Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
112S1. május Iá., szombat ÉSZAK - MAGYARORSZÁG 3 Elmélet a mUlta, «talál a; eiméleth Szervezés. Egyik, kulcsszava lett a gazdásági életnek, •szinte minden fórumon elhangzik, kissé leegyszerűsítve, »aintha kimondása által pillanatok alatt bekövetkezne egy rendkívül bonyolult és hosszú folyamat. Valljuk meg őszintén, a magyar népgazdaság szervezés tekintetében nincs dicséretes helyzetben, s még ma is sokan idegenkednek a régi megbolyditásá- fól, a jól bevált módszerekre esküsznek. A másik véglet az. amikor a hazai szakemberek. szervezési képességeit, eszköztárát lebecsülik, s borsos áron külföldi „mesterembereket” foglalkoztatnak. Alig van olyan vállalat, amelyik ne rendelkezne külön szervezési osztállyal, s az itt dolgozókat sokszor okvetel-. lenkedöknek tekintették korábban, mostanában viszont a szervezőkre oly sok feladat hárul, hogy szinte nem látják a fát az erdőtől, vagy túl közel tartják a tükröt, s a kép eltorzul. Kutatóintézeteinket az elmúlt évek során sok vád érte és éri ma is, hogy elméleti okoskodásokkal fárasztják a gyakorlati szakembereket, szép, szép, ami ti leírnak, de sajnos, sokszor használhatatlan a mindennapi termelésben. Visszatérve a szervezésre. Az , építésügyi tárcához tartozó vállalatokat az Építésgazdasági és Szervezési Intézet látja el megfelelő információkkal, adatokkal, tanácsokkal, programokkal. Budapesti központosításit, de tagozatai behálózzák az országot. Az első tagozat Miskolcon létesült, 1962-ben. Akkoriban viszonylag kis létszámmal, szűk területre korlátozódott a részleg tevékenysége, ma már széles skálán dolgoznak, a követelményeknek megfelelően. A tagozat jelenlegi vezetőjével, dr. Kavesánszki Lászlóval arról beszélgetünk, hogyan tud eleget tenni a tagozat a megnő vekedett Szervezési feladatoknak, milyen vizsgálatokat folytatnak, illetve milyen programokat készítenek a különböző vállalatoknak, valamint hogyan hasznosítják a vállalatok az intézet szervezési megállapításait. javaslatait? — Elsőként vázolom intézetünk szervezeti felépítését — mondja dr. Kavesánszki László. — A lakás-' és kommunális osztályunk voltaképpen nem tartozik szorosan a tagozathoz, ők budapesti irányításúak. így tehát három meghatározó osztályunk van: az építő- és építőanyag-ipari termelést szervező, a beruházást és karbantartást, valamint a vállalati gazdálkodást szervező osztály. Ugyanakkor rendelkezünk még külön egy számítógépüzemmel is. . — A laikus számára az elnevezésekből kisejlik valami, megkérem azonban, viszonylagos részletességgel ismertesse az osztályok tevékenységi köréi. — Termelésszervezés. Ez történik számítógéppel és hagyományos módon. A számítógépes módszer megadja például: a tervet hogyan kell ütemezni, hogyan kívánatos a termelést programozni. De részletes információkat szolgáltathat a normakészítésre, a költségvetésre, s annak bontására, a tröszt és vállalatai közötti leggyümölcsözőbb együttműködésre is. A hagyományosok közé sorolandók az ergonómiai vizsgálatok, energiagazdálkodás, alkalmazotti létszám tényleges kimutatása. — A második osztály a beruházásokkal és a karbantartásokkal foglalkozik. Tudna olyan konkrét példát mondani, ahol a miskolci szakemberek munkáit sikerrel alkalmazták? — A legkézenfekvőbb példa a Lenin Kohászati Művek korszerű kombinált acélműve. < Ehhez hálótervet készítettünk, de megemlíthetem a bélapátfalvi állami nagyberuházást, amelynél szintén eredményesen használták fel szervezési programjainkat. Ami pedig a karbantartásokat illeti, ma már mindenki tudja, hogy egy-egy nagyjavítás, átépítés sikere nagymértékben függ az előkészítéstől, a folyamatos anyagellátástól, s természetesen attól is, hogy mindenki tudja személyre szabottan a feladatát. De az sem lényegtelen. hogyan hasznosítják a korábbi karbantartások tapasztalatait. Ezért tartom nagyon fontosnak, amit a TVK-val együttműködve sikerült megvalósítani: az eseménytárat. Ez pontos adatokat szolgáltat a meghibásodás gyakoriságáról, a sarkalatos pontokról, egyszóval a tárolt információival megkönnyíti a hibakeresést, az elhárítást. — Nem tudom, szeretik-e a vállalatok, ha egy intézet beleszól a munkaerő-gazdálkodás, vagy a bérezés érzékeny kérdéseibe. Nyilván a vállalatszervezési osztály szakembereinek nincs köny- nyű dolguk ... — Ellenállás, vagy idegenkedés mindenütt van — mondja dr. Kavesánszki László —. mégis egyre inkább az a jellemző, hogy a vállalatok érdekelt vezetői belátják a „szakszerű” szervezés fontosságát, s igyekeznek segítségünkre lenni, hiszen ezzel maguknak tesznek jót. Vállalati kapcsolataink sokirányúak, Heves, Borsod, Nógrád megyékben vagyunk érdekeltek, illetve Budapesten is. Ugyanakkor külföldre is dolgozunk, például Csehszlovákiába és Jugoszláviába. Jelenleg 70 vállalattal állunk szerződéses kapcsolatban. legnagyobb partnerünk „hazai”, az Észak-magyaror- szági Állami Építőipari Vállalat, és természetesen szeretnénk továbbfejleszteni kapcsolatunkat a BÁÉV-vel is. — Reklámízűnek tűnhet, de tudom, hogy önöknél olyan szakemberek dolgoznak, akik korábban, ahogy mondani szokás: gyűrték az ipart, tehát kellő szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Ugyanakkor azt is tudom, hogy a számítógépüzemük is alkalmas magas szintű feladatok ellátására. Mégis, melyek azok a gondok, amelyeket a jövőben meg keli oldani a miskolci tagozatnál, hogy még elismertebbé váljon az építésügyi szervezés területén ? — Mindenekelőtt igazodnunk kell a vállalati igényekhez! Egyszóval profilbővítés szükségelletik. Például az energiagazdálkodásra, szállításra kell kidolgoznunk kifogástalanul hasznosítható programokat. Az intézetben sajátos módszer szerint értékeljük az elvégzett munkát. Pontozzuk a munkakészséget, a munka mennyiségét és minőségét, valamint alkalmazási hatékonyságát. Nos, ha ezek a szempontok érvényesülnek a vállalatoknál munkáink révén, akkor, úgy gondolom, hasznosan dolgoztunk. Ka. I. 1 tejipari vállalat kitüntetése A Borsod megyei Tejipari Vállalat ezerfős kollektívájának képviselői ünnepi gyűlést tartottak tegnap, pénteken délután a miskolc-lapol- cai Júnó-szállóban. Jónyer Lászlóné, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára köszöntötte a vállalati központ és az üzemek dolgozóit és a körükben megjelelt vendégeket, köztük Cserháti Páll, a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Minisztérium vállalati felügyeleti főosztályának .vezetőjét, dr. Bodnár Ferencet, a megyei pártbizottság tagját. Tóth Józsefei, az SZMT vezető titkárát, dr. Simka Istvánt, a Tejipari Tröszt vezérigazgatóját. ’ Ünnepi beszédet Czingler Dávid, a vállalat igazgatója mondott. Beszélt a vállalat tevékenységéről, arról a felelősségteljes munkáról, ami naponta vár az itt dolgozókra. Napi feladatuk ugyanis az, hogy 1 millió embert lássanak el friss tejjel és tejtermékkel. Megyénkén kívül ugyanis I-Ievqs megye egy részének lakói számára is a borsodi vállalat szállítja a tejet és a készítményeket. Az igazgató emlékeztette a kollektívát; arra, hogy az utóbbi tíz évben megháromszorozódott a tejipari vállalat, termelése, bivaly már 1,3 milliárd forint volt a termelési églékük. Mindebben igen nagy részük van azoknak a szocialista közösségeknek, azoknak a brigádoknak, melyek évek ói,a élen járnak a termelésben. A gyár dolgozói kezdeményezőkészségének köszönhetőek azok a sikerek, amelyek révén távoli országrészekben is megismerték a vállalat névét. Két évvel ezelőtt egyik termékük BNV nagydíjat, tavaly egy másik termékük az OMÉK-en aranyérmet nyert, valamint a Szabványügyi Hivatal és a közönség ktilöndiját kapta. Az ünnepi beszédet követően Cserháti Pál átadta Czingler Dávidnak a Kiváló Vállalat kitüntető címet dokumentáló oklevelet. Ezután felszólalt dr. Bodnár Ferenc, aki a megyei, valamint a Miskolc városi pártbizottságok nevében gratulált a vállalat kollektívájának a szép sikerhez és meleg szavakkal méltatta a megye ellátása érdekében kifejtett; mind magasabb színvonalú munkájukat. . Az ünnepség további részében kitüntetéseket, jutalmakat adtak ál Évente 40 ezer tonna A Tiszai Vegyikombinát polipropiléngyárát évi 40 ezer tonna granulátum előállítására tervezték. Az üzemeltetők sikeres munkájára vall, hogy a két és fél évvel ezelőtt elkészült új gyárban tavaly 43 ezer tonna polipropilént termeltek, amelyből sok ezer tonnát külföldi piacokon értékesítettek. Vegyszeres gyomirtás Az elmúlt, hét. kedvező, szinte nyárias időjárása nemcsak a kultúrnövények, hanem a gyomok növekedését, fejlődését is serkentette. Ezzel, no meg azzal, hogy napraforgó volt az elövetemény ‘magyarázható: a megengedettnél nagyobb- mérvű a gyomosödás a bogácsi Hór- völgye Tsz Pazsag-tanya melletti táblájában, amelynek főnövénye most a külföldön keresett exportcikkünk, a fénymag. Képünkön a Hór- völgye Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatának dolgozói, MTZ-trakto- rokkal vontatott: növényvédő gépekkel vegyszeres gyomirtást végeznek. A gyomirtáshoz Falisilvan 50 WP gyomirtó szert; használnak fel. A „bacsó” neve; Alfa-Laval Juhok fejőállásban A berendelés kezelői: Kovács Józsefné, Bán Istvánné, Korpás Bertalanná egyszerre 48 juh fejesét végzik Fotó: Fojlán László Abban semmi meglepő nincs, hogy errefelé lépten- nyomon juhfarkakkal találkozik az ember. így van ez e tájon, ki tudja már jmi- lyen régóta. Ősi pásztorvidék ez. A Kis-Hortobágy messze láthatára, sík, szikes területén járunk. Legelő mindenfelé, ameddig csak ellát a szem. A „gazda”, a Mezőnagymi- hályi Állami Gazdaság juhászati ágazatvezetője, Farnyik János mondja: — A szarvas- marha mellett. — éppen a természeti adottságokat kihasználva — a juh a másik fontos állatfajunk. Jelenleg 6000 anyát. 300 tenyészkost tartunk. Emellett nevelünk 3500 növendéket és hizlalunk évente 5000—7000 darab hí- zójuhot. A számok igazolják, a juhászat e tájon nincs sorvadásra ítélve. Ellenkezőleg! Ügy tűnik, reneszánszát éli. Ezt bizonyítják a Barzsó- és Forrai-tanyán (egymás mellett vannak) kialakított, nem is túl régen átadott, korszerű, modern juhászati telep épületei is. És ezt véli igazolni az a külsőleg is impozáns épület, ami miatt tulajdonképpen ide a Barzsó- tanyára látogattunk. Ez pedig a nemrégen átadott fejő- és tejház. Elsősorban ez, illetve a juhok fejése érdekelt bennünket. Egész pontosan, a juhok gépi fejése. De mielőtt ezt megnéznénk, n^m árt meghallgatni, mit mond Varga Sándor állattenyésztési üzemmérnök, az Agroéoop Állattenyésztési és Takarmány termesztési Rendszer alközpontvezetője: — A juhtej, mint termék, mindig szerves és fontos produktuma volt a juhászainak. A juhok fejése hozzátartozott a bacsók mindennapi munkájához. Ez a kézi fejős azonban borzasztó erőkifejtést és nagy szakértelmet kíván. Nem véletlen,” hogy az elmúlt évtizedekben a kézi fejőssel fokozatosan felhagytak. A fiatalabb juhászok már nem szívesen vállalkoztak rá. Ennek az lett; az eredménye, hogy az ötvenes években fejt tej mennyiségéhez képest 10 százalékra lecsökkent a 70-es években fejt juhtej mennyisége. Ugyanakkor az ebből készült kas- kaval sajt kiváló exportcikk. Illetve lenne, ha lényegesen többet tudnánk . előállítani belőle. Ezt az ellentmondást, ami a kézi fej és visszafejlődése és a juhtej iránti kereslet között kialakult, csak gépi fejéssel tudjuk feloldani. Rendszerünk többek között ebben is igyekszik jó partnere lenni a juhlenyész- iő gazdaságoknak. Mi beszerezzük," felszereljük ezeket a fejőberendezéseket, 's elvégezzük az esetleges javításokat. is. Mint már említettem, impozáns* a nagymihályiak új fejő- és tejháza. És praktikus a beosztása! , A tálkák előbb az elkerített elővára- koztalóba érkeznek, majd innen kerülnek át a fejőállásokba, ahol a gépi fejés történik. A 2x24 fejőáilás Alfa- Laval fejőberendezéssel felszerelt. A tej zárt vezetéken halad a tulajdonképpeni tejházba, ahol most még — a szoktatás időszakában, amikor kevesebb a tej mennyisége — kannákba gyűjtik össze. (Később a kannák szerepét a 2000 literes hűtőláda veszi át.) A fejés után a jószágot az utó vára kozta tóba hajtják át. s addig itt van. "amíg a falka- valamennyi tagjának fejése meg nem történt' . ' Farnyik János: — A fejő- ház tavaly ősszel épült, 40 százalékos állami támogatással, saját építőbrigádunk kivitelezésében. Nagy szükség volt rá. hiszen itt régebben hagyományai voltak a fejesnek, s például 1970 táján 20(1 ezer liter tejet is leadtunk évente. A kézi fejest azonban most már alig vállalná el valaki. Ezzel az Aifa-La- val fejögéppel naponta kétszer, 1000—1400 juhtól tudjuk lefejni a tejet. Most a szoktatás időszakában természetesen kevesebbtől, hiszen mind a jószágoknak, mind a dolgozóknak eléggé új még a- művelet. A tejet egyelőre ka nnák ban Mezőkeresztesre hordjuk, később, ha nagyobb lesz a mennyiség, a tejipar tartálykocsikkal szállítja el... Az ágazatvezetőtől azt is megtudjuk, hogy egy liter juhiéiért átlagosan 20 forintot kapnak. Ebben az ösz- szegben benne van az alapár, valamint a tejzsír és az export után adott felár is. . Varga Sándor: — A nagymi hálvi mellett a tarcali szövetkezetben is üzemel már hasonló berendezés sőt mindkét gazdaság megrendelte az újabb. 2x24-es fejőállást. Ugyancsak idén. a geleii tsz- nek is biztosítunk 2x2x8R -os lei őá 11 ást. és sor kerül a rendszeren belül a gépi fejés feltételeinek megteremtésére a felsőaagvi. valamint, felsővadászi tsz-ben is. Az érdeklődés is bizonyítja: a modern, iparszerű juh tartás szerves része a gépi fejesre való áttérés. Hajdú Imre t J•