Észak-Magyarország, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

T981. Június T8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Milyen a beruházási piac? w JHH emlékszünk még, hogy 1978-ban a beruházások és a készletek terven felüli növe­kedése, a termeléshez és a beruházásokhoz szükséges nagyarányú import, valamint a világgazdaságban bekövet­kezett dekonjunktúra miatt elmaradt export döntően közrejátszott abban, hogy külkereskedelmi áruforgal­munk jelentős passzívumot mutatott. Ezért, az elkövet­kező évben, vagyis 1979-től — a gazdaságpolitikai cé­lokkal összhangban — sza­bályozni kellett a beruházá­si vásárlóerőt. Az ezzel kap­csolatos kormányhatározat egyebek között előírta, hogy a vállalatok ezentúl kötele­sek fejlesztési célú pénzfor­rásaik többletéből tervezett befektetési szándékukat egyeztetni a bankkal. A különböző intézkedések hatására a vállalati beruhá­zási tevékenységben új vo­násként fedezhettük fel, hogy az V. ötéves tervidőszak vé­gén lényegesen kevesebb új beruházást kezdtek meg. Emellett az 1979-ben befe­jezett beruházások száma és összege számottevően meghaladta az induló új beruházásokét. Ügy tűnt, a vállalatok nagyobb körül­tekintéssel kezdtek új be­ruházásokhoz. Ezt támasz­totta alá az is, hogy a beruházási hitel, továbbá a beruházások támogatása iránti kérelmek az ötödik ötéves terv időszakában 1979-ben csökkentek a leg­alacsonyabb szintre. A vál­lalati erőforrások, a hitelek felhasználásában .egyaránt megnyilvánult a szelektivi­tás erősödése. A vállalati be­ruházások finanszírozásában ugyancsak 1979-ben növeke­dett a több piacon értékesít­hető árualapot bővítő beru­házásokhoz nyújtott hitelek aránya. Az V. ötéves tervidőszak­ban először 1979-ben csök­kent a megvalósítás alatt ál­ló beruházások száma és ösz- szege. A csökkenés országo­san 1980-ban folytatódott, nem így Borsodban, ahol a múlt év végén a fejlesztésre fordítható pénzeszközök nagysága huszonnégy száza­lékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az országostól eltérő me­gyei beruházási élénkülést az illetékes pénzügyi szervek azzal hozták összefüggésbe, hogy az elhatározott fejlesz­tések döntően az exportké­pesség javítását, a termelési szerkezet korszerűsítését szolgálták, tehát összhang­ban álltak alapvető gazda­ságpolitikai céljainkkal. Aez idei népgazdasági terv nagy fontosságot tulajdonít a beruházási tevékenység ja­vításának. Egyrészről, a be­ruházási eszközöket a folya­matban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosí­tani. Lényeges továbbá, hogy a termelőágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyagellátását szol­gáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatéko­nyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtaka- rílást eredményező vállalati beruházások kaphatnak zöld utat.. A középtávú népgazda­sági terv is r. beruházások csökkentésével számol a tervidőszak első éveiben. Ezzel szemben mit tapasz­talunk? A minap hallottuk Pulai Miklóstól, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­sétől, hogy országosan is megfigyelhető egy növekedé­si tendencia a beruházások­ban, ami azért is veszélyes lehet, mert akadnak, akik kizárólag a beruházást te­kintik fő eszköznek a ter­melési szerkezet korszerűsí­tésében, a versenyképesség fokozásában. Kétségtelen, a beruházásoknak eddig is fontos szerepük volt és lesz a jövőben is. de hiba lenne csak a fejlesztésektől várni a változást. Már csak azért is, mert reálisan számolni kell a beruházási források csök­kenésével. Borsodban, az év első öt hónapjának adatai alapján növekedtek a ' beruházásokra fordítható pénzeszközök. A jelzések szerint a beruházá­sok élénkülése azonban nem ellentétes a népgazdaság ér­dekeivel, ugyanis az érvény­ben levő hitelpolitikai irány­elvekkel összhangban megy végbe a fejlesztés. A bank nagyfokú következetességet tanúsít a hitelkérelmek el­bírálásában. Azokat a hitel- kérelmeket támogatja, illetve azokat a beruházásokat ré­szesíti előnyben, amelyek hozzájárulnak a termelési szerkezei kedvező irányú — a jövedelmezőség növekedé­sében is kifejeződő — át­alakításához, a nemzetközi kötelezettségek teljesítésé­hez, a fizetési mérleg javí­tásához, az energiagazdálko­dás ésszerűsítéséhez, a la­kosság jobb ellátásához. Az utóbbi öt évben a be­ruházási hitelek tekintélyes | hányadát a konvertálható ex­portárualap bővítését célzó beruházások finanszírozására engedélyezték és folyósítot­ták Borsodban. Az ilyen be­ruházások eredménye igen kedvező. F Évi tizenkét vagon hegyközi házitészta flz ifjii pepi fejöl! V. megyei versenye Paradicsom a szeméttelep helyén „Kertpélda" A tejtermelés fokozása, a minőségi munka, s a szak­mában dolgozók munkájá­nak jobb megismertetése ér­dekében az idén is megren­dezik megyénkben, az ifjú gépi fejők szakmai-politikai, s egyben munkavédelmi ve­télkedőjét. A megyénkben immár ötödször megrende­zésre kerülő versenyben kü- lön-külön kategóriában érté­kelik az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek versenyzőit. Mind a csapat- verseny, mind az egyéni vetélkedő legjobbjai értékes jutalmakban részesülnek. Az ifjú gépi fejők V. me­gyei vetélkedője iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert jövőre várhatóan me­gyénkben kerül sor az or­szágos verseny megrendezé­sére, amely egyúttal váloga­tója lesz a csehszlovákiai nemzetközi gépifejő-ver- senynek. A jelentkezéseket legkésőbb június 20-ig kell beküldeni a megyei állatte­nyésztési felügyelőségre. A verseny lebonyolítására jú­lius 7—8-án kerül sor a Miskolci Ifjúsági és Úttörő- házban. illetve a vetélke­dő gyakorlati részére az edelényi Alkotmány Tsz-ben és a múcsonyd Üj Elet Tsz- ben. A Nyékládházi Mezőgazda­sági Épületelemgyár által ké­szített előregyártóit szerke­zetből építenek telepszerű el­rendezésben 15 családi házat a Borsod megyei Forró köz­ségben. Az elemeket a hely­színen szerelik össze, egy-egy lakás vázának összeállítását öt nap alatt végzik el. A há­zak lakóterülete 115 négyzet- méter lesz. Ezenkívül, aki igényli, a tetőtérben is beépít­het 50 négyzetmétert. Az épü­letek kétszintesek. A földszin­ten van a nappali, a konyha, az éléskamra és & garázs. Az emeleti részen három szoba és mellékhelyiségek találha­tók. Valamennyi lakáshoz kert is tartozik. A lakásokat széntüzelésű kazánnal fűtik. A lakások építési költsége kulcsrakész állapotban, négy­zetméterenként 7200 forint. Ehhez az OTP 320 forint épí­tési támogatást ad. Lehető­ség van arra is, hogy az épít­tető csak a szerkezetet vásá­rolja meg, a többi kivitele­zést pedig maga vállalja. A Forró községben épülő csalá­di házakba még az idén be­költözhetnek a Jakók. Hernádnémetiből Fekete Gyula, az ismert író nyilatkozza egy helyütt, hogy a kertészkedésre az embernek meg kell érnie. Magyarán, az emberek nagy többségének leginkább a negyedik, ötödik évtized után támad kedve e hasznos és egészséges tevé­kenységre. Saját tapasztala­taim is megerősítettek ezen állítás igazában, s erre fel ta­lálkozom egy fiatal kertész­szel! Mégpedig nem is akár­milyennel, hanem egy olyan­nal, akinek kertjét, termékeit a legigényesebb, legnagyobb tekintélyű bolgárkertészetével is bátran össze merném ha­sonlítani ! Mert a 34 éves, hemádnémeti Mikita István kertje ilyen. S az első meglepetésemet, mármint, hogy öreg kertész helyett fiatallal találkoztam, pedig követi a többi. Például, hogy Mikita István eredeti szakmáinak semmi köze nincs a mezőgazdasághoz. Nem téve­dés a többes szám, hiszen gép­lakatos, esztergályos, hűtógé- pész minősítése van, amit még egy közgazdasági szakközép- iskolával is megtetézett. Aztán á múl ok, hogy ahol most a Módi és a KP 8—9-es új pa­radicsomfajták tövenként hozzák a 4—5 kilogrammos átlagtermést, korábban egy szeméttelepnek használt árok húzódott, amit ő hasznosítás céljára elkért a községi ta­nácstól. Nem akarok hinni a fülemnek, amikor hallom, hogy a palántanevelő sátor talaja alatt saját kivitelezésű, meleg vizet áramoltató talaj- fűtő berendezés van, s bár saját szememmel látom, még­is hihetetlennek tűnik az a jelzőberendezés, amit a szo­bájában, az ágya mellett mu­tatott meg. Gombok, villany­csengők. Ha télen, éjszaka valamelyik sátor alatt a fű­tésben üzemzavar következik be, a csengő azonnal ébreszti Mikita Istvánt, a kigyulladó piros fény pedig jelzi, melyik sátorban történt a hiba. Mon­danom sem kell, ez a jelző- berendezés is Saját kivitele­zésű, mint ahogy az a vízfüg- gönyös fóliasátor is. és még sok más érdekes technikai megoldás. A palántaszezonon már ré­gen túl vagyunk. De jó is lenne tudni, hogy a megyé­ben hány kiskertben díszük a Mikita István nevelte pap­rika, paradicsom, uborka, dinnye? Annyit mondhatok, rengetegben, hiszen kora ta­vasztól se szeri, se száma a palántáért: jövő látogatóknak. Többek között a Halmaj és Vidéke Áfész is rendszeres vásárlója, s a palántáival igen elégedettek. Persze, a palánta mellett árutermeléssel hasz­nosítja a 700 négyszögöles te­rületét. ezen belül a fóliasát­rait. Kordons zerűen fut az uborka, tele terméssel, s az érésszabályzóval kezelt para­dicsombokrokon is több a ter­més, mint a levél. A paprika ugyan búvik, de ha széthajt­juk a leveleket, alatta fürtök­ben található a szentesi pia­cos, a fehér özön, az Angeli emléke fa j la. A tényleg le­nyűgöző látvány után nem véletlenül terelődik a tekintet a termesztőre. Hogyanolt, mi­értek követik egymást. — Magát a kerbészkedési is­mereteket könyveikből, illetve a Kertészeti Egyetem Zöld­ségtermesztési Intézete tan­folyamain Túri tanár úrétenál sajátítottam el. S mindehhez jött évről évre a saját tapasz­talat. Most már 8 éve, hogy csináljuk. — Sole vele a munka. Ja­nuárban már vetünk, sőt idén már decemberben. Palánta­nevelés, aztán saláta, paradi­csom, paprika, uborka áru­termelés és végül a krizan­tém. Aztán következik az újabb esztendő. Szóval sok a munka. S persze árusítani is kell. Ezért is számoltam le néhány hónapja a sörgyártól, mert a kettőt nem bírtam együtt csinálni. — Átadnám én az áfésznek az összes termést, de sajnos, a felvásárlás nincs megszer­vezve. A boltosok, főleg mi­kor még magas az ára a ter­méknek, félnek tőle, hogy a nyakukon marad. Régen az áfész kijött a hét valamelyik napján, a helyszínről vitte el az árut és azonnal fizetett. Most nem így van ... — Magunk áruljuk. Rend­szeresen szállítunk a házgyár­hoz és a betongyárhoz. Aztán vannak úgynevezett piacos napok, amikor Miskolcra: Ózdra megyünk. — Olyan embernek érde­mes ezt csinálni, aki több mindenhez ért. A fólia alatti zöldségkertészkedéshe*: csu­pán a kertészeti ismeret édes­kevés. Ide hozzám egy vil­lanyszerelő nem teszi be a lábat. Én mindent magam csi­nálok ... — Irigyek? Persze, hogy vannak. Az embernek egy zsák primőr paprika láttán könnyen kiszalad a. száján: hű mennyi forint! így igaz. De arra a zsákra nincs rákötve az elégetett olaj. a fóliatakaró, a műtrágya, a növényvédő szel- ára, a gépek, szerszámok amortizációja, az én munkám, szakértelmem, a hajnali fel­kelések. az áru piacra szállí­tása. Például idén télen — lévén, hogy limes volt — el­ment. 10 ezer liter olajam. Olyan, aki egész nap kint áll a kapuban, az biztos, hogy iri­gyel. de aki hozzám hason­lóan szinte egész nap dolgo­zik, annak nincs arra ideje. Meg az tudja is. forint csak munkából van. Egyébként azt szokták mondani: bárki meg­próbálhatja. Hajdú Imre Fotó: Fojtán László------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------S ________________ 1 1 szénatermesztés színvonalának javításáért megyénkiien Néhány évvel ezelőtt, a sátoraljaújhelyi és a pálhá- zi fogyasztási szövetkezet egyesülésekéi-, a Pálházán üresen maradt irodahelyisé­gek kínálták a lehetőséget, hogy állandó munkalehető­séget biztosítsanak a Hegy­köz helyi munkát kereső asszonyai és' lányai részére. Mivel a jó minőségű, házi száraztészták a hiánycikk­listán szerepeltek, a Sátoral­jaújhely és Vidéke ÁFÉSZ Renibe teszik a Közeleg az aratás, Borsod megyében is igyekeznek ad­dig rendbe lenni a kapások tábláit. Gyomtalanítanak a kukorica- és a cukorrépa­táblákon. Taklaközben, Me­zőkövesd környékén, vala­mint az abaúji tsz-ek kuko­ricatábláin kéaikapával gyomfalanítanak. Ugyanis a korábbi napok esőzései mi­üzemet hoznak létre. A kis üzem azóta már mintegy ötven dolgozót foglalkoztat. Két műszakban gyártott tíz­féle termékük nemcsak a megye szövetkezeti boltháló­zatának árualapjait bővíti, de keresett házi készítmény a Skála-Coop áruházakban is. Az idén a fogyasztási szövetkezet korszerűsíti a házitésztaüzem berendezé­seit, s egyre keresettebb termékeiből évi 12 vagonra növeli a termelést. kapások tábláit att átázott föld nem bírja meg a. munkagépeket. Bené­pesültek a tokaj-hegyaljai, valamint a dél-borsodi ház­táji szőlőparcellák is. A kistermelők — a két borvidé­ken több, mint ötezren — kor­szerű vegyszerekkel védik a jó termést ígérő tőkéket a peronoszpóra ellen. Megyénkben az állatállo­mány jelentős részét a szarvasmarha- és a juhállo­mány képezi, s ezek előnyös tulajdonsága, hogy takar­mányszükségletük nagy része szálas- és tömegtakarmány- nyal, valamint mellékter­mékkel biztosítható. Ez megköveteli, hogy a nagy­üzemi gazdaságok min­dent megtegyenek a széna­termesztés színvonalának javításáért. Nagyon sok e téren a teendő. így például napjainkban sincs megnyug­tatóan megoldva a gazdasá­gok legtöbbjében a szálas, ezen belül is a pillangós virágú takarmánynövények, — a lucerna és a vöröshere,' — jó minőségű betakarí­tása. A VT. ötéves tervben a pillangós növényeknél hektá­ronként 1.5 tonna nyers fe­hérje hozam elérése a cél. Ezt mintegy 7 tonna első osztályú, vagy 10 tonna hek­táronként termelt harmad- osztályú pillangós szénával lehet elérni. Megyénkben ugyanakkor a hektáronkénti termésátlag alig haladja meg a 4 tonnát. A tovább­lépéshez, a tervezett ter­mésátlagok realizálásához sok mindenre, de elsősorban arra van szükség, hogy a betakarítási veszteséget —, ami r növénytermesztési ágazatok közül a pillangó­soknál a legnagyobb — lé­nyegesen csökkentsék a me­zőgazdasági nagyüzemekben. Ennek érdekében tartottak a napokban igen hasznos kerekasztal-megbeszélést és tapasztalatcserét Boldogkő­váralján, a TESZÖV, a Bor­sod megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügye­lőség, valamint a boldogkő­váraljai Hunyadi Tsz közös szervezésében. A megbeszé­lésen az üzemek főagronó- musai, gépészmérnökei és növénytermesztési ágazatve­zetői cserélték ki üzemszer­vezési tapasztalataikat és adták át • különböző beta­karítógépekkel szerzett üze­mi megfigyeléseiket. A vita során egyértelmű­en megfogalmazásra került, hogy az elkövetkező évek­ben olyan betakarítógépre, vagy gépsorra, amely a je­lenlegi problémák zömét megoldja, nem számíthat­nak. Ellenben sokan tehet­nek a gazdaságok annak érdekében, hogy a növény- és állattenyésztés között meglevő „érdekellentétek” feloldódjanak, és közös erő­feszítésekkel, jobb munka- szervezéssel. a jelenlegi adottságok és lehetőségek maximális kihasználásával közelítsék meg a hektáron­kénti 1.5 tonna fehérjeho­zamot, illetve a 7—10 tonna közötti átlagterméseket. Ez az alapfeltétele annak, hogy a VI. ötéves tervben célul tűzött állati termék terme­lés jelentős növekedése megyénkben is megvalósul-; jOEU úgy döntött, hogy tészta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents