Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

Uszályok hordják a kitermelt kavicsot a nyéki tavon. A tó mélyéről úszókotró hozza felszínre a kavicsot, és az uszá­lyok szállítják az osztályozóba. ÉSZAK M AGYKBDRSZAG AZ MSZMP BORSOn-ABAÜJ-ZFIVrPt.ftN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 124. szám Ara: 1,40 forint A nyéki tavon Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Jóváhagyta a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 99. üléséről szóló je­lentést és megbízta a Gazda­sági Bizottságot, hogy legye meg a szükséges intézkedése­ket az ülésen elfogadott aján­lások végrehajtására. A kormány megtárgyalta az 1980. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést és felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy azt az or­szággyűlés elé terjessze. Elfogadta az Országos Terv­hivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalatairól. Megállapította, hogy az irányító szerveit, va­lamint a vállalatok és szö­vetkezetek a feladatokra idő­ben felkészültek és szerve­zetten folytatják azok végre­hajtását, ennek köszönhetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alakulása megfe­lel a tervben megjelölt köve­telményeknek. A külgazdasá­gi feltételek számítottnál na­gyobb mértékű romlása és más tényezők miatt azonban a határozatok végrehajtásában még nagyobb következetes­ségre és a munka hatékony­ságának a tervezettnél is na­gyobb mértékű javítására van szükség. A kitűzött célok el­éréséhez szükséges további tennivalókra a Miniszterta­nács intézkedési tervet foga­dott el. A kormány tudomásul vet­te a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének az állami né­pesség-nyilvántartásról szóló jelentését. Megállapította, hogy az eddig tett intézkedé­sek segítséget adnak a népes­ség-nyilvántartás és az állam- igazgatási munka további kor­szerűsítéséhez. Ehhez folytat­ni kell az adatszolgáltatás egyszerűsítését, jobban össze kell hangolni a népesség-nyil­vántartás központi rendszerét és az ahhoz kapcsolódó ága­zati rendszereket, meg kell teremteni az összehangolás feltételeit. A Minisztertanács elfogad­ta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács el­nökének jelentését a tanács legutóbbi üléséről, ahol töb­bele között megtárgyalták a környezetvédelmi alapok fel- használásának a VI. ötéves tervidőszakra szóló irányel­veiről és a Veszprém megye környezet- és természetvédel­mi helyzetéről szóló jelentést Május 31-től Menetrendváltozás a MÍV-nái és a Volánnál Május 31-én, vasárnap új vasúti és autóbusz-menetrend lép életbe, amely a követke­ző év május 22-ig érvényes. A MÁV Miskolci Igazgató­ságától kapott információ szerint a nemzetközi gyors­vonatok menetrendjében a je­lenlegihez képest lényeges változás nem lesz. Eltérésnek A KISZ X. kongresszusára Elutaztak megyénk f I >. i' Tegnap, csütörtökön a csa- nyiki Ságvári Endre KISZ Vezetőképző Iskolában talál­koztak azok a fiatalok, akik megyénk KlSZ-tagságát kép­viselik a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség ma reg­gel kezdődő X. kongresszu­sán Budapesten. A déli órákban, az indulási megelőző percekben Lajtos Hona, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára búcsú­zott a hetvenöt küldöttől és két meghívottól. A fiatalok búcsúztatásán jelen volt Üj- liolyi Tibor, a megyei párt­bizottság titkára. — Nagy munka, felelősség­teljes számadás, készülődés előzte meg ezeket a napokat — mondta a KISZ megyei bizottságának titkára, majd így folytatta: — Megyénk minden KISZ . szervezete becsületesen, ala­posan készült fel arra, hogy a X. kongresszus eredmé­nyes, jövőbe mutató munkát végezhessen. Nagy a vára. kozás KISZ-tagsagunk részé­ről a kongresszus munkája, döntései, határozatai iránt. Fiataljaink reális, átgondolt és optimista programot vár­nak. A KISZ megyei bizottságá­nak titkára ezután arról a felelősségről szólt, ami a kül­döttekre hárul és a megtisz­telő bizalomról, amivel a többiek kitüntették őket. Azt kérte, hogy akiknek lehetősé­ge nyílik rá, mondják el a véleményüket, javaslataikat a kongresszuson, hazatérve pe­dig osszák meg élményeiket, tapasztalataikat mindazokkal, akikét képviselhetnek e fon­tos Sorúmon. Ezt követően a KISZ me­gyei bizottságának titkára jó utat, eredményes munkát kí­vánt a küldötteknek, akik el­foglalták helyüket az iskola előtt várakozó autóbuszokban és elindullak Budapestre. Indulás előtt a Csernyikben számit viszont, hogy a Bu­dapest Keleti pályaudvar— Krakkó között közlekedő gyorsvonatra kötelező lesz a helyjegyváltás, de a belföl­di utasok Miskolc Tiszai pá­lyaudvar—Hidasnémeti között helyjegy nélkül utazhatnak, A Krakkóból Budapest Kele­ti pályaudvarig közlekedő gyorsvonatra belföldi forga­lomban nem kell helyjegyet, váltani. Május 31-töl tovább bővül a megyeszékhelyeket össze­kötő gyorsvonatok száma, így Miskolcról 10 óra 15 perc­kor új járatként közvetlen gyorsvonat közlekedik Buda­pest Keleti pályaudvar érin­tésével Sopronba és Szom­bathelyre. A gyorsvonatpár naponta közlekedik. A nem­zetközi turizmus fejlesztésé­re egész nyáron közlekednek közvetlen kocsik a Rákóczi nevű szerelvényben Budapest —Kassa—Poprád között. A Budapest—Miskolc—Sá­toraljaújhely—Nyíregyháza vonalon közlekedő gyors- és személyvonatok menetrendjé­ben és számában kisebb vál­tozások történtek. Az új me­netrendben Budapest Keleti pályaudvarról 6 óra 15 perc­kor gyorsvonat közlekedik Sátoraljaújhelyig a hét első munkanapját megelőző na­pon, vissza még ugyanazon a napon indul 17 óra 5 perc­kor gyorsvonatként Budapest Keleti pályaudvarra. Ezenkí­vül, még több új gyorsvonat közlekedik majd Budapest— Miskolc, Debrecen—Salgótar­ján, Szeged—Eger között. A vasárnaptól érvényes új autóbusz-menetrendről Küb­lik Ferenc, a Volán 3. számú Vállalatának főosztályvezető­je adott tájékoztatást. Töb­bek között elmondta: az új menetrend összeállításakor messzemenően tekintettel vol­tak a nagy létszámú ingázók és a diákok érdekeire. így a változtatások a kollektiv uta­zási igények kielégítését szol­gálják. Az elővárosi tömeg- közlekedés javítása érdeké­ben sűrítik a Miskolc—Ka­zincbarcika. Miskolc—Szik­szó, Miskolc—Edelény, vala­mint Miskolc—Onga között közlekedő járatokat. Járat- bővítést valósit meg a Volán Sátoraljaújhely és a végar- dói fürdő közötti szakaszon is. Az új menetrend életbe lépésével 49 új munkásjárat, 12 tanuló- és 20 egyéb járat indul Borsodban. KÖSZlntjtik a KISZ kongresszusát Mit várhatunk a KISZ X. kongresszusától? A kérdés so­kakat foglalkoztat, az ifjúsági szövetség tagságán kívül mindazokat, akik felelősséget éreznek a fiatalokért. Mind­azokat, akik figyelemmel kísérték például a kongresszusi előkészületeket, a központi bizottság levelének vitáját, a küldöttgyűléseket. Tulajdonképpen a kérdésre adható válasz megfogalmazódott az elmúlt hetekben. A kongresszus témái szükségszerűen azonosak az országos eszmecserén megvi­tatott gondokkal, feladatokkal. Közülük idézünk fel néhá­nyat: ,A fiatalok, a KISZ-tagok társadalmi megítélésének mér­céje eddig is, ezentúl is csak az lehet, hogy miként telje­sítik alapvető kötelességeiket. Azaz: hogyan dolgoznak, ta­nulnak. Ma a foglalkoziatotioK több mint egyharmada har­mincéves vagy harmincon aluli. A szigorúbb feltételek, a növekvő követelmények természetszerűleg a fiatal munka- vállalókat is érintik. A Kommunista Ifjúsági Szövetség majd' negyedszázados történetében mindig is jelentős helyet kap­tok a termelési mozgalmak. Most sincs másként, sőt, tör­vényszerűen az eddiginél is nagyobb szüksége van az or­szágnak a kezdeményezőkészségre, á vállalkozókedvre. Mindarra, ami egy-egy akcióban az átlagosnál többre ösz­tönöz. Az is bizonyos, hogy a központilag szervezett moz­galmak mellett mindinkább a helyi adottságokhoz igazodó vállalások fontossága nő. Az általános receptek kora lejárt, a tennivalók különbözőek, mindenütt mást kíván a gazdál­kodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékonyság és a többi, oly gyakran emlegetett követelmény, attól füg­gően, hogy az adott gyárban, szövetkezetben éppen hol tartanak, milyen gondokkal küszködnek. A „mit ad a társadalomnak” gondolat folytatása az, hogy mit kap a társadalomtól az ifjúság. A küldöttgyűlések tapasztalatai is bizonyítják, hogy napjaink és a következő esztendők legnagyobb problémája a lakás. Hogyan lehet változatlan anyagi feltételek között enyhíteni e társadalmi feszültséget, csökkenteni a várakozási időt és a lakáshoz jutás pénzbeni terheit? A jó ötletek, kezdeményezések so­kaságával, A KISZ ezeknek iett egyik szorgalmazója, támo­gatója. Használható javaslatok fogalmazódtak meg a kong­resszust előkészítő vitákba« is. Más természetű, de ugyancsak szociális kérdés is a pá­lyakezdők helyzete. Bérek, beilleszkedés, szakmai előme­netel lehetnének a címszavak. Rétegenként más-más hang­súllyal. A fiatal értelmiségiek egy része okkal panaszolja, hogy az átlagosnál nehezebb az elhelyezkedésük, lassúbb a szakmai érvényesülésük, s vele együtt fizetésük emelke­dése. Túlságosan sok energiájukat köti le létfeltételeik megteremtése, holott szellemi kapacitásukra, alkotókész­ségükre nagyon is szüksége van az országnak. Problémáik egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az ifjúság különböző rétegeiről nem lehet uniformizáitan gondoskodni. Az egy­séges ifjúsági szövetségen belül mindinkább differenciálni kell, mert az egység nem azonos az egyformasággal. Az egyetemistákat az oktatás színvonala, az ösztöndíjak, a kollégiumi elhelyezés, a pályára kerülés foglalkoztatja első­sorban. A szakmunkástanulókat az iskola és a munkahely követelményeinek összehangolása és így tovább. Sajátos megközelítést kíván a tizenéves korosztály. Részükről jogos kritika érte, éri az ifjúsági szövetséget is, mert igényeik olykor meg nem értésre, elutasításra találnak, következés­képpen nem érzik eléggé a magukénak a KISZ-t. (Félre­értés'ne essék, nem a tizenévesek szűk, okkal ellenérzést kiváltó csoportjának igényeiről van szó.) Sokallják a forma­litásokat, a bürokratikus vonásokat. Mindenre nyitottak s éppen ezért érzékenyen reagálnak a sablonos válaszokra, a külsőségek szerinti megítélésre. A kongresszus nyilván az ifjúsági szövetség belső életének, mozgalmi módszereinek, stílusának megújulásáról — folyamatos megújulásáról — is tanácskozik. Megőrizve mindazt, ami ma is holnap is érvé­nyes. A kongresszus nemcsak ifjúsági kérdések megválaszolá­sára hivatott. Márcsak azért sem, mert az ifjúságpolitika szerves része a „felnőtt politikának". E politikai hivatás betöltéséhez felkészült, elkötelezett tagságra van szükség. Olyan szervezeti életre, amely a közéletiségre, a közösség, a társadalom gondjai iránti érzékenységre nevel. Az alap­szervezetekben tanulják és egyúttal mindjárt gyakorolják is o mások iránti felelősséget, ä szocialista embert jellemző magatartást. Példát és biztatást remélve az idősebb nem­zedéktől, köztük azoktól, akik a KISZ zászlóbontása óla ép­pen az ifjúsági szövetségben értek felnőtté, legjobbjaik párttaggá. Másként fogalmazva: az ifjúság sorsának alakí­tásáért felelős az egész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert önmaga is alakúja körülményeit, a fiataloktól is függ, hoav miként foglalják el helyüket a társadalomban. És a KISZ-tagok határozzák meg alapvetően, hogy mire képes az ifjúsági szervezet. A dolog természetéből követ­kezik, hogy nem lehet másokat hibáztatni a mozgalmi élet fogyatékosságai miatt. Ennek a régi igazságnak az újbóli tudatosítását is jól szolgálták a küldöttgyűlések és bizonyá­ra szolgálja a kongresszus. Az ifjúsági szövetség legmagas-abb fórumának tanács­kozása mindenkor mérföldkő. Abban az értelemben, hogy mérleget készít az elmúlt öt esztendőről, eredményeket, ta­nulságokat sorolva. Es programot ad ugyancsak öt eszten­dőre. Az elmúlt és a következő fél évtized persze nem kü­lönül el egymástól. A szövetség története nem tagolódik kongresszustól kongresszusig tartó szakaszokra; folyomat, amely alapvető célokat erősít meg és a köznapok szorgos munkájának tapasztalataival gazdagodik. I

Next

/
Thumbnails
Contents