül a nagy mennyiségű, frissen főzött, cukrozatlan tea a legfontosabb, mert a nagy folyadékveszteség miatt köny- nyen tolyadékszegénnyé válik a szervezet. Folyadékveszteség a verítékezés is, de- akkor a szervezet sótartalmából is veszít. A sós keksz, vagy a sós tea fogyasztása* ilyenkor az egyik legfontosabb egészségvé­delmi tennivaló. A nyár egyik legjellemzőbb panaszát, a * nyári könnyelműséget sem lehet szó nélkül hagyni. A nyár — a legtöbb ember számá­ra — még mindig a munkahelyről, a hi­vatalból, az elfoglaltságból való szabadsá­golást jelenti. Még kevesen tanulták meg, hogy a többi évszakban is kérheti valaki az' évi pihenőszabadságát, és mivel a hosz- szabb nyári hónapok egyéb elfoglaltságok­ra könnyebben hasznosíthatók, a tavasz és íz ősz, de még a tél is alkalmasabb a ré- lenésre. mint a nvár. A szabadság: kikapcsolódás. A kötöttsé­gek mindennemű feloldódása. Valami más, mint a munkába sorakozó hétköznap vagy a hétvége felszentelt pihenője. Ilyenkor a szokatlan utáni vágy jó és rossz irányba tereli az embert. Az egyik rossz a szabad­ság alatti otthoni, hajsza: a nagytakarítás, az építkezés, az üdülőtelek rendezése, és a házi barkácsolás túlhajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit a mun­kahelyen végez valaki, de mégis munka, és ha örömöt okoz, akkor is gyengít, fá­raszt. A másik rossz ennek áz ellenkezője; az. élvezetek, a szórakozás, az éjszakázás, a kalandhajszolás, a gátlástalanság, a meg­gondolatlanság túlzásba vitele. A jó: az egyetlen célravezető út. a testi és szellemi rehabilitáció, a tökéletes talpraállítás. a fi­zikai erő és szellemi ruganyosság vissza­szerzése, amely — sajnos — a családok nyári tervei között elég ritka, és még rit­kább az ilyen tervek tökéletes teljesítése. Pedig a nyár felmérhetetlen előnye, hasz­na, várható eredménye között ez a legfon­tosabb. Az évszakok változóak, de akármennyire is különböznek egymástól, tartalmuk ha­sonló: előnyös és hátrányos is van ben­nük. Az i emberen áll, hogy mindig azt vá­lassza, ami előnyére válik. Buga doktor Pusztalalvi Tivadar

Next

/
Thumbnails
Contents