Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

1981, mojus 29 „ pérrtek ÉSZAK-WÄGTARORSZÄG 3 Egy szerelő portréja A KISZ X. kongresszusa tiszteletére A John Deer újra indul — Hogy kezdődőit? Egy er- d eszmém öli költözött. mellénk a faluba. Volt egy kivénhedt Csepel motorja. Prüszkölt, köhögött, de állandóan bab­rálta, s így bírta a nyüstölést. A hegyen, az erdőn nem élt volna nélküle. Talán ezért nevezte „Ű”-nek, nem tárgy­nak, nem használati eszköz­nek. Amikor javította, szinte beszélt hozzá. Mégha károm­kodott is. Egy olyan kis falu­ban, mint a miénk — ahol évente megfordult esetleg két autó — nagy csoda volt a mo­tor. A suhan cok mindig kö­rülállták. Viszont nem enge­dett senkit hozzányúlni. Hó­napokon át vártam,- amíg a kezembe merte adni a géo- törlő rongyot. És csak nyol­cadikos koromban segíthet­tem a szerelésnél. A fiúk kö­zül én egyedül. Valahogy ezért lett nekem a gép egy csodálatos „valaki”, s nem egy elromló valami... És a fiú elment a faluból. Tiszavasváriba ipari iskolá­ba, gépszerelőnek. A táblá­nál bizony szenvedett. A kré­ta inkább csikorgóit, mint fo­gott. De a tanműhelyben már neki ’ engedelmeskedett leg­jobban a motor. A tanár meg is mondta: fiam, te erre a pá­lyára születtél. Beamed egy valamivel több van, mint a többiekben. Van éraéked. — Hazajöttem, a közelben vállaltam munkát. Sárospata­kon, a Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Műhelybe akar­tam menni, de nem volt fel­vétel. Traktoros lettem, hat­forintos órabérért. Hutáról jártam be mindennap. Tizen­hat kilométer biciklivel, vagy inkább gyalog, hiszen a sár­ban csak a bakancs nem akadt el. Fél háromkor kel­tem, fél kilencre értem haza. Harminc kilométerrel a lá­bamban. Akkoriban jól alud­tam. Azon gondolkodom, hogy ma vállalná-e mindezt vala­ki? Pedig Golenya Tibor fia­talember. Harmincöt éves. A szövetkezet elnöke mondja róla, hogy megijedt, amikor meghallotta, hogy a kiváló szerelőt egy nagy termelési rendszer ót akarja csábítani. Nem véletlenül, hiszen min­dent tud a gépekről. — Szeretem a bonyolultat. A legjobban altkor örülök, amikor egy új szivattyú sze­relési utasításában csak any- nyi áll, hogy helyezz alá fó­liát, s ne szennyezd az alkat­részt. Amikor szedem szét, akkor ismerkedem vele. Még este is, ha hazamegyek, le- skiccelem a szerkezeiét, mert érteni kell. hogyan működik. Egy-egy hidromotor, vagy hidraulika berendezés pedig a legizgalmasabb rejtvény. Elmosolyodott: — Már az elmúlt évben hozzá akartunk nyúlni az új típusú John Deer traktor sebességváltójához. Elég bonyolult szerkezet, de nenr bírt a mi földjeink „ere­jével”. Mindig „kipukkadt”. Ilyenkor hat hónapig állt a traktor, amíg az új részegy­ség megérkezett. Kigondoltuk mi a baja, de amikor szól­tunk a főmérnöknek, nem en­gedte, hogy belenyúljunk. Idén nem szóltunk, csak meg­csináltuk. Igaz, húsz sebes­ségfokozat helyett csak tízzel megy, de legalább nem törik el. Bírja az erőltetést. Nem is szóltak a „kontárkodásért” semmit. A traktor hárommillió fo­rintot ér. őszintén megval­lom : nem sok szerelőnek lett volna bátorsága belenyúlni. Érré csak annyit mondott: — Nekünk ahhoz nem voR bátorságunk, hogy a gép itt vesztegeljen az udvaron hete­kig, olyan hivatkozással: úgy­sem lehel megjavítani. A me­zőgazdasági a lkatr és zel 1 á tás néha vicclapba illő. Viszont házilag sok mindent meg le­het csinálni. A kén.yszer hajt­ja a jó ötletekre az emberi, de ez a kényszer nem rossz dolog, mert a bajt mindig meg tudjuk látni. És ha már látjuk, akkor a fejünket is használjuk. A brigádban jelenleg há­rom szerelő dolgozik! Ügy is mondhatnánk: csak. Az öt ven legnagyobb teljesítményű, legmodernebb gép van rájuk bízva. Az elmúlt év mérlege: 400 óra túlóra. Ennyit számol­tak el Golenya Tibornak. Itt is mondhatnánk: csak! — Ez már lelki ismeret kér­dése. Soha nem hagyunk ott azért gépet, mert vége a mun­kaidőnek. Három óra munka és mehet ismét. Ha fizetnek külön érle. az jó, ha nem, ak­kor meg elégedettek vagyunk. Magunkkal. Ismét elnevette magát: — És rossz néven ezt még nem vették. A legnagyobb kihasználat­lan lehetőség? Egy nyíregy­házi tanfolyam, ahol Anka tanár úr a főiskolára csalo­gatta, ígérete szerint, azonnal és felvételi nélkül. De jött a nősiilés, s egymás után a két gyerek. És a ház, amit építeni kellett. A legemlékezetesebb munka? Egy új kombájn, amit alig hoztak ki az AG- ROKER-telepről, máris „ki­pukkadt”. Egymaga rakta fel alig hozzáférhető helyen a 40 kilós hidromotort. Utána 80 kilométeren keresztül csöpö­gött az olajtól. A ruhája. A legfrissebb élmény? Két na­pon keresztül dolgozott törött kézzel. Lecsúszott a kulcs. A gyerek pedig lenyelte a játék­autó lökhárítóját. Ez enyhén szólva idegesítő. Két hete is­mét dolgozik. E rövid beszélgetés után nem csodálkozom a szövet­kezet elnökén, aki egy ügy­nök rábeszélő képességével, órákon át kérlelte Golenya Tibort a maradásra. És ma­radt .., — kármán — A Kazincbarcikai Könnyűbetongyárban Fejlesztések - növekvő termelés Nagyméretű, könnyű, jól tartja a meleget. Ezek u ked­vező tulajdonságai teszik ked­velné a gázszilikát blokkot a családi házat építők körében. .No, és természetesen az is lé­nyeges szempont, hogy — méreténél fogva — kisebb az építési munkadíj, mint pél­dául a tégla alkalmazása ese­tében. Mint azt dr. Gaál Mik­lós. a Kazincbarcikai Köny- nyúbetongyár műszaki veze- 1öje el újságolta, az idén már 320 ezer köbmétert állítanak elő a keresett termékből, de előreláthatóan még ez a mennyiség is elmarad az igénytől. Ezekben a napok­ban hosszú sorban állnak a tehergépkocsik a gyárkapu előtt, s olykor előfordul, hogy nem mindenkinek jut még aznap gázszilikát blokk. A gyártósorokon ugyanis képte­lenek annyit termelni, ameny- nyi fedezné a szükségletet, holott a teljesítmény már jó­val meghaladja a tervezettet. A vállalat igyekszik fokoz­ni a termelést. Ennek érde­kében két jelentős beruházás kivitelezésén dolgoznak az üzemben, melyek együttes összege 228 millió forint. Az egyik fejlesztés kapcsolódik a szomszédos Borsodi Hőerő­mű ben folyamatban levő elektrolittól' programhoz, s a beérkező több pernye foga­dását teszi lehetővé. A másik elképzelés megvalósításával -számottevően növelik a mész- pernye keverék őrlőkapacitá- sót. Az üzemben levő malmok már régiek, elavultak, nem odázható el tovább a lecseré­lésük. Az említett két beru­házás eredményeként. 1982 után évente már 4U0 000 ton­na gázszilikát előállítására lesz képes hazánk egyetlen kön n'y ú bel on gyű ra, am el y n elv gyártási technológiája eléri majd az európai színvonalat. A műszaki vezető elmond­ta: szándékukban áll bekap­csolódni a KPM útépítési programjába. Hazánkban is kezd tért hódítani a pernyé­nek útépítési anyagként való alkalmazása, s már végeznek kísérletet megyénkben is. Az első ilyen útszakasz építése július elejére befejeződik, utána elvégzik rajta a szük­séges vizsgálatokat. Ameny- nyiben a kísérletek meghoz­zák a várt eredményt, a gyár kollektívája előtt újabb lehe­tőség nyílik a termelés foko­zására. Savüzemben R:: 11 Hatalmas ommómaelégetö berendezések sorakoznok a Tiszai Vc- gyikombirtót savüzemébe» Fotó; Loczé József Bányagépgyártók feíajániása A Kun Béla brigád tagjai tartalékalkatrész-gyártásban jeleskednek Megyénk K ISZ-alapszerve­zetői és ifjúsági brigádjai ki­emelkedő munkával köszön­tik at. ifjúsági szövetség X. kongresszusát. A Farkas! yuk-i Központi Bányagép-javító Üzemegység két kollektívája külön felajánlással készül a KISZ legjelentősebb fóru­mára. Az Eke László által ww- tett, Zalka Máté newt viselő kollektívát az elmúlt évben a Vállalat Kiváló Ifjúsági Bri­gádja címmel tüntették ki. — Gépi forgácsolók és la­katosok vagyunk, 1974-ben alakult a brigádunk, tizen­öten dolgozunk együtt — mondta Eke László. — Ebben az érben az egyik legfonto­sabb feladatunk a pajzs-gyár­tás. A biztosítóberendezések­ből az év végére 135 darabot kell legyártanunk. Az elmúlt hétig 35 darabot elkészítet­tünk, 5 százalékos műszak­megtakarítással. A pajzsgyár­tás és a szerteágazó napi fel­adatok mellett a KISZ X. kongresszusa tiszteletére el­vállaltuk, bogy az Ormosi Bányaüzem részére május 1. é.s június 1. között legyártunk 100 darab pajzsösszekötő csuklóházat. Ez a kis beren­dezés, amelyre az ormosbá- nyaialenak igen nagy szüksé­gük van, 200 darab csukló- házból, 100 darab gömbcsap­ból és 300 darab kötőelemből áll. A munkával jól haladunk. A Zalka Máté ifjúsági bri­gád a .társadalmi munkavál­lalások 70 százalékát az üzem­ben teljesíti. Általában a rész­leg szerszámraktárában szor­goskodnak, fúrókat éleznek és egyéb javításokat végeznek. Patronálják a sálai községi óvodát, ahol a nyári felújítá­sokhoz nyújtanak segítséget. A kollektíva szinte vala­mennyi tagja részt vett kü­lönböző szakmai tanfolyamon, tavaly kelten érettségiztek és négyen elvégezték a Marxiz­mus—Leninizmus Esti Kö­zépiskolát. Az üzemegység az elmúlt évben kapott egy félautomata programvezérlésű esztergagé­pei. Kovács Béla műhelyve­zető elmondta, hogy a gépből négy üzemel az országban, s az alapismeretek elsajátítása után a Zalka Máté brigád vette birtokába a jól bevált berendezést. A brigád szorosan együtt­működik a Bárdos József ál­tal vezetett, a Kun Béla ne­vét viselő lakatos szocialista brigáddal. Nemcsak jó' mun­kakapcsolat, hanem baráti viszony alakult ki a két kol­lektíva között. — Brigádunk 13 évvel ez­előtt alakult,-öt évig ifjúsági kollektívaként vettünk részt a versen y mozg a lomba n, de sajnos, kiöregedtünk — mu­tatta be a 12 tagú brigádot Bárdos József. — A pajzs­gyártást 1975-ben kaptuk fel­adatul, de emellett bányagép- tartalékalkatrészeket is gyár­tunk. Május H)-én forvtoa munkával bízták meg brigá­dunkat. Sújtólégbiztos, min­den oldalról szerelhető villa­mos szekrényeket keil gyár­tanunk, 100 darabot. Június 10-re szeretnénk az utókról is elkészíteni a magunk tervez­te dobozokból. Annak el lené­re, hogy már nem vagyunk ifjúsági brigád, úgy döntöt­tünk, hogy a villamos szekré­nyek határidőié történő le­gyártásával köszöntjük * KISZ X. kongresszusát. A szekrények gyártására ugyan­is jelenleg nincs az országban más helyen kapacitás. Nagy Jáno* Műszaki fejlesztés — r licencvásárlás A vállalatok az esetek több­ségében szívesen vásárolnak külföldi gyártási eljárásokat, technológiáival. Teszik ezt ab­ból a megfontolásból, mert már kikísérletezett, a gyakor­latban bevált technikát, tech­nológiát vehetnek át megfe­lelő garanciával. Ennélfogva kisebb kockázatot vállalnak az új bevezetésével. A licencvásárlásoknál meg­különböztetünk népgazdasági és vállalati jelentőségű vásár­lásokat, üzleteket. Az egész ország szempontjából döntő fontosságú licencvásárlások közé azok tartoznak, amelyek a központi fejlesztési progra­mok, különböző célprogra­mok keretében jönnek létre, s megvalósításukhoz legtöbb­ször központi erőforrás szük­séges. Ezek esetében a válla­lati számítások már nem ele­gendőek, hiszen a gazdaságos termelési struktúra kialakí­tása érdekében népgazdasági szintű felmérések, prognózis kidolgozására van szükség. Ilyen üzlet volt annak idején a leninvárosi olefinüzem léte­sítésére vonatkozó üzem- és licencvásárlás, amit a ma­gyar—szovjet államközi egyezmény keletében valósí­tottak meg, s amely megve­tette ■ howxi petrolkémiai központi fejlesztési program alapjait. A vállalati fejlesztésekhez szükséges licencvásárlásoknál — amit általában saját ei'ö- ből valósítanak meg — első­sorban a vállalati érdelveket veszik figyelembe. Ezek az érdelvek viszont egybeeshet­nek a népgazdaság érdekei­vel, így a tervbe vett fejlesz­tésélv kétszeresen jó ügyet szolgálnak. Példánkat ismét a TVK-ból vesszük, ahol nem­régiben vásároltak meg egy különleges finomságú poli- propilésn-íólia gyártásához szükséges technikát, termelő- berendezéseket Japánból. A mintegy tízmillió dollár érté­kű vásárlásnál nem csupán vállalati érdekeket vét lek fi­gyelembe, ugyanis a jövő év második felétől olyan mű­anyagterméket gyártanak a külföldről vásárolt gépsoron, ,amit ma még kizárólag tőkés piacon tudunk devizáért be­szerezni. Tehát, ha a fejlesztés megvalósul, s a gazdaságossági számítások realizálódnak, az nemcsak a vállalat számára lesz előnyös, kifizetődő, de a népgazdaságnak is haszna származik belőle, mert devi­zát lehet megtakarítani, más­részről megoldódik a belső piac ellátása. Sőt, mivel ilyen speciális fólia gyártására al­kalmas gépsor nagyon kevés üzemel Közép- és Kelet- Európábán, az új, korszerű csomagolóeszköz előállításá­val a kombinát növelni tudja majd export-árualapját is. Természetesen a licencvá-- sáriás csakúgy, mint bárme­lyik fejlesztés, nem lehet ön­célú. Mindenekelőtt a gazda­ságos termelési struktúra ki­alakítását hivatott előmozdí­tani vállalati szférában és népgazdasági szinten egy­aránt. Ezért, igen lényeges, hogy megfelelő gazdaságossá­gi — műszaki-gazdasági — számítások előzzék meg az elhatározást, mert csak a min­den tekintetben megalapozott: döntés, kiválasztás hozhatja meg a várt sikert. A jó üzlet egyik igen lényeges feltétele még, hogy a számításba vett. fejlesztések előkészítésénél az illetékesek tisztán lássák a gyártásra kerülő tennék ha­zai és külföldi értékesítésé­nek pillanatnyi és távlati le­hetőségeit, a termeléshez szükséges alapanyag- és al­katrészigényt, azok beszerzé­sének lehetséges forrásait, a költségtényezőket. Ezek együtt, alapvetően meghatározzák a tervbe vett fejlesztés, licenc­vásárlás eredményességét. U U J

Next

/
Thumbnails
Contents