Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-20 / 143. szám

T951. fGríhre 20., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 : Fogyasztói árpolitika, 1931 (2.) Bizonyos esetekben az or­szág. a vállalatok és a la­kosság érdeke kevésbé fű­ződik a kötött árhoz, sok­kal inkább a kiegyensúlyo­zott ellátáshoz. A ..legdrá­gább" az az áru. amit nem lehet kapni. (Gondoljunk csak a filléres pótalkatré­szek hiányára!) A „legol­csóbb” viszont az, amit — egyebek közt az ösztönző árhatásokra — önként meg­takarítunk. Végül is a min­dennapi élet azt bizonyítot­ta: mind r az árufelesleg, mind az áruhiány — követ­kezésképpen a merev ár­rendszer — társadalmi mé­retű pazarlással jár. Az árváltozások hatására általában ésszerűbb arányok alakulnak ki a termelésben és a fogyasztásban. A fo­gyasztás szerkezeti változá­sai hosszabb távon mégsem pusztán az áralakulást, ha­nem a társadalmi-gazdasági fejlődést tükrözik. Az Ár­mozgás fékezi, vagy felerő­síti ezt az objektív folya­matot. Nézzük például az élelmi­szer-fogyasztás alakulását. Rendkívül gyorsan növeke­dett a fogyasztás az utóbbi negyedszázadban — de nem az áralakulás hatáséra. Az élei miszer-termelés költségei döntően a mezőgazdaság iparosodásának hatására — jelentősen emelkedtek. Az életszínvonal emelkedése tükröződik a növekvő fo­gyasztásban. összetételének változásában. A liszt, a ke­nyér, vagy a burgonya ára lassabban nőtt, mint a hú­sé. mégis az előbbiek fo­gyasztása csökkent, míg az utóbbié gyorsan növekedett. Kgy főre jutó élelmiszer-fogyasztás a jelzett években: Megnevezés: 3934—48 195» 1960 1978 1970 1900 Hús és húskészít­mények. hal, kg 34 35 49 74 73 73 Tej és tejtermékek, kg. 102 99 114 153 160.4 162 Cukor, kg. 11 16 27 34 34.1 35 Liszt, lisztes áru, kg­145 141 133 114 113,3 112,5 Burgonya, kg 130 109 98 63 61.3 62 Élelmiszer-fogyasztásunk nemzetközi összehasonlítás­ban is kiállja a próbát; ka­lóriaértéke elegendő, s egy­re korszerűbb táplálkozást tesz lehetővé. Az egy főre jutó napi kalóriafogyasztás meghaladja a 11200 kalóriát: (kiíojöulban 13,330). 1900-ban az egy főre jutó húsfogyasz­tás 73 kg volt, szentben a háború előtti 34 kg-mal. A tojásfogyasztás meghárom­szorozódott. a cukoré 3,5- szeresére nőtt. Magyarországon az egy főre jutó összes fogyasztás évi átlagos növekedése a felszabadulást követően meghaladta a négy százalé­kot. A társadalom széles ré­tegei rendesen táplálkozhat­nak és ruházkodhatnak. A háztartások többsége tartós fogyasztási javakkal felsze­relt. A kulturális javakat és értékeket a lakosság széles rétegei megszerezhetik; je­lentősen javultak á lakás­viszonyok. A különböző tár­sadalmi rétegek fogyasztásá­nak összetétele közeledik egymáshoz. Az összes fo­gyasztáson belül folyamato­san csökken az élelmiszer és gyorsan nő a tartós és egyéb iparcikkek részaránya. (Az élelmiszer-fogyasztás ré­szesedése például az összfo- g.vasztósban 40 százalékról 30 százalékra csökkent 1980­ban, 19(i0-hoz viszonyítva.) A változásban kifejeződnek az életszínvonal általános emelkedését jelző tényezők: növekszik a háztartások gé­pesítettsége, korszerűsödik energiastruktúrája, emelke­dik a lakáskultúra színvo­nala, egyre több a szabad idő. (Világjelenség, de nem tekinthető progresszívnek az élvezeti cikkek fogyasztásá­nak növekvő részaránya.) Mindebben elsősorban a fogyasztási szerkezet éssze­rűsítése révén — az árpoli­tika szerepet kap, de ható­körét. nem szabad túlérté­kelni. Az árszínvonal és az ármozgások befolyásolják ugyan a fogyasztás szerke­zetének változását, de az árak szerepe nem kizáróla­gos. A fogyasztág egy része merev, az árhatásokig ér­zéketlen. Másik része azon­ban rugalmas, így az árak emelkedése és — csökkené­se a keresletet meghatáro­zott irányba terelheti. Az ésszerű árváltozásoktól hosz- szú távon a fogyasztási szerkezet kedvező alakulása és a jobb áruellátás egy­aránt várható. Minden csaJád és minden lakos fogyasztása másként oszlik meg a különböző áruk és szolgáltai ások között. Döntő fogyasztási szerkeze­tet formáló tényező az egy főre jutó jövedelem, a csa­lód és az egyén vagyoni helyzete. De a fogyasztás alakulását szubjektív ténye­zők is befolyásolhatják: a szokás, az ízlés, a beosztó­készség. A vásárlási lehetőségek motiváljak a fogyasztói dön­téseket. Fontos, hogy a ter­melőket, a fogyasztókat olyan hosszú távú célok el­érésében tegyék érdekeltté, amelyekén érdemes többet és jobban dolgozni, amelyek az országnak, az egyénnek is a legelőnyösebbek, a leg­hasznosabbak. Köztük első helyen szerepelnek a lakás­építések és a kiegészítő gaz­daságok magánerős befekte­tései. Minden lehetséges megoldás közül pedig a leg­rosszabb az egyébként meg­takarítható jövedelmek pa­zarló felélése. A fogyasztói szerkezet ésszerűsítésében napjaink­ban különösen nagy lehető­ségek rejlenek. Az áremelé­sek negatív hatása az éssze­rű fogyasztói magatartással részben ■ mérsékelhető: ha fogyasztásunkat úgy alakít­juk. hogy csökkenjen a drá­guló és növekedjen a vi­szonylag olcsó cikkek és szolgáltatások aránya a csa­ládi fogyasztói kosárban. A gazdasághoz hasonlóan persze a magánéletben is nehéz alkalmazkodni a meg­változott feltételekhez. A szokás hatalma, a kényelem, a beidegződés — legalábbis átmenetileg — a gazdasági kényszernél is erőteljeseb­ben hat. Hosszabb távon azonban elkerülhetetlenül utat tör magának az éssze­rűség, Nem mindegy például, hogy három forintba, avagy 13,30-ba kerül a 86-os ok­tánszámú normólbenzin li­terje. A kellemetlen ben­zináremelések sora sok más intézkedéssel együtt segített megállítani a rohamosan dráguló nyersolaj behozata­lának növekedését. A takarékosság, a beosztás legtöbbször mégsem arra va­ló, hogy a fel nem használt javak a népgazdaságot gya­rapítsák. Hiszen a lakosság megtakarított jövedelmeit, is elkölti idővel. A takarékos­ság végeredményben ésszerű fogyasztói magatartás, sajá­tos optimalizálás az igények minél teljesebb és lehetőleg napi gondoktól, feszültségek­től mentes kielégítése érde­kében. Az árváltozásokra való ésszerű reagálás az egyén javát és a közösség hasznát egyaránt szolgálja. K. J. Cseresznyeszüret Vége Először is ideírom hz őr nevét. Amriskó Andrásnak hívják. Q volt az, aki na­gyon udvariasan, de hatá­rozottan közölte velünk, hogy a gyümölcsös terüle­tére — mivel megkezdődött a betakarítás, a gyümölcs­szüret — gépkocsival be­menni nem szabad. Mi sze­mély szerint nem vettük ezt zokon (egyébként is ránk fér egy kis séta), sőt magunkban örömmel kons­tatáltuk. hogy végre vala­hol kellő szigorral igyekez­nek meggátolni a nagyüze­mi gyümölcsöskertekben teéméséréskor tapasztalha­tó gépkocsis búcsújárást. Mert nyilván sokat tapasz­talták már, hogy ilyenkor, ilyen helyeken a szokott­nál jóval több „illetékes” és főleg illetéktelen érdek­lődő fordul meg. Ez az ősi módszer, hogy szigorúan őrzik. ami megtermett, megakadályozva ezzel, hogy vigye boldog, boldogtalan, nyilván nem csupán hely­színünkön. Fancsalban van így, azonban mégsem ál­talános. ezért akár fancsali példaként is ajánlhatjuk más. hasonló cipőben járó gazdaságok figyelmébe. Ezekben a napökban 1500 cseresznyefa hozza, illetve hozta termését a fancsaliak híres gyümölcsöskertjében. Egyes fajták, mint például a .labolay, Bigarreau Bur­iat esetében már a múlt idő használható, hiszen ezek korai érésűek. s ezek termése a megyei ZÖL­DÉRT közvetítésével már napokkal korábban elju­tott a fogyasztókhoz. Ottjártunk napján mint­egy 40 asszony, a berakni valóként ismert, nagysze­mű. germersdorfi fajtát szedte. Korán reggel záport Uj kirbálázó­pépek A melléktermékek hasz­nosítása érdekében két nagy teljesítményű körbálá­zógépet vásárolt az encsi Zója Termelőszövetkezet. Ezeknek a gépeknek a segít­ségével meg tudják oldani a szalma és a kukoricaszár betakarítását, s ugyanakkor a talajmunkák elvégzésére a tarló is gyorsabban felsza­badul. Az öntözésnek a növény- termesztésre gyakorolt hatá­sa közismert. A víz nélkü­lözhetetlen a növények szá­mára, mert a talajban levő táplálékot csak oldott, állapot­ban tudják felvenni. A víz tehát oldószere, de egyben szállítóeszköze is a felvett tápanyagoknak. A víz a pá­rologtatáshoz is szükséges. Alkotóelemei: a hidrogén és az oxigén — mindkettő nélkü- lözhetelen növényi tápanyag. Víz nélkül nincs növényi élet, s ha hiányzik, akkor mesterségesen kell pótolni. Amennyiben lehetséges, akkor már a telepítésnél gondolni kell a növények különböző vízigényességére. Az azonos igényüeket — le­hetőség szerint — egy­más közelébe ültessük. Az öntözéssel mindenkor az esőt pótoljuk, hiszen az nél­külözhetetlen a növények fej­lődése szempontjából. A nö­vények vízigénye több té­nyező függvénye. Meghatá­rozó jellegű azonban a ta­laj és az éghajlat is. Az öntözésnél általános ■szempont, hogy egy liter víz egy négyzetméteren 1 milli- méternyi öntözésnek felel meg. Ahhoz, hogy az öntö- *övíz a növény számára op­Az öntözés jelentősége bimális mennyiségű legyen — mérni kell. A víz mérésének legegyszerűbb módja az, hogy a szórófejből kilépő vizet — egységnyi ideig — pl. 5 percig nagyobb edény­ben felfogjuk — és azután megmérjük. Nagyon lényeges az öntö­zővíz hőmérséklete. Nyári öntözésnél 16—18 Celsius- foknál alacsonyabb hőmér­sékletű vízzel már nem le­het a növény károsodása nélkül locsolni. Legszeren­csésebb megoldás t— ameny- nyiben módunkban áll — egy nagyobb tartályban, ön­tözővizet tartalékolni, amelyet, a nap fetmelegit, illetve me­legen tart. Nyári időszakban nagyobb a növények vízigénye és vízfelhasználása. Ilyenkor legalább heti öt alkalommal szükséges a locsolás. Szélső­séges. meleg időben — he­tente legalább egyszer — a fákat is meg kell öntözni. A szórófejes öntözésnél legyünk figyelemmel arra. közvetlenül a növény tövére ne irányítsuk a vízsugarat, hanem az a magasból hull­jon alá — mintha eső esne. A növények számára a túlöntözés majdnem olyan káros. mintha egyáltalán nem öntöznénk. Ilyen eset­ben a lágy részek meg­nyúlnak. a növekedés sok­kal gyorsabb lesz. Ameny- nyiben már az érés idősza­kában van a növény, akkor a termés is felrepedezik, és vízizű lesz. Öntözésnél nagyon hely­telen, ha csupán „locsolga- tunk”. A víznek a gyökere­kig kell leérnie. Nagy me­legben a talaj 20—30 centi­méter mélységig kiszárad. Ilyenkor, ha a víz csak a talaj felszínét éri, akkor hamarosan elpárolog és az egész munka értelmetlen volt. Amennyiben elegendő öntözővíz áll rendelkezé­sünkre, akkor a sorok közé húzzunk barázdát és árasz- szuk el, vagy a kis virág­ágyak szélét húzzuk fel és igy árasszuk el. Víztakarékosság ese<tén karóval vagy ültetőfával a növény köré fúrjunk lyuka­kat és abba öntsünk vizel, azután porhanvós földdel fedjük be. A víz igy lehú­zódik a gyökerekig és feles­legesen. nem párolog el. Nagy szárazságban min­den- növényt öntözni kell. Legvízigényesebbek a pap­rika- és a káposztafélék. A burgonya főként a gumó­képződés időszakában kapott csapadékot hálálja meg. A zöldségfélék csak szárazság esetén igénylik az öntözést. Az uborka nagyon kedveli a páradús környezetet, ezért célszerű esöszerű öntözést alkalmazni. A dinnyefélék szárazságtűrök. Az állandó helyre vetett salátát, ha szá­raz a talaj — a vetés után azonnal öntözni kell: majd ezt kővetően a ritkítás utá­ni öntözés a leghatásosabb. Közvetlenül a fejesedés előtt már ne öntözzünk, meri akkor a salátalevelek lazák lesznek. A hagymafélék rossz vízfelvevők, de a vizet nagyon takarékosan hasz­nálják fel. K. K. Telnek a ládák az ízletes, ro pogós germersdorfi cseresz­nyével kapott ez a táj is, így volt már 9 óra, amikor hozzá­kezdtek. Szorgalmukat azonban csalhatatlanul bi­zonyították a fák mellett, a ropogós, piros cseresznyé­vel teli ládák. Az esővel kapcsolatban egyébként Klema István telepvezető megjegyezte: — Eddig hasz­nált a cseresznyének. Szó szerint hízott tőle a szem.„ ötőle tudtuk meg azt is, hogy eddig 40 mázsa ter­mést takarítottak be, s ad­tak át 12—16 forintos áron a ZÖLDÉRT gönci telepé­nek. A napokban a szedés meggyorsítása érdekében a forrói általános iskola fel­ső tagozatos tanulói is be­kapcsolódnak a szüreti munkákba, így a tervek szerint a cseresznyeszüret két hét alatt befejeződik a fancsali gazdaságban. Akkorára éppen beérik a meggy... <ha) Fotó: Fojtán László Lesz-e rendezési terve Arnótnak? Miskolc agglomerációs te­rületét az 1970-es évek vé­gén határozták meg. amely­be a környező települések közül beletartozik Alsózsolca. Eelsőzsolca. Mályi, Nyéklád- háza, Sajóbábony, Sajóke- resztúr, Szirmabesenyö. Sa.ió- szentpéter. A várostól alig néhány kilométerre levő Ar- nót viszont nem található az agglomerációnak települései között. Arnót lakóinak száma 1800. akik szebbnél szebb házak­ban, egyre javuló szolgálta­tósokkal és kulturált környe­zetben élik mindennapjaikat. Mintegy kétezer embernek tehát itt van az otthona. A munkahelyükről viszont már ugyanez nem mondható el,- hiszen a község lakóinak ki­lencven százaléka bejár a nagyváros üzemeibe, gyárai­ba. intézményeibe nap mint nap. Ki saját autóján, mások pedig a meglehetősen zsúfolt, ámde rendszeres járatú autóbuszokon. Természetes, hogy' az itt lakók évről évre szépítik, csinosítják környé­küket, és a helyi tanács ve­zetői — bár meglehetősen szűkös anyagiakkal rendel­keznek —. is sokat tesznek a községfejlesztés érdekében. Feladataik között elsők közt a lakásépítés, illetőleg a telkek kialakítása szerepel. S hogy az építkezésben ne a spontaneitás, hanem a terv- szerűség domináljon, ahhoz nélkülözhetetlen a gyakran hosszabb időt igénylő felmé­rés. alapos mérlegelés és ter­mészetesen egy általános ren- , dezési terv elkészítése. A tel­kek kialakításához nélkülöz­hetetlen felmérést, vizsgáló­dást a közelmúltban végezték el Amótón, amelynek során megállapították, hogy a tele­pülés széléh. mintegy 340 te­lek kialakításira van lehető­ség, ' és ez közel ezer embert éri nt A község területi elhelyez­kedését, nagyvároshoz viszo­nyított közelségét figyelembe véve. jogosan merült fel a gondolat, hogy az egyre in­kább tért hódító módszert, a városlakók külterületi, ma­gánerős építkezését, letelepe­dését segítve, ezeket a telke­ket közösen hasznosítsa a he­lyi és a megyei tanács. Erre minden reális lehetőség adott, hiszen a hatodik ötéves terv­időszak során a megyei ta­nács segítségével Arnóton hetven közművesített tel­ket bocsátanak az építkezők: rendelkezésére, hatvan-negy­ven százalékos megosztásban. Azaz negyven százalékot a. helybeliek, hatvan százalé­kot a városiak vásárolhatnak meg. Az építkezési igényelő kielégítését szolgálná, ha len­ne a községnek rendezési ter­ve. amelynek tervezési költsé­ge 250—300 ezer löriijt között van. Ha lenne!... Ámde je­lenleg nincs, sőt, a helyi ta­nácsnak reménye sincs a ren­dezési terv elkészítésére. Ha a megyei tanács besegítene, minden bizonnyal felszámol­ható eme akadály amely je­lenleg csak gátolja a telkek kialakítását. És ez nem lehet közömbös megyei szempont­ból sem. hiszen jelenlegi tö­rekvéseink egyik megvalósí­tásáról van szó. Mármint: a város feszítő lakásépítkezési gondjának enyhítéséről' — monos —-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents