Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

ÉSZAK - MAG Y ARO RSZAG 2 1981. május 14., csütörtőlc Ü zletet kötöttünk. Ró­mában az amerikaiak elfogadták a nyugat­európai NATO-országok kö­vetelését az eurostratégiai fegyverekről folytatott tár­gyalás felújítására, Brüsszel­ben viszont az atlanti had­ügyminiszterek hajoltak meg a washingtoni álláspont előtt, s ennek értelmében készek évi három százalékkal nö­velni hadikiadásaikat.” A rpeglehetősen cinikus idézet egy diplomatától szár­mazik. Tömör összegzése an­nak az alkudozásnak, amely előbb az olasz, majd a bel­ga fővárosban folyt európai és amerikai politikusok kö­zött. A brüsszeli diplomata kétségkívül a lényegre tapin­tott. Valóban üzletkötés tör­tént, csakhogy következmé­nyeiben rendkívül kockáza­tos üzlet. Meglehet, Haig külügymi­niszter és Weinberger had­ügyminiszter elégedetten szá­mól majd be a Fehér Ház­ban európai útjáról. Elvég­re- az USA érdekei nem szenvedtek csorbát. A NATO római miniszteri tanácsülésén csak nagyon is homályos uta­lások történtek a feltételek­hez kötött szovjet—amerikai párbeszéd szálainak újraíel- vételéről. Ehhez képest Brüsszelben a 15 hadügymi­niszter végül konszenzussal .fogadta el a hadikiadások növelésének Washington ál­tal megkívánt ütemét. Az egység látszatának meg­őrzése — ez a lényeg, ez derül ki a brüsszeli tanács­kozás döntéséből. Hans Apel nyugatnémet hadügyminisz­ter és több társa ésszerűtlen­nek, kivitelezhetetlennek mi­nősítette a költségvetés eme­lését, hiszen a nyugat-euró­pai országok gazdasági ba­jokkal küszködnek. A legtöbb államban nem a költségvetés növelése, hanem lefaragása foglalkoztatja a kormányo­kat. Belgium álláspontja válto­zatlanul elutasító. Egyelőre nem járul hozzá, hogy az or­szág területén Pershing—2 vagy , szárnyas rakétákat ál- lomásoztassanak. Hollandiá­ban a május 26-i általános választások egyik fő témája a rakétakérdés. Az ellenzéki munkáspárt hevesen támad­ja az eurorakéták telepítésé­nek tervét. S nemcsak a ki­sebb NATO-országokban, ha­nem az NSZK-ban és Olasz­országban, sőt Angliában is mind több politikus él fenn­tartásokkal az erőegyensúly fölbillentését célzó rakéta­tervekkel szemben. Bizonyos, hogy az Atlanti paktum hadügyminiszterei­nek ülésén a másik napiren­di pontot: az amerikai gyors­hadtest felállításával össze­függő nyugat-európai íeiadp- toknt még nagyobb ellen­szenv kíséri. Hogyisne, ami kör — Weinberger tolmácso­lásában — az USA nem ke­vesebbet vár el szövetsége­seitől, mint azt, hogy leg­alább négymilliárd dollárér­tékben új repülőtereket és üzemanyagtárolókat építse­nek. Terrorista merényletet kö­vettek el szerdán délután II. János Pál pápa ellen. Néhány perccel fél 6 előtt pisztolylö­véseket adtak le rá, és gyom­ron lőtték. A merényletet a Szent Péter téren követték el, miközben az egyházfő szo­kásos nyilvános audienciájára igyekezett. A pápát azonnal egy klini­kára szállították és az esti órákban műtétet hajtottak végre rajta, hogy eltávolítsák testéből a lövedékeket. Ro­meo Panciroli atya,1 a Szent­szék hivatalos szóvivője kö­zölte, hogy II. János Pál pápa nem vesztette el eszméletét. A lövedékek nem okoztak életveszélyes sérülést, és a pápa állapota kevésbé súlyos, mint amilyennek az első pil­lanatban vélték. A szerdán késő este kiadott hivatalos orvosi közlemény szerint 21 órakor még tartott a II. János Pál pápán végre­hajtott sebészi beavatkozás. A katolikus egyházfőt — ko­rábbi jelentésekkel ellentét­ben — nem két, hanem há­rom golyó találta el: egy-egy lövedék hatolt alteslébe, jobb karjába és bal kezébe. Az or­vosi jelentés szerint a műtét közben szívműködése és ke­ringése kielégítő volt. II. János Pál pápát a mű­tőből 22 óra felé szállították vissza betegágyára. Kioperál­ták testéből a lövedéket, amely a hasfalon átfúródva, szétroncsolt egy bélszakaszt is. A megroncsolódott bélda­rabot eltávolították. Római megfigyelők szélső­ségesek provokációját sejtik a pápa ellen elkövetett me­rénylet mögött. Emlékeztet­nek arra, hogy II. János Pál az elmúlt hetekben személyes presztízsét is latba vetette Tegnap, május 13-án, szer­dán ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Sá­rospatak városi Bizottsága. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Tegnap Miskolcon, a Szak- szervezetek megyei Tanácsá­nak székházában értékelték a azoknak a politikai erőknek az oldalán, amelyek a vasár­napi népszavazással meg akarják tiltani a terhesség­megszakítást Olaszországban. Az olasz baloldali pártok bírálták a pápa magatartását. Éppen a merénylet perceiben tartották nagygyűlésüket Ró­mában, a Popolo téren. Ezen felszólalt Berlinguer, Craxi, Spadolini, a kommunista, a szocialista és a republikánus párt főtitkára is. Valameny- nyien megbélyegezték a ter­rorakciót. Polgár Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója jelentet­te, hogy Belgiumban akkre­ditált török újságírók a Bel­ga Televízióban közölt film alapján felismerték a pápa merénylőjét. Telefonon fel­hívták a belga Tv-híradót, s közölték, hogy a merénylő nem az, akinek mondja ma­gát, hanem egy gyilkosság miatt halálra ítélt személy, aki jobboldali körök segítsé­gével szökött meg a börtön­ből.' ffiz AFP Ankarából meg­erősítette, hogy a merénylet „feltételezett” elkövetője Mehmet Ali Agcá, Törökor­szágban jól ismert jobboldali terrorista. A 23 éves fiatal­ember 1979 februárban meg­gyilkolta Abdi Paksit, a Mií- liyet című független törők napilap igazgató-főszerkesz­tőjét.. Letartóztatták, de 1979 novemberben megszökött a börtönből. Már szökésben volt, amikor levélben közölte a Milliyet szerkesztőségével: meg fogja gyilkolni a pápát, akinek érkezését 1979. novem­ber 28-ra várták Ankarában. Török rendőrségi körök felté­telezik, hogy a terroristának akkor sikerült ar. NSZK-ba menekülnie A pártbizottság, több más napirendi pont megvitatása mellett személyi kérdésben is döntött. Molnár Andrást, a város« pártbizottság első titkárát, — aki fontos gaz­dasági beosztásba kerül — érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. május elsejei ünnepségek előkészítésében és lebonyolí­tásában tevékenykedő opera­tív bizottság munkáját. A bizottság ülésén, melyet dr. Balogh András, az SZMT tit­kára nyitott meg, részt vett Újhelyi Tibor, a Borsod me­gyei Pártbizottság titkára, Drótos László, a Miskolc vá­rosi Pártbizottság első titká­ra, Tóth József, az SZMT vezető titkár^ Az operatív bizottság el-l nőké, dr. Kovács László, a Miskolc városi Pártbizottság titkára elismerően szólt az ünnepség előkészítésében részt vevők munkájáról. Jó hangulatban, kedvelő légkör­ben zajlottak le a május el­sejei ünnepségek éppúgy, mint a kiváló vállalati ün­nepségek. A rendezvényeken, a csanyiki, az avasi majá­lison a város lakóinak tízez­rei vettek részt. Az ünnepséget előkészítő és lebonyolító munkáért kö­szönetét mondott a szerve­zőknek és a rendezőknek Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára és Dró­tos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára is. 1000 Ft-os vásárlási utalványt ajándékoz a az URANUS és kétféle típusú SUPER STAR modulrendszerű, energiatakarékos televízió vásárlása esetén, amíg a készlet tart. Most érdemes kicserélni elavult tv-készülékét Köszöntő távirat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táv­iratban köszöntötte Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfordulója al­kalmából. Ölest tartett a Sárospataki városi Pártbizottság Köszönet a szervezőknek Konzultáció A párt szövetségi politiká­jának vázlatos áttekintése jól példázza, hogy a munkásosz­tálynak, ha helyes utat -kö­vet, ha helyes, politikai cé­lokat tud fölvázolni, olyan sajátos osztályszövetséget tud kialakítani az idők során, amely minden helyzetben a haladást, a felemelkedést szolgálja. A vázlatos átte­kintés azt is bizonyítja: a párt szövetségi politikája a különböző osztályok és tár­sadalmi rétegek, elterő esz- méjű és világnézetű egyének alapvető és közös érdekelt­ségére épül, arra, ami össze­köti, egységbe forrasztja az embereket a közös ügy, a szocialista célok megvalósí-. tásában. Ez az alapvető, az elsődleges. A szövetségi poli­tikában ugyanakkor figye­lemmel van a párt arra is, ami különböző: a társadalom tagjainak eltérő helyzetére és körülményeire. A párt szövetségi politikája tehát olyan dolgozó osztályok és rétegek összefogását szolgál­ja, amelyhez különböző tár­sadalmi helyzetű és felfogá­sú emberek tartoznak, akik­nek az összetartó alapvető érdekek mellett sajátos ér­dekeik, törekvéseik vannak, akikkel az egység még nem teljes és nem mindenre ki­terjedő. Ez azonban másod­lagos az összetartó érdekhez képest. A MUNKÁSOSZTÁLY VEZETŐ SZEREPE Pártunk több mint hat év­tizedes szövetségi politikájá­nak vázlatos áttekintéséből az is kiviláglik, hogy e szövet­ségi politikának sarkalatos tétele a munkásosztály veze­tő szerepe. A nnsnkásoszfcéily vezeti szerepe elsősorban történel­mi-társadalmi okokban rej­lik. Mindén társadalmi rend­szernek megvan a maga ve­zető osztálya, amely az adott korszakban a termelés legha- ladottabb formáját képviseli, a fő termelőeszközök birto­kosa és amelynek érdekei *— a forradalmi párt tevékeny­ségében kifejeződő politikai célkitűzései — nemzeti érde­keket fejeznek ki; törekvései és céljai egybeesnek a nem­zet egészének célkitűzéseivel és érdekeivel. A mai magyar társadalom­ban nincsenek antagonis tX i- kas ellentétek az osztályok és rétegek között.. Ez nem jelent azt, hogy nincsenek közöttük érdekellentétek. A vezető osztály feladata ezeket az ellentéteket feloldani, az. alapvető és meghatározó ér­dekazonosság alapján. Mun­kásosztályunkat erre a sze­repre alkalmassá teszi, hogy döntő többsége a társadalmi termelés legelőrehaladottabb ágában, a nagyiparban dol­gozik, a legfejlettebb techni­kához kapcsolódik, és általá­nos létszámát tekintve is a legdinamikusabban fejlődik. Számarányát tekintve a tár­sadalom legnépesebb osztá­lya. A legmagasabb rendű társadalmi szervezettel ren­delkezik — a marxista—le­ninista elmélet birtokában levő párttal —, vagyis tudo­mányos világnézete van. A munkásosztály vezető szerepe mindenekelőtt élcsa­pata, a párt vezető szerepe és politikája útján realizáló­dik. A párt vezető szerepe azt jelenti, hogy a párt mint a munkásosztály élcsapata, meghatározza a soron levő nagy társadalmi feladatokat, kidolgozza e feladatok meg­oldására politikai irányvona­lát — amely kifejezi a mun­kásosztály. a dolgozó nép ér­dekeit — és tevékenységével biztosítja végrehajtását. „A marxizmus—leninizmus tudományos elméletére tá­maszkodva és a társadalom valóságos helyzetéből kiin­dulva, a nép véleményét és javaslatait figyelembe véve, a párt jelöli ki a szocializ­mus építésének fő irányát és fő feladatait. Pártunk ezután is mindenekelőtt az eszmei ráhatással, az érvelés mód­szerével, politikai irányító és szervező munkával, a töme­gek mozgósításával tölti be vezető Szerepét. A párt saját tevékenységét a nép szolgá­latának tekinti, irányít, de nem utasítgat; vezet, de nem uralkodik, elítéli a hatalom­mal való legkisebb vissza­élést is” — szögezte le Ká­dár János elvtárs a XII. kongresszuson mondott be­számolójában. A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉG JELENTŐSÉGE A szövetségi politikában — a társadalmi harc minden szakaszában — alapvető je­lentőségű a munkás-paraszt szövetség. A parasztság a munkásosztály után számsze­rűen a társadalom legnépe­sebb os7.tálya. Tevékenysége alapvetően meghatározza a mezőgazdaság fejlődését, amely a nemzeti jövedelem termelése és általában a nép­gazdaság fejlődése szempont­jából is döntő. Ezért érthető az a nagy figyelem, amelyet pártunk a munkás-paraszt szövetség erősítésének szen­tel. Az utóbbi három és fél évtized fejlődésének egyik nagy történelmi tanulsága, hogy a munkásosztály min­dig a dolgozó parasztságban találta meg legtermészetesebb szövetségesét politikai céljai­nak megvalósítására, viszont a parasztság a munkásosz­tály vezetésével érvényesít­hette alapvető és sajátos osztályérdekeit. A munkás- osztály szocialista céljainak megvalósulása a parasztság számára is az egyetlen út, amelyben kiiávulkozha* előt­te az az új világ, ahol min­den az emberi élet értelmes céljainak megvalósulását szolgálja. A munkás-paraszt szövet­ség olyan két dolgozó osz­tály összefogása, amelyben az összetartó erőn kívül mindig volt különbözőség a paraszt­ság eltérő Helyzetéből és az ebből adódó sajátos érdekek és törekvések miatt. Az ösz- s/ctartó erű. az egymásrautalt­ság viszem mindig nagyobb volt. Ehhez hozzájárult a tör­ténetin: jelentőségű harcok során és konkrét tapasztala­tok alapján kialakult biza­lom és a szövetségesi viszony mellett az a körültekintő po­litikai megfontolás is, amely­nek alapján átgondolt és idő­ben hozott intézkedésekkel a párt feloldotta a két osz­tály viszonyában időnként és helyenként jelentkező ér­dekkülönbségeket is. Politikai tartalmában, tár­sadalmi céljaiban gyökeres változást jelentett a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válá­sa, ami -jelentősen befolyá­solta a parasztság élet- és munkakörülményeinek ala­kulását. A párt agrárpolitikájában nagy figyelmet szentelt az átszervezés időszakában is a munkás-paraszt szövetségnek. Ez jutott kifejezésre a me­zőgazdaság termelőerői fej­lesztéséért, korszerű műsza­ki-technikai alapjainak a megterem céséért, a termelé­kenység nagyarányú növelé­séért, a parasztság jövedel­mének a munkásokéval egyenlő szintre emeléséért tett erőfeszítésekben stb. Mindezek következménye­ként az átszervezést követő időszakban a magyar mező- gazdaságban a korszerű nagyüzemi termelés lett az uralkodó, amply képes arra, hogy világviszonylatban is rövid időn belül az élvonal­ba kerüljön. Alig néhány éve még annak, hogy a kez­det minden nehézségével küz­dő terrr.előszövetkezetek sok­kal inkább a különféle ba­jok, nehézségek színterei vol­tak, mintsem a Korszerű, fej­lett gazdálkodási forma rep­rezentánsai. Ez már a múl­té. A termékhozamok évről évre jelentősen emelkednek és ezt még a rossz időjárási viszonyok sem tudják lénye­gesen befolyásolni. Az alap­vető mezőgazdasági termé­kekből, búzából, kukoricá­ból a terméshozamok meg­kétszereződtek. Merőben új feltételek teremtődtek a me­zőgazdasági munkában is. Megszűnt a nehéz paraszti munka látástól vakulásig tartó évszázados formája. Az alapvető termelési folyama­tok számos termékfajtánál teljesen vagy nagyrészt gé­pesítettek. •> Mindent összevetve el­mondhatjuk, hogy a paraszt­ság életében minden szem­pontból forradalmi változás ment végbe, amit a munkás- hatalom, a társadalom szo­cialista fejlődése tett lehe­tővé. A szocialista mezőgazda­ság viszonyai között élő pa­rasztság évszázados életfor­mától, szokásoktól szabadult meg. szocialista viszonyok közt ál, tehát emberhez mél­tó az éiete, a munkáshatalom társadalmi igazságot szolgál­tatott. Igaz, szocialista viszo­nyok között sem szűnt meg mindenfajta differenciálódás a parasztságon belül, de ez már nem az eltérő tulajdon­viszonyokból, hafiem a mun­kamegosztás és a jövedelem nagyságából adódó különbö­zőség. Fodor László (Folytatjuk) Kiállítás az ipari építészetről Az ipari építészetről és az IPARTERV tevékenységét be­mutató rendezvénysorozattal' összefüggő kérdésekről tartót-. tak tegnap délelőtt Miskolcon az MTESZ-székházban sajtó- tájékoztatót. Ezen a vállalat vezetői: Fiilöp Imre igazgató és Harsány) István műszaki főosztályvezető elmondták, hogy a miskolci Technika Há­zában rendezett kiállítás az első része az MTESZ Borsod megyei Szervezete és az ETE miskolci csoportja által kez­deményezett rendezvénysoro­zatnak. A kiállítás tablói, makett­jei érzékeltetik annak a jó kapcsolatnak a gyökereit, amelyek mintegy három év­tizedre nyúlnak vissza. Az IPARTERV-et ugyanis 3 év­tizedes barátság, együttmű­ködés és alkotókészség fűzi össze a borsodi iparvidék, il­letve Észak-Magyarország iparának építésében részt ve­vő, kivitelező, gyártó és sze­relő vállalatokkal. A kiállításon bemutatott gyárak — a bélapátfalvi ce­mentgyár, a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészművek, az Óz­di Kohászati Üzemek rúd- és dróthengerműve, oxigéngyá­ra, számítóközpontja, a Ti­szai Hőerőmű, a Borsodi Sör­gyár stb. — fejlesztése, építé­se 7- a tervezők és az üze­mek alkotó együttműködésé­nek sikere. A Jantner Antal ÉVM-miniszterhelyettes által megnyitott kiállítás bővelke­dik az új építészeti irányzatok sajátos formálásában is.

Next

/
Thumbnails
Contents