Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ■jl m'^j£ 1981. május 26., kedd 21. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL A .veidéi: Farkas Bertalan Mint mar gyors tudósításban beszámoltunk róla, szombaton este meglátogatta a fesztivált Farkas Bertalan alezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa, akit két, róla szóló katonai dokumentum­film vetítése közben bemutattak a közönségnek, mcjd az éjszakai órákban a klubban kötetlen eszmecserén vett részt. Képünkön: .György István fesztiváligazgató fogadja az épület előtt a vendéget. Kateitali is mindenkinek Tfeenhét éve dolgozik a MAFILM keretein belül a Katonai Filmstúdió; e gazda­sági-szervezeti beépülés mel­lett az elvi irányítás tovább­ra is a Honvédelmi Minisz­térium illetékes csoportfő­nökségéhez kötődik. A stú­diónak azonban van más, jel­lemzőbb sajátossága is, még­pedig az a különlegesség, hogy bár ugyanolyan filme­ket forgatnak — az eszközö­ket, műfajokat, módszereket tekintve — mint a többi stú­dióban, itt egy meghatározott rétegre kívánnák hatni: a stúdió a hadsereg szervezeti keretein belül igen fontos feladatot vállal a fiatalság nevelésében a hazaszeretét elmélyítésével, az internacio­nalista gondolkodás alakítá­sával. A fenti gondolatokkal kezd­te a stúdió életét és munká­ját bemutató tájékoztatóját Szentirmai István alezredes, stúdióvezető. Hozzátette rög­tön, hogy a szűkén vett „ka­tonatémák” mellett termé­szetesen a szocialista építés­ben elért eredmények, ha­zánk kulturális emlékeinek és értékeinek bemutatását is Tévés köszönti Vox bimana Néhány barátságos üdvözlő mondat köszöntésként és a mellé dukáló virágcsokor he­lyeit egy csokor a legújabb, a közönség előtt még isme­retlen filmekből. Ebből szo­kott állni az immár hagyo­mányossá váló „vendégsze­replés”, amelynek keretében a MAFILM filmjeinek fesz­tiválján a páros években itt szereplő televíziósok köszön­tik a filmeseket. És ugyanígy a páratlan években megfor­dítva. A keret nagyjából azo­nos, ám nem üres formaság, mindig bensőséges, tartalmas. Vasárnap délután a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban Erdős András, az MTV Politikai Adások Főosztályá­nak vezetője, a miskolci té­véfesztivál elnöke köszöntötte meleg szavakkal a filmese­ket és invitált mindenkit már az 1982-es miskolci té­véfesztiválra, majd bemutat­ták a Lehet így is című ani­mációs sorozat két új darab­ját, az Alkonyat Budapesten című dokumentumfilmet, meg az Én és a dalai láma című riportfilmet. ! A leghétköznapibb és a legkülönlegesebb. Az emberi hang, a beszéd, melyért ag­gódunk a csecsemőnél, s melynek pótolhatatlanságát akkor érezzük át, ha valami oknál fogva elveszítjük! Dé­vényi László filmje engem megdöbbentett. A -biológia­órán megtanult, s agysejtje­imben azóta rögzített isme­reteket először láttam szem­től szembe... A hangszala­gok működését... Mert sok van e vi iágon, ami csodála­tos, ami ismeretlen, láthatat­lan gyarló szemünknek ... Ezek a felvételek éppen azért rázhattak meg, mert a titokért nem kellett lehatol­ni a mikroorganizmusok vi­lágába . .. Bennünk van. De (gy talán először látták azok is, akik mesterségüknél fog­va nap mint nap láthat­ják ... A Vox humana egy „nem sorozat-sorozat” darabja. A szemek után — kétszer is di­jat nyert Miskolcon — a be­széd. Dévényi László legkö­zelebb a fülről készít fil­met ... A zajártalomról — de nemcsak biológiai tartalom­mal. (cs. a.) Az animáció négy nemzedéke feladatuknak tekintik. Jel­lemző továbbá a Katonai Filmstúdióra, hogy nagymér­tékben nyitott a társstúdiók alkotói előtt. Évente 40—50 film készül el, ezek egy je­lentős része oktatófilmként a katonai kiképzést, a katonák politikai ismereteinek bővíté­sét szolgálják, jelentős szám­ban készülnek olyan alkotá­sok, melyek a nagyközönség számára is érdekesek, von­zást gyakorolhatnak az ál­lampolgárokra. A filmforgal­mazás nem mentes gondok­tól, a hadseregben ugyan sok mozirendszerű filmvetítőhely van, a stúdió vezetői és al­kotói többet remélnek a nagy- közönséghez szóló forgalma­zástól, hiszen — s ezt Szent- irmai István külön hangsú­lyozta — a Katonai Filmstú­dió nem „titkos filmeket” ké­szít. Azoknak szólnak a fil­mek, akik „volt-van-Iesz” alapon kötődnek a katonák életéhez * Ugyancsak tegnap tartotta tájékoztatóját a Balázs Bé­la Stúdió is. ' <t- *- J.) A magyar animációs film­gyártás világsikere — A légy Oscar-díja még annyira friss, hogy kikerülhetetlenül szóba került a pannóniások vasár­nap délelőtti sajtótájékozta­tóján is; hogy vajon a té­nyen túl magát a filmet is ismeri-e eléggé a hazai kö­zönség? — tükrében bízvást idézhetjük dr. Matolcsy György stúdióvezetőt: az ani­mációs filmeket gyártó öt nagy között ott van a Pan­nónia is. A két nagy ame­rikai, a japán és a moszkvai stúdiókkal való „versengé­sünket” persze akkor tud­juk igazán értékelni, ha hoz­zátesszük, a magyar animá­ciós filmgyártás ötvenéves késéssel indult. Három évtized (1951: a rö­vidfilmek; 1962: a Peti-soro- zat és a sorozatok; 1973: az egész estét betöltő játékfilm, a János vitéz jelzik a for­dulópontokat) három animá­ciós nemzedék. És már Ké­szülődik a negyedik is ... A magyar animációs filmgyár­tásnak talán éppen ebben van az ereje: különböző fel­fogást, különböző törekvése­ket képviselő alkotók dolgoz­nak egyszerre egy időben, egymás mellett. Az animációs filmek iránt — kétségtelenül — van ér­deklődés. 'Nemcsak a közön­ség részéről. Mint kifejezési forma is azok közé tartozik, amely minden területen ké­pes tartalmakat közvetíteni. A Pannónia Filmstúdió már említett versenyképes­sége persze nemcsak attól függ, hogy milyen tehetsé­gesek az animátorok. A rajz- filmkészítés roppant lassú fo­lyamat — a visszajelzés ide­je eltolódik. így a technikai lépéstartásnak hihetetlenül nagy szerepe lehet a ver­senyben maradásban. A saj­tótájékoztatón elmondták, kö­rülbelül két év múlva már be tudnak számolni a techni­kai fejlesztés eredményeiről. A tartalmi munkát érintve: a' rövidfilmek mellett válto­zatlanul készülnek majd so­rozatok, és évente legaíább egy egész estét betöltő játék­filmet is szeretnének készíte­ni. A sorozatokban új példá­ul, hogy a tévé A Hét című műsorához is rendszeresen készítenek háromperces ani­mációs anyagot Azaz, a gye­rekeknek szánt mesesoroza­tok mellett folytatni kíván­ják az olyan jellegű soroza­tokat, mint amilyen például a dr. Agy volt. A közmű­velődési, politizáló filmeket. A világ animációs film­gyártása mennyiségi lépés­tartást is követel. Így' a Pan­nónia Filmstúdió folytatni szeretné a vidéki telepítést. Mint ismeretes, Kecskeméten tíz, Pécsett pedig két éve mű­ködik műhelyük. Nos, amint azt Maróti Imre, a Pannónia Filmvállalat igazgatója el­mondta kérdésünkre, a fej­lesztésben Miskolc is érde­kelt. Itt szeretnének ugyanis létrehozni egy újabb rajz­filmstúdiót és egy hangosítá­si bázist (azaz: szinkronstú­diót). — A budapesti kapacitá­sunk évi 30—40 film szink­ronizálására létesült. Most ötszáz filmet szinkronizálunk. A megye párt- és állami ve­zetőivel folytatott tanácsko­zásaink biztatóak, így a ha­todik ötéves tervben, várha­tóan a tévéstúdióval egy idő­ben lehetőség nyílik beindí­tására. A helyi erőkre építe­nénk. A miskolci színészeket kívánjuk foglalkoztatni. — És a rajzfilmstúdió? — Azt is ebben az ötéves tervben szeretnénk indítani. Meggyőződésünk, hogy itt is nagyon sok tehetséges ember van, aki szívesen dolgozna a mi műtermünkben. (csntorás) Átváltoztatni... Az e-ből egérkét, a nagy nyomtatott A-bóI majmot, az írott g-ból gémeskutat (ké­pünkön) rajzolt a gyerekek­nek Hegyi Füstös László „ta­nár úr” a rendhagyó rajz­órán. Hogy ilyesféle átválto­zásokra fogékony az ifjú nemzedék — leginkább per­sze csodálkoztak, hogy mi­lyen gyorsan vág a „tanár úr” fantáziája — íme a pél­da: minden széknek akadt gazdája az ifjúsági házban, s hogy az óra után néhányan megpróbálkoztak a betűva­rázslással . — Játék a fantáziával? Szó­rakoztató formában előadott betűtörténelem? Ez is, az is volt... Ki mit tuó; — még cukkolásból is akadt, hogy „azt azután már nem lehet megcsinálni!..— és remek szórakozás. Azt azért, hogy rajzórán miKént lehet jegy­zetelni, még meg kell tanul­niuk a gyerekeknek ... De tanulták ... S talán nemcsak elröppenő szó, s egy kisdo- borsőrs naplójába írt bejegy­zés marad a szándék: mindig átváltoztatni s megváltoztat­ni kell megpróbálni a vilá­got ... <c*> A képernyő előtt A másfélmillió lépés második „ütemének” néhány száz­ezre menetelt át megyénk északi peremén a Hernádtól a Sa­jóig, hogy az országos kék túra útvonalát követve a Csere­hát, a tornai karsztvidék, meg a hazai Gömör néhány jelleg­zetes tájával, településével ismertessen meg, felhívja a fi­gyelmet: tessék nekiindulni, követni utunkat és megismerni mindazt, amit a film alkotói megismertek, vagy még többet is. Rockenbauer Pál és alkotócsoportja tizennégy részes, „Más­fél millió lépés Magyarországon című filmjének első adása is megyénket érintette, a Zempléni-hegységet járta át, most 8 másodikban követtük velük a kék jelzést, s még a követ­kezőben, azaz éppen ma este is szükebb pátriánkban kanya­rog a tévések útja Putnoktól dél felé, a nyugati Bükkön át, amíg át nem lépnek Hevesbe. A film készítői az egész orszá­got szeretnék biztatni a túrázásra; mi, borsodiak is szívesen csatlakozunk e törekvéshez, . s hogy az első három adás a mi tájainkat vitte el szinte az egész ország otthonaiba, első­sorban azon kell elgondolkoznunk, vajon mennyire ismerjük mi ezt a képernyőn bejárt borsod-abaúj-zempléni útvonalat, vajon közülünk hányán jártak Derenken, a hajdani kormány­zó tervezett medvevadászatai kedvéért elpusztított faluban, vagy a parányi Szanticskán és a többi helyen. Kelemér és Gömörszöllős neve talán ismerősebb, mert Tompa Mihály egykori lelkészkedése Keleméren, a két falu közös népfront- bizottsága, múzeumbaráti köre szorgos honismereti munká­jával messzehangzóan hívja fel a figyelmet e tájra. No, meg a mohos tavakról is.nehéz nem hallani. De már Zádorfalva ismerős-e annyira? Vagy odébb Baktakék, ahol elsőként tör­tént meg az előrelépés a falusi könyvtári szervezet megjaví­tására? Mennyire ismerős vajon az Esztramos-hegy, tudunk-e valami bővebbet róla a televízióban másfél évvel ezelőtt su­gárzott vitán kívül? Az egykori Torna megye kis maradék csücskének apróka településeit mennyire ismerjük? Általá­ban csak a lapokból, amikor kuriózumként megjelenik róluk egy-egy tudósítás, riport s csodálkozunk, miként lehet élni olyan községben, ahol száz lélek, ha lakik. A Másfél millió lépés Magyarországon érdekes sorozatnak ígérkezik. Újra felfedezi számunkra azt, amit már elődeink régen felfedeztek, de mi már csak száguldó vonatok és gépkocsik ablakából te­kintünk ki a tájra, s kicsit elfásultan jegyezzük meg: ja, ez keleméri egykori lelkészlakás, itt van a Tompa-emlékmúze­um. A képernyőn bemutatott rövid túra is meggyőzhetett; tele van a megyénk felkeresni és újra meglátogatni érdemes tájakkal, településekkel, s azok valóban beszélnek történelmi múltunkról, természeti kincseinkről, társadalmi fejlődésünk során keletkezett ellentmondásokról, mindenről, amit nem­csak illik, de jő is tudni akkor is, ha Felsővadászról, vagy Rakacaszendről esik szó és nem a krakkói Wawelről, a ve­lencei Szent Márk térről, ahová lassan könnyebben elme­gyünk ismereteket szerezni, mint akár Abaújiakra, vagy Szu- hafőre. Arra biztatnak Rockénbauerék: kövessük útjukat, ne­künk nem kell cipelni kamerát, felszereléseket, egyebeket. Bárány Tamás igen meleg szavakkal vezette be a Kortár­sunk sorozat Mesterházi-estjét. A néhány éve elhunyt Mes­terilázi Lajos Ossa sepia című elbeszélése nyomán Lengyel György rendezte a Csőrfenő című tévéváltozatot. A talpig becsületes és már-már a naivitásig jóhiszemű Kovács Szilárd professzor házalása” a képzelt minisztériumi felhívás nyo­mán. amint hivatalról hivatalra járva próbálja a birtokában levő ossa sepiát közcélra felajánlani, kitűnő keretül szolgál mindannak elmondására, hogy új társadalmunk hivatali szer­vezeteiben aó.ndnak még konfliktusok, van még kicsinyes­ség, önzés még jó néhány elítélendő tulajdonság még akkor is, ha ezek a vonások nem a hataloméi, hanem csak az azt gyakorlók egyikében-másikában bukkannak fel. Mesterházi elbeszélése ellenállt a teljes sikerű átültetésnek, de Lengyel György rendezése önállóan is jó emlékű tévéélményeink közé sorolandó, ha valahogy elválasztjuk az alapműtől. Ám ez en­nél az irodalmat idéző sorozatnál nem mehet könnyen. Benedek Miklós Három művész-monográfia Három újabb művész­monográfiát tett le az olva­só asztalára ismét a Képző­művészeti Alap Kiadóválla­lata: Uosvai Varga István, a nemrégen elhunyt festőmű­vész életének, munkásságá­nak legnagyobb része a fes­tők városához, Szentendré­hez kötődött. Lírai hangvé­telű képek során jelenítette" meg a városka hangulatos utcáit, tereit, udvarait. Csa­pó György, a monográfia szerzője a művész személyes jó barátja volt. Életművé­nek bemutatásán, alapos elemzésén túl érzékletesen rajzolja meg a tiszteletre méltó művész rendkívül von­zó emberi alakját is. A ta­nulmány olvasmányos jelle­gét előnyösen gazdagítja a művész interjúszerű formá­ban történő gyakori meg­szólaltatása. A kötetben vá­logatást találunk a művész­ről írt méltatásokból, kiállí­tásainak kritikáiból. Har­minckét egész oldalas színes reprodukció, valamint 18 szövegközti fekete-fehér kép teszi a kötetet teljesebbé. A másik két kismonográ­fia a Mai magyar művészet sorozatban jelent meg. Az egyiket ugyancsak Csapó György írta, s az Mácsai Ist- (ván festőművészt mutatja be a sorozat immár,- hagyomány szerkezeti rendjében: tanul­mány fogja össze a művész­re vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, kiállítási ada­tok, valamint tizenhét feke­te-fehér és tizenhat szines reprodukció adnak gazda­gabb képet Mácsairól. Percz Jánosról szól a má­sik kismonográfia. Szíj Re­zső írta, a művész régi isme­rője, aki már több alkalom­mal gazdagította a Perczről szóló írásaival a képzőművé­szeti irodalmat. Pereznek az elmúlt évben Miskolcon volt nagy sikerű kiállítása, ame­lyen az elsősorban ötvösként ismert iparművész többség­ben fémszobrászati alkotá­sokkal mutatkozott be. Szíj Rezső monográfiája is az em­lített szerkezetre épült, s harminc fekete-fehér, vala­mint tizenhat színes repró-- dukcióval gazdag. Sátoraljaújhelyen Ezermester és Ottőrő Bolt nyílt Hz alábbi cil Gyermek, felnőtt kötöttáru, úttörő és kisdobos fehér és tábori ingek, valamint felszereléseik. Jó minőségű gyermek- és felnőttmelegítők, pólóingek, trikók, divatos frottírköntösök, olcsó sportcipők, sportszerek, játékok, strandcikkek, campingbútorok, turisztikai cikkek. Továbbá: szerszám- és kisgépek, híradástechnikai alkatrészek, szivacs, tapéta, hullámpala, linóleum, magnók, kisrádiók. Címűnk: Sátoraljaújhely, Rákóczi út 15. Telefon: 10-76 Nyitvatartás fél 9-től 17 óráig — ebédszünet nélkül Udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat!

Next

/
Thumbnails
Contents