Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. május 13., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 II polgári védelem része a gazdasási, A polgári védelmi munká­ban kiemelkedően jó ered­ményeket értek el az ötödik ötéves tervben a mezőcsáti járás területén. Ez indokolta, hogy felkerestük dr. Greisz Lászlót, a járási hivatal el­nökét, beosztásából adódóan a járási polgári védelem pa­rancsnokát, akitől érdeklőd­tünk a fontos tevékenység­gel kapcsolatos munkáról. — Hogyan, milyen főbb szempontok alapján végezte munkáját az utóbbi öt évben a. járási polgári védelmi pa­rancsnokság? Melyek voltak az irányadó feladatok, s mit teltek ezek megoldása érde­kében? — A járási polgári védel­mi parancsnokság — kezdte válaszát dr. Greisz László — a tevékenységét a polgári vé­delemről szóló párt- és kor­mányhatározat, a honvédelmi törvény, a vonatkozó jogsza­bályok és az elöljáró polgári védelmi parancsnokság uta­sítása alapján végezte. Pa­rancsnokságunk a saját és az alárendelt szervezetek mun­káját éves ciklusra bontot­ta, s ez magába foglalta a ve­zetési, a készenlétbe helye­zési, a kiképzési és a propa­gandafeladatokat. Az elmúlt időszakban a járási és az alá­rendelt polgári védelmi pa­rancsnokságoknál tovább kel­lett növelni a vez.etés színvo­nalát, kellő megalapozott­sággal tökélétesíteni a mun­kamódszert, a munkarendet, a vezetői stílust, és a szer­vezettséget. — Az eredményes munka rédekében fokozott figyelmet fordítottunk a parancsnoki állomány kialakítására, fel­készítésére, nevelésére, vala­mint erkölcsi, politikai egy­ségének megszilárdítására. Munkánk szerves részét ké­pezte a tapasztalatok folya­matos elemzése, azok hasz­nosítása, a gazdaságosság és a takarékosság együttes ér­vényesítése. Egyik fő felada­tunknak tekintettük a folya­matos ellenőrzést, amely je­lentősen hozzájárult a pa­rancsnokok' megismeréséhez, a vezetési stílus kimunkálá­sához, erősítéséhez. Igyekez­tünk a végrehajtáshoz min­den segítséget megadni az időközben parancsnoki beosz­tásba került községi, terme­lőszövetkezeti vezetőknek. — További fontos teendőnk­nek tartottuk a polgári vé­delmi szervezetek, alegysé­gek felkészítését rendelteté­sük ellátására, s ehhez min­denkor biztosítottuk a szük­séges terveket, dokumentá­ciókat. Ezzel egy időben pa­rancsnokságunk tervszerűen készenlétbe helyezési gyakor­latokat hajtott végre a szer­vezetéhez tartozó alegységek­nél. Hozzáteszem: igen jó eredménnyel. A parancsnok­ság több irányú tervet dolgo­zott ki például az elemi csa­pások, az ipari katasztrófák esetén szükséges mentő- és egészségügyi tennivalók vég­rehajtására. A korszerűsítés után parancsnokságunk szer­- ve/.etileg erősödött azáltal, hogy olyan bázishelyeken hoztuk létre a polgári védel­mi szervezeteket és alegysé­geket. ahol biztosítottak vol­tak a személyi és technikai feltételek. Az elmúlt tervcik­lusban a polgári védelmi szervezetek technikai felsze­reléssel való ellátása számot­tevően fejlődött, így ma már bármikor képesek a különle­ges feladatoknak is eleget tenni. — A járási hivatal és a já­rási polgári védelem első szá­mú vezetőjéhez helyénvaló a kérdés: Hogyan lehet össze­egyeztetni az államigazgatási munkát a polgári védelmi feladatokkal? — Az államigazgatási mun­ka igen széles körű, és nagy­mértékben támaszkodik a la­kosság aktív cselekvésére. Ez a tanácsokba beválasztott ta­nácstagokon és a tanács, mel­lett működő bizottságokon keresztül megy végbe. Az 1974-es, idevonatkozó minise- tertanácsi határozat úgy ren­delkezik, hogy a polgári vé­delmi feladatokat az állami, a tanácsi, a szövetkezeti, a társadalmi szervek, valamint a lakosság közreműködésével kell megvalósítani. A járási hivataloknál, a községi taná­csoknál, de a termelőszövet­kezeteknél a polgári véde­lemmel való foglalkozás szer­ves részét kell, hogy képez­ze a hivatali és a gazdasági irányításnak. — Vagyis a polgári védelmi munka sokirányú, közös te­vékenység. Hogyan értékeli a járási hivatal és a járási pol­gári védelmi parancsnokság vezetője a polgári védelmi parancsnokság és a társadal­mi szervek együttműködését? — Megítélésem szerint élő­nek és folyamatosnak nevez­hetjük ezt a kapcsolatot. Kö­vetendő példaként említem: a járási KISZ-bizóttság már több alkalommal szerepelt a polgári védelmi Ifjú Gárda alegységgel megyei verse­nyen, s értek el együtt dobo­gós helyezést. Hasonlóan jó az együttműködésünk a Vö­röskereszttel, a Munkásőr­séggel, az MHSZ-szel; kül- csönösen, az igényeknek és a szükségleteknek megfelelően segítjük egymás munkáját. A társadalmi szervek támo­gatása nélkül képtelenek vol­nánk jól megfelelni a polgá­ri védelmi feladatoknak. — Hallhatnánk-e a polgári védelmi erők és a lakosság felkészítésével kapcsolatos elképzelésekről? Várható-e ebben a munkában újítás? — Mint említettem, a pol­gári védelem a hivatali mun­ka szerves része, nem helyes az egyéb tennivalóktól elvá­lasztani. A polgári védelmi szervezetek felkészítéséről kell beszélnünk akkor is, amikor politikai, vagy pro­pagandamunkát végzünk.' Mindemellett a polgári vé­delmi erők felkészítésénél vigyáznunk kell arra, hogy az egyes, szervezetek es al­egységek a saját konkrét fel­adataikat ismerjék meg. A jövőben is a gyakorlati fog­lalkozásokra helyezzük a hangsúlyt, mégpedig olyan formában, hogy azok komp-' lex kiképzési terv részét ké­pezzék. Vagyis a községi, üzemi polgári védelmi pa­rancsnokságok, hatóságok és önvédelmi szervezetek egy­• mással pgyüttműködve hajt­sanak végré gyakorlatokat, s ezekbe lehetőleg vonják be a lakosságot is. Továbbra is cé­lunk a polgári védelmi szer­vezetek és alegységek felké­szítésében a járási sajátossá­gok megőrzése. Az eddiginél jobban kell ugyanakkor tö­rekedni arra, hogy a kikép­zések során ezek az erők hasznos tevékenységet végez­zenek. őszintén megmondom: nem minden polgári védel­mi parancsnokság ismerte még fel ezeket a kívánalma­kat és kereste a célszerű le­hetőségeket. A lakosság pol­gári védelmi felkészítését ez­után is a propagandaeszkö­zök igénybevételével, a kü­lönböző honvédelmi, polgári védelmi rendezvények, kiál­lítások, filmnapok rendezé­sével kívánjuk elősegíteni — mondotta befejezésül dr. Greisz László. Kolaj László ! Műszerelíenőrzés ] A legpontosabb műszert is időről időre ellenőrizni és hitele- i siteni kell, hiszen a különböző technológiai folyamatok alap­• ja a pontos mérés. Felvételünk az Országos Mérésügyi Hi- J vatal miskolci mértékhitelesítő állomásán készült, ahol egy i műszer hitelességét ellenőrzik. i A miskolci vállalat ud­varán rendcsinálás kezdődik. Nyilakat, az autók számára parkírozóré­szeket festenek fel, igen sza­bályosan, akkurátusán, előt­te persze, felbontják az ud­vart, majd a kapun túli ut­cát is átvágják az árokkal, csöveket fektetnek le, erőgé­pek zúgnak, teherautók jön- nek-mennek. A rendcsinálás útbontás nélkül ma már nem­igen képzelhető el. Meg favágás nélkül! Természetes, hogy a terep- rendezés az udvarban levő, egyetlen fa kivágásával kez­dődik. Lehetséges: így köny- nyebben elférnek a kocsik. (Ámbár: éppen ahol nagy a benzingőz, a kipufogó gáz, ott különösen nagy szükség len­ne fára.) Lehetséges: így, fa nélkül tisztább a terep. Le­hetséges: csak! Nyilvánosan utoljára — pár hete — a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója panaszolta, hogy nálunk nemigen kezdődik meg építkezés anélkül, hogy a közelben található fákat ki ne vágnák. Az Elet és Iroda­lom nemrég a balatonszeme- si favágások miatt emelt szót. Megemlítve a már korábbi favágások közül a szigligetit, a hévízit. Mi pedig folytat­hatnék a sort. Egykor a Miskolc. Szabad­ság téri dísz cseresznyefákat azért vágták ki, mert néhány — állítólag — elkorhadt. De mindegyiket (!) kivágták és fiatal fákat ültettek helyük­be az egységesítés kedvéért. Mert, akik ezt tették, azok szerint így: szebb. Elvágólag. Ä katonavisel­tek ismerik ezt a kifejezést Ott, a seregben persze, meg­van a maga helye, szerepe, szükségessége, de a túlzott szöglet esités, merevítés itt „kinn” visszatetsző. Nemré­giben a miskolci Bajcsy-Zsi- linszky utca szép olajfáit, cserjéit is kiirtották, helyük­be ugyancsak fiatal cseme­téket ültettek, mert szerintük így: szebb. Elvágólag van. Ültetünk is fákat, hogyne ültetnénk! Az edelényi járás­ban például már év^k óta szokás, hogy minden család elültet legalább egy facseme­tét. Az is:*minden községben Megyénk áfészeinek dol­gozói között több mint 30 szá­zalék a fiatal és a tagság jo­gán mintegy 20 ezer ember még 30 éven aluli. A fiatalok többsége napról napra több ezer emberrel ke-, rül kapcsolatba, érthető, hogy megépítenek egy parkot Ugyanezt tették, teszik az óz­di járás községeiben is. En- csen gyümölcsfákkal telepí­tenek be utcákat, ugyancsak ezt próbálják Mezőkövesden is. Mórán sok évre szóló, fá­sítási terv készült már évek­kel korábban és ennek alap­ján ültetik a fákat, bokrokat. Mindez igaz, sőt ennél több is. De az is, hogy egy-egy csemetéből évtizedek múltán lesz fa. Ha lesz. Ami pedig már megvan, évtizedek óta, az megvan. (Leningrádban egy új lakótelepet nézegetve, a magyar csoport egyik tag­jának feltűnt, hogy az eme­letes lakóházakat körülve­vő, igen sűrűn, valóságos kis erdőként körülvevő fák öregebbek, mint maguk a házak. Közölte is velünk, de valamennyien képtelen­ségnek tartottuk, ezért ottani kísérőnket kérdeztük. O kö­zölte, hogy a ‘ fák valóban öregebbek. Néztünk rá mint aki át akar verni bennünket, majd elmagyaráztuk neki, hogy az építkezés ugye, nem lehetséges ily módon, miegy­más. Kísérőnk gyors felfogá­sú, fiatal lány volt, de azért eltartott neki egy ideig, amíg megértette, miről beszélünk. Aztán elmondta, hogy az erdő már itt volt, beleépítették a házakat, ele a házak körül a i fákat előre megfontolt szán­dékkal meghagyták, direkt nem vágták ki. A gépek? A gépeken kormány van, azok­kal- hol erre, hol arra forgat­ták, hogy ne tegyenek a szük­ségesnél nagyobb kárt. Most pedig ugye ..., milyen szép! Hót igen. Ha valahol direkt nem vágják ki, úgy köny- nyű...) a z említett, miskolci vál­lalat betonudvarán — lehet, hogy bitumenes, aszfaltos udvarán — egy idő­sebb, jól beállt, belomboso- dolt fa állt, egymagában, rá­nézésre is kellemes megjele- nüléssel. Eddig is ott jártak- keltek. parkíroztak körötte a gépkocsik, de most tisztább — egy fával tisztább — tere­pen tehetik ezt. Elvágósabb terepen. Mivel a fát kivágták. A fásítási hónap idején. politikai, szakmai képzettsé­gükre a szövetkezetek min­denütt igyekeznek gondot fordítani. Tavaly 21 brigád versenyzett a szocialista cí­mért, ezek közül 9 bronz, 1 ezüst fokozatot ért eh Fáklyások a Kellemesen hús, májusi szombat este. A diósgyőri vár vasrácsos kapujától a bástyá­kig vezető út és lépcsőfokok két oldalán sötétruhás, nyak- kendös fiúk százai állnak, ke­zükben lobogó , fáklyával. E sorfal között lépeget felfelé a vendégsereg. Az arcokat és a bástyafalakat táncoló vö­röses fénnyel hinti be a fák­lyaláng ... Azután fenn, a várudvaron, a hatalmas szín­padot és a teret már fényszó­rók pásztázzák. Megtelnek a széksorok. Megtelik az egész udvar, s meg fiatalokkal, diá­kokkal körül a belső várfalak is. Azután egyszerre megszó­lalnak a harsonák ... A kép, a környezet hatá­sa az emberre csodálatos, fe­ledhetetlen élményt nyújt. A színpadra lépő fúvósötös mű­sorának kezdetqn jobbról, balról, hallom a megjegyzé­seket : — Hót ez valami csodála­tos. Ide máskor is szívesen el­jönnék ... Rendeznek itt elő­adásokat?! A zene szól, a műsor érde­kes, a külső fény, a környezet és a jelenlevők hangulata egyaránt olyan, amire azt le­het mondani (ha egyáltalán képes mindent kifejezni a. szó): eszményi... Igaz, talán fokozza a han­gulat bensőségességét, hogy a fáklyások, a színpadon sze­replők diákok a Kilian Gim­názium diákjai, a hallgatók pedig a most ballagó negyedi­kesek és szüleik, hozzátarto­Csengetnek. Csomaggal, szerszámokkal érkezik egy férfi. — Ugye itt kell beüvegezni a teraszajtót? — Igen — mondom. Máidon Ferenc gyorsan munkához lát, fürgén dolgozik. — Nagyon kell sietnie? — Sok helyre kell még ma este mennem. Pár éve az egyik ablakkal volt hasonló gondom, a kere­tet kilométernyi távolságra kellett cipelni, üvegezés után pedig vissza. Éltkor jutott eszembe a szövetkezeti szol­gáltatás. Az Ady utcában le­vő üzletben tiznapi határ­időre vállalták... A lakosság igényeinek ki­elégítését fontos feladatnak tekintjük — mondja Imrén Gyula, a Miskolci Lakáskar­bantartó- és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke. — Ez nem túl gazdaságos, de csináljuk, mert tudjuk, hogy a szolgál­tatás színvonala kihat a lakos­ság hangulatára, közérzetére. Űj és új szolgáltatást ho­nosítanak meg. 1977-ben kezd­ték meg a lakásokban való üvegezést. Évente 1000—1500 ember, család gondjain se­gítenek így. 1978 első felében létrehozták a szolgáltató épí­tésvezetőséget. Ehhez tucat­nyi szakma gyakorlói tartoz­nak, a festéstől a villany- és vízvezeték-szerelésig, minden javítást elvégeznek, amit a lakó igényel. A munka meg­szaporodott, így a másik, a IV-es számú építésvezetőség is besegít. Tavaly ezer csa­lád otthonát hozták rendbe, szépítették. A jelentős fejlődést tükrö­zi, hogy tavaly — az előző évinek közel a háromszorosát — 21 millió forint értékű fo-, gyasztói szolgáltatást végeztek egyéni és közületi megrende­lés alapján. A szövetkezet négy, szét­szórt telephellyel rendelkező kollektíva egyesülése alapján jött létre. A vezetőség és a Azonban ez mit sem befolyás solja a racionális gondolko­dást, a töprengést. A töpren­gést: a nagy gonddal, jelen­tős pénzzel, ideálisan restau­rált vár, a színpad, az elekt­romos berendezések adottak. A színes élményt, zenét, szi- nielőadásokat kedvelő, igény­lő emberek sokasága Mis­kolcon és környékén adott Miért adatik meg hát csak kevésszer, hogy a vár nyúj­totta lehetőségeket élveznes- sük? Igaz, a „kiliánosok” immár szinte hagyományosan, meg­ismétlik a fáklyafényes, mű­soros végzősbúcsúztatást. De miért nem lehet vajon ha­sonló körültekintéssel itt más ifjúsági és nem ifjúsági elő­adásokat rendezni? (A kér­dés egyébként, mór sokszor elhangzott, s a kérés is, a vár intenzívebb hasznosítására.) Hogy kellene, hogy megérné, azt csak ismét megerősítette az elmúlt szombat esti, iga­zán felemelő, nagyszerű él­mény, a „kiliánosok” rendez­vényének sikere. A műsor után is sokak által hangoz­tatott vélemény: — őszintén mondom, még nem volt ilyen szép élmény­ben részem. Szívből örülnék, ha máskor is eljöhetnék a várba. Hangversenyre, vágj’ más rendezvényekre. Talán az igény, a kívánság valósággá válik. Ügy hiszem vannak, akik ezen nem csak gondolkodnak, hanem cselek­szenek is. bizottságok Kovács István párttitkárral az élen, a közös­séget egységes erővé kovácsol­ták. Sikerült jó középgárdát is kinevelni. Kiss Károly pél­dául dolgozóként kezdte, mű­vezető, majd építésvezető lett. Vezetésével a IV. számú épí­tésvezetőség tavaly is példa­mutató eredményeket ért él­őt év alatt 442,. s’ézen belül tavaly 8 százalékkal növel­hették a bérszínvonalat. Mindezek alapján a lakáskar­bantartóik méltán érdemelték ki az Ágazat Kiváló Szövet­kezete kitüntetést. Üj szolgáltatásként a Marx téren lakáskarbantartási bolt nyílik, ahol a barkácsolók kis tételben beszerezhetik mind­azokat az anyagokat, amely a lakás javításához szükséges. Szerszámokat, közte betonke­verőt is kölcsönösnek. Az igény nagy, várhatóan a IV-es építésvezetőségnek most is be kell segítenie. En­nek ellenére a szövetkezet) különös módszerrel, sorsje­gyekkel ösztönzi a lakosságot a szolgáltatások igénybevé­telére. Minden egyéni meg­rendelő, áld 2000 forinton felüli munkát végeztet, sors­jegyet leap. A sorsolást de­cember vége felé tartják, a szerencsés megrendelők 5. 3 és 2 ezer forintot nyerhetnek, il­letve a szövetkezet számukra ilyen értékű munkát végez el jutalomként. A közösség tagjai sok tár­sadalmi munkát végeznek. Ebből egy külön is feljegyzést érdemel. L. S. lábát tavaly amputálták, felesége évek óta súlyos beteg, a nyugdíj ke­vés. L. S. levelet írt a szövet­kezet elnökéhez: nincs pénze lakásának rendbe hozásához, segítsenek rajta. A IV-es szá­mú építésvezetőség dolgozód szabad idejüket feláldozva nemcsak megszépítik a kicsi otthont, hanem a lakásfestés­sel járó „nyomokat” is eltün­tetik. Csorba Barnabás Priska Tibor Fiatal szövetkezetiek zóik, túl a délutáni iskolai ballagás ünnepélyességén. B. S. Szolgáltatás - új vonásokkal i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents