Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. június 4,, csütörtök Hároméves hátrány Milliók az ipari teve kenység bői Milyen a minőség, mennyi a kéntartalom?- 65ZAK-MAGYARORSZAG 3 — ........... „ A hol a szeneket „vallatják"... Danyi Ernőné megmutatja, hogyan történik az égésmeleg mérése Az elmúlt évi belvíz a leg­derűlátóbb számítások sze­rint is három évre vetette vissza a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetet. Ez a tény nem jelenti azt, hogy lemondanak a pénzügyi mér­leg rendbehozataláról, a fei- lödés lehetőségéről, de vilá­gossá teszi, hogy a jövedel­mezőség útja nem a növény- termesztésben rejlik. Sok a parlag Szaniszló Sándor, a szö­vetkezet elnöke: — Ellent­mondásnak hangzik, de a „legrosszabb” ágazatunkon múlik gazdálkodósunk sike­re. Ha nyereségesen akarjuk zárni az évet, akkor a nö­vénytermesztésre nem sza­bad ráfizetnünk. Ez pedig nehéz ügy. Hogy mégsem megvalósít­hatatlan ez a terv, az csak annak köszönhető, hpgy a szövetkezet vezetése a gazda­sági általános költségekkel nem terheli meg az ágazatot, igy feszített munkával re­ménykedhetnek abban, hogy a növénytermesztés nem lesz ráfizetéses. Igaz, nyereséges se. De képes megtermelni azt a tömegtakarmányt, s jó minőségben, amely az állat- tenyésztés költségeit mérsé­kelheti. Négymilliós premium A legnagyobb lehetőség a pénzteremtésre jelenleg a te­henészetben van. Itt sokan felkaphatnák a fejüket, is­merve az elmúlt év gond­jait, hiszen a Bodrogközben alig volt legelő, amelyre ki­hajthatták az állatokat, a ta­A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetkezetek Koor­dinációs Bizottsága május 21-i ülésén felhívással for­dult megyénk valamennyi szövetkezetéhez, hogy a szo­cialista brigádjaik csatlakoz­zanak a rokkantak éve al­kalmából kezdeményezett nemes mozgalomhoz, amely­nek célja a testi fogyatékos mozgássérült gyermekek in­tézményes gyógyítása, a tár­sadalmi életbe történő be­illeszkedésük elősegítése. Mint köztudott, ennek ér­dekében elhatározás született a megyei Gyermekegészség­ügyi Központ mellé tervezett gyermek rehabilitációs kórhá­zi osztály építésére. E kez­deményezés és felhívás nagy visszhangra talált megyénk szövetkezeteinek munkás- kollektíváiban. Szocialista brigádok, munkahelyi kol­lektívák máris elismerésre latonfüreden a nagytiszlasá- gú acélok gyártásával fog­lalkozó nemzetközi kon­ferencia, amelynek négy szekcióban tartott ülésein 7P ország szakemberei vettek részt. A tanácskozás központi témája az volt, hogy miként lehet az acélban öntéskor keletkező zárványok meny- nyiségét csökkenteni. Külön ülésen vitatták meg a zár­ványok mérésének új mód­jait. Elismeréssel fogadták a résztvevők a magyar Vas­ipari Kutató Intézet kutatá­karmányt vásárolni kellett, a legtöbb gazdaságban a ter­melés lecsökkent. — De nem nálunk — mond­ta az elnök. — Mi célul azt tűztük ki, hogy az 560 fejős­tehenünk ne csak életfe'nn- lartó, hanem termeléshez is elegendő takarmányhoz jus­son. Hiszen ez volt az idei év alapja. Van reményünk — s az év első négy hónapjának eredményei is bizonyítják —, hogy a szakosított tehe­nészeti telepen húsz százalék­kal növekedjen a termelés. Ez pedig literenként két forint prémiumot jelentene. Vagyis sikerülne elérni, hogy a nat forint húsz fillér szűkített önköltséggel megtermelt te­jet, 10 forint ötven fillérrel adjuk el. Ez pedig komoly nyereség. Így nem lehet csodálkozni azon, ha a szövetkezet fejlő­désének egyik alapjául a szarvasmarhatartást válasz­totta. Az intenzív gyepterü­letek, a vetésforgóba állított füveshere, a domboldalon biztosan termeszthető lucer­na, a silózott kukorica biz­tos és jó alapja lehet a nagy­üzemi, korszerű állattartás­nak. A tejprémium jövedel­met növelő ösztönzését to­vábbra is igyekeznek kihasz­nálni, egy húszmillió forint­ba kerülő 224 férőhelyes is­tálló, borjúnevelő s ellető lé­tesítésével, hiszen így fokoz­ni tudják az árutejtermelést. Az ebből származó milliók pedig az alaptevékenység pénzügyi mérlegét erősíthe­tik. Fejlődő melléküzemágak Sárospatak határában ma már kisebb gyárnak tűnik a méltó felajánlásokat tettek e nemes cél megvalósítása érdekében. A mezőkövesdi Matyó Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet 22 tagú, aranykoszorús szocialista brigádja szemé­lyenként 250 forintot aján­lott föl (összesen 5500 fo­rint), hogy hozzájáruljon e humánus mozgalom sikeré­hez. Ezt az összeget átutal­ják a megyei tanács vb er­re a célra létesített számlá­jára. Ugyanakkor felhívással fordultak a termelőszövetke­zet többi brigádjához és munkáskollektívájához, hogy csatlakozzanak kezdeménye­zésükhöz és kövessék példá­jukat. Sajópíispökiből ugyancsak jelentős hozzájárulásról ér­tesítettek bennünket. A ter­melőszövetkezet Dobó Kata­linról elnevezett, A Népköz- társaság Kiváló Szocialista si eredményeit, melyek alap­ján sikerült olyképpen to­vábbfejleszteniük a zárvá­nyok mérési módszerét, hogy ne csak mennyiségük­ről, nagyságukról, hanem térbeli elhelyezkedésükről is képet kapjanak. Az acél zárványainak csökkentésében döntő része van a dezoxidációnak, az oxigéntartalom csökkentésé­nek. Ismertették azokat a mód­szereket, amelyek alkalma­zásával az üzemekben — például a Dunai Vasműben is — kimutathatják a folyé­termelőszövetkezet újonnan kialakított ipari telepe. Két üzemcsarnok épült itt, amely­ben a forgácsoló-, a vasszer­kezeti és a műanyagüzemet helyezték el. Az elnök: — Ezt a tízmillió forintos beruházást a kényszer indo­kolta. Adottságaink annyira rosszak, hogy a mezőgazda­ságra önmagában nem tá­maszkodhatunk. Olyan szi­lárd termelési hátteret lét­rehozni, amely a belvíz kár­tételeit is ki tudja gazdál­kodni, az ipari üzemek nél­kül lehetetlen. Ez a há­rom üzem, amely lényegében most kezdett el termelni, 40 millió forint árbevételt hoz­hat egy-egy évben. Az ága­zatra vetítve ez nyolcmillió forint nyereséget jelent. És évről évre biztos nyereséget. Az elkövetkező években a te­lepen 200 dolgozót szeret­nénk foglalkoztatni, a felmé­réseink szerint ennyi a vá­rosban a szabad munkaerő. Az Óbuda Termelőszövet­kezettel közösen, a Kossuth Tsz kiépített egy parkosító részleget is, amelynek száz dolgozója Miskolc, Ózd és Kazincbarcika zöldterületeit szépíti. Ezzel párhuzamosan létrehoztak egy beton- és műkőüzemet, amely járdala­poktól kezdve, sakk- és asz­talitenisz-asztalokon át, a dí­szítő optikai lapokig ellátja „műtárgyakkal” a parképítő­ket. Ez a tevékenység évi 20 millió forint árbevételt je­lent, s mivel nyereséget szé­pen hoz, nem csoda, hogy a szövetkezet a parképítésbe a fővárosban is szeretne be­kapcsolódni. Ezek a tárgya­lások a közelmúltban ered­ményre vezettek, igy a sáros­patakiak száz-kétszáz fős részleggel segítik Budapest parkjainak szépítését. Brigádja elsőként csatlako­zott a felhíváshoz: kétnapi keresetüknek megfelelő ősz- szeget utalnak át az erre a célra létesített számlára. A mezőkeresztesi Aranyka­lász Tsz szocialista brigád­jai közgyűlésen kezdemé­nyezték a rokkantak évének tiszteletére tett felajánlásai­kat. A brigádok — az Ifjú Gár­da, az Egyetértés, a Nógrá­di Sándor, a Tyereskova és az Esze Tamás — 18 060 fo­rintot juttattak el a közpon­ti alapba. A borsodsziráki Bartók Bé­la Mezőgazdasági Ipari Szö­vetkezetben brigádvezetői ta­nácskozáson született elhatá­rozás a csatlakozáshoz. En­nek nyomán negyven brigád 708 tagja, négy órára eső munkabérüket utalják át a gyermekrehabilitációs osztály építésének megsegítésére. kony acélban az oxigéntar­talmat, amihez ezután a to­vábbi kezelési eljárásokat igazítják. A acélok minőségét — mint azt a tanácskozáson is hangoztatták — nagyrészt befolyásolják a dermedés körülményei. Ebbe a folya­matba is különböző módon avatkoznak be. Igen haté­konynak bizonyult az úgy­nevezett mágneses keverés, amelyet a dermedő acél fö­lött. kialakított mágneses erő­térrel valósítanak meg. Laboratórium a berentei központi szénosztályozómü- ben. Az egyetlen ilyen ren­deltetésű megyénkben. Itt „vallatják” a borsodi és az ózdi szénmedence aknáiban termelt szenek mintáit; el­lenőrzik a minőséget, elem­zik a tüzeléskor a levegőbe kerülő és a visszamaradó égéstermékeket. A laborató­rium vezetője. Bacsó. László: — Kereken harminc szén­féleséget vizsgálunk. A mi­nőség megállapítására az ár­bevétel meghatározásához van szükség. Az égéstermé­keket a szigorú környezetvé­delmi előírások betartásiínak elősegítésére mérjük. Szétnézünk a laboratórium­ban. Az egyik helyiségben a szénfajták kéntartalmát vizs­gálják az úgynevezett Marsch-kemencében. — Pontosabban: összes kén­tartalmat és éghető kéntar­talmat mérnünk — mondja Tóth Tiborné. — Az összes kéntartalom a magasabb ér­ték; átlagosan 2,6—2,8 száza­lék. A királdi szénben ennél is több a kén; eléri a 3 szá­zalékot. A környezetvédelem szempontjából az éghető kéntartalom a lényeges, hi­szen ez kerül a levegőbe. A megengedett érték mindössze 2 százalék. Ennél magasabb kéntartalmú szenet tilos pél­dául nagyvárosokban tüze­lésre használni. A fancsali Egyetértés Tsz csaknem 200 hektáros gyü­mölcsültetvényében ezekben a napokban kezdődik meg a termésbetakarítás, a gyü­mölcsszüret. Mégpedig első­ként a, fákat már pirosba öl­töztető korai cseresznyefaj­ták szedésével. Mire vala­mennyi — tehát a kései — fajtákat is leszüretelik, jön a meggy, aztán következik a kajszi, s végül valamikor az ősz végén a legnagyobb te­rületet elfoglaló alma betaka­rításával ér véget az öt hóna­pon át folyamatos fancsali gyümölcsszezon. Az idei év terméskilátásairól Pétcrvári Sándornál, a szövetkezet tó­kertészénél érdeklődtünk: — A tél végi. a tavaszi fa­gyok sajnos, a mi gyümölcsö­sünket sem kímélték. Elég jelentős fagykárokat szenve­dett az ültetvény. Ennek el­lenére — már ami a mennyi­séget illeti — valamennyi gyümölcsfajnál közepes ter­mésre számítunk. Ezt pedig Nem kevésbé érdekes mű­velet a szenek kalóriájának megállapítása. Erről Danyi Ernöné beszél, miközben megmutatja, hogyan végzi ezt a vizsgálatot. — Eltüzelem a szenet a ka- loriméterben, s mérem a ke­letkező égésmeleget. Ebből számítom ki aztán a fűtőér­téket. A legmagasabb, mint­egy 17 ezer joule kalóriájú szenet mostanában a farkas- lyuki aknától kapjuk, de nem sokkal kisebb az egercsehi bányától érkező szén fűtőér­téke sem. A környékbeli ak­nák szene lényegesen „gyen­gébb” ... Ki ne mérgelődne, ha rossz minőségű szenet vásárol. Vagyis olyat, amiben sok az éghetetlen anyag. Hogy ez az érték mennyi, arra a hamu­vizsgálat derít fényt. — Az úgynevezett tokos kemencében 825 fokon éger­jük el a szenet — magyaráz­za Sándor Piroska, s szavai­nak alátámasztására kinyitja az egyik tüzelőberendezést. A ránk törő hőségtől akaratla­nul is hátrább lépünk. — A visszamaradó hamut aztán százalékban megállapítjuk. Hol termelik mostanában a legkevésbé jó minőségű sze­net? Nos, ez elsősorban ma­gától a szénteleplől függ. A tervtárói szénben általában sok az éghetetlen anyag, a meddő. kizárólag a jó fajtaszorti­mentünknek köszönhetjük. Magyarán: nálunk minden fajon belül széles a fajtavá­laszték. Az köztudott, hogv minden fajta másképpen reagál a kártételekre. íg;v a fagyra is. Például az almá­nál a stacking a jonatán je­lentősen károsodott, viszont a golden, a téli aranyparmen szép. Ugyanígy: a kajszinál súlyos károkat szenvedett a Ceglédi óriás és a Nagykő­rösi óriás fajta, viszont a fa­gyokat jól viselte el a Ceglédi bíborkajszi, a Pécs I., a Bu­dapest. a Gönci magyar kaj­szi. Vagyis a széles fajtavá­laszték megakadályozza, mérsékli a nagy termésinga­dozást. A cseresznyeszüret a korai fajták, a Jaboulay, a Bigar- reau Buriat, a Bigarreau Mo­reau szedésével indul ezek­ben a napokban. A termés a megyei Zöldért közvetíté­sével belföldi értékesítésre kerül, így néhány napon be­Az ismerkedő séta után Ba- csa László elmagyarázza: a hamutartalom és a fűlöérték alapján számítják ki a szén árát. Ez az ár azonban nem egyezik meg azzal az érték­kel, amennyiért a szeneket vásárolhatjuk a TÜZÉP-tele- peken. Mire jó akkor ez az adat? Nos, ennek és terme-' szelesen az önköltségnek az ismeretében derül ki, nyere­ségesen, avagy ráfizetéssel termelnek-e az aknák. Az említett vizsgálatokon túlmenően vannak további állandó teendőik a laborató­riumban dolgozóknak. Ez a bányavíz összetételének el-, lenőrzése, valamint a bánya- levegőben a szén-dioxid, s szén-monoxid és a metán szá­zalékának a meghatározása. — Jelenleg dolgozunk még egy fontos feladaton—mond­ja végezetül a laboratórium vezetője. — Megközelítően kétezer fúrásmintát * elem- zünk. Ezek a minták a Put- nok—Sajómercse néven is­mert szénmezőből, a fekete- völgyi széntelepekből, továb-' bá a Sajószentpéter térségé­ben található szénvagyonból származnak. A vizsgálati eredmények alapján döntik el majd, mennyire érdemes ezeken a területeken bá- nyászkodni, illetve milyen minőségű szenet termelhet­nek az itteni, vagy a létesí­tésre kerülő aknákban. lül Miskolc és a megye zöld­ségesboltjaiban is megjele­nik a Fancsalról származó ízletes, ropogós cseresznye. A szürettel egy időben ti gyümölcsöskert egyéb idő­szerű munkáit is végzik a kertészeti ágazat dolgozói. Így rendszeres a sorközök gyomirtása, valamint a fák növényvédőimé. Az almás­kert például eddig már hat alkalommal kapott permete­zést. Ugyancsak a jelen időszak munkája — elkészültével a jövőt szolgálja — az a beru­házás. amelyet a Miskolci Közúti Vállalat 10-es építés- vezetősége végez. Az új gyü­mölcsös ka.iszisához. almása-' hoz célcsoportos beruházás keretében háromsávos, ka­mionforgalomra tervezett út; illetve a Fancsal-patakon át tv'd épül A mintegy 4 millió forintba kerülő beruházás a tervek szerint még ez évben elkészül. (ha) ( Nemzetközi acélkonferencia Szerdán befejeződött Ba­kolaj—fojtán Erik a gyümölcs...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents