Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

1981. május 28„ csütörtök t-SZAK-MAGYARGRSZÁG 3 szóróim Kutatófúrás Az Országos Földtani Kutató- és Fúró Vállalat észak-magyarorszá­gi üzemvezetősége évente 40 000 méter fúrást mélyít le. A vállalat feladata a hasznosítható ásványok és nyersanyagok kutatása, föld­tani alapfúrások kivitelezése. Képünkön: Felsőnyárád határában szén után kutatnak. Kiállítás és vásár Vili. 20-tól 24-ig fiparváüalati igazgató bará­tom panaszkodik, hogy baj­ba került. „Kifogott" ugyan­is egy ragyogó exportüzle­tet. Halálra fogják magukat keresni rajta. Amiért is az igazgató két hete nyugtáto­kat szed, altatóval alszik. Szorongása nem múlik. A jó üzlettől „illenék" megnyu­godni. „illenék” íeldobódni, ehelyett szorong. Vajon mi­ért? Ö így magyarázta: Először is attól szorong, hogy hazánkban a magas nyereség minden illetékesnek és illetéktelennek gyanús, a kis nyereség viszont nem. A minisztérium, a tanács, a né­pi ellenőrzés, a revizorok ha­da mind azt fogja vizsgálni, honnan ez a rendkívüli siker. Már az is szorongást kelt, ha az ember felhívja magára a fittyeimet Persze eljön majd az idő, amikor annak a vál­lalatnak, iparosnak lesz be­csülete, aki sóit adót fizet, és nem annak, aki következete­sen „feji" az állami költség- vetést. Most még azonban az latszik becsületesnek, aki ala­mizsnáért könyörög. Mint ahogyan ma annak a vállalat­nak van becsülete, amelyik derék kisdobosként folyton túlszárnyalja önmagát, javítja m uíalószámait, és nem annak, amelyik az eszközállományá­hoz képest magas nyereséget hoz. Nem csoda, ha szorongás fogja el a vállalat vezetőit egy jó ér'ben, hiszen meglesz ennek a böjtje: a kiugróan .magas eredményeket jövőre nem lehet túlszárnyalni; kö­vetkezésképpen nem emelke­dik a bérfejlesztési mutató, nem lesz béremelés. Miköz­ben ma learatjuk a jó ter­mést, túlfeszített bázist te­remtünk magunknak jövőre. Nem csoda, hogy sok vállalat úgy próbál megszabadulni a szorongástól, ha a jó üzletet nem vállalja, az egyszeri, nagy eredményt hozó szerve­zést, tartalékíeltár ást elha­lasztja. Más lenne a helyzet, ha a különhasznot, egy kis anyagi és erkölcsi elismerés ellenében simán befizethetné az állami költségvetésbe, ki­hagyva a nyereségnek ezt a részét az érdekeltségi alapok képzéséből éppen úgy. mint a következő év bázisából. Szabályozott piacgazdaság­ban maga a piac is hozhat rendkívüli különnyereséget, amelyről a vállalat nem „te­het”. Miért ne kezelhetné ezt az ajándékot" külön? Máris megszűnne a szorongás. Kis­kereskedelmi vállalatoknál attól van gombóc a vezetők torkában, hogy a realizált, a tényleges árrés magasabbra kerekedik, mint az irányárrés. Azonnal „elkapják” őket, mondván: becsapták a vevőt, emelték az árszínvonalat. Pe­dig a tényleges árrés csak azért lett nagyobb, mert a nagykereskedelem, az ipar ár­engedményt adott. S hogy a vevő is jól járjon, árenged­ményt ad a kereskedelem is. Az árszínvonal emelkedése persze az egész lakosságot érinti, míg az árengedményt csak egyesek élvezik. Viszont jöhet a revizor, nem lesz baj. Azi, éves mérleg pedig szolid árpolitikáról tanúskodik. Megszűnhetne a szorongás másképp is: a kereskedelmi vállalat a jó beszerzési ár­munkából származó árrés­többletet befizethetné a költ­ségvetésbe. Mondjuk egyfolytában a vállalatoknak, hogy kockáz­tassanak, kezdeményezzenek. Aztán, ha tíz kezdeményezés­ből kilenc sikeres, egy pedig nem sikerül; a sikerekért nem dicséri senki, ellenben a kudarcért elmarasztalják a vállalatot. Csoda-e, ha a koc­kázat egyúttal a szorongás kockázata is? A vállalatok vezetőit még ak'kor is elfogja a szorongás, ha véletlenül több jelentős újítás befut. Hiszen az újítá­si dijat onnan kell fizetni, ahonnan az év végi nyereség- részesedést. Jelenleg sem az újítás, sem a többlettel jesít- mérty egy ponton túl nem ön­finanszírozó: nem hozza lett­re ellenértékének teljes for­rását, fedezetét. Sok minder) jót lehet ten­ni a társadalomért. De a leg­nagyobb jó az lenne, ba a kezdeményező embert nem késztetné szorongásra a kez­deményezés fogadtatása. Ez nemcsak a dolgozók egészsé­gét javítaná, hanem az egész gazdaságét, az egész társada­lomét is. r. ©. Betsnraiíír ­Útburkolati jctek nyomta­lan és gyors eltüntetésére ügyes szerkezetet készítettek a KPM Pécsi Közúti Igaz­gatóságának szakemberei. Ko­rábban ha változtatták a for­galom irányát, a nem kívánt jeleket sötétszürke vagy fe­Fáradtntej-regenerálót fej­lesztettek ki a Kismotor- és Gépgyárban. A vállalati sza­badalomként bejelentett be­rendezés alkalmas a többi kö­zött a kenő- és hidraulika- olajak, hűtő- és vágófolyadé­kok megtisztítására, bakterio­lógiai fertőtlenítésére. A fel- ■melegített fáradtolajat vagy szennyezett folyadékot szűrő­rendszeren engedik át, ami­nek eredményeként az ere­detivel szinte azonos értékű anyagot kapnak. Az eljárás, is­mételhet őségé az oiaj, illet­pécsi újítás kote festékkel fedték le, swrú hamar lekopott, s ez zavar­ta a járművek vezetőit, bal­esetveszélyt rejtett. A három újító terve alapján elkészített gép lecsiszolja az útburkola­tot, leradírozza a szükségte­lenné vált jeleket. ve a folyadék seeomjroaeCt­ségétől függ A berendezés első példá­nya i az Autóipari Kutató In­tézet , hivatalos vizsgálata után most a szolnoki Volán­nál és a váliélat mezőköves­di gyárában bizonyítják hasz- t nosságukat Sorozatgyártásu- j kát az igények szerint alakit- I jók majd. 1 Hírt adtunk már róla, hogy a MÉM az idén megyénk egyik városát, Mezőkövesdet jelölte ki a főleg a kisáisuter- melést segítő három tájjelle­gű mezőgazdasági kiállítás és vásár egyikének színhelyéül. Augusztus 20-tól 24-ig rende­zik meg . Mezőkövesden, a Matyó Termelőszövetkezet területén, jól megközelíthető helyen, a 3-as müűt mentén nyolc megye, szinte a fél or­szág mezőgazdaságának, élel­miszeriparának és a mező­gazdaság eszközellátásáról gondoskodó vállalatainak ezt a valóságos seregszemléjét. Megyeszerte megkezdődött a készülődés a fnezőkövesdi ‘ mezőgazdasági kiállításra és vásárra. Főleg a helyi szervek, a mezőkövesdi vá­rosi és járási párt- és .ta­nácsi vezetés, és természete­sen a helyi szövetkezetek tesznek meg mindent annak érdekében, hogy jól készül­jenek fel a várhatóan több tízezer látogató fogadására,* minél főbb látnivaló, gazda­gabb program várja majd az érdeklődőket Néhány esztendeje a Patrio­ts on megrendezett, akkor még csak három megye kiál­lítóit es érdeklődőit fogadó hasonló agrargazdasági sereg­szemlén a Mezőkövesd és Vi­déke Áfész „szereplése" volt a legsokoldalúbb. Most, mint a házigazdák egyike még több' látnivalóról igyekszik gondos­kodni, még jobb vendéglátást biztosít, s természetesen bő­séges „vásárfiát” is kínál majd az ország egyik legnagyobb fogyasztási szövetkezete. Far- mosi Imrétől, az áfész elnö­kétől megtudtuk, hogy mi mindennel készülnek az au­gusztus 20-á.n megnyíló me­zőgazdasági kiállításra és vá­sárra. Terveik között első he­lyen szerepel a kisániterrrteJ lést segítő, integráló tévé-, kenységük sokoldalú bemu­tatása. Az e téren elért ered­ményeik már országos hírü- ek. Most alkalom hyüik arra, hogy évente a kisáruterme- löktől már közel 100 millió forint értékű árut. eredmé­nyező módszereiket nyolc megye érdeklődői is megis­merhessék. Ott lesznek a ki­állításon fólia alatti zöldség- termelő, sertéshústermelő, há- zinyúltenyésztő, méhész, ga­la mbász és tojástermelő szak­csoportjaik. Bemutatják nem­csak kisállataikat, de korsze­rű módszereiket, újításaikat, valamint az áfész útján szer­zett, sok esetben helyileg gyártott eszközeiket is. Nagyon sok helyi árut saáj»^ nak az élelmiszeripari bemu­tatóra, így példái)] húsüze­mük közel 30-féle termékét, a felvásárló telepen működő savanyitóüzem újdonságait, száraztésztaüzemük speciali­tásait, köztük a matyó csaga­tes zt át és a „gombotát", ami nagyon ízletes tarhonyáiéie- ség Cukrászüzemük is több újdonsággal, így sokáig el­tartható szárazsüteményekkel készül a kiállításra. És termé­szetesen nemcsak bemutat­ják, hanem a vásáron es egész üzlethálózatukban áru­sítják is készítményeiket. Lesz az áíésznák matyó nép- művészeti tárgyakat, külön­böző ajándéktárgyakat, vala­mint mezőgazdasági munka- ruházati cikkeket árusító sát­ra is. Bemutatják és árusít­ják majd a kis áru termelés* segítő legkülönbözőbb eszkö­zöket, kemikáliákat, kisgépe­ket, szerszámokat, és saját fa-; valamint beton- és múkőüze- mük termékeit. A Mezőkö­vesdre vár): sok ezer vendég ellátásáról nemcsak a vásár területén, hanem a városban és a hőfürdőben is ' a lehető legjobban gondoskodnak. <p. n.) „Gombolják’' a síneket Fáradlolsj-regeneraió A kaszás ember kaszás emberrel a Bod­rogközben találkoztam. Még közelebbről, a ti­szakarádi határban, az ál­lomás menti belkaszálónál. Ott állt, pontosabban haj­longott az országút szélén. Mozdulatai begyakorolton követték a művelet ősidők óta létező, Szépen tervezett koreográfiáját. Hugózott a láb, hajlott a derék, jobbról balra — egyszer, sokszor, milliószor — lendült a két kar. Vele együtt pedig a te­nyértől fényesre koptatott nyelű, éles pengéjű kasza is. A kaszás ember az útszél, az árokpart füvét vágta. A természet ingyenes, értékes ajándékát. A gabonafüvet — ahogy ö nevezte. Beval­lom, nem tudom, ez-e a hi­vatalos neve ennek a. ka­lászba szökkenő fűfélének, ö mindenesetre azt mondta magyarázatként, hogy ez is akkor hányja a fejét, kalá­szát, amikor a gabona. In­nen hál az elnevezés. Szóval ezt a füvet vágta.. Aznap is, amikor ott jár­tam. meg az előző napokban is. Onnan tudom, hogy ko­rábban is kaszált már, mert elmondva, ha a mai adaggal végez, akkor a három nap­pal. korábbit., az azóta szé­nává szikkadt füvet fogja hazaszállítani. A kis kordé- lyán. Amit egy szamár húz. A Muhi. így hívják a ka­szás ember szamarát. — Ké­pes elhúzni annyit, mint egy rossz ló — magyarázta. — Csak szaladni nem szeret, már, illetve csupán rövid ideig. De nem is baj ez, hi­szen hozzám is jobban ülik a csendes poroszkálás. A kaszás embernek per­sze nemcsak' szamara vám. Elmondta, hogy tehenet es tart, bár az asszonya meg­megrója: minek az már ne­kik. — El is adtam egyszer a te­henet, de akkor rájöttem, én már nem tudok meglenni jószág nélkül. Vettem is gyorsan egy másikat. Fia­talt, 3 évest. Én fejem min­dennap. Olyan nyolc-kilenc liter tejet lead ... A kaszás ember inkább alacsony, sovány, inas, fehér bajszú öreg. Fogat már nem sokat hagyott meg a termé­szet, s a középen összeerő­silett szemüveg ts jelzi, n látása ugyancsak megko­pott. A kaszás ember nyug­díjas — a tiszakarádi téesz- böl —, s ott az országút mellett ezeket mondta ne­kem: — Valamikor kény­szer volt ez, muszáj. Ka­szált is akkor mindenki. Én például tizenhat éves ko­romban már vágtam a ren­det. Persze azóta változott a világ. A téeszben már gép takarítja be a termést, s akinek kell, annak meg ad­nak takarmányt. Meg aztán ebbén a jó világban sajnos, lusta ember is terem. A fia­talok? Már nem tudják ezt. Mondjam? — nézett rám nevetve. — Az az igazság, hogy nem is akarják .... A kaszás emberrel a Bod­rogközben találkoztam. A tiszakarádi határ­ban. Jól megjegyeztem a he­lyet is, öt is, mert — bár aznap több helyen is meg­fordultam a két folyó közé­ben — társára, társaira nemigen leltem“. Az én ka­szás emberemet úgy hívják: Vaskó Imre. Az idei eszten­dő számára a nyolcvanne­gyedik. (baját») Modern gépláncok A békésen pipázó hőerőmű közelében a vasútépítők új ágyazatot készítenek a régi, he­lyett, s a betonaljakra sorra „gombolják” az új síneket. A MÁV Miskolci Építési Főnök­ség itt, a tiszapalkonyai állo­máson végzi megyénk terü­letén a legnagyobb munkát. Tavaly, a villamosítással el­jutottak Nyéktől Leninváro- sig, az idén ezt megtoldják egy kicsit..A prágai villamos felsővezeték-szerelők már csaknem teljes egészében el­készítették a „pókhálót". A miskolciak 150 méterrel meg­nyújtják a palkonyai állo­mást, s három helyett négy vágány tehermentesíti Lenin- - várost, jó kiszolgálást bizto­sit a hőerőmű és a TVK szá­mára. A többszörösen kitüntetett közösség a fővonalon, Kál- Kápolna és Füzesabony kö­zött munkálkodik nagy embe­ri erővel, gépekkel, géplán­cokkal, A két vágányt össze­sen 21 kilométer hosszúság­ban korszerűsítik. Helyenként az úgynevezett tükörre, a le­gyalult földre műanyag szö­vetet terítenek. Ez meggátol­ja a talajvíz felfelé, az eső­víznek a talajba való szivár­gását. Az új alépítményre, a betonaljakra az eddigi méte­renkénti 48 kilogrammosok helyett 54 kilogrammos síne­ket helyeznek le, „gombol­nak” be. — Tavaly — emlékszik vissza Váradi István igazga­tó — főnökségünk történeté­ben a legnagyobb eredményt értük el. Terveinket közel 17 százalékkal teljesítettük túl, s ez 65 millió forint többletet jelent. Az idén a magas-, a hid- és a vasútépítésben nagyjából a múlt évivel azonos feladat végzését várják tőlünk. Az utazás, a szállítás biztonsá­gának további növelése érde­kében. 44 kilométer hosszú­ságban végzünk pályakorsze­rűsítést. A legbonyolultabb munka az eger—bélapátfalvi vonalon vár ránk. A kis su­garú ívek következtében tel­jesen új technológiával kell dolgoznunk. Nagy feladata­ink teljesítését megkönnyíti, hogy a fizikai munka 95 szá­zalékát már gépekkel, gép­láncokkal végeztetjük el. E középtávú tervidőszakban a miskolci igazgatóság egyik határától a másikig befejezik a fővonal korszerűsítését. Két- három év múlva már „belép­nek" a közlekedés szolgála­tába a V. 63-as sorozatú, nagy teljesítményű, az eddigiektől nagyobb gyorsaságra képes villanymozdomyok. Ezek csak nagy teherbírású vasúti pá­lyán tudnak megfelelő biz­tonsággal, hatékonyt; ággal közlekedni. Ugyancsak ezzel van kapcsolatban a miskolci körfűtőház rekonstrukciója. Itt már foglalkoznak a dízel- gépek javításával is, de még akad gőzös is. Egymás után érkeznek a dízelmozdonyok, s így sorra „nyugdíjazzák” az elődöket, s a körfütöházat átalakítják az új gépek ja­vítóbázisává. A főnökség sokéves gond­ja, hogy' állandóan csökken a dolgozók száma. Ezt — mint már említettük — a nagyará­nyú gépesítéssel ellensúlyoz­zák. A gépeli javításához szük­séges feltételek megteremtése érdekében a VI. ötéves terv­időszakban 80 millió forin­tos költséggel korszerűsítik, bővítik a gépállomást. Nem kell többé a gépeket olykor a szabad ég alatt javítani. A vasutasok szociális körülmé­nyeinek javítását szolgálja többek között az is, hogy az idén átadják a Tiszai pálya­udvaron a 440 személyes szo­ciális létesítményt, és Füzes­abonyban a 200 személyes munkásszállót.. up m. l-csb*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents