Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
158t. május 29., vasamap ESZÄK-MAGVARORSZAG 3 FeUiárd tonna ásványi vagyon Körkép Sajószentpéteren % Szombat délotött A hetedik gyerek lakodalma sS Tbkají-hegység közel XéJ- mi'lltárd tonnányi nemérces ásványi vagyona bizonyára meghatározza a hegyaljai ásványbányászat jelentőségét és jövőjét. A rendelkezésre á3Jó ismeretek szerint a. hegységben 13 olyan ásványi nyersanyag foglalható kataszterbe, ami hasznos tulajdonságainál fogva „kiérdemelte” a nyersanyag rangot. Napjainkban a fellelhető nyersanyagot 13 bánya termeli és 4 előkészítő üzem dolgozza feL A hegységből származó anyagok eljutnak a külföldi piacokra és hazánk mintegy 120 felhasználó partnerválla- laíához. A több mint két évtizede szisztematikus kutatómunkával mintegy 80 kilométernyi kutatófúrás mélyítésével több mint 100 millió forint költséggel felkutatott ásványi vagyon azonban csupán lehetőség, sok múlik azon, ki tudjuk-e használni a természet kínálta adottságokat, vagyis lényeges: hogyan funkcionál a nyersanyagok hasznosításának társadalmi munkamegosztási lánca — írja dr. Mátyás 'Ernő geológus, a földtudományok kandidátusa, az Országos lire- és Ásványbányák Hegyaljai Müveinek kutatása osztályvezetője az elmúlt évben közreadott Kutatási Partner Tájékoztatóban. 12 jelentős, szakmai körökben nagy figyelmet felkeltő munka, mélyrehatóan elemzi a hegyaljai ásványbányászat jelenét, a fejlődés, az előrelépés lehetőségeit. A fejlesztés lehetőségeit, irányát meghatározza egyebek között az a tény, hogy a megkutatott és művelésre fogható ásványi vagyon óriási mennyiségével szemben évenként jelenleg mindössze 320—330 ezer tonna nyersanyag kerül ki a bányákból; az előkészítés fejlesztési szintjét vizsgálva pedig még élesebb a kontraszt. A kitermelt ásványvagyonból csak elenyésző mennyiség kerül előkészítésre, meglehetősen korszerűtlen, száraz őrlési technológiával. Márpedig az ásványi nyersanyagok előké- szítettségi fóliának minden tekintetben döntő jelentősége van a termelés gazdaságosságára. Csak egyetlen példa: a mád-királyhegyi kovasavas kaolin tonnánkénti ára nyers állapotban 410 forint, ám, ha ugyanebből a termékből, célszerű minőségben, élelmiszer- ipari terméket állítanak elő, a tonnánkénti ár meghaladja a 6 ezer forintot. A kitermelésre alkalmas ásványi vagyon csupán lehetőség. úgymond holt anyag mindaddig, amíg nem hasznosítják. A kérdés az, hogy hazánk gazdaságában kaphatnak-e az eddiginél nagyobb szerepet a Tokajihegység ásványi nyersanyagai? — A fejlesztés újabb lehetőségeit nem á klasszikus érielemben vett ipari tevékenység, hanem inkább a társadalmi munkamegosztási lánc végén álló társadalom vizsgálata, új igények felmérése nyújtotta — mondja dr. Mátyás Ernő. — Olyan, eddig nem ismert feladatok fogalmazódnak meg az építőipar, a környezetvédelem, az állati, a növényi élelmiszerekkel való ellátás terén, amelyek kielégítésére a hegység ásványi nyersanyagai ismert tulajdonságaik révén számításba jöhetnek. A nagy tömegben előforduló és a bányászatnál megmozgatott, vagy érintett, s ebből következően a későbbiekben kitermelésre már aligha fogható ásványi anyagok felhasználását jelenleg az akadályozza, hogy nincs a térségben épületkerámiai ipar. Egy ilyen karakterű ipari üzem telepítése a megkutatott ásványi vagyon mintegy 30 százalékának hasznosítására teremtene lehetőséget. Ismert, hogy az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság kemizálása nemkívánatos belső szerkezeti változásokat okozott a talajstruktúrában. Mindinkább előtérbe kerül a talajjavítás, ugyanakkor az intenzív mezőgazdasági növénytermelés biztosításához magas humusztartal mű, nagy termöerejű, mesterségesen kialakított talajokra van szük-j ség... — Nagyon szerencsés helyzet — mondja Mátyás Ernő —, hogy a Tokaji-hegység vulkanikus tartalma következtében olyan elemek tömegéhez férhetünk hozzá, amelyek egyébként a föld anyagi rendszerében mélyebben, vagy csak különös, speciális helyzetekben fordulnak elő. A hegység vulkanitjait mintegy 30 olyan nyomelem koncentrálódása jellemzi, amelyek a talaj termőképességének megőrzéséhez kívánatosak. Az itt található agyagásványos és zeolitos nyersanyagok érdemi szerepet kaphatnak a magyar mezőgazdaság fejlesztésében; nem véletlen, hogy éppen a természetes zeolittartalmú ásványok váltak a hegység legújabb és ■ legkeresettebb nyersanyagává, az ásvány- előkészítési feladatok pedig a fejlesztés egyik fő irányát képezik. Mindössze két esztendővel ezelőtt kezdtük meg a kutatási partnerkapcsolatok kiépítését, s már az első évben 150 fölé emelkedett azoknak a gazdasági egységeknek, termelőszövetkezeteknek a száma, amelyekkel érdemi kapcsolatot sikerült teremteni. Külön előnyt jelentett, hogy termékeink felhasználásának tapasztalatairól azok a szakemberek mondtak véleményt, akik a legilletékesebbek, hiszen napi termelővagy kutatómunkájuk révén álltak szemben egyes problémákkal. A kutatási tevékenység, a partnerekkel Való jó együttműködés eredményeként napjainkig 17 új terméket sikerült kifejleszteni, és a felhasználási területeken bevezetni, alkalmazni. A kialakított ásványkompozitu- mok kiállták a nagyüzemi felhasználás próbáját; s a forgalmazott mennyiség 1980- ban elérte az 5 ezer tonnát. — Ön 20 esztendeje foglalkozik e terület ásványi kincseinek felkutatásával, hasznosításával. Zeolit-témában önt. a szakma „megszállottjaként” emlegetik... — A jelző nem zavar. Mondjanak megszállottnak, vagy bármi másnak. A lehetőség zavar, illetve az nyugtalanít, hogy nem tudunk élni azzal az adottsággal, amit a természet kínál, ami a kezünkben van. Mert vesse csak össze az imént említett 5 ezer tonnát, ami egyébként a jelenlegi termelési kapacitás felső határa, a birtokunkban levő természetes zeolit több tíz-, vagy 100 millió tonnájával! Felmérhetetlen kincs ez és mielőbb le kell hajolni érte, de saját erőnkből itt Mádon csak kis lépéseket tehetünk. Talán-talán jogos a kérdés: miért ez a sürgető, fokozott tempó, amikor közel 20 esztendeig csak mérsékelt fejlesztés és hosszasan elnyújtott, több éves kutatások jellemezték ezt a gazdasági ágazatot itt a Tokaji-hegység területén ... Magyarázatul az szolgálhat, hogy a természetes zeolitot és néhány ásványi telepet tekintve is,- megkülönböztetett, hogy úgy mondjam, szerencsés helyzetben vagyunk. A tőlünk északra eső országok és részben a nyugat-európai országok területén is, ezek az ásványi anyagok — a miénkhez hasonló összetételben és minőségben — hiányoznak, vagy csak nehezen hozzáférhetők. Esélyünk van rá, hogy természetes zeolitokból kialakított: termékekkel és más ■agyagásványos bázisú anyagokkal, elsőként jelenjünk meg az észak- és nyugat-európai országok piacain. Szarvas Dezső (Folytatás az 1. oldalról) Sajószentpéler, Petőfi utca 10. Az udvaron már áll a sátor, zöld gallyakkal díszítik a felirat körül: Isten hozott, kedves vendég! Hát, egy biztos, Lőrinczéknél ezen a szombaton lesz sok vendég. A hetedik gyerekük lagzijára készülnek, már kora hajnal óta. A menyasszony — a huszonegy éves Ildikó — még egy Ä kora délelőtti órákban csupán néhány érdeklődőt találtunk a nagyközség TÜZÉP- telepén. Az udvaron lovas kocsi várakozott fuvarra, de miután senki nem vette igénybe szolgáltatását, rövid idő múlva el is hajtőt!; a telepről. Közben egy tehertaxi érkezett cementért. — Ötvenezer forint értékben vásárolt belőle egy helybéli lakos — újságolta rakodás közben Orosz Sándor telepvezető. — Ma különben elég gyér volt a forgalom, legalábbis fél tizenegyig nem akadt túl sok dolguk a TÜ- ZliP-es dolgozóknak. kicsit álmos, nemrég ébredt, fel. Nem csoda, hisz tegnap is nagy volt már a készülődés, no és nem épp eseménytelen nap előtt áll. Ä hátsó udvaron már felállították a két nagy üstöt; az egyikben tizennégy tyúk fő, a másikba százötven töltött káposzta kerül majd. Serénykednek a fözőasszonyok, gyűlik a vájdlingban a tisztított zöldség, a tegnapi disznóölés— Ennek ellenére eladtunk 16 darab nyílászáró szerkezetet: ajtót, illetve ablakot. Pillanatnyilag három- és négyszárnyú ablakok hiányoznak. — Mi az, amit most nem lehet kapni? — érdeklődtünk. — Hiányzik a kőpor, de tűzifa sincs a telepen. Általában a vágott fát keresik, főként az idősebb emberek vásárolnák. bői már teknőben a sózott karaj, comb. — Izgalmas nap ez a mai.. I — Hogy a csudába .ne! — az örömapa frissen mosdva jön a kiskonyhából, felesége adja rá a patyolatfehér inget. — Épp a legkisebb gyerek lakodalma. Igen jóravaló a vőlegény, Móré Károly. Sajó- bábonyban dolgozik. De itt telepednek ám le, Sajószentpéteren. Be is adták a lakásigénylést. — Jaj, még Kaposvárról is jönnek vendégek! — mondja a mama, aztán szalad, mert épp most hozták meg á kalácsot. — Két órakor lesz a házasságkötés, látták már milyen szép a tanácson a terem? Mert ott lesz az esküvő. — Utána meg reggelig a vígság. — Reggelig?! Tart az még vasárnap este is — állítja a menyasszony bátyja. — Nagy zenekar lesz, szaxofonnal, dobbal. Ildikó megköti a vőfélyboí- ra a szalagot, aztán elvihar- zik. Sok a dolga, ma nagyon szép akar lenni, ’ Éppen távozni akartunk a TÜZÉP-ről, amikor egy vevő tetőfedő cserép iránt érdeklődött. \ — De csak a békéscsabait veszem meg, mert ez a legjobb, amit most kapni lehet — tette hozzá. — Mennyire van szüksége? — kérdezte a telepvezető. — Háromezer darabot kérek... fiz ötödik országos kitöltetés a tiszaieszi Tiszamenti Tsz-ken Reggel kilenc óra. Egy lakodalmas házban ilyenkor már nagy a készülődés. A sajószentpéteri Lőrinczéknél tisztítják a zöldséget, szelik a töltött káposztának valót, az asztalon gyűlnek a karajszeletek is. Csendes nap a TÜZÉP-en „innen megyek nyugdíjba 5 J ■ ■ ■ Idefentről, a pódiumról jól áttekinthető az egész tágas gyártócsarnok. Á gyártósorok közölt tartálykocsi gurul előre és hátra, és hol a jobb. hol a bal oldalon sorakozó óriási vastepsiket, ereszti színültig a hígan folyó mész-pernye-iszap keverékkel. A magasban daruk futnak, hozzák-viszik az üres vassablonokat, u még meleg, gázokat gőzölgő gázszilikátblokkokat. Kevés embert látni, igaz, itt, a Kazincbarcikai Köny- nyűbetongyárban szinte már teljesen’ gépesített a termelés. Timkó Józsefné áll a kezelőpult előtt, keze az elektronikus berendezés kapcsolólapján nyugszik. Olykor megnyom egy gombot, mire lassan emelkedni kezd a kezelőpulthoz csatlakozó mérleg mutatója. A számlápról kilogrammokat, litereket lehet leolvasni, százas, ezres nagyságrendben. Számunkra mindez érthetetlen, az . adagolókezelő azonban nagyon is tudja, mi mit jelent. — Most, keverem ki az alapanyagot — mondja „konyhanyelven”, hogy értsük, mit csinál tulajdonképpen. — A malomból érkezik ide a mész és a pernyeőrlemény, iszapot, vizet adagolok hozzá, beleteszek kevés alupasztát, ultrát, s ezzel kész az adag. Bizonyos idő után ezekből lesz a gázszilikát, amit aztán megfelelő méretre, blokkokra vágnak. — Olyan a munkája, mint a szakácsnak a konyhában! — szalad ki a számon a talán képtelennek tűnő hasonlat. — Így is felfoghatjuk éppen — egyezik bele és jóindulatúan mosolyog hozzá. — De boszorkány- konyha ez a javából, állandóan kísérletezünk. A szomszédos hőerőműből érkező pernye és a mész minősége ugyanis napról napra változik, s ugyancsak oda kell figyelnünk, hogy ne gyártsunk selejtet. Ennek ellenére is előfordul... — Honnan tudja, hogy miből mennyit kell adagolnia? — Megkapom a technológiai utasítást, mi úgy hívjuk: receptúrát — teszi elém a lapot, s mutatja a rajta levő számjegyeket. — A laboratóriumban rendszeresen mérik az alapanyagok minőségét, majd ennek ismeretében határozzák meg az összetételt. Nekem csak az előírást kell betartani. — És ha nem sikerül? — Annak mindannyian kárát látjuk. Teljesítmény és minőség után kapjuk a fizetést, kollektív a bérezés. Nagy tehát a felelősségem, ‘ igyekszem megfelelni. Timkó Józsefné 10 éve dolgozik a Kazincbarcikai Könnyűbetongyárban. Azt tartják róla, hogy egyenes jellemű, szókimondó. Kedveli a munkáját, közösségi ember. Szakszervezeti bizalmiként igyekszik munkatársainak a segítségére lenni, ügyes-bajos dolgaikra orvoslást találni. Vezetői ' elismerik a szorgalmát, szakmai rátermettségét: május 1-re kapott Kiváló Dolgozó ki tüntetést. '— Ügy tudom, három- műszakos a munkarendjük. Nem megterhelő? — Már megszoktam, ráállt a szervezetem. Változatosnak találom. Igaz, a délutános műszakot szívesen kihagynám. Dg hogy őszinte legyek, jól jön a műszakpótlék, nagyobb a kereset. Hazaviszem havonta a négy és fél, ötezer forintot. Kazincbarcikán lakik, ahová Berentéről költözött. Lányát és fiát. egyedül nevelte fel, ami nem volt könnyű. Boldogan újságolja: mindketten családalapítás előtt állnak, még a nyáron meglesz az esküvőjük. A gyerekek tehát hamarosan kiröppennek a családi fészekből. Ügy tartja: ez az élet rendje. Jönnek majd az unokák, akiket nagyon fog szeretni. S marad számára továbbra is a munka, 11 évig szakács- kodhat még a boszorkány- konyhában. — Mit gondol — kérdezem búcsúzáskon —, innen megy majd nyugdíjba? — Igen — feleli határozottan —, innen akarok majd nyugdíjba menni. Kolaj László Tegnap, szombaton délután ünnepi küldöttgyűlésen, az utóbbi esztendők eredményes gazdálkodásáért kiérdemelt, immár ötödik országos kitüntetést adták át a tiszakeszi Tiszamenti Termelőszövetkezetnek. Három Kiváló Szövetkezet cím után most másodszor részesültek a TOT és a MÉM dicsérő oklevelében. Tóth Imre elnökhelyettes megnyitója után Baranyi András tsz-elnök idézte fel az elmúlt, küzdelmes, de eredményes esztendőt, 1980-at, az időjárással, a vízkárokkal való küzdelem jellemezte a Tisza mentén elterülő nagyüzemben. A 22 millió forintot meghaladó vízkárok ellenére a tervezett 7 millió helyett. 12 millió forintos nyereséggel zárták a gazdálkodást Nemcsak a fő ágazatok, hanem a jól szervezett melléküzemági tevékenység munkájának köszönhető a siker. A növény- termesztők mindent megtettek a kiesések pótlására, s nyereséggel zárták az évet. Az állattenyésztés kiemelkedő eredménye, hogy tehenenként 500 literrel növelték a tejhozamot. Az elnök külön elismeréssel szólt a kilenc szocialista brigád példamutatásáról. Ezután Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára a megyei pártvezetés elismerését tolmácsolta az évek óta kiemelkedő munkát végző, jól és nyereségesen gazdálkodó termelőszövetkezet dolgozóinak. Szólt a mező- gazdaság előtt álló feladatokról, majd beszéde végén átadta Baranyi András tsz-el- nöknek a MÉM és a TOT elismerő oklevelét. Molnár József, a TESZÖV ütkárhélyettese Gyenge Balázs és Tóth Jenó tsz-tagok- nak a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetést, Baranyi András tsz-elnöknek pedig a TOT Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést nyújtotta át A termelőszövetkezet élen járó dolgozói közül tízen kaptak Kiváló Dolgozó elismerő jelvényt és oklevelet, majd brigádkitüntetéseket adtak át. Az elmúlt évben végzett munka alapján két legjobb kollektívájuk, a Petőfi Sándor szerelő és az Április 4. kereskedelmi brigád arany- fokozatú brigádkitüntetésben részesült.
