Észak-Magyarország, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

yiLAG PROLÉ'lARJAI, EGYfcbOLiETtlü AZ MSZMP BORSOD-AB A ŰJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 85. szám Ara: 1,40 Ft Szombat, 1981. április 11. £ ntegve őr- és ielvizíielyzetérő! tárgyalt a képviselőcsoport Lázár György felszólalása a karosai ülésen A képviselők Cigánd határában megtekintették a belvíziéi borított területet. Megyénk hálom belvizes területének egyikével, a Bod­rogközzel ismerkedtek teg­nap Borsod-Abaúj-Zemplen országgyűlési képviselői; a helyi tsz-elnökök előadásai és személyes tapasztalatok révén. A képviselőket szállí­tó autóbusz jókora területet járt be a Bodrogközből, mi­előtt Karosán megkezdődött az ülés, melynek napirendjén megyénk bel- és árvízhely­zetének problémaköre szere­pelt, különös tekintettel a Bodrogközre. A belvízsújtotta terület látványa bizony nem valami szívderítő. Ez az ülé­sen a képviselők kérdései­ben, felszólalásaiban is han­got kapott. Körvonalazódott azonban megyénk belvizes te­rületeinek, elsősorban a Bod­rogköznek a jövője is a ta­nácskozáson: biztató jelekkel. Képviselőink tegnapi ülé­sének Karcsa adott otthont, a karcsaiak látták el nagy gonddal, körültekintéssel ' a házigazda szerepét. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Lázár György képviselőnk, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a kormány el­nöke, Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács Antal, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, je­len voltak a sátoraljaújhe­lyi, a szerencsi, a mezőcsáli járás párt-, illetve állami szerveinek vezetői. A megjelenteket dr. Ha­vasi Béla, a csoport vezető­je köszöntötte. A Bodrogköz, a Taktaköz, a dél-borsodi ár­vizes területek problémakö­rét, ezek rendezésének ter­veit taglaló, írásos anyagok­hoz Vezse Sándor, az ÉV1- ZIG igazgatója és Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt, ezután hangzot­tak el a kérdések, a felszó­lalások. Ismeretes, hogy az említett területeken, különösen pedig a Bodrogközben a belvíz évek óta nagy károkat okoz. A Bodrogköz valamikor me­gyénk éléskamrája volt, ma is hasonlóan szép jelző illet­hetné meg, ha sikerülne a belvizet elvezetni, a földeket ismét megfelelően termővé tenni. Megyénk belvízi hely­zetéről korábban a kormány is tárgyalt és rendeletben rögzítette, hogy a térségek­ben a védekezés rendszerét kiemelten kell kezelni. El­rendelte az átfogó fejlesztési terv elkészítését is. A me­gyei tanács vb szintén fog­lalkozott a témával, két év­vel ezelőtt pedig ugyancsak a Bodrogközben a képviselő- csoport is. A sokoldalú, alapos mun­kának ma már mind jobban látszanak az eredményei. A korábbi elvekben megfogal­mazott tennivalók, feladatok mind konkrétabbakká vál­nak. Jól látszik az is: a bel­vizes területek termővé té­teléhez nem csupán a milli- árdokra van szükség — ezek­re is persze —, hanem szí­vós munkára, kitartásra, el­sősorban a helyi erők részé­ről. Mindezekre több felszó­laló is utalt. Lázár György felszólalásá­ban többek közölt elmondot­ta, hogy ma már nem is a belvíz kialakulásának okait kell feltárnunk, hanem a meglevő, kedvezőtlen helyzet megváltoztatására kell töre­kednünk, erre szükséges for­dítanunk az erőt. Szükséges a komplex program megte­remtése azokkal a garanci­ákkal, melyek ennek a nagy­arányú programnak a folya­matosságát biztosítják mind a száraz, mind az esős évek­ben. Mindahányan rövid idő alatt szeretnénk ugyan vég­rehajtani a programot, a rea­litásokkal azonban számolni kell. Felszólalásában elmondot­ta, hogy eddig főként az ár­védekezésre fordítottuk az erőt és nem is eredményte­lenül. hiszen sikerült meg­menteni értékeinket. Az ár­(Folytatás a 2. oldalon) Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének vezetésével tartott pénteki ülésükön két témát tárgyaltak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnökök: elemezték a szakszervezetek és a tanácsok sokirányú együttműködésé­nek időszerű feladatait, vala­mint a soron levő teendőket az ifjúságpolitika végrehajtá­sában. Az első téma vitaindí­tóját Prieszol Olga, a Közal­kalma zo ttak S zaks zer vezeté - nek és Juhász Ottó, a Helyi- if>ari é$ Városgazdasági Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára tartotta, a második kérdéskört Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kára ismertette az Országház­ban rendezett tanácskozás részvevőivel. Az ülésen fel­szólalt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője is. A tanácsok és a szakszer- vezeték együttműködésében a soron levő esztendőkben — a VI. ötéves terv időszakában — előtérbe kerül a közigazga­tásban munkálkodók szakmai felkészültségének fokozása — a szakszervezet oktatási for­máival is. Arra törekszenek, hogy az eddigieknél is hatható­sabban karolják fel az olyan munkahelyi kezdeményezése­ket, amelyek a tanácsappará­tus dolgozóinak hivatástuda­tát. ügyintézési felkészültsé­gét, felelősségérzetét kíván­ják fokozni. Részt kép, vállal a szakszervezet is abból, hogy :> módosítás alatt álló, rövi­desen újjászülető államigaz­gatási törvény friss rendelke­zéseit mielőbb elsajátíthassák a tanácsapparátus dolgozói. (3. oldal) A köllészel napja (4. oldal) KomáiiKony az (4. oldal) tniüsor f?. oldal) Az ózdi gyáróriás idén ismételten nagy feladat előtt áll. Néhány számadat arról, hogy mit is kell hozniuk: acélnyers- vasból 930 ezer tonnát, martinacélból 1 millió 330 ezer ton­nát, hengerelt készáruból 990 ezer tonnát vár tőlük a nép­gazdaság. Ezenkívül tervezik, hogy a dollárelszámolást) exportra 300 ezer tonna különböző kohászati terméket szál­lítanak. Ünnepség az Akadémián Gagarin Űrrepülésének 20. évfordulójára emlékeztek Korom Mihály mondott beszédet Az emberiség első világűr­ben követe, Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évforduló­ja tiszteletére pénteken dél­után az MTA dísztermében emlekünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz Taná­csa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos el­nöksége. Megnyitót Pál Lc- nárd akadémikus, az MTA főtitkára, az MTA Interkoz­mosz Tanácsának elnöke mondott. Az elnökségben foglalt helyet többek között Borbándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnöke, to­vábbá politikai és állami éle­tünk több más vezetője. Ott volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtaná­csosa, valamint az Interkoz- mosz-programban részt vevő szocialista országok nagykö­vetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első szovjet—magyar űrpáros, Va­lerij Kubászov és Farkas Bertalan alezredes, valamint Magyari Béla kiképzett űr­hajós is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának törté­nelmi jelentőségét. Emlékez­tetett arra. hogy a nagy tu­dományos világszenzáció, az ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr kutatásában ma mór számos ország vesz részt. Gagarin óta nagyon sokan megfordullak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuniónak a vi­lágűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a tech­nika magas színvonalának bizonyítékait. A világ első szocialista országa alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a tudományban és a techni­kában is forradalmi jelentő­ségűt alkotott. A társadalom­ban bekövetkezett gyökeres változás nélkül elképzelhe­tetlen lett volna, hogy alig két. emberöltő alatt eljusson egy ország a faekétől az űr­hajóig. Ehhez el kellett jut­nia a félíeudális viszonyok­tól a szocializmus, a kommu­nizmus építéséig. Ezután Korom Mihály szólt' a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedben elért eredmé­nyeiről, hangsúlybzva, hogy a Szovjetunió sohasem akar­ta kisajátítani az űrkutatás lehetőségét és hasznát. — A Szovjetunió gyümöl­csöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, mindenekelőtt a testvéri szo­cialista országokkal. A szo­cialista országok részvétele (Folytatás a 2. oldalon) A tényező Az AFIT 16-os számú Aulójavifó Vállalat fényezöműhelyében Tapló János fényező a Robur 3000-es típusú kisbuszon fénye- g zést előkészítő munkákat végez el. J

Next

/
Thumbnails
Contents