Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-26 / 121. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ■jl m'^j£ 1981. május 26., kedd 21. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL A .veidéi: Farkas Bertalan Mint mar gyors tudósításban beszámoltunk róla, szombaton este meglátogatta a fesztivált Farkas Bertalan alezredes, a Magyar Népköztársaság űrhajósa, akit két, róla szóló katonai dokumentumfilm vetítése közben bemutattak a közönségnek, mcjd az éjszakai órákban a klubban kötetlen eszmecserén vett részt. Képünkön: .György István fesztiváligazgató fogadja az épület előtt a vendéget. Kateitali is mindenkinek Tfeenhét éve dolgozik a MAFILM keretein belül a Katonai Filmstúdió; e gazdasági-szervezeti beépülés mellett az elvi irányítás továbbra is a Honvédelmi Minisztérium illetékes csoportfőnökségéhez kötődik. A stúdiónak azonban van más, jellemzőbb sajátossága is, mégpedig az a különlegesség, hogy bár ugyanolyan filmeket forgatnak — az eszközöket, műfajokat, módszereket tekintve — mint a többi stúdióban, itt egy meghatározott rétegre kívánnák hatni: a stúdió a hadsereg szervezeti keretein belül igen fontos feladatot vállal a fiatalság nevelésében a hazaszeretét elmélyítésével, az internacionalista gondolkodás alakításával. A fenti gondolatokkal kezdte a stúdió életét és munkáját bemutató tájékoztatóját Szentirmai István alezredes, stúdióvezető. Hozzátette rögtön, hogy a szűkén vett „katonatémák” mellett természetesen a szocialista építésben elért eredmények, hazánk kulturális emlékeinek és értékeinek bemutatását is Tévés köszönti Vox bimana Néhány barátságos üdvözlő mondat köszöntésként és a mellé dukáló virágcsokor helyeit egy csokor a legújabb, a közönség előtt még ismeretlen filmekből. Ebből szokott állni az immár hagyományossá váló „vendégszereplés”, amelynek keretében a MAFILM filmjeinek fesztiválján a páros években itt szereplő televíziósok köszöntik a filmeseket. És ugyanígy a páratlan években megfordítva. A keret nagyjából azonos, ám nem üres formaság, mindig bensőséges, tartalmas. Vasárnap délután a Rónai Sándor Művelődési Központban Erdős András, az MTV Politikai Adások Főosztályának vezetője, a miskolci tévéfesztivál elnöke köszöntötte meleg szavakkal a filmeseket és invitált mindenkit már az 1982-es miskolci tévéfesztiválra, majd bemutatták a Lehet így is című animációs sorozat két új darabját, az Alkonyat Budapesten című dokumentumfilmet, meg az Én és a dalai láma című riportfilmet. ! A leghétköznapibb és a legkülönlegesebb. Az emberi hang, a beszéd, melyért aggódunk a csecsemőnél, s melynek pótolhatatlanságát akkor érezzük át, ha valami oknál fogva elveszítjük! Dévényi László filmje engem megdöbbentett. A -biológiaórán megtanult, s agysejtjeimben azóta rögzített ismereteket először láttam szemtől szembe... A hangszalagok működését... Mert sok van e vi iágon, ami csodálatos, ami ismeretlen, láthatatlan gyarló szemünknek ... Ezek a felvételek éppen azért rázhattak meg, mert a titokért nem kellett lehatolni a mikroorganizmusok világába . .. Bennünk van. De (gy talán először látták azok is, akik mesterségüknél fogva nap mint nap láthatják ... A Vox humana egy „nem sorozat-sorozat” darabja. A szemek után — kétszer is dijat nyert Miskolcon — a beszéd. Dévényi László legközelebb a fülről készít filmet ... A zajártalomról — de nemcsak biológiai tartalommal. (cs. a.) Az animáció négy nemzedéke feladatuknak tekintik. Jellemző továbbá a Katonai Filmstúdióra, hogy nagymértékben nyitott a társstúdiók alkotói előtt. Évente 40—50 film készül el, ezek egy jelentős része oktatófilmként a katonai kiképzést, a katonák politikai ismereteinek bővítését szolgálják, jelentős számban készülnek olyan alkotások, melyek a nagyközönség számára is érdekesek, vonzást gyakorolhatnak az állampolgárokra. A filmforgalmazás nem mentes gondoktól, a hadseregben ugyan sok mozirendszerű filmvetítőhely van, a stúdió vezetői és alkotói többet remélnek a nagy- közönséghez szóló forgalmazástól, hiszen — s ezt Szent- irmai István külön hangsúlyozta — a Katonai Filmstúdió nem „titkos filmeket” készít. Azoknak szólnak a filmek, akik „volt-van-Iesz” alapon kötődnek a katonák életéhez * Ugyancsak tegnap tartotta tájékoztatóját a Balázs Béla Stúdió is. ' <t- *- J.) A magyar animációs filmgyártás világsikere — A légy Oscar-díja még annyira friss, hogy kikerülhetetlenül szóba került a pannóniások vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján is; hogy vajon a tényen túl magát a filmet is ismeri-e eléggé a hazai közönség? — tükrében bízvást idézhetjük dr. Matolcsy György stúdióvezetőt: az animációs filmeket gyártó öt nagy között ott van a Pannónia is. A két nagy amerikai, a japán és a moszkvai stúdiókkal való „versengésünket” persze akkor tudjuk igazán értékelni, ha hozzátesszük, a magyar animációs filmgyártás ötvenéves késéssel indult. Három évtized (1951: a rövidfilmek; 1962: a Peti-soro- zat és a sorozatok; 1973: az egész estét betöltő játékfilm, a János vitéz jelzik a fordulópontokat) három animációs nemzedék. És már Készülődik a negyedik is ... A magyar animációs filmgyártásnak talán éppen ebben van az ereje: különböző felfogást, különböző törekvéseket képviselő alkotók dolgoznak egyszerre egy időben, egymás mellett. Az animációs filmek iránt — kétségtelenül — van érdeklődés. 'Nemcsak a közönség részéről. Mint kifejezési forma is azok közé tartozik, amely minden területen képes tartalmakat közvetíteni. A Pannónia Filmstúdió már említett versenyképessége persze nemcsak attól függ, hogy milyen tehetségesek az animátorok. A rajz- filmkészítés roppant lassú folyamat — a visszajelzés ideje eltolódik. így a technikai lépéstartásnak hihetetlenül nagy szerepe lehet a versenyben maradásban. A sajtótájékoztatón elmondták, körülbelül két év múlva már be tudnak számolni a technikai fejlesztés eredményeiről. A tartalmi munkát érintve: a' rövidfilmek mellett változatlanul készülnek majd sorozatok, és évente legaíább egy egész estét betöltő játékfilmet is szeretnének készíteni. A sorozatokban új például, hogy a tévé A Hét című műsorához is rendszeresen készítenek háromperces animációs anyagot Azaz, a gyerekeknek szánt mesesorozatok mellett folytatni kívánják az olyan jellegű sorozatokat, mint amilyen például a dr. Agy volt. A közművelődési, politizáló filmeket. A világ animációs filmgyártása mennyiségi lépéstartást is követel. Így' a Pannónia Filmstúdió folytatni szeretné a vidéki telepítést. Mint ismeretes, Kecskeméten tíz, Pécsett pedig két éve működik műhelyük. Nos, amint azt Maróti Imre, a Pannónia Filmvállalat igazgatója elmondta kérdésünkre, a fejlesztésben Miskolc is érdekelt. Itt szeretnének ugyanis létrehozni egy újabb rajzfilmstúdiót és egy hangosítási bázist (azaz: szinkronstúdiót). — A budapesti kapacitásunk évi 30—40 film szinkronizálására létesült. Most ötszáz filmet szinkronizálunk. A megye párt- és állami vezetőivel folytatott tanácskozásaink biztatóak, így a hatodik ötéves tervben, várhatóan a tévéstúdióval egy időben lehetőség nyílik beindítására. A helyi erőkre építenénk. A miskolci színészeket kívánjuk foglalkoztatni. — És a rajzfilmstúdió? — Azt is ebben az ötéves tervben szeretnénk indítani. Meggyőződésünk, hogy itt is nagyon sok tehetséges ember van, aki szívesen dolgozna a mi műtermünkben. (csntorás) Átváltoztatni... Az e-ből egérkét, a nagy nyomtatott A-bóI majmot, az írott g-ból gémeskutat (képünkön) rajzolt a gyerekeknek Hegyi Füstös László „tanár úr” a rendhagyó rajzórán. Hogy ilyesféle átváltozásokra fogékony az ifjú nemzedék — leginkább persze csodálkoztak, hogy milyen gyorsan vág a „tanár úr” fantáziája — íme a példa: minden széknek akadt gazdája az ifjúsági házban, s hogy az óra után néhányan megpróbálkoztak a betűvarázslással . — Játék a fantáziával? Szórakoztató formában előadott betűtörténelem? Ez is, az is volt... Ki mit tuó; — még cukkolásból is akadt, hogy „azt azután már nem lehet megcsinálni!..— és remek szórakozás. Azt azért, hogy rajzórán miKént lehet jegyzetelni, még meg kell tanulniuk a gyerekeknek ... De tanulták ... S talán nemcsak elröppenő szó, s egy kisdo- borsőrs naplójába írt bejegyzés marad a szándék: mindig átváltoztatni s megváltoztatni kell megpróbálni a világot ... <c*> A képernyő előtt A másfélmillió lépés második „ütemének” néhány százezre menetelt át megyénk északi peremén a Hernádtól a Sajóig, hogy az országos kék túra útvonalát követve a Cserehát, a tornai karsztvidék, meg a hazai Gömör néhány jellegzetes tájával, településével ismertessen meg, felhívja a figyelmet: tessék nekiindulni, követni utunkat és megismerni mindazt, amit a film alkotói megismertek, vagy még többet is. Rockenbauer Pál és alkotócsoportja tizennégy részes, „Másfél millió lépés Magyarországon című filmjének első adása is megyénket érintette, a Zempléni-hegységet járta át, most 8 másodikban követtük velük a kék jelzést, s még a következőben, azaz éppen ma este is szükebb pátriánkban kanyarog a tévések útja Putnoktól dél felé, a nyugati Bükkön át, amíg át nem lépnek Hevesbe. A film készítői az egész országot szeretnék biztatni a túrázásra; mi, borsodiak is szívesen csatlakozunk e törekvéshez, . s hogy az első három adás a mi tájainkat vitte el szinte az egész ország otthonaiba, elsősorban azon kell elgondolkoznunk, vajon mennyire ismerjük mi ezt a képernyőn bejárt borsod-abaúj-zempléni útvonalat, vajon közülünk hányán jártak Derenken, a hajdani kormányzó tervezett medvevadászatai kedvéért elpusztított faluban, vagy a parányi Szanticskán és a többi helyen. Kelemér és Gömörszöllős neve talán ismerősebb, mert Tompa Mihály egykori lelkészkedése Keleméren, a két falu közös népfront- bizottsága, múzeumbaráti köre szorgos honismereti munkájával messzehangzóan hívja fel a figyelmet e tájra. No, meg a mohos tavakról is.nehéz nem hallani. De már Zádorfalva ismerős-e annyira? Vagy odébb Baktakék, ahol elsőként történt meg az előrelépés a falusi könyvtári szervezet megjavítására? Mennyire ismerős vajon az Esztramos-hegy, tudunk-e valami bővebbet róla a televízióban másfél évvel ezelőtt sugárzott vitán kívül? Az egykori Torna megye kis maradék csücskének apróka településeit mennyire ismerjük? Általában csak a lapokból, amikor kuriózumként megjelenik róluk egy-egy tudósítás, riport s csodálkozunk, miként lehet élni olyan községben, ahol száz lélek, ha lakik. A Másfél millió lépés Magyarországon érdekes sorozatnak ígérkezik. Újra felfedezi számunkra azt, amit már elődeink régen felfedeztek, de mi már csak száguldó vonatok és gépkocsik ablakából tekintünk ki a tájra, s kicsit elfásultan jegyezzük meg: ja, ez keleméri egykori lelkészlakás, itt van a Tompa-emlékmúzeum. A képernyőn bemutatott rövid túra is meggyőzhetett; tele van a megyénk felkeresni és újra meglátogatni érdemes tájakkal, településekkel, s azok valóban beszélnek történelmi múltunkról, természeti kincseinkről, társadalmi fejlődésünk során keletkezett ellentmondásokról, mindenről, amit nemcsak illik, de jő is tudni akkor is, ha Felsővadászról, vagy Rakacaszendről esik szó és nem a krakkói Wawelről, a velencei Szent Márk térről, ahová lassan könnyebben elmegyünk ismereteket szerezni, mint akár Abaújiakra, vagy Szu- hafőre. Arra biztatnak Rockénbauerék: kövessük útjukat, nekünk nem kell cipelni kamerát, felszereléseket, egyebeket. Bárány Tamás igen meleg szavakkal vezette be a Kortársunk sorozat Mesterházi-estjét. A néhány éve elhunyt Mesterilázi Lajos Ossa sepia című elbeszélése nyomán Lengyel György rendezte a Csőrfenő című tévéváltozatot. A talpig becsületes és már-már a naivitásig jóhiszemű Kovács Szilárd professzor házalása” a képzelt minisztériumi felhívás nyomán. amint hivatalról hivatalra járva próbálja a birtokában levő ossa sepiát közcélra felajánlani, kitűnő keretül szolgál mindannak elmondására, hogy új társadalmunk hivatali szervezeteiben aó.ndnak még konfliktusok, van még kicsinyesség, önzés még jó néhány elítélendő tulajdonság még akkor is, ha ezek a vonások nem a hataloméi, hanem csak az azt gyakorlók egyikében-másikában bukkannak fel. Mesterházi elbeszélése ellenállt a teljes sikerű átültetésnek, de Lengyel György rendezése önállóan is jó emlékű tévéélményeink közé sorolandó, ha valahogy elválasztjuk az alapműtől. Ám ez ennél az irodalmat idéző sorozatnál nem mehet könnyen. Benedek Miklós Három művész-monográfia Három újabb művészmonográfiát tett le az olvasó asztalára ismét a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata: Uosvai Varga István, a nemrégen elhunyt festőművész életének, munkásságának legnagyobb része a festők városához, Szentendréhez kötődött. Lírai hangvételű képek során jelenítette" meg a városka hangulatos utcáit, tereit, udvarait. Csapó György, a monográfia szerzője a művész személyes jó barátja volt. Életművének bemutatásán, alapos elemzésén túl érzékletesen rajzolja meg a tiszteletre méltó művész rendkívül vonzó emberi alakját is. A tanulmány olvasmányos jellegét előnyösen gazdagítja a művész interjúszerű formában történő gyakori megszólaltatása. A kötetben válogatást találunk a művészről írt méltatásokból, kiállításainak kritikáiból. Harminckét egész oldalas színes reprodukció, valamint 18 szövegközti fekete-fehér kép teszi a kötetet teljesebbé. A másik két kismonográfia a Mai magyar művészet sorozatban jelent meg. Az egyiket ugyancsak Csapó György írta, s az Mácsai Ist- (ván festőművészt mutatja be a sorozat immár,- hagyomány szerkezeti rendjében: tanulmány fogja össze a művészre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat, kiállítási adatok, valamint tizenhét fekete-fehér és tizenhat szines reprodukció adnak gazdagabb képet Mácsairól. Percz Jánosról szól a másik kismonográfia. Szíj Rezső írta, a művész régi ismerője, aki már több alkalommal gazdagította a Perczről szóló írásaival a képzőművészeti irodalmat. Pereznek az elmúlt évben Miskolcon volt nagy sikerű kiállítása, amelyen az elsősorban ötvösként ismert iparművész többségben fémszobrászati alkotásokkal mutatkozott be. Szíj Rezső monográfiája is az említett szerkezetre épült, s harminc fekete-fehér, valamint tizenhat színes repró-- dukcióval gazdag. Sátoraljaújhelyen Ezermester és Ottőrő Bolt nyílt Hz alábbi cil Gyermek, felnőtt kötöttáru, úttörő és kisdobos fehér és tábori ingek, valamint felszereléseik. Jó minőségű gyermek- és felnőttmelegítők, pólóingek, trikók, divatos frottírköntösök, olcsó sportcipők, sportszerek, játékok, strandcikkek, campingbútorok, turisztikai cikkek. Továbbá: szerszám- és kisgépek, híradástechnikai alkatrészek, szivacs, tapéta, hullámpala, linóleum, magnók, kisrádiók. Címűnk: Sátoraljaújhely, Rákóczi út 15. Telefon: 10-76 Nyitvatartás fél 9-től 17 óráig — ebédszünet nélkül Udvarias kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat!
