Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1981. május 31„ vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 7 ’ fi sárospafafi öreg kolfégian Aki -mosíanába n belép Sá­rospatakon a Nagykollégium portájára, láthatja, hogy — amint a deákos időkben ne­vezték — az „area”, azaz az udvar alaposan fel van for­gatva. Az exkavátorok és markolók olyan mélyre ha­toltak, hogy a let,iáit száza­dokban emelt épületeknek rég betemetett fundamentu­mai is felszínre kerültek. A fennállása óta eltelt -f50 esztendő alatt ugyanis fokozatosan újabb és újabb épületekkel gyarapodott, s mindig ugyanazon a fundu- son működött az ősi kollé­gium, amelyen a mai épüle­tei is állnak. Mivel az 1531- ben alapítót!, iskola első ta­nárai a pataki ferences ba­rátokból protestáns hitre tért prédikátorok voltak, a tanítás is a rend egyik to­ronyszerű épületében kez­dődött, amelyet a diákok Trójának neveztek el. A ké­sőbbi időkben is mindegyik épületnek külön neve volt. Így építette Perényi Gábor a Huta-, Dobó Ferenc pedig a Fazekas-sor nevű épüle­tet. Fazekas—Trója—Huta — ez a három épület jelen­tette hajdan a sárospataki kollégiumot, amely homlok­zatával a máival ellentétes irányban — a mostani Kos­suth utcára nézett. A következő, 17—13. szá­zadban — különösen I. Rá­kóczi György és Lorántfíy Zsuzsanna pártfogása foly­tán — további épületekkel bővült az iskola. Ezek vol­taic : a Cigány-, Katona-, Paradicsom-, Paitay-, Csen­gettyű-, Beleznay- és Bemá­sol-. A Nagyikollégium mos­tani klasszicista stílusú épü­letének alapkövét. 1806. szep­tember 23-án rakták le, s mivel közadakozásból épült, valójában csak 1834-ben lett véglegesen készen. Közben azonban egyes épületrészek­ben folyt a tanítás. A terve­zését Nyíry István kollégiu­mi tanárnak tulajdonítják, míg a‘ Nagykönyvtár impo­záns enteriőrjét a klasszici- záló stílus híres hazai mes­terének, Pollack Mihálynak a tervei alapján alakították ki. Most, hogy csaknem 4'0 millió forintos állami költ­séggel valósággal újjávará­zsolták a Nagykollégium épületét a Rákóczi Gimná­zium épületeivel együtt, a manzárdtetővel fedett fő­épület kiugró középrizalilja szépségével különösen el- gyönyörködteti az arra já­rókat. Széles homlokzatának falát vízszintes párkányza- ton nyugvó négy pár ión utánzatú pillér tagolja sá­vokra. A bejárat két olda­lán az iskolát alapító Peré­nyi Péternek és a kollégium hajdani nagy pártfogóinak: 1. Rákóczi Györgynek és fe­leségének, Lorántfíy Zsu­zsannának bronzreliefje lát­ható. Kőkeretes, kosáríves ko­vácsoltvas kapun át jutunk be a háromhajós nagy-por­tára. Kétoldalt márványke­retbe foglalt domborművek örökítik meg a kollégium történetének nevezetesebb eseményeit. A nagyportán áthaladva, jobbra látható a kollégium legrégibb épületei között említett Berna-sor, amelynek neve arra utal, hogy Bern város protestáns hívednek adományából épí­tették az 1771—72. évben. A történelem és az idők vihara eljárt a régi épületek fölött, s a múlt század má­sodik felében, 1854 és 1-878 között sorra lebontották őket, hogy új álcát, korsze­rűbbeket emeljenek a he­lyükre. A mai gimnáziumi szárnyat 1875 és 1877 között építették, majd 1929-ben a második emelettel bővítet­ték. A régiek közül ma már csak a most felújított Nagy- kollégium és a Berna-sor van meg. Az előbbiben a Nagykönyvtár és a Zrínyi Ilona Középiskolai Kollé­gium, az utóbbiban pedig az iskolamúzeum kapott ott­hont. De a kollégium udvará­nak rendezése során felszín­re került ősi fundamentu­mokat. sem temetik be töb­bé, hanem a régészi gondos­ság lehetővé teszi, hogy az eddigi látnivalókkal együtt a jövőben az érdeklődök ezeket is megtekinthessek. '' Hegyi József Gyermekekről és a jövőről X nemzetközi gyermek­napot követően, június 7-én jelenik meg a Fáklya leg­újabb száma, természetes tehát, hogy az írások, képes riportok többsége a gyer­mekek életéről tudósít, be­számol nevelésük társadal­mi körülményeiről és anya­gi feltételeiről; ezzel szoros Összefüggésben sok érdekes­séggel szolgál, a gyermek- gondozásról, az anya védel­méről, a kicsik óvodai és bölcsödéi neveléséről. Szi­rtes ismertetés található a lapban a kisinyovi rajzfilm­stúdióiról is: itt; gyerekek tervezik és rajzolják a szí­nes filmeket, s hogy milyen eredménnyel és sikerrel, ar­ról a különböző bemutató­kon nyert díjak tanúskod­nak. Az írásos anyagot a fil­mekből vett színes rajzok, képek (eszik még szemléle­tesebbé. A Fáklya legújabb szá­mának egyéb anyagai közül kiemelkedik az a most kez­dődő sorozat, amely az új ötéves tervről szól a tények világos nyelvén, ezúttal a jövedelmek, a fizetés, a la­káshelyzet alakulását ki­emelve. Színes riportot kö­zöl a lap a novovoronyezsi atomerőműből, ahol az el­múlt tíz évben mintegy 2000 szakembert képeztek ki, többek között Bulgária, Csehszlovákiá, , Finnország és Magyarország számára; itt tanultak a majd Pakson dolgozó szakemberek is .. 1 A szovjet energetika hosszú távú terveiről Valerij Pop­kov, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának titkára nyilatkozik a Fáklyában. nem tartanak ki hatvan évig ... — Nem is kell. Más vi­lág ez már. Jól van így . A bútort azt a feleségem hozta. Azt mondták; olyan lesz a bútor, amilyen a ház. Sokan voltunk mi testvérek, így hát kilenc évig építettem. Kilenc évig udvaroltam a felesé­gemnek. Szép lány volt, olyan gyereklány, amikor kiválasztottam ... Szép Volt az életünk is... Dol­gos, de szép. Most meg ülünk a nagy kényelem­ben. A kertben sincs sem­mi munka. Parkosította a fiam. Olvasok, azt mindig nagyon szerettem, de hát, már a szemem sem bír annyit-,.. Ülünk az asz­szonnyal és beszélgetünk. Jött volna ő is, de olyan nagyon fájós lábú már, futott eleget, mert ott volt a ház. a gyerekek, a kert, a jószág. Mindig volt munka a kezünkben. Keze mint a vén fa ága; csupa göcsört, ahogy né­zem ... — A kertet kiadtuk. A földnek nem szabad par­lagon hevernie. A föld azért van, hogy teremjen, ez a dolga. Az emberé, meg hogy felássa, beültes­se, kapálja. Úgy volt, hogy eladjuk a házat is, mert hiába készülünk, mi már nem megyünk haza . .. Nem mondjuk ki hango­san, de tudjuk mind a kelten. En is, meg az asz­szonyom is.!! Volt. vevő, megalkudtunk. De éjjel nem tudtunk elaludni. Csak forogtam az ágyon, és végigéltem az élelem. Reggel a fiam csak rám nézett, nem kérdezett, de azt mondta: „Apuka, amíg élnek, a házat nem adjuk el.. — Szép tőle ... — Az. Néha hazajárok ’ szellőztetni, megigazítani a vakolatot, mert az idő gyor­sabban kezd ki mindent, ha szabad prédára hagy­ják. S ilyenkor mindig búcsúzom, persze gondo­latban. Ezek az én búcsú­zásaim. Az asszony helyett is letörlöm a port... A busz hirtelen kanya­rodva fordult a BVK elé. — Leszállók ... — Jól elbeszélgettünk. — Jól. Már léptem volna, bic­centve a fejem. — Nem is tudom, miért mondom. Talán mert el kell mondani valakinek ... De né nevessen lei ... Most. hogy hazamegyek, az otthon hagyott felesé­gem jár a fejemben. Szép életünk völt... Most rán­cos, beteges lcis öregasz- szony. De én mindig olyan szépnek látom, mint amilyennek megismertem... S ütött a nap. A távol­sági járat néhány perc múlva tovább­indult. Rajta a szikár, tiszta arcú kis öregember­rel ... Csutora,s Annamária Az a négyes És eljött a gyűjtemény beadásának napja. Mint minden nagy esemény — vizsga, vásárnyitás, házava­tás, útátadás — előtt, pont egyetlen nap hiányzott még a mű tökélyre alkotásához. Nem voltam eleg óvatos. Egy nappal előbb kellett volna rákérdeznem. Mind­erre pedig a bizonyos szer­da előtti kedden, alkonyat- tájt jöttem rá. Tíz növény — préselve tetőtől talpig, il­letve: gyökértől termésig — lett volna hivatva a növény­gyűjteményt, tíz bogárka pedig a mozgó élőlények vi­lágát reprezentálni. S vala egyikből nyolc, másikból hat mindösszesen, m,i szám­lálható. Akadt a téren perrtyelu és illatos székfű, szebb nevén: pipitér; forró vassal rondí­tottuk élettelenné. Ezalatt beallconyocjott és nyugovóra . tért az állatvilág ldspolgá- ribb fele. Pedig hat darab van a bogárfélékből, s mert éjszakai pillangókra vadá­szatot az iskolai rendtartás nem engedélyez — a vaksi zseblámpa amúgy is lehe­tetlenné teszi — nyugtalan éjszaka borult a családra. A gyerek a spontán ömlő nevelésáradattól, a szülő a minden revizorok lelkifur­dalásai miatt, forgolódott az ágyban. „De én,..?! Boga­rászni ... ? A gyerek he­lyett?” És eljött a reggeli vekker- csörgés hat órakor. Utolsó roham a ehemotoxos doboz­zal és gyufásskatulvával. Bóklász a gyerek a hajnali harmatban, les a család az emeletről. — Fogott valamit! — je­lenti a vadászattól eltiltott kisebbik. — Most megint! — Kisvártatva újabb kémje­lentés érkezik. Aztán semmi. Hét előtt megérkezik az álmos és vacogó vadász. Kitépjük kezéből a zsák­mányt. A skatulyában három han­gya. Kicsi. Egy kisebb. Egy még kisebb. — Ez a gyerek alighanem rád fajzott — morog az ap­ja. És mérgesen odacsap az asztalra, pedig nem is lát­tunk ott szúnyogot. — Akkor van. .1 van nyolc ... mert... — Mert hangya csak egy kell... ! — vagdalkozom, a kotnyeles kicsi meg: „A má­sik két hangyát meg cseréid el, de a vacakabbakat!” Jaj a húgoknak, ha jobb ötletük mer támadni, mint • a bátynalv. Néha púp nő a nagyeszűek fején. És eljön a dél. az iskolai eseményekről való dadogá­sok ideje. — Na...-? — Semmi..! — Hogyhogy semmi V. És a gyűjtemény? — Hát. __az négyes ... — Na, gondoltam. Most íuces az ötösnek! — Áááá! — Hogyan? — Azt mondta a tanár bácsi, csak a jövő évi jegybe számítja. Lezárta a jegyem ötösre. — Te. legalább ne vaca­kolj velem ... ! — De! Igazán! Végignéz­te a tanár bácsi, képzeld, volt aki hozott hím szarvas­bogarat, meg nőstényt is. Állati szépek! Meg volt má­jusi cserebogár, meg ... — ... meg augusztusi is?! — Nem, olyan a boltban sincs. Azt kérdezte a tanár bácsi Katitól, meg Józsitól, hogy fiam, mibe került ez? És volt, akinek százhetven forintba az egész. Persze, hogy nem cserélte el senki a két hangyára— — Ezeket nem osztályoz­ták. Azt mondta a tanár bá­csi, nem arra volt kíváncsi, kinek mennyi pénzt ad rá az anyukája. Négyes, szóval négyes. Na,' jól van. hát négyes. És né­zünk egymás szemébe, min­dent mondó pillantással. Alighanem az első eset, mi­kor az élet igazolta a gye­rek előtt, amire oly sokszor nem talált példát. Sokszor mondtam már hiába, mert visszájára tordította a ta­pasztalat: csak ne próbálj senkit becsapni! Van egy négyesünk — jö­vőre. És egy tanulság —* mára. Szőke Mária KALÁSZ LÁSZLÓ; Tavasz lett végre-valahára gyorsabban ver a madár szárnya s bomlik a rügy a gallyakon nekem is mar újult irányba frissebb erősebb mozdulásra kell dolgomat fordítanom ívelni égig könnyű ívvel fellángolni erős levéllel ez.most mindé.;, gondolatom tavasz lett végre-valahára gyorsabban ver a madár szárnya bomlik a rügy a gallyakon CSORBA PIROSKA: Ülök egy fotel ringó ölén vizhasú levelek neszezését hallgatom kopog a mogyoróbokor az ablakon spóráit szórja rám az idő az árnyék kővé váll a falon levehető * CSEH KÁROLY: Esendőség Izzóból szürkébe hamvad a remény — Mint leejtett, cigarettahamu szétpereg majd a koponyánk az átlátszó üveg-történelemben Az Országos Filharmónia és a Magyar Televízió ren­dezésében most folyik az Interkoncert. az Interíórum hangverseny-sorozata, A rendezvény lényege válto­zatlanul az, hogy külföldi és magyar fiatal tehetsé­ges zenei előadóművészek, kamaraegyüttesek számára lehetőséget biztosítsanak a tekintélyes nemzetközi szakmai lórunt előtt, törté­nő bemutatkozásra. Több mint hatvan külföldi imp­resszárió. zenéi szakkritikus és hanglemez-szakember je­lenti a szakmai résztvevő­ket. A Magyar Televízió for­gatócsoportja különböző összeállításokban tájékoz­tatja a nézőket a verseny­ről. a tervek szerint négy 30—40 perces kis gálaest keretében, a legjobbak gá­láját pedig élőben sugároz­za a tévé június 13-án. A szerkesztő-m űsorvezetö J u- hász Előd. a rendező Bod­nár István. /

Next

/
Thumbnails
Contents